Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-11 / 137. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1992. június 11., csütörtök Külföldi beruházók kellenek — állítja egy tanulmány Á gépipar A Digép vasúti kerékpárüzemében. A külföldi tökét ide is várnák. Fotó: Fojtán László Újabb Gégék részvényeit lehet megvásárolni kárpótlási jegy ellenében Budapest (ISB). Napjainkban már egymilliárd forint értékű kárpótlási jegy van az emberek kezében, s a szabadpiaci kereskedelmet figyelve valószínűsíthető, hogy a kárpótoltak többsége mielőbb készpénzre kívánja váltani jegyét. Az adás-vétel egyre nagyobb mértékű kiterjedését nemigen befolyásolja az sem, hogy manapság még elég nagy a bizonytalanság a kárpótlási jegyek piacán. Az értékpapírok árfolyama esetlegesen alakul, türelmetlenségükben sokan valószínűleg „érték alatt” adják el jegyüket. Nyugtalanítóan hat a szabadpiacra az is, hogy az Állami Vagyonügynökség (ÄVÜ) hosszú ideig késlekedett megjelölni azokat a cégeket, amelyekben tulajdont szerezhetnek a kárpótoltak. Nehéz heyzetben van a Diósgyőri Gépgyár, írtuk a héten annak apropóján, hogy a több, mint másfél éve felszámolás alatt álló cég a harmadszori meghirdetés ellenére sem talált vevőre. így a patinás vállalat nagy valószínűséggel a hitelezők birtokába jut. Ez esetben az lenne az ildomos, ha a hitelezők tovább működtetnék a céget, hiszen pénzükhöz csak ez esetben juthatnának hozzá - valamikor. Am miért 'került ebbe a helyzetbe a gépipar? A Magyar Tudományos Akadémia Ipar- és Vállalatgazdaság- íkutató Intézete — az Európai Közösségek ACE-prog- ramjának támogatásával és három nyugat-európai társ- intézet munikiatársainalk bevonásával — kutatást végzett azzal a .céllal, hogy megállapíthassák: a vállalati szférában milyen tényezők segíthetik, vagy akadályozhatják a magyar gazdaság és az EGK országainak kapcsolódását. A gépipar helyzetéről készült tanulmány egy részletét adjuk közre, amelyben a 12 gépipari vállalattól kitöltve visszakapott kérdőívek tudományos igényű feldolgozása révén von le következtetések eit. A tőkehiány és a tőkeszerzés kényszere szinte minden megfigyelt vállalatra jellemző. Nyolc vállalatnál a 11 •közül (1 ugyanis nem adott ilyen jellegű információt) a technológiák átlagos életkora meghaladta a R évet, extrém esetben 2R éves voll (!). Tovább rontják a helyzetet a „technológiai” és „minőségi” szűk keresztmetszetek, amelyek következtében a termelési folyamat egyes pontjain a termelés elakad, késedelmet szenved. Ha azonban a vezetés megkísérli a szűk keresztmetszetek feloldását, az elavult gépeket ezeken a pontokon újakkal helyettesíti, újabb problémák jelentkeznek, mert az új és a régi berendezések között nehéz összhangot .teremteni. A konzisztencia hiánya sok esetben a gépek és berendezések kiselejtezéséhez vezetett, Miskolc város naponta mintegy 250 tonna szemetet termel. Nem nehéz kiszámolni, mekkora mennyiséget jelenít ez évente és mennyit 20 év alatt. Ha valaki esetleg tudni akarja, milyen területet foglal el két évtized „termése”, az tekintse meg a város egyetlen szemétlerakó helyét, a Bogáncs utcait, vagy közismert nevén a Nádasrétit, ugyanis az hamarosan belép a harmadik X- be. Már 1983-ban kikerülhetett volna rá a „megtelt” tábla, de nem így történt, sőt azóta is itt van a megyeszékhely szemétdombja. A hulladékgúlák már elérik a nyolc-kilenc métert és egykét évig várhatóan még tovább növekednek. — Mi lesz azután? Miitörténik a jelenlegi tárolóval? Hová kerül majd Miskolc szemete? — kérdeztük Oren- di Károlyt, a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat műszaki