Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-11 / 163. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1992. július 11., szombat (Folytatás az 1. oldalról) Elnök Ür érvelése szerint, a Magyar Rádió elnökének 1992. május 7-ci meghallgatása egy, már elbírált előterjesztés elbírált kelléke volt, így értelemszerűen nem lehetett az újabb javaslat érvényességi kelléke. Mivel pedig minden felmentési javaslat — még a hiánypótlásra visszaadott javaslat újbóli benyújtása is a 36/1992. (VE liO.) AB-határozat alapján — új előterjesztésnek minősül, az új előterjesztésnek mindenben meg kell felelnie az eljárási követelményeknek. Elnök Ür értelmezésével nem tudok egyetérteni. A 48/1991. (TX. 26.) AB-határo- zat B 3. pontja valóban rögzíti: ..........ha törvény előírja, hogy a k inevezési eljárás során valamely szerv — így például az Országgyűlés bizottsága — a jelöltet meghallgassa, vagy véleményt nyilvánítson, a meghallgatás, vagy állásfoglalás eljárási érvényességi kelilék megtörténtüket a köztársasági elnöknek a kinevezés jogi előfeltételei között vizsgálnia kell.” A 36*1992. (VI. 18.) AB-hattáro- zat 3. pontja tovább fűzi ezt a gondolatot:: ..... a köztársasági elnök a felmentést köteles megtagadni, ha a jogszabályi előfeltételek nem teljesültek.” E határozat indoklása a köztársasági elnök által használt érvet a következő szöveg öss ze f ü gg és b en tartalmazza: ..Ha a jogi előfeltételek hiányoznak, az elnöknek meg kell tagadnia a kinevezésit. Ha a hiány M pótolják, az új e 1 őte rj es zté s n ek minősül.” Gombár Csaba felmentési javaslatának ismételt előterjesztésére azonban nem azért került sor. mert az első elő terjesztés valamely jogi előfeltétele hiányzott, hanem azért, mert Elnök Ür — az Alkotmánybíróság 36 1992. (VI. 18.) AB határozatának egyes pontjaiból kitűnően — téves jogértelmezés alapján utasította el a javaslatot. Anélkül, hogy a Gombár Csaba felmentésére irányuló első javaslattal kapcsolatos döntést az. Alkotmánybíróság határozatával tételesen összevetném, jelzem, hogy Elnök Ür jogi álláspontja tévesnek bizonyult a 36/1992. (VI. 10.) AB-határozat elvont alkotmányérteüimezést tartalmazó alábbi megállapításai tükrében is. „A köztársasági elnök — ha a kinevezéshez megkívánt törvényi előfeltételek fennállnak — akkor tagadhatja meg a kinevezést, ha alapos okkal arra következtet, hogy a javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná. Ultóbbi szempontból a köztársasági elnök kizárólag a személyre telit javaslatot vizsgálhatja felül. A kinevezési jogikör alkotmányos gyakorlásának feltételeit nem lehet kiterjesztően értelmezni.” ..A kinevezés megtagadása nem használható- fed olyan elvont — a konkrét személyi javaslattól függetlenül fennálló — veszélyek kiküszöbölésére, amelyek az álla miszervezet demokratikus működését érintő jogi szabályozás hézagos voltából, vagy a jogi garanciák hiányából adódnak. Ezek orvoslására a köztársasági elnöknek az alkotmányban biztosított más eszközök ál'ünak rendelkezésére.” ,.A köztársasági elnök a kinevezés, vagy felmentés törvényi előfeltételeinek teljesülésén túlmenően további feltételeket nem támaszthat.” ..A kinevezési javaslat teljesítését elutasító döntésből »ki kell tűnniük« azoknak a tényeknek, amelyekből a köztársasági elnök alapos okkal arra következtetett, hogy a javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná.” ..Elnök Ür a felmentési javaslat elutasításának végső indokaként arra is utalt, hogy: „a Magyar Rádió elnökének felmentésére irányuló előterjesztés az alább, a Magyar Televízió elnökének