Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-25 / 149. szám
1992. június 25., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Tárcái Béta könyve Magyarok a nyugati hadifogolytáborokban „Krezuznach puszta földjén táboroz a magyar, a jó Isten tudja csak, szegénnyel mit akar. Csak az Isten tudja, mit szenved az árva, kinek nincs most már otthona, hazája." Előtérben a mikroelektronika A Miskolcon élő fotóművész, Taircai Béla ezúttal a tolt segítségével rögzít egy darabot a magyarság törté- niellimébőil, feldolgozva azoknak a sorsát, lalkilket a második világháború nyugati fogolytáborokba sodort. Ért- hetetlén és lagülkáűae, hogy miiért voitt tabu miostanáiig ainnalk a 350 ezernyi magyar honivédlnalk a szenvedése, alkilk túlélték a háborút, de még hónapokig, éveikig kellett nyomorogniuk, bizonytalanságban élniük, és köztük nem kevesen miár Itt, e fogolytáborokban pusafcuitalk él'. Amíg a szovjet fogságba esettekről — jóllehet szánniuk jóval nagyobb vóllt — még korábban is csalk-osak esett szó. a nyuigaitosoikiról nem illett beszélni, meg a gyamúsítá- sdk légkörében nem i.s igen mertek „büszkélkedni” ezzel a múlttal. AWk pedig számon tartották, meglehetősen leegyszerűsített képet alkottak róla, azt sugaillván, hogy míg a szovjet táborok pokoliak vdlták — sajnos vallóban azók vdltalk — a nyugatiak máir-már üdülésnek mliinősíttettek. A könyv bevezetője idézi is a korabeli rosszízű iszólásimondiás't: a keletről érkező hadifogoly a pályaudvaron hordágyért, a nyugatról érkező hordárért ikráit. Tairoai Béla könyve megcáfolja a leegyszerűsítő nézeteket. Bemutatja, bizonyítja, hogy nyugati tábo- rdkten iis — kivált a háborúit ‘közvetlen követően — embertelenek voltak a körülményiek, éheztek, fáztak, pusztultak az emberek. A szerzőt elsősorban az izgatja, hogy a kisembereik, a névtelen katonák tömegei hogyan élték át ezeket a viszonyokat, és miért kellett elveszni sdkalkmaik, akik megúszták a tankcsatákat. a légitámadásokat, de egykettőre összeroppainták a lellkli és fizikai megpróbál- tatásdk alatt, a szögesdrótdk köizött. A könyv hitelesen bizonyítja: a nyomortáborok: mellett voltak emberséges, kulturált körülményeket biztosítók iis. A különbségek dkát Tárcái abban látja, hogy egyrészt „a győztes hatalmak fegyverszünet utáni katonai igazgatásában inkább az egyéni elképzelések és a rögtönzésein érvényesültek az egységes és átgondolt irmdiszer helyett”, másrészt, míg például a dánok, a belgák körében gyakoribb volt a magyairdk iránti rdkoniszenv, mert volt megszállottáikként érzékelték szolidiainiitáisuinfcat, addig mások, például a franciák közül sdkain ugyanúgy nézA miagyar mezőgazdaság átalakulásának sikere főként az agrárágazaton kívül eső körülmények változásától függ — állapítja megaa a tanulmány, amelyet a Mezőgazdasági, Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) megbízásából a Szervezésig Tanácsadási és Továbbképzési Társaság (GOPA) az Instrupa Consulting GmbH segítségével készített a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek átalakulásának esélyeiről. Az elemzést ia ÍMOSZ a napokban hozta nyilvánosságra. A szakértők véleményének összegzése a következő: a magyar mezőgazdaság jelenlegi nehéz gazdasági helyzete, a fontos arányok eltorzulása miatt a rendelkezésre álló adatok alapján hosz- szú távú és megalapozott ték a szerencsétlen magyar katonára, mint a Wermacht tagjaira. A volt nyugatos hadifogoly nem titkolja: a keserves, fájdalmas emlék maradandóbb- nyomat hagy az emberben. Ezért ekönyvben is 'többet olvashatunk a megalázó megnyomorított fogolysorsdkról, mint az emberi normáik szerint alakultaikról. Bár az olvasó tapasztalhatja : ahogy múlnak a hónapok, az óvek. a háború után, úgy válnak mind emberibbekké a viszonyok és emelkednek fel az életfeltételek a normalizálódó, a nyugati körülményekhez. Műfaját tekintve, leginkább történél írni .tanulmánynak