vezetőjét. — A probléma megoldására az elmúlt év decemberében hozott végleges döntést a városi közgyűlés. Ennek értelmében az új lerakóhely a város északi részétől távolabbi, Darvas-völgy, pontosabban annak egy része lesz. Ha — szerencsés esetben — két éven belül birtokba vehetjük, akkor ezt a mostanit bezárjuk és folyamatosan megkezdődhet a rekultiváció, vagyis visszaákkor, amikor még nem amortizálódtak teljesen, s elviselhetetlen anyagi terhet jelentettek a tőkeszegény állami vállalatoknak. A tőkehiány talán a legfontosabb ok a gépiparban, ez főleg az anyagbeszerzésben és a termelési infrastruktúra hiányosságán ban nyilvánul meg. A nyugat-európai vállalatokhoz viszonyítva a lemaradás általában 30— 50 százalékos. A tőkeszegénység és a technológiai elmaradottság nagyon alacsony ■ eladási árákkal jár. Egyébként meglepő volt, hogy a vizsgált gépipari vállalatok mindegyike rendelkezett valamilyen nyugati .kapcsolattal, ' és •majdnem mindegyike növeladhatjuk Nádasrétet a természetnek. Ez abból áll, hogy az egész gyűjtőt humusszal kell beborítani és fásítani. — Nyugaton bevált gyakorlat a szelektálás, tehát az emberek már otthonukban más-más kukába válogatják a különböző fajtájú szemetet, illetve megtörténik az- újrahasznosítás is. Ha megnyílik az új telephely, a miskolciak is számíthatnak hasonlóra? — Kezdjük talán az újrahasznosítással. Jelenleg dán szakemberek vizsgálják, keresik azokat a módszereket, eljárásokat, amelyek leginkább alkalmasak lakóterületük szemetének újrahasznosítására. Ez az anyag év közepére készül el, és ettől függően születnek a hosz- szabb távú döntések. A keletkezés helyén történő szelektív hulladékgyűjtésre — így hívjuk szaknyelven — ezidáig konkrét terv nincs. Egy biztos, ezt nem lehet kampányszerűen csinálni. Ha valóban komolyan vesszük a szelektív gyűjtést, akkor az a lakosság felvilágosítása, te nyugati exportját az utóbbi években. A tanulmány összefoglalóan megállapítja, hogy a struktúraváltás a vártnál •gyorsabban zajlik, a folyamat hatékonyságát elsősorban a pénzügyi és a technológiai feltételeik befolyásolják. Eddig a vállalatok főiként saját, eléggé .szűkös .forrásaikra támaszkodhattak, a •kérdés most az, rendelkeznek-e megfelelő stratégiával saját, illetve külső források hatékonyabb alkalmazása érdekében. Igazi segítség csak külföldi tőkebevonásból remélhető, éppen ezért megoldásra vár a külföldi vállalati szintű támogatási programok információs hálózatának kiépítése. nevelése és érdekeltté tétele nélkül nem megy. Ez utóbbi azért fontos, mert .nehéz elképzelni — hacsak érdeke nem fűződik hozzá —, hogy valaki a szűkös lakótelepi lakásban a megszokott egy szemetesvödre mellé •még hármat beállít, és ha megtelnek, akkor nem a sze- métledobóba üríti azokat, hanem karján a négy edénynyel leballag, vagy lellftezik és tartalmukat négy különböző kukába önti. Hangsúlyozni szeretném: nem azt .mondom, hogy a probléma ímegoldhatatlan, természetesen meg lehet oldani, hiszen ia világon több helyen így •megy. De azt elképzelhetetlennek tartom, hogy egyik napról a másikra elhatározzuk, és akkor tessék, Itt van, holnaptól ezt keli csinálni. Az ügy másik része, hogy hazánkban nincs Igazán kereslet a másodnyersanyagok iránt. Azaz, nálunk az ipar sem érdekelt — esetlegesen adókedvezménnyel vagy más módon — abban:, hogy a használt papírt, rongyot újra feldolgozza. — De a városnak mégiscsak érdeke, hiszen, mlint A kárpótlási jegy sajátos értékpapír, hiszen a kibocsátási dátumától függetlenül minden jegy 1991. augusztus tizediké óta kamatozik. Nem veszít tehát semmit sem az a kárpótolt, aki később