felmentésével kapcsolatban mérlegéit szempontok alapján tartalmi okból sem volt •teljesíthető”. Miután e tartalmi okcit Elnök Ür a Magyar Televízió alelnökivel kapcsolatban fejti ki részletesen, ezért az erre vonatkozó álláspontomat a levelemnek az MTV elnökének felmentését elutasító indokkal foglalkozó részében fejtem ki. Az Alkotmánybíróság határozata után. a határozat rendelkezéseiből következően egyértelműen megállapítható téves köztársasági elnöki jogértelmezés miatt voltam kénytelen ismételten, változatlan tartalmú és nem új javaslatot tenni Gombár Csaba felmentésére. Alma is fe,l kell hívnom Elnök Ür figyelmét, hogy az 1990. évi. LVII.. az úgynevezett kinevezési törvény a miniszterelnök kinevezési és felmentési javaslatát a bizottsági meghallgatáson kívül semmilyen más feltételihez nem köti. Ebből következően a miniszterelnök szabad döntési joga az. hogy a bizalmából kinevezett médiaelnök, vagy a.lelnök felmentését bármikor, bármilyen okból (például a bizalom megszűnése esetén) kezdeményezze. Az alkotmány szerint a köz- társasági elnök ..őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”. Ezen alkotmány ois rendelkezés magában foglalja azt is. hogy a köztársasági elnök az államszervezet alkotmánynak és a hatályos törvényeknek megfelelő működése felett is őrködik. Az Alkotmánybíróság 11/1992. (Hí- 5.) AB-határozata szerint ..a jogállam az által- valósul meg, hogy az alkotmány valóban és feltétlenül hatályosul.” ..Nemcsak a jogszabályoknak és az állami szervek működésének kell szigorúan összhangban lenniük az alkotmánnyal,,; hanem az alkotmány .fogalmi, kultúrának és 'értékrendjének áí kell hatnia az egész társadalmat. Ez a jog uralma, ezzel lesz az alkotmány valóságossá. A jogállam megvalósítása folyamat. Az állami szervek számára alkotmányos kötelesség ezen munkálkodni.” Éppen ezért mélységesen sajnálom. hogy Elnök Ür Gombár Csaba •' f'elméh'tiésenek';" elútasitá- sávál• 'olya.nr tfelelős.- magas: tisztséget betöltő személyt részesít sajátos jogi védelemben, szinte teljes sértetlenségét is garantálva. aki a hatályos törvényeket súlyosan és durván több ízben megsértette (például országgyűlési bizottsági meghallgatásakor jogellenesen távozott, szabadságának időtartamára a köztársaflz MSZOSZ javasolja (Folytatás az 1. oldalról) gazdaságtalanul működő gazdálkodó egységeket értelmetlenül, a közös pénzből tartsák fenn. Ám fontosnak ítélik, hogy a jelentősebb változásokra felkészülési időt és más foglalkoztatási.lehetőséget biztosítson a kormányzat és a munkaadók. Feltétlenül szükségesnek tartják, hogy a szakminisztériumok és az ágazati szakszervezetek tárgyalásai megnyugtatóan záruljanak a diósgyőri és az ózdi térségről, a szénbányák jövőjéről, a történelmi borvidék sorsáról. A válság elhúzódása és elmélyülése megakadályozására szolgáló intézkedések előkészítésében az MSZOSZ- be tömörült szakszervezetek készek együttműködni a kormányzati és a helyi szervekkel, az érdekegyeztetés során azonban továbbra is védik a munkavállalók jogos érdekeit. Az ügyvivői testület a csütörtökön nyilvánosságra hozott energiaáremeléssel kapcsolatban kijelentette: „aggasztónak tártuk, hogy a bérből, és a fizetésből élő többgyermekes családok terhei tovább nőnek. A szak- szervezetek tisztában vannak a költségvetés tragikus helyzetével, de azzal is, hogy mind többen képtelenek fizetni az energiaszámláikat. Mindez arra is figyelmeztet, hogy hiányzik az energia- termelés és fogyasztás szerkezetének körültekintő vizsgálata, az átgondolt állami energiapolitika.” I. S. Rendőrállomás Megyaszón Antall József levele Göncz Árpádhoz sági elnök által kinevezett, a Magyar Rádió elnökének akadályoztatása esetén általános helyettesítő jogkörrel is rendelkező alelnök helyett, az ügyvezető igazgatót bízta meg az elnöki teendők 'ellátásával). A Magyar Rádió, mint közszolgálati tájékoztatási intézmény elnöki tisztében ilyen személy megtartását nagyon súlyos és veszedelmes precedensnek tartom, a jogállamiság elveinek érvényesülése, valamint a jogkövető magatartás mindenki számára történő megkövetelése szempontjából. 