Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-25 / 149. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1992. június 25., csütörtök Államtitkári gratuláció A gazdanapi borverseny eredménye Egy parasztcsalád életrajza U-. Fonóka Igazán Hegyaljához méltó volt az a borverseny, melyet a hegyaljai gazdanapok keretében rendezett a Tokaj-hegyalljai Egyesület. A hétvégi borbírálatra több mint kétszázan küldték be nedűiket a termelők — köztük olyanok is, aikiilk nem hegyaljaiak. A borbírák huszonhét bornak ítéltek oda oklevelet, negyvenkilenc bronz-, 61 ezüstös 33 aranyérmes minősítést kapott. A Hollóháza Porcelángyár különdíjait dr. Ras- kó György, az FM államtitkára adta át a hét legkiválóbb bor termelőjének. Az aranyérmes borok és termelőik: Furm.- hárs. száraz, 199.1. Kamenyiczki László, Szir- mábesenyő. Furmint féliszánaz, 1991., furmint féilszáraz, 1990. és 5 puttonyos aszú, 1988. Dudovics Attila, Tállya. Furmint félszáraz, 1991. Vojtonovszki István, Tállya. Furmint félédes, 1991. Bók István, Abaúj- szántó. Furmint száraz. 1989. id. Ats Károly. Tárcái + különdíj. Furmint száraz, 1990. Németh József, Tállya. Furmint félszáraz, 1990. Hollókői Sándor, Tóth Pál, Tállya. Furmint félszáraz, 1990. Kerchner János, Hercegkút. Furmint félédes, 1990. Petercsák Béla, Hollóháza. Hárslevelű félédes, 1990. Leskó István, Mád. Furmint félédes, 1990. Nyeste Géza, Debrecen. Furrn.- hárs. száraz, 1988. Gál Sándor, Tállya. Furm.-hárs. száraz, 1988. Rózsa Ferenc, Tállya. Hárslevelű száraz, 1988. Áts Csaba, Tárcái. Furmint száraz, 1988. Espák Bálint, Hercegkút. Furmint félszáraz, 1988. Hoffmann János, Hercegkút különdíj. Furmint félszáraz, 1988. Páll Petra, Tárcái. Száraz szamorodni, 1988. „Remény” Mgtsz, Hercegkút. Száraz szomorodni, 1988. Talián Gyula, Bodrogkisíalud. Édes szamorodni, 1989. Nyeste Zsolt, Debrecen. Édes szamorodni, 1989. INVESTORG Kft., Nyíregyháza. 3 puttonyos aszú, 1975. id. Hollókői István, Tállya + különdíj. 4 puttonyos aszú, 1985. Szakszövetkezet, Tállya. 4 puttonyos aszú, 1983. „Remény” Mgtsz, Hercegkút + különdíj, 4 puttonyos aszú, 1983. Rózsa Györgyné, Tállya. 4 puttonyos mu&'k. aszú, 1989. Dudovics István, Tállya + különdíj. 6 puttonyos: aszú, 1983. és 6 puttonyos aszú, 1972. Gergely Vince, Mád + különdíj. 6 puttonyos aszú, 1978. Hollókői Mihály, Tállya. Esencia, 1990. Rácz Zoltán, Mád + különdíj. Vérellátás: minden életmentő műtétet elvégeznek az orvosok Új korszak kezdődik a tiemofíliás betegek életébee (Folytatás az 1. oldalról) István Lajostól megtudtuk azt is, hogy a véradókat sohasem fenyegeti :az AIDS vírus, s hazánkban 1985-ben minden véregységet és vér- készítményt megvizsgáltak a fertőzés terjedésének meg1- akadályozására. Így hat éve gyakorlatilag nulla :az esélye annak, hogy hazánkban bárki is AIDS-fertőzést kaphat vérátömlesztéskor, vagy vér- készítmény által. A vagyon (Folytatás az 1. oldalról) ugyanis olyan magasak, hogy a szolgáltatás árát a távfűtésbe bekapcsolt lakások tulajdonosai, vagy bérlői képtelenek lennének kifizetni. Az előzetes számítások szerint Putnokon egy 55 négyzetméteres lakás fűtési és melegvíz-szolgáltatási önköltsége a szezonban közel 6500 forintra rúg, és a nyáron is több mint 3500 forint havonta. A putnoki képviselő-testület álláspontja szerint ez az összeg meghaladja a távfűtéses lakásokban élő családok anyagi erejét. — Mit tehettek ebben a helyzetben? A kérdésre Aív tál László, Putnok polgár- mestere válaszol: — A távhőszolgáltató sem tudta a díjakat maradéktalanul beszedni, illetve behajtani. 