kapja meg a papírjait. A jegy piaci értékét azonban egyelőre igen nehéz meghatározni, hiszen ezt elsősorban az befolyásolja, hogy mit lehet „venni” érte. Némileg nyugtatóan hathat a kárpótoltakra az, hogy az Állami Vagyonügynökség mindig névértéken, illetve a kamatokkal növelt értéken fogadja el ezt az értékpapírt. Az igazi áttörést azonban az jelenti majd, amikor a jegyeket bevezetik az értéktőzsdére, és ezáltal valós árfolyammal kalkulálhatnak az eladók és a vevők. A megbízható és folyamatos információkkal szolgáló tőzsdei üzletkötésekre azonban még várni kell, hiszen a Tőzsde- tanács csak most dolgozik a bevezetés és a forgalmazás módszerén. Kulcskérdés azonban, hogy az ÄVÜ milyen vállalatok értékpapírBudapest (ISB — S. Z.) Schamschula György munkaügyi államtitkár elmozdítása a tárgyalásvezetői pozícióból olyan gesztus, amely megteremti a lehetőséget a szakértői szintű egyeztetéseik folytatására a kormány és a konföderációk között — említette, külföldi szakembereket kórt fel az újrahasznosítás megtervezésére. — Valóban érdeke — környezetvédelmen túl is —, mert ha az ismételt feldolgozás megtörténik, csökkeni a szeméttelepre ikerülő hulladék tömege, tehát egy kisebb kapacitású gyűjtőhely kialakítása is elegendő, ami költségcsökkenéssel jár. Mindennapi szemetünk tehát hamarosan új helyre kerül és telepítésénél! — a ná- dasrétivel ellentétben — már környezetvédelmi szempontok is közrejátszanak. Most folyik például a talaj-, a vizes a levegőszennyezés bevizsgálása, amelytől később a mesterséges szigetelések kialakítása függ. Egy dolgot azonban jó lenne még megvalósítani szemét ügyben (ás): ,az érdekek harmóniáját. Ha a lakosság és az ipar hajlandó lenne észrevenni, hogy •e két gyűjtőfogalom embereket takar, az emberek érdeke pedig, környezetük tisztasága rövid és hosszú távon egyaránt. Marczin Eszter jait, milyen mennyiségben és ütemezésben ajánlja fel a kárpótlási jegyek ellenében. E tekintetben rendkívül fontos, hogy az ÁVÜ mindig hónapokkal előre meghirdesse azt, hogy milyen- kínálat lesz a következő negyed- vagy félévben. Enélkül ugyanis komoly „feketepiac” alakulhat ki, ahol az előzetes, nem nyilvános információkkal milliókat kereshetnek a „bennfentesek”. Megoldás lehet az is, hogy az ÁVÜ három hónappal előre mondja meg, adott időszakban mire lehet cserélni a kárpótlási jegyet. A kárpótlási jegyet többféleképpen is fel lehet használni : például privatizációs hitel igénybevételekor és életjáradékra is lehet váltani. Sokan valószínűleg az állami vagyon privatizálásakor értékesítésre kerülő vagyontárgyakat, részvényeket és üzletrészeket szeretnének vásárolni érte. ök az utóbbi hetekben, tapasztalhatják. hogy egyre több cég ajánlja fel értékpapírjait az ÁVÜ eladásra. A napokban nyilvánosságra került az is, nyilatkozta a, lapunknak Horn Gábor, a Liga szak- szervezetek megbízott elnöke. Hétfőn ismét találkoztak a szakszervezeti tömörülések képviselői, hogy a választási törvénnyel és a vagyonmegosztással .kapcsolatos kérdésekről .tárgyaljanak. Itt született meg az a döntés is, hogy a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet (VIKSZ) igazgatótanácsa kedd délután — fennállása óta első alkalommal — teljes létszámmal összeül. Ugyancsak a hétfői tárgyalásokon állapodtak meg arról, hogy csütörtökön készek folytatni az egyeztető meg beszélés éket a kormányt képviselő Herczog ■László helyettes munkaügyi államtitkárral. Ügy tűnik, a szakszervezetek közötti megegyezést már csak egyetlen, de alapvetően meghatározó jelentőségű kérdés tisztázatlansága hátráltatja. Az, hogy mí legyen az MSZOSZ-hez tartozó ágazati