tekinthetjük Tárcái Béla könyvét, melyet visszaemlékezések, naplórészletek, a fogolytáborokban íródott versek, ott készült rajzok, festmények, emléktárgyak fotói tesznek érzékletessé. Mementókónt több fénykép mutatja a kaitonasírokait, a nyugati magyar katonate- metőket. A tanullményíró közlése szerint öt évig gyűjtötte könyvéhez ,a dokumentumokat. Ennek megfelelően gazdag .tényanyaggal érvel és bizonyít. A könyv az alábbi forrásokra épül: A második világháborúval foglalkozó történeti és memoárirodalom, a hadifogsággal kapcsolatban a nyugati országokban megjelent művek, a hazai köz- gyűjteményekben fellelhető ddkumentuimdk, volt hadifoglyok naplói, írásos visz- szaemlékezései és személyes nyiilaiükozatai. a szerző saját élményei, valamint az egykori amerikai és francia fogolytáborok helyén végzett tanulmányútjának a tapasztalatai. Lapozgatjuk a fejezeteket, köztük a „Magyarok amerikai őrizetben”, a „Magyarok az angol táborokban és Belgiumban”. „A francia közjáték”, avagy „A hadifogság —■ jog és emberség a háborúiban”, és megelevenednek a szomorú idők. íme, a iegdrasztükusaibb esetek: „Helyenként a tábor- parancsnoikisáig eltűrte, hogy a foglyok gödröket vájjanak maguknak (.nyilván az úgynevezett „csillag” táborokban) , másihely eken ezekét időnként földgyalukkal eltüntették éis közben nemigen figyelitek airra, hogy a rókalyukaiknak vannak-e lakó®” ... „A magyar hadifoglyok egy részét is kemény munkára fogták. Münchenben például a romdkat teljes egészében a magyarok takarították el, szigorú amerikai őrizet mellett” ... „A fizikái nélkülözéseik mellett lelkileg is nehezen terveket nem lehet készíteni. Ha rövid időn belül nem történik valamiféle változás — például: a torzulásokhoz hozzájáruló értékesítési piacok viszaszerzése — akkor a magyar mezőgazdaság életképességének biztosításához állami beavatkozás szükséges. Az alacsony gabonaárak — ezek a búza esetében a világpiaci, ár alatt vannak — és a magas üzemeltetési költségek miatt már maga a műtrágyázás is gazdaságtalanná válik. Ezzel az elérhető hozamot minimalizálják és a talaj termőképessége hosszú távon károsodhat, ha nem használnak elegendő foszforműtrágyát. Számos szövetkezet mór veszteségesen gazdálkodik a gépek és az energia magas ára miatt. A bérek abszolút és relatív értékben egyaránt alai(Sáry Jenő) lelhetett elviselni a kiszolgáltatottság és a megalá- zottság érzését. Az első pillanat okiban meglepődtünk, később már megszoktuk, hogy a vonaton, gépkocsin, vagy gyalog szállított fo- gdlycsoportokat laköpcfösilk, megdobálják, vagy vaskosabb módon éreztetik az ellenszenvet... Tehált ki-ki a maga módján fizetett vissza valamilyen sérelemért, arait a német megszállás alaitt él .kelilétt szenvednie”. Külön figyelmet érdemel a Fogságban a szellem című fejezet. Merthogy a fogolytábor nemcsak fizikailag nyomorította a szerencsétlen sorsúakat. Mindenki Úgy védekezett az idegi ösz- szeomlás ellen, ahogy tudott. Ki naplóírásba termet- kezett, ki verseket írt, má- soknak a hitélet táborban lehetséges formái adtak vigaszt. Voltak, akik rajzoltak, emléfcitárgyakait formázták. A legjellemzőbb foglalatosság azonban az éhes ember időtöltése volt: ételrecepteket írtaik, a jó étkek emlékét elevenítették föl'. A hazatérés lehetősége természetesen megörvendeztette a szörnyűségek túlélőit. Ám ez sem volt probléma- mentes. Többen, emigráns magyarok és mások, sötét színekkel festették le: mi vár a volt nyugatos foglyokra a szovjetek megszállta országiban. Akadtak is számosán, látoilk a kintmaradást, a ha- zátlanság gyötrelmét választották. A hazajöttek közül .sajnos jó néhányan tapasztalhatták a zaklatást, a negatív megkülönböztetést. Mára mindez a múlté, de lehet-e felejteni annyi szenvedést, a pótolhatatlant: az elvesztett fiút, apát, férjet? Tárcái Béla könyve tisztelgés a szenvedőik előtt. Münden sora figyelmeztet a háború embertelen és