1992. április 30-án, a távhő kintlévősége 2,1 millió forint volt. A putnokiak az 1991/92-es idényben: a jóváhagyott hatósági árnak csak alig hatvan százalékát fizették, s még így is milyen magas a hátrálék. Ha mi, a vagyonátadás után gondolkodás nélkül megköveteljük áz önköltséget, a behajthatatlan hátrálék összege csak tovább emelkedett volna. Amíg az áramot következ- mépyek nélkül kikapcsolhatják az Émász szakemberei, és a vízszolgáltatás is megszüntethető, addig az adósok lakásait nem zárhatjuk ki a fűtésből. A miniszteri biztos beszámolt a hemofíliás betegek ellátási rendszerének korszerűsítéséről is. A vérzékenységben szenvedő betegeknek eddig több órát is várniuk kellett az orvosi beavatkozásra. A betegeknek a véralvadást elősegítő nyolcas- és kilences' fehérje faktor hiányzik a szervezetükből, s ezért a kezelésig komoly fájdalmaik vannak, és idegileg is kimerülnek. Az üj hálózat öt országos központra — köztük a miskolcira és a bajjal jár — Ismereteim szerint egy közbülső megoldásra szánták el magukat. — Igen, a képviselő-testület rendelete alapján támogatást nyújtunk a leginkább rászorulóknak. Erre az adott lehetőséget, hogy sikeresen megpályáztuk a Népjóléti Minisztérium egyik keretét, és 746 ezer forintot kaptunk a lakossági távfűtési díjhátralékok rendezéséire. A támogatást a lakásban élő családtagok egy főre eső jövedelme alapján számítják ki, s az csak részben fedezi a hátrálék összegét. A támogatásra az érintett lakó csak abban az esetben számíthat, ha a tartozás reá eső részét már kifizette. Pénzt ebben az esetben sem lát, hanem a támogatás ösz- szegét leírjuk a hátralékból, s a városi tulajdonba került távfűtés költségeinek kifizetésére utaljuk át. A mai önkormányzati ülésen egy kérdésben határoznak a városi képviselők. Választ kell adniuk rá, hogy megítélésük, s előzetesen már benyújtott számítások szerint a távfűtés feladatainak ellátásával egy ózdi vállalkozást bíznak-e meg, avagy egy új, helyi szervezetet hoznak-e létre. Augusztus 31-ig egy közbülső megoldás is szóba jöhet, ám a fűtési idény kezdetétől Putnok már önállóan kénytelen gondoskodni a távhőszolgáltatásról. (udvardy) debrecenire — épül, s a kezelés megkönnyítésére a napokban új gyógyszert' is átadnak az orvosoknak és a betegeknek. A tervek szerint a meglehetősen drága import gyógyszert — egy kezelés átlagosan 120 dollárba Ikerül, s egy hemofílii,ásnak ízületi vérzéskor öt-hat napon át kell adagolni az orvosságot — hazai (készítménnyel váltják majd ki. Ám ehhez durván nyolcszázmillió forintos beruházásra van szükség. A kormányülés napirendjén (Folytatás az 1. oldalról) fejlesztését a jövőben nem központi költségvetési forrásokból, hanem a vállalkozói tőkéből kell finanszírozni. Ehhez azonban olyan energiaárak kellenek, amelyek tartalmazzák a fejlesztéshez szükséges nyereséget. Szó lesz az 1967-ben kötött magyar—szovjet nemzetközi gépjármű közlekedési egyezmény felülvizsgálatáról is. Magyar részről olyan új egyezményeket .kívánnak megkötni az önálló köztársaságokkal, amelyek a viszonosság alapján adómentes árufuvarozást tesznek lehetővé. Erre azért is nagy szükség lenne, mert az áruforgalom az elmúlt időszakban jelentősen visszaesett. A 'kormány tervezi a Balatoni Regionális Tanács létrehozását a térség településeinek fejlesztése érdekében. Döntés várható a marhalevél kiváltásáról és kezeléséről. A XIX. század második, felében bevezetett intézmény felélesztését elsősorban az állategészségügyi szabályok szigorú betartása indokolja. A marhalevél ugyanis nemcsak az állat tulajdonjogát igazolja, hanem egészségi állapotát is. (MTI) Régebben talpas guzsalyon fontak. Ez 1 méternél hosz- szabb rúdból és a végére szerelt tenyérnyi széles talpból állt. A rúd is és a talp is cifra faragással volt díszítve. A rúd végén színes szalag lógott, ezzel kötözték fel a szöszt. A fonónő ráült a guzsaly talpára és a felkötözött szöszből megfelelő vékonyan húzva a szálakat, szájjal kissé megnyálazva, az orsón kézzel megpörgetve sodorták a fonalat az orsóra tekergetve. Téli estéken a lányok 1-1 háznál összegyűltek fonni. Ez volt a fonóka. A fiúk is eljöttek a fonóba. Ha nem vigyázott a lány, a fiú elkapta az orsóját, amit csókkal kellett kiváltani. A fonókán kívül másik téli szórakozás volt a tollfosztó. A nyáron letépett li- batollból