Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-10 / 136. szám
1992. június 10., szerda ÉSZAK-M AGYARORSZÁG 12 Új gépkocsik a KERMI-ben A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet Jármű Osztályának szakemberei a Porsche Hungária és a Hungária Lada felkérésére „tesztelik” az új Toledo Seato 90 lóerős valamint az új Lada Samara 21,099- es Sedan kivitelű gépkocsikat. MTI-fotó Nagy érdeklődés a könyvtárosok pataki vándorgyűlése iránt A Magyar Könyvtárosok Egyesülete augusztus 13-16. között Sárospatakon tartja XXIV. vándorgyűlését. A jelentkezés határidejének lejártáig hétszáznál több hazai és' külföldi könyvtáros közölte részvételi szándékát a négynapos tanácskozáson. A szervezők mindenre kiterjedő, gondos előkészítő munkájukkal azon fáradoznak, hogy az ország különböző tájairól érkező könyvtárosok szakmai ismeretekkel és kellemes élményekkel gazdagodva gondoljanak majd vissza a pataki vándorgyűlés eseményeire. A rendelkezésre álló szállodai szobákon kívül az általános iskolai, a gimnáziumi és a főiskolai kollégiumokat is igénybe veszik a vendégek elszállásolására. Elkészítették és a jelentkezők címére elküldték a vándorgyűlés részletes programját. Eszerint a plenáris ülés színhelye a Művelődés Házának színházterme lesz, ahol dr. Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter Nemzeti erőforrásunk az információ címmel tart előadást. A város nevében dr. Já- nosdeúk Gábor polgármester a Rákóczi-vár kazamatatermében fogadást ad és köszönti a vándorgyűlés résztvevőit. Az első három napon 12 bizottsági ülésen vitatják meg a könyvtárvezetési, könyvtárosi munka időszerű kérdéseit, köz- művelődési feladatait. Közben a vendégek orgonahangversenyben gyönyörködhetnek a vártemplomban, megtekinthetik a város műemlékeit, könyvtárait, múzeumait. A negyedik napon - három útvonalon - megismerkedhetnek a zempléni táj történelmi, művelődéstörténeti emlékeivel. Hegyi József Tudományos kishirek Stop az AIDS-ben! Sikerrel kecsegtet az az újfajta géntechnológiai eljárás, melyet ausztrál kutatók fejlesztettek ki korunk pestisének, az AIDS-nek, pontosabban az AIDS betegséget terjesztő vírus szaporodásának megállapítására. Az új módszer lényege, hogy egy olyan molekulát hoznak létre, amely a vírusba jutva szétroncsolja annak fehérjéit. „Tévényelv” és ,Jelképnyelv” Az egyik bécsi általános iskola igazgatója, aki évek óta tanulmányozza a tanulók beszédkészségének változásait, megállapította, hogy az egyre gyengébb. A diákok pillanatok alatt megértik, hogy miként kezelendők akár a legbonyolultabb műszaki berendezések is, de kifejezni csak nehezen tudják magukat. Ezt a folyamatot az egyre „technicizál- tabb” környezettel, elsősorban a televíziózás és a számítógépes játékok elterjedésével, és a családon belüli beszélgetések elapadásával magyarázza. Felmérései szerint csak minden 8-10. iskolai dolgozat írója fejezi ki jól, vagy legalábbis elfogadhatóbb árnyaltsággal magát. Sok gyermek afféle „tévényelvet” vagy a számítógépek alkalmazásához szükséges „jelképnyelvet” beszéli. Rovarkártevők ellen libatop A libatopféléket általában mint pusztítandó gyomnövényeket tartjuk számon, pedig nem érdemlik meg ezt az egyértelmű megbélyegzést, hisz az ősidőkben Amerikában az inkák és aztékok kedvelt élelmiszernövénye volt. Újabban mind több fajukról derült ki, hogy azok növényvédő- szer-hatást kifejtő anyagokat tartalmaznak, de a talajlakó fonálférgek, sőt bizonyos növényi vírusbetegségek ellen is felhasználhatók. A jövőben számolni lehet fokozott alkalmazásukkal, annál is inkább, mive! a szintetikusan előállított, környezetkárosító vegyszerek helyett sokkal célszerűbbnek ígérkezik az ilyen növényi eredetű anyagokkal való védekezés a rovarkártevők ellen. Legelők elsztyeppesedése Az Egyesült Államok nyugati részein a mező- gazdasági területek nagy része mindjobban ki van téve az elsztyeppesedés, sőt az elsivatago- sodás veszélyének. A veszélyeztetett legelőterület 275 millió hektár. A jelenség fő oka a túlzott mértékű legeltetés, a területnagysághoz képest túlméretezett állatlétszám. A szertelen legeltetés a gyepet tönkreteszi, a szél és a