az embertelenség minden józan elképzelésünk e t meghaladva fokozható. Szükség van hát ,az ilyen tanulmányokra, emlékezésekre, mint ahogy dr. Fürj Lajos is hangsúlyozza a könyvhöz írt előszavában: „Az utódoknak szükségük van éleik megélt életére: mind a régmúlt, mind a közelmúlt történelmére ... A nemzetnek emlékeznie kell a hősökre, az áldozatokra, megadva nekik azt a tisztességet, amit. megérd emelnek. Tisztességgel megsiratva, megbecsülve. Ez ,a mi felelősségünk mind apáink, mind gyermekeink előtt.” Nagy Zoltán csonyak. A mezőgazdaság közép- és hosszú távú beruházásainak finanszírozását a jelenlegi magas hitelkamatok szintén gátolják, még akkor is így, ha azt a szubvenciókkal a 40 százalékról 15—25 százalékra csökkentik. Vagyis olyan átalakulások, amelyekhez beruházásokra van szükség, nem finanszírozhatók. Ha valamely szövetkezet mégis belevág az elkerülhetetlen beruházásba, igen nagy kockázatot vállal. A magyar mezőgazdaság átalakulását, eredményességét jelentősen befolyásolják az export- és a belföldi piacok lehetséges változásai is. A legkedvezőbb változásokkal akkor lehet számolni, ha a piaci lehetőségek megközelítik a ’80-as évek végén kialakult keresletet. (MTI) A minap olvastam valahol, hogy iái hazai gazdaságban egyelőre kevés olyan terület van még, ahol valóban érvényesülhetnek a klasszikus piaci verseny feltételei. S ha akad ilyen, az szinte kizárólag a számítógép és a mikroelektronika, valamint az autókereskedelem területére korlátozódik. Nos a klasszikus piaci viszonyok hiánya jobbára a vásárlót érinti hátrányosan, míg a megléte inkább az előállítóknak, a forgalmazóknak okozhat gondot, pontosabban a számukra okoz több fejtörést. Ha a telítettséget nem is említjük, akkor is láthatóvá, érezhetővé lett ezen ágazatok felka- pottsága. Szerényi Lászlóval a Digitmodul Kft. miskolci regionális igazgatójával az utóbbi években tapasztalható ugyancsak megnövekedett kínálatról a sokfelől érkező mikroelektronikai termékek eladhatóságáról beszélgettünk. A cég nemrégiben nyitotta meg Miskolc bel- váiosában a PC-kuckó elnevezésű üzletét, amelyik ugyanazt nyújtja, mint bármelyik előkelő, hasonló profilú szakbolt. Ugyanazt és még valami többletet. Náluk minden számítástechnikai termék beszerezhető, de ami éppen nincs az üzletben, azt napok alatt előteremtik. A több mint ezer féle alkatrész, kellék eladásával arra törekszenek, hogy komfortossá, praktikussá tegyék az ilyen gépek használatát. — Ezért szigorúan vesszük a garanciális feltételek biztosítását. a szakmai tanácsadást. a vásárlók szempontjainak, érdekeinek érvényesítését. Mivél a Széchényi utcai műemléki épület, ahol az üzlet helyet kapott csak .meghatározott irányban engedett teret a tervezőinek, úgy gondoltuk, megragadjuk ezt a lehetőséget és Demos i.k Attila iparművésszel rendeztettük be a belsőt, alaFöldtani örökségünk címmel három hónappal ezelőtt hirdetett; pályázatot az Országos Természetvédelmi Hivatal. Abból a célból, hogy középiskolás diákokkal közösen népszerűsítsék a földtani értékek megóvását, s hogy maguk a tanulók is megismerkedjenek, majdan netán tudósaivá váljanak a szakterületnek. A pályázat lezárult, ünnepélyes eredményhirdetését a napokban tartották a rejteki kutatóházban, ahol egyúttal immár negyedszer rendezték meg az országos természetvédelmi napokat, s mely négynapos táborozást kínál a pályázat legjobbjainak. Az eredményhirdetésre meghívott, az ország minden részéből összesereglett diákcsapatot dr. Tardy János helyettes államtitkár, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke köszöntötte. Mint mondta, több mint 130 dolgozat érkezett a bíráló bizottsághoz, amely végül is három kategória legjobbjait hívta meg a bükki táborozásra, az oklevelek, díjak átadására. A dolgozatokról szólva dr. Tardy János kiemelte, hogy örül, mert úgy tűnik, lesz utánpótlásuk a 'barlangkutatóknak, geológusoknak. A