2. Elnök Úr Hanklss Elemérnek, a Magyar Televízió elnökének felmentését tartalmi okból tagadta meg azzal indokolva, hogy az intézmény elnökének felmentése esetén — újabb kinevezési aktus nélkül — olyan személy kerülne az intézmény élére, akinek ..vezetése alatt az intézmény (elnöki kontroll nélkül) nem képes biztosítani a társadalomban meglévő vélemények ’teljes körű, kiegyensúlyozott arányú, és valósághű kifejezésre juttatását, valamint a közérdeklődésre «számot tartó esemény ékről és tényekről való elfogulatlan tájékoztatást.” El- Ür véleménye szerint: „Meggyőződésem. hogy fennáll annak lehetősége, hogy dr. Nahlik Gábor nem képes ellenállni a közmédia területén jelenleg tapaszt a/lh a tó különböző irányú külső és belső befolyásoknak. Az ilyen befolyás pedig — az Alkotmánybíróság iránymutatása. és az én értékelésem szerint is — veszélyezteti a közmédia szabadságát, a sajtó szabadságát, a véleménynyilvánítás szabadiságát, az információk szabad áramlásának szabadságát. Ezen jogok érvényesítésére, vagy védelmére képtelenségben (illetve annak lehetőségében) a szerv alapvető feladatának lehetetlenülése (működőkép'telensége) nyilvánul meg. Ha pedig alapos okkal arra Lehet következtetni, hogy a személyre tett javaslat teljesítése miatt a kinevezéssel (felmentéssel) érintett szerv alapfeladatainak ellátására — beleértve a szerv működésével kapcsolatos alapvető jogok intézményes védelmét is — képtelenné válik — az Alikoit- mánybíróság 36/1992. (VI. 10.) AB-határozata szerint — megállapítható az államszervezet demokratikus működésének közvetlen és súlyos zavara, amely jelen esetben, , más jogköröm gyakorlásával nem hárítható, el.” Elnök Ür okfejtésével feltétlenül egyet lehet érteni. Ha megállapítható, hogy egy kinevezési. vagy felmentési javaslat teljesítésével olyan személy kerülne a nemzdti médiumok élére, aki nem képes biztosítani az intézmények alapfeladatának ellátását, pártatlan működését, a javaslatot el k’ell utásítáni. Elnök Ür döntésében azonban nincs olyan ténymegállapítás, amely a levont következtetés alapjául szolgálna. Elnök Ürnak tehát ez a döntése nem felel meg az Alkotmánybíróság 36/1992. (VI. 10.) AB-határozata, 4. pontja azon többször idézett rendelkezésének, amely szerint a döntésbőL ki kell tűnniük azoknak a tényeknek, amelyekből a köztársasági elnök alapos okkal arra következtetett, hogy a javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná. Annak ellenére nincs az elnöki döntésben semmilyen ténymegállapítás. noha az Alkotmánybíróság határozatának indoklása több helyen, különböző összefüggésben foglalkozik ezzel a követelménnyel: „A kinevezés tartalmi okból való megtagadásakor a tényállás, azaz a súlyos veszély fennállásának megállapítása a köz- társasági elnök értékelésétől függ. akinek alapos okkal kell a tényekből erre következtetnie.” ,,Iía az elnöknek a tényekből következő oka van feltételezni, hogy a javasolt személy kinevezése annak személyében rejlő ok miatt súlyosan zavarna az államszervezet demokratikus működését, akkor meg