kellett kihúzni a gerezdeket. Az így megfosztott tollat zsákokba rakva tárolták. Lassacskán gyűlt össze a lányok „stafírungja”. Két dunnát és hat párnát adtak a férjhezmenő lánynak. Édesanyámnak sok libát kelleti nevelnie, hogy a 4 lányát kielégítse dunná- val-párnával. A férfiak dolga volt a jószággondozás: az etetés, itatás és az almozás. Az istállóban mindig volt 1 pár nagyszarvú szürke magyar ökör. Édesapánk ezekkel végezte az igásmunkákat. Amikor a fiúk megnőttek, ezek helyett 2 lovat vásárolt. Azon kívül volt még 2 fejőstehén és azok szaporulata. A bikaborjúkat 1 éves korukban, az üszőket előha- súként adták el a vásáron. A disznóólban állandóan röfögött 2 anyakoca, ezek évente kétszer fialtak 8—10 malacot. A malacok egy részét az elválasztás után, a többit süldőkorban adták el. A süldőkből négyet hagytak hizlalásra. Ezekből 2 eladásra, 2 a család részére hízott. A hízókat 150—220 kg között vágtuk le, mert akkor még a szalonna volt a fontos. 15—20 cm vastag szalonnák is voltak. A füstölt szalonnának az újig ki kellett tartani. Nálunk édesapánk volt a hentes, de a család valamennyi tagja segédkezett a feldolgozásban. Télen jutott idő a lányoknak a varrásra is. A keresztszemes hímzést itt „ik- sesnek” hívták. A 8—10 éves lányok a vastagabb vásznon kezdték a tanulást. De már 14 éves korukra akármilyen nehéz mintát le tudtak számolni és kivarrni. Varrtak gyúrókendőt, törülközőt, abroszt, függönyt, komakendőt. Aki már tudott varrni iksest, könnyen megtanulta a csíkszedést is. Szedett csíkkal abroszokat díszítettek. Télen került sor a lányoknál a kenyérsütés megtanulására is. Édesanyánk már este bekovászolt, reggel csak dagasztani kellett. Hatszor kellett a tésztáját megszakítani, és a kenyérnyi darabokat egyenként jól kidagasztani. A kidagasztott tésztát liszttel behintettük, párnával letakartuk és kelni hagytuk. A megkelt tésztát azután szakajtókba tettük, ahol az még tovább kélt. Közben befűtöttük a kemencét tengerikóróval. Édesanyánk először 2i—3 tejfölös-kapros lángost sütött a mindig éhes gyerekeknek. De nemcsak munkával teltek a téli napok, szórakozásra is jutott idő. A gyerekek december 6-án nem mentek iskolába, mert a kormányzó nevenapja volt. Ilyenkor köszöntötték a papot is, Batta Miklóst, aki minden verselőnek adott 2 fillért. Ezért 4 szem savanyúcukrot lehetett venni a Mózsi boltjában. Karácsony este volt a kántálás ideje. Este 6-kor harangoztak a templomban. Addig kántálhattak a gyerekek. A szomszédok, rokonok ablakai alatt megálltunk és egyszerre kérdeztük: Szabad-e Istent dicsérni? Szabad, hangzott ki belülről a felelet. Ekkor az utcán felhangzott a lelkes éneklés: Krisztus Urunknak áldott születésén..., majd utána: Az Istennek szent angyala. Végezetül boldog karácsonyi ünnepeket kívántunk. A gazdasszony kalácsot, almát és diót adott minden kantáiénak. A felnőttek mindig az istentisztelet után kán- táltak. Őket mindig behívták és borral, kaláccsal kínálták. Az év utolsó napján a fiúk karikás ostorral csördít- gettek az utcán. Ha valamelyik lány a pompakútra ment vízért, nagy csattogta- tással kísérték, mondván: hajtjuk a szűzgulyát. Farsangkor maskarások jártak a fonóba, gólyának, törpének stb. felöltözve. Vidámság és munka váltakozott. Tavasszal 2 nagy ünnep volt: a március 15-e és a húsvét. Március 15-én kivonult az egész iskola a hősök szobra elé, a nemzeti zászlóval. Felvonultak a leventék is. A szülők és a lányok csillogó szemmel gyönyörködtek a fegyelmezett sorokban vonuló leventékben, kik büszkén énekelték a leventeindulót: Nem lesz az álom, ha majd a nyáron. . . stb. A gyerekek szavaltak, a leventék hazafias dalokat énekeltek. Az ünnepi beszédet a pap, vagy az iskola- igazgató tartotta. A Himnuszt, a Szózatot, valamint a Hiszekegyet az összegyűlt tömeg vigyázzállásban, lelkesen énekelte. A húsvét is igazi ünnep volt. Már a nagyhéten nem kellett iskolába menni. Otthon mindenki meszelt, mosott, takarított. Húsvét