vezetése alatt álló hivatal szorgalmazza, hogy a résztikittattuk ki a bútorzatot, amelyik teljesen egyedi. Igazából egy kereskedőház meghitt hangulatát aikartulk létrehozni, ahöl a hozzánk betévedő. nem szakember is jól érezheti magát. Fakad ez ■üzletpolitikád elképzeléseink- iből is, amelyek széles felhasználói kört céloznak meg, .hiszen, mint ismert, ma a számítógép cvtt van majd minden munkahelyen, raktárban. gyógyászatban stb. Éppen ezért a felvetődő kérdésekre mi gyors, szakmailag profi megoldásokat javaslunk — mondta a regionális igazgató. A továbbiakban arról tájékoztatta lapunkat, hogy számolnák a kor- iszerűsödő, a számítógépeiket .mind nagyobb körben hasznosító munkahelyeik kialakításával a megyében és a megyeszékhelyen, illetve jelentős felhasználói bázisnak tekintik a mind jobban bővülő Miskolci Egyetemet is. N. J. Fotó: Fajtán László .vevők — hasonlóan például a tanulmányi versenvek győzteseihez — kapjanak felvételi kedvezményt, ha valamilyen hasonló jellegű felsőoktatási iskolába pályáznak. S hogy miről is készítettek értekezéseket a fiatalok? Néhány cím a legjobb dolgozatok közüli; Az emberi tevékenység károkozó hatásai a Velencei-hegység természeti értékeiben; Bányászati tevékenység hatása a Garadna-völgyben; A budai Várhegy barlangrendszere. A rövid bevezető után az első és második kategóriában 6, illetve 7 pályázó, a harmadikban 3 kapott oklevelet, az elsők értékes díjakat: horgászlámpát, fényképezőgépet. Sajnálhattuk, hogy megyénket mindössze egy .helyezett képviselte, az Avasi Gimnázium tanulója, Kusper Zsuzsa hetedik lett a dolomitbányák rekultivációjáról szóló munkájával. A diákok programjuk keretében kirándultak Aggtelekre, találkoztak dr. Mátyás Ernő geológussal, ellátogattak a tapolcai Barlang- fürdőbe, csütörtökön utaztak haza. Reméljük, szép emlékekkel, s néhány újabb kutatási témával gazdagabban. m. sz. zs. lirnielfíszövelkezeti átalakulás: Maliikkal Lezárult a pályázat Földtani örökségünkért Esélytereités falniibelyekkel Faluműhely-hálózat kialakításához legott hozzá a bátonyte- renyei Esélyteremtés Alapítvány, elsősorban a családi támasz nélkül felnőtt fiatalok, a munkanélküliek és a magukra maradt nyugdíjasok életküátá- sainak javítására. Az alapítványt a Jóléti Szolgálatok Országos Hálózata részeként 14 alapító, köztük önkormányzatok, iskolák, pénzintézetek és gazdasági vállalkozások hozták létre a Phare-alaptól pályázattal elnyert támogatással, valamint az alapítók apportjával összesen több mint 15 millió forint induló tőkével. A faluműhelyekben a munkaerőpiac -perifériájára szorultak nemcsak piacképesnek ígérkező termékeket állítanak majd elő — ezáltal munkakönyves álláshoz jutva —, hanem esetenként lehetőségük nyílik a munkához kapcsolódó szakma megtanulására is. Az első faluműhely egy betéti társaság formájában a kisterenyei Adám Zsigmond Nevelőotthon neveltjeinek foglalkoztatására jött létre, a fiatalok betonelemeket készítenek, szilíciumot válogatnak és szöget csomagolnak gazdálkodó szervezetek alvállalkozóiként. Ugyancsak az intézeti neveltek számára külön üzemággá fejlesztik a házon belül már most piacképes szőtteseket produkáló textilszövést. Szerepel a tervek közt falusi minipékségek nyitása, s ehhez kapcsolódóan alapvető élelmiszerek olcsó árusításának megszervezése, s készülnek a zárt térbe, vagy szabad ég alá való fajátékok mintadarabjai is. A műhelyek nyitásához szükséges épületeket az önkormányzatok ajánlják fel. Szó van arról is, hogy idős mestereket kémek fel, tanítsák meg saját műhelyükben szakmájukra az alapítvány által felkaroltakat. Nem Idegen a faluműhely-moz- galom gondolatától az sem. hogy a későbbiekben a család- segítő központokkal karöltve humán szolgáltatásokat nyújtson. A faluműhelyek nonprofit szervezetek, a tevékenység jövedelmét a hálózat bővítésére fordítják, így idővel akár országos méretűvé terebélyesítve azt. (MTI)