kell bizonyosodnia hogy gyanúja megalapozott-e. Ennek során vizsgálódhat. adatokat szerezhet be, az ehhez ésszerűen szükséges idő a rendelkezésére áll.” „Ha a köztársasági elnök a kinevezést tartalmi okból utasítja vissza, a döntésnek tartalmaznia kell azoknak a tényeknek a megnevezését, amelyekből az elnök alapos okkal arra következtetett, hogy a javaslat teljesítése súlyosan zavarná az államszervezet demokratikus működését. Az előterjesztő szervnek saját működése szempontjából szüksége van ilyen tájékoztatásra: tudnia kell a következő előterjesztésekhez, milyen hibát követett el előzőleg, s szükség lehet a köztársasági elnök indoklására az előterjesztő felelőssége megállapításához. Végül szükséges a tájékoztatás az elnök esetleges felelősségének megállapítása miatt is. Az elnök sérthetetlensége alkotmányjogi jogállásának része, ennek folytán nem visel politikai felelősséget az Országgyűléssel szemben, jogi felelőssége pedig kizárólag az Alkotmány 31. paragrafus (4) bekezdése, a 31/A. paragrafus (2) —(6) bekezdése és a 32. paragrafus szerint áll fenn. Az elnök mentessége a politikai felelősség alól nem mentesíti őt a jogi felelősségtől, ha annak feltételei fennállnak. A cselekményt az Alkotmánybíróság bírálja el. de a felelősség- revonási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ahhoz, hogy a felelősségre- vonási eljárásról az Országgyűlés dönthessen, a tényállás lényegét ismernie kell. Azaz az elnöki határozatnak olyan részletességgel tartalmaznia kell a döntés alapjául szolgáló tényeket és az érvelés gondolatmenetét, hogy a képviselők megalapozottan élhessenek jogaikkal.” Véleményem szerint Elnök Ürnak az MTV alelnökére vonatkozó állítása — konkrét valós tényekre történő hivatkozás nélkül — csak egy szubjektív véleményként értékelhető. Ugyanez mondható el Elnök Ürnak a Magyar Rádió alelnökére vonatkozó utalásáról is. Ezzel kapcsolatban ismételten hivatkoznom kell az Alkotmánybíróság döntésére, amely szerint ,,a kinevezési jogkör alkotmányos gyakorlásának feltételeit nem lehet kiterjesztően értelmezni”, mert egy ilyen értelmezés alkotmányellenessé teszi a döntést. A Magyar Televízió elnökének felmentését elutasító döntésével kapcsolatban szeretném emlékeztetni Elnök Urat arra is, hogy a felmentést — tekintettel az utódlás megoldására is — 1992. szeptember 15-ei hatállyal kezdeményeztem. A felmentést kezdeményező levelemben uraltam arra is. hogy az Ország- gyűlés őszi ülésszakáig a Magyar Televízió vezetése vonatkozásában is kinevezési javaslatot fogok tenni. Ezt arra való tekintettel jeleztem, hogy E’nök Ür korábban többször a nyilvánosság előtt is kifejezésre juttatta azt a határozott álláspontját. hogy csak megfelelő utód jelölése esetén hajlandó a jelenlegi;: médiaeTnököket. felmenteni. Azt a tényt, hogy Elnök Ür a felmentést kezdeményező levelem megküldését; követő nyolc nap múlva a Miagyar Televízió elnökének felmentését is elutasította, és ezáltal kizárta a megfelelő konszenzus és kompromisszum útján, való utódlás megoldását, nem (szerencsés, a konfrontáció felé vivő gesztusnak tartom, melynek hatása egyértelműen Elnök Ür politikai szerepvállalását terheli. II. Tisztelt Elnök Ür! Engedje meg, hogy döntésével kapcsolatban általános természetű alkotmányossági aggályaimnak is hangot adjak. 