hétfőjén jártak a fiúk öntöz- ködni. A kisebbek csak szappanos-, szagosvízzel, de a legények vedrekkel és kölnivel öntözködtek. A nagylányok sokszor 5—6 alkalommal is átöltöztek, mert csuromvíz volt a ruhájuk. Édesapám, mivel szorgalmas és takarékos ember volt, földjeinek számát állandóan gyarapította. Házasságkötéskor 3 holdat, édesanyám 4 holdat kapott szüleiktől. Ezt a 7 holdat 16-ra növelte az évek folyamán. Holdanként, félholdanként szerezgette őket. A bo- lettás világnak — melyben a búzának nem volt értéke — és amely 29-től 33-ig tartott, lassan vége lett. Majd jött a fellendülés időszaka. 1939-től már a közben kitört háború miatt elrendelték a beszolgáltatást is. A cséplési eredménylapon feltüntetett mennyiségből csak a család fejadagját (2—2 mázsát) és a vetőmagot lehetett meghagyni, a többit be kellett szolgáltatni. Én közben a Nyíregyházi Kálvineumban elvégeztem a tanítóképzőt 1937-ben, majd 3 évi, különböző helyeken végzett helvettesítsetés után 1940-ben Viskre (Máramaros vármegye) neveztek ki állami tanítónak. Itt ismerkedtem meg későbbi férjemmel, Nagy Lászlóval. Nagy iLászlóné Kása Elvira Humanitárius munka és önkéntesség Vezetőséget választott a megyei Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt •közelmúltban — május 29— 30-án — megtartott VIII. 'kongresszusa mérföldkövet jelent a mozgalom hazai történetében. A küldöttek — közöttük szűkebb pátriánk mintegy 80 ezres taglétszámának delegált képviselői —• meghatározták a szervezet 'közép- és hosszú távú stratégiáját. Ami talán ennél- Is lényegesebb: a mindenféle proto,kolltól és formaságoktól mentes tanácskozáson — nem egyszer késhegyig menő, de rendkívül 'következetes vita után — elfogadták a szervezet új alapszabályát. A vöröslkeresztes. munka lényege az önkéntesség és a humanitárius tevékenység —• hangsúlyozta többek között a megyei szervezet június 23-án, a délutáni óráikban Miskolcon megtartott vezető- ségválasztó értekezletén Mu- csi József titkár. A Dimag Rt. Műszáki Klubjában ösz- szegyűlt küldötteik számára rövid összegzést, helyzetjelentést adott a kongresszuson résztvevő borsodi küldöttcso- ■port munkájáról, s a kongresszus állásfoglalásairól az előadó. Mint mondotta: a pártatlanság, a semlegesség és a függetlenség elvei alapján működő Vöröskereszt humanitárius tevékenységét továbbra is a kormányszervekkel együttműködve (kell folytatni. Az önkéntes munkát vállaló állampolgárok minél nagyobb arányú mozgósításával elsősorban a szociális védőháló eredményes működését kell támogatnia a szervezetnek. Prioritást kapnak a további munkában a szociális programok, valamint a megvalósításúkhoz szüksége® anyagi feltételek biztosítása. Továbbra is kiemelkedő fontosságú feladat a térítésmentes véradás szervezése, valamiint a napjainkban sajnálatosan időszerűvé vált menekültügyi kérdés támogatása. A tanácskozásom a megyei küldöttek megválasztották az új, tizenöt tagú társadalmi vezetőséget, valamint annak elnökét dr. Breitenbach Géza, a B.-A.-Z. Megyei Mentőszervezet vezető főorvosa személyében. A titkári státuszt az új alapszabály értelmében pályázat alapján töltik be. Addig a megyei szervezet vezetését — ügyvezetőként — továbbra is Mucsi József látja el, akit egyébként a 'kongresszuson beválasztottak az országos vezetőségbe." A Vöröskereszt Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének küldöttértekezletén a mozgalomban évek óta eredményesen munkálkodó állampolgárok számára kitüntetéseiket adtak át. Az országos vezetőség által adományozott, a Vöröskeresztes Munkáért érem arany fokozatát vehette át: Elek Istvánná (Sárospatak), Hajdú Sándorné (Miskolc), Kiss Győzőné (Miskolc), Mák Já- nosné (Ózd), Kovács Barnámé (Kr asznolk vajda), Tusay Dónesné (Mezőkövesd), valamint prof. dr. Vellkey László (Miskolc). A megye aktivistái közül a kitüntetés ezüst fokozatát tizenkilencen, a bronzot pedig huszonheten érdemelték Iki. —gyárfás—