szakszervezetek vagyonának sorsa a szakszervezetek közötti választások után A Liga véleménye szeriint sérti a törvényben és az Alkotmánybíróság határozatában is deklarált esélyegyenlőség elvét az ágazati vagyon különválasztása az egykori SZOT tulllajdoinát képező vagyontárgyaiktól. Az MSZOSZ ezzel .szemben, azt az álláspontot képviseli, hogy a« ágazati vagyon sorsáról egyedül .az adott ágazatiban dolgozóik dönthetnek. A merev álláspontok nem •látszanak közeledni egymáshoz, annak ellenére, hogy Horn Gábor iát .kompromisz- szumos megoldási lehetőséget. Elképzelése szerint a mostam! szakszervezeteik közötti választások alapján csak a volt SZOT-vagyont érintené az osztozkodás, míg hogy az állami érdekeltségű bankok részvényeinek öt százalékát kárpótlási jeggyel lehet majd megvásárolni. Ez azonban nem minden bankra érvényes — tudtuk meg Csuhaj V. Imrétől a privatizációért felelős tárca helyettes államtitkárától, Választékbővítő célzattal ma az Inter-Európa Bank (184 millió) az Általános Vállalkozási Bank (5 millió) a Dunabank (50 millió) a Kereskedelmi Bank (200 ezer) és az Ingatlanbank (4 millió), összesen 243 millió 200 ezer forint értékű részvényeit kínálják kárpótlási jegy ellenében. Az ÁVÜ az eladásokkal brókerségeket bíz meg, s, az ügyleteket ők közvetítik majd a vásárlók számára. Változott a kínálat a részben vagy egészben állami tulajdonú vállalatok esetében is — tájékoztatta lapunkat Csuhaj V. Imre. A Zalakerámia, a Műanyagértékesítő Rt. (MŰART), a pécsi kereskedelmi vállalat, a Titán és az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat (OMKER) részvényeit is hamarosan megvásárolhatják a kárpótlási jeggyel rendelkezők. Ezeken kívül újabb cégek értékpapírjai is növelik majd a kínálatot. így például a Csemege—Julius Meinl, a Magyar Olajipari Rt., a a Bizományi Áruházi Vállalat, az Ergonett és a Bábolna Rt. részvényei is piacra kerülnek az elkövetkezendő hónapokban. az ágazati szakszervezetek vagyonát közös szakszervezeti kezelés alá vannálk. Ennek a sorsáról csak a két év múlva esedéíkes üzemi tanácsi választások után döntenének, az eredmények figyelembevételével. Bálint Attila, az MSZOSZ szóvivője azonban úgy ítéli meg, hogy mindez a jelenlegi .rendezetlen, „kocsonyás” viszonyok fenntartását eredményezné, és semmiképpen nem segítené elő a szakszervezetek átrendeződését. Amiben minden szakszervezeti tömörülés egyetért, az a választások időpontjának a kérdése, illetve az ezzel kapcsolatos törvénymódosítás szükségessége. Előzetes megítélések szerint minden parlamenti párt elfogadhatónak tartja a huszonn.volcas törvény módosítására beterjesztett javaslatot, amely kötelezné a kormányt arra, hogy augusztus 20-.ig a .parlament elé terjessze a választásokra vonatkozó elképzeléseit, s a parlamentet, hogy legkésőbb szeptember 15-ig meghozza a döntését, így — véli Horn Gábor — 'reális esélye lenne a választások októberi megrendezésének. Az azonban semmiképpen nem kívánatos — figyelmeztetett Bálint Aititiiila —, hogy a szalkszervezetek közötti választást a parlamenti választásokhoz hasonló módon, minden állampolgár részvételévé! rendezzék. A kormánynak tudomásul kell vennie a szakszervezetek ezzel kapcsolatban kialakított közös álláspontját — mondta az MSZOSZ szóvivője. Ez alapján a munkavállalók, a nyugdíjasok és a munkanélküliek hivatottak dönteni a szakszervezeti erőviszonyokat. a jövőben maghatározó’ váLasztásökon. A régi már túl magas Hol lesz az új szemétdomb? Ráthy Sándor LIGA: VONJÁK KÖZÖS SZAKSZERVEZETI KEZELÉS ALÁ AZ ÁGAZATI VAGYONT MSZOSZ: Ez csak a rendezetlen viszonyok fenntartását eredményezné