1. A köztársasági elnöki működés különböző megnyilvánulásaiból, elsősorban a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökével1 és alelnökeivel kapcsolatos döntések indokaiból az állapítható meg, hogy Elnök Ür az alkotmányban rögzített kereteknél tágabban értelmezi hatáskörét. döntéseiben jelentős szerep jut a politikai mérlegelésnek. Hivatkoznom kell ezért ismételten az Alkotmánybíróság állásfoglalásaira. amelyek — különösen a 48/1991. (IX. 26.) AB- határozat — részletesen értelmezik az alkotmánynak az államfő hatáskörével kapcsolatos rendelkezéseit, és megállapítják, hogy hatásköre alapvetően azokból az alkotmányos rendelkezésekből vezethető le. ami szerint kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Konkrét jogosítványai e feladatkörhöz igazodnak. A jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint — amely a végrehajtó hatalom terén a kormányzati és a miniszteri felelősség elvén alapul, és többek közt abban jut kifejezésre, hogy a köztársasági elnök „döntéseiért politikailag nem felelős, csupán jogilag, ós akkor is csak a tisztsége gyakorlása során elkövetett szándékos alkotmány-, vagy törvénysértésért (alkotmány, 31. paragrafus (4) bekezdés, 31/A. paragrafus), a döntéseiért való politikai felelősséget a kormány a miniszterelnöki. vagy miniszteri ellenjegyzéssel vállalja át az Ország- gyűléssel szemben”. ..A kormány az alkotmány szerinti parlamentáris rendszerben a végrehajtó hatalom kizárólagos letéteményese, és az Országgyűlésnek felelős gyakorlója.” ..A köz-társasági elnök kívülálló a végrehajtó hatalmon, önálló államfői hatásköre van. Az alkotmányból nem vezethető le olyan konstrukció. ho«v a végrehajtó hatalom élén a kormány és a köztársasági elnök állna, akik egymást kölcsönösen ellenőrizve és ellensúlyozva. konszenzuson alapuló döntéseket hoznak, s csupán a közigazgatás irányítása tartozna egyedül a kormány hatáskörébe. Éppen ellenkezőleg: a köz- tár,sasági elnöknek az alkotmány 31/A paragrafus (l) bekezdésében kifejezetten deklarált sérthetetlensége. azaz az Országgyűléssel szembeni politikai felelősségviselésének hiánya kizárja az ilyen közös hatalomgyakorlás jogi alapját.” (4-8/1991. [IX. 26.1 AB-határozat.) Ez az államfői hatásköri szabályozás a háromoldalú politikai' egyeztető tárgyaláson alakult; ki. és az európai parlamenti demokráciákban szokásos államfői jogkörnek felel meg. Ezeket a szabályokat az akkor tárgyaló felek kölcsönösen elfogadták, attól függetlenül, hogy a tárgyalásokat lezáró dokumentumot. aláírták-e, vagy sem. Az így elfogadott szabályokat a jelenleg hatályos alkotmány tartalmazza és ezekkel kapcsolatban az országgyűlési választásokat követőén sem merüllt fel változtatási igény. Az utóbb keletkezett hatásköri viták nem a szabályozás fogyatékosságaiból adódnak. Ahogy dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke kijelentette: „alkotmányunkban nincsenek homályos megfogalmazások, bizonytalan hatáskörök. Ez egy tisztán lezárt rendszer, a hatásköri viták valójában abból adódnak. ha vallamelyik szerv az alkotmányban rögzített hatásköreit a gyakorlatban tágítani akarja.” (Magyar Hírlap, 1992. június 22-ei száma.) Elnök Ürnak és nekem is fontos kötelességünk jogkörünk pontos és helyes értelmezése, valamint az alkotmánynak megfelelő gyakorlása, hiszen most alakul ki a parlamemtáris kormányzás gyakorlata. Ezt azért érzem szükségesnek leszögezni, mert nem most először, a médiaelnökök felmentése kapcsán, hanem már korábban, például a fegyveres erők főparancsnok! tisztéből következő jogkörökkel, összefüggésben is tapasztalható volt Elnök Ur részéről alkotmányos hatáskörének az Alkotmányban rögzített" kereteken túli értelmezése és gyakorlása (erre konkrét példaként hozható fel az úgynevezett taxisblokád idején az Elnök Ürnak, mint főparancsnok által kiadott parancsa, amely ellentétes volt az Alkotmány rendelkezéseivel) . Az Alkotmánybíróság ugyanis a már többször hivatkozott 48/1991. (IX. 26.) AB határozatában kimondta: „A fegyveres erők főparancsnoka a fegyveres erőkön kívül helyezkedik el, azoknak irányítója és nem vezetője. A főparancsnok tehát a fegyveres erők egyikének sem szolgálati elöljárója,, az irányítási aktusának megfelelő parancsot — éppúgy, mint a többi irányításra jogosult szerv esetében — a Magyar Honvédség, illetve a Határőrség parancsnoka adja ki.” Ezek a jelenségek a parlamenti köztársaság államformája határait feszegetik és a prezidcnciális köztársaság felé mutatnak. 2. Az ellenzék, valamint Elnök Ür állásfoglalásaiban, nyilatkozataiban gyakorta megjelenik az úgynevezett konszenzusos döntésekkel kapcsolatos érvelés. Ez felmerül úgy is, mint az államfő és a Kormány által közösen hozott; határozat, úgy is, mint a koalíció és az ellenzék, illetve a hat parlamenti párt egyetértésével alkotott törvény, Vagy pedig ilyen módon történő kinevezés. Az Alkotmánybíróság többször idézett 48/1991. (IX. 26.) AB határozata egyértelműen leszögezte, hogy a végrehajtói hatalmat nem közösen az államfő és a Kormány,, hanem az utóbbi egyedül gyakorolja. így jogi értelemben nem beszélhetünk az államfő és a Kormány közötti konszenzusos hatalomgyakorlásról; az államfő hatásköre az Alkotmány alapján pontos határok között érvényesül. Ugyancsak meghatározott — az Alkotmányban rögzített — esetekben szükséges 'a törvény- alkotásban és egyes kinevezési döntésekben (például: alkotmánybírák, Legfelsőbb Bíróság elnöke, állampolgári jogok országgyűlési biztosa) az ösz- szes, vagy a. jelenlevő országgyűlési képviselő kétharmadának az igenlő szavazata. Ezek az ügyek a jogállamiság sarokköveit érintik, ezért fontos az egyszerű többségnél erősebb döntéshozatali követelmény. Azokban az ügyekben azonban, amelyekben a jogrend nem ír elő minősített többségű döntést. a parlamenti demokrácia általános szabálya érvényesül: a parlamenti többség hozza a törvényeket és kormányoz, a kisebbség ellenzékben van és javaslataival. bírálatával hozzájárul a törvényalkotás hatékonyságához, valamint a kormányzás közcélú működéséhez. A Parlament, egésze pedig gyakorolja az ellenőrzést a Kormány felett. Bármennyire is kívánatos azonban a konszenzus kialakulása az Országgyűlés, az államfő és a Kormány között, ezt jogi értelemben megkövetelni csak ott lehet, ahol a jogszabály ilyen feltételt előír. Alaptalan hatpárti megegyezési kívánni például a médiaelnökök kinevezésénél, mert ilyen követelményt a kinevezésükről szóló törvény nem támaszt. Alaptalan továbbá azért is. mert — különösen a 37/1992. (VI. 10.) AB határozat értelmében — önmagában semmilyen pártközi konszenzus, még a hat parlamenti párt konszenzusa sem biztosítja a média (Magyar Televízió. Magyar Rádió) pártatlan, minden érdekcsoport és hatalmi tényező befolyását kiszűrő működését. Az Alkotmány- bíróság döntése szerint a sajtó- szabadság védelmét nem szabad kizárólag csak a pártok konszenzusára alapítani — mint ahogy Elnök ür az erre vonatkozó igényét többször is kifejezésre juttatta —. mert ez alkotmányellenes lenne. A sajtószabadság érvényesülésének tehát ennél jóval tágabb és biztosabb feltételei kell, hogy legyenek. A kormány Elnök Ürral megegyezőé™ mindent elkövet a jog- államiság elveinek, és különösen az alapvető szabadságjogok (beleértve a tájékoztatás szabadságát is) érvényesülésének maradéktalan biztosítása érdekében. éppen ezért a Kormány változatlanul elsőrendű kötelességének tartja, hogy mindent megtegyen a rádióról és a televízióról szóló, az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat mielőbbi elfogadásáért. mert meggyőződése, hogy a közszolgálati tájékoztatási eszközök zavartalan működését, a sajtószabadság érvényesülését ez szolgálja a legjobban. Miután azonban úgynevezett kétharmados törvényről van szó, a Kormány annak elfogadását garantálni nem tudja, és a törvény elfogadásának időpontját sem lehet most meghatározni. A Kormánynak ugyanakkor alkotmányos , kötelessége a hatályos jogrend tiszteletben tartása. Ezért mindaddig, amíg az 1047/ 1974. (tx. 18.) mt határozat — amely a Kormány felügyeletet írja elő a Magyar Rádió és a Magyar Televízió felett — ' hatályban van, annak rendelkezéseit a Kormány köteles megtartani és megtartatni. A korábban megalkotott, és még hatályban lévő jogszabályokat változatlanul érvényesnek kell tekinteni, és alkalmazásuk mindenki számára kötelező. Az Alkotmánybíróság több határozatában is kifejtette, érvényességét tekintve nincs különbség az „Alkotmány előtti” és „utáni” jog között. Egyetlen mérce van: keletkezési idejétől függetlenül minden hatályos jogszabálynak az új Alkotmánynak kell megfelelnie. Az Alkotmánnyal ellentétes jogszabályokat ezért természetesen mielőbb hatályon kívül kell helyezni. Szem előtt kell tartani azonban a jogállamiság elvének alapvető elemét jelentő jogbiztonság követelményét. vagyis, hogy a jogi szabályozást kívánó jogviszonyok még átmeneti idő* re sem maradjanak szabályozatlanok. Ahogyan az Alkotmány- bíróság a maga feladata ellátása során nagy figyelmet szentel c követelménynek, úgy a jogalkotó, jogalkalmazó szervekre is ez irányadó. IV. Tisztelt Elnök Ur! Rendkívül szerencsétlennek tartom, hogy az ország előtt álló súlyos gazdasági, szociális gondokat egyes politikai erők céljaik érdekében összekeverik egy konkrét jogértelmezési vitával. Az pedig különösen sajnálatos, hogy ezen erők e jogértelmezési vitát külföldön a sajtószabadság súlyos sérelmeként állítják be, annak ellenére, hogy ezek egyáltalán nincsenek összefüggésben egymással. Őszintén sajnálom, hogy együttműködésünkben — a levelemben előadottak miatt — bizonyos nézetkülönbségek merültek fel. Remélem, hogy ezeket az elvi és jogi kérdéseket sikerül mielőbb a parlamentáris demokrácia szabályainak megfelelően rendezni. Budapest, 1992. július 10. Köszönti: dr. Antall József Tegnap ünnepélyes ikeretek között felavatták a me- gyaszói rendőrállomást. A polgármesteri hivatalhoz toldott épületet a település ön- kormányzatának beruházásában összesen 3,6 millió forintos költséggel építették meg. Az ünnepségen dr. Túrós András . rendőr-vezérőrnagy az Országos Rendőr-főkapitányság közbiztonsági főigazgatója mondott beszédet. Többek között kijelentette, hogy Magyarország közbiztonsága a nemzetközi összehasonlításban kiállja-a próbát, s a hazai közbiztonság kiegyensúlyozottnak minősíthető. A rendőrállomás kulcsát ezt követően Gecső Gyula Megyaszó polgármestere adta át dr. Kardos József rendőr-alezredesnek, a szerencsi kapitányság vezetőjének, aki ígéretet tett arra, hogy az állomás jelenlegi létszámát a jövő évben öt főre emelik, s rendőrőrsöt működtetnek majd a körzet közbiztonságának jobbítása érdekében. BELt^ROSI KERESKEDELMI KFT. VAS-MŰSZAKI ÁRUHÁZ HETI AJÁNLATA CITY BIKE 18 sebességes SHIMANÓ VÁLTÓS sárvédővel, csomagtartóval szerelve 22 500,- Ft MOUNTAIN BIKE BMZ OLASZ 21 sebességes FÉLAUTOMATA 19 900,- Ft SUNTOUR VÁLTÓS kulccsal, pumpával / VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT Miskolc, József A. u. 23. sz. alat Telefon: 344-907