csapadék a vékony humuszréteget könnyen széthordja, a talaj erodálódik, és termékenységét végképp elveszíti. Jelenleg 5 millió hektárnyi legelő már végképp sztyeppé vált. Számos olyan farm működik, ahol egyetlen szarvasmarha „jóllakottságához” 200 hektárnyi legelőterületre van már szükség, holott ez korábban 1-10 hektárnyi dús legelőből bőven futotta. s Élelmiszerek besugárzása Az élelmiszerek, a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek besugárzásának jelentősége egyre növekszik. Különösen a baromfiáruk besugárzása van terjedőben, minthogy a fogyasztók védelmében a szal- monellás fertőzés leküzdésére ez a legegyszerűbb módszer. Várhatóan egyéb élelmiszereket is fognak sugárzással kezelni a fertőzöttség visszaszorítására. Jelenleg közel 40 országban engedélyezett az élelmiszerek radioaktív készítménnyel történő besugárzása, Németországban azonban a környezetvédők nyomására, tilos az alkalmazás, s a besugárzással kezelt élelmiszerek sem forgalmazhatók. Kétfüles nyelvtanulás Francia feltalálók olyan készüléket fejlesztettek ki, amelynek segítségével a tanulók jobban ráéreznek az idegen nyelv ritmusára, hanglejtésére, szavainak helyes kiejtésére, mégpedig az agyféltekék különbözőségének figyelembevételével. Köztudott, hogy a bal féltekének általában a hangok, a szavak felfogásában, megértésében van szerepük, míg a jobb félteke elsősorban emocionális, tehát a nyelv ritmusát, dallamát, hanglejtését fogja fel - melyeket az alacsony hangfrekvenciák közvetítenek -, és ad parancsot a szervezet izmainak és légzőszerveinek a megfelelő hangképzésére. Ezért az Intolang fantázianevű berendezés szelektált formában továbbítja a szavakat és mondatokat a két fülhöz: az agy jobb féltekéjéhez alacsony frekvencián, a bal félteke számára pedig teljes skálaszélességben sugároz. (MTI-Press) Alkalmi ismerősök, ha ösz- szejönnek (vonaton, kórházban vagy a hivatalnokoknak rengeteg munkát adó munka- nélküli hivatalokban), miről beszélgetnek? Ma már nem az időjárásról, a fociról vagy a nőkről. A politika senkit sem érdekel, s az előbb említett három variáció sem passzol mindenkinek. Az egyik meteoropata, a másik Fradi-drukker, a harmadik pedig homoszexuális. A mentőöv, hogy a beszéd fonala meg ne szakadjon, a víz és a horgászat. Ehhez mindenki ért, mint a gyermek- neveléshez vagy a kereskedelemhez. A vízhez, mint az őselemhez a tudat alatt is köze van az embernek. És mi, magyarok, bár nem vagyunk halevő nép, azért egy szelíd növényevőt meg tudunk különböztetni egy véresszájú ragadozótól. Nem politizálok, maradok a néma, de annál beszédesebb halaknál. A döglött balatoni angolnák esete nemcsak gyomrot, hanem vihart is kavart. A természettel nem lehet packázni, s mint idegen szervet a test, kivetette a kígyótestű halat magából a magyar tenger. Pedig az angolna a legtitkosabb vízi lény. Könyvtárnyi irodalom vall arról, hogy a Sargasso-tengerben ívik, s ez is része a rejtelmes Bermu- da-háromszögnek. Aztán vándorolni kezd, s ide jön vissza, a Tiszába és a Bodrogba is. Holdtalan éjszakán, apróhallal vagy gilisztával a fenéken jól fogható ez az élőként mérgező vérű csúszómászó. Főzve, sütve persze fogyasztható. A balatoni fiaskó arra figyelmeztet, hogy a nyéki tavak angolnatűrő képessége is véges. Az újkori telepítésekből ugyanis jutott ide is. A bányatavakban megél, a horgászok számára zsákmányolható, mert van belőle. De hová tűnt a törpeharcsa? Ez az Amerikából átszárCsupán forgalomszervezési okból 1/A-s járat a Berekaljára Aki eddig miskolci és egyben berekaljai lakos lévén haza akart buszocskázni, annak ki kellett rázkódnia a diósgyőri városközpontig, onnan át- szállni a 69-es járatra. Mostantól az átszállósdi megszűnt, mert az MKV forgalomba állította június elejétől az 1/A jelű járatot, amely közvetlen ösz- szeköttetést teremt a Tiszai pályaudvar és a Berekalja között. Mint azt a Miskolci Közlekedési Vállalat forgalmi osztályától megtudtuk, ezt csupán forgalomszervezési okok miatt tették, hiszen a tapasztalatok szerint a diósgyőri városközpont és a Majálispark között alacsony volt a kihasználtság, így ezen a szakaszon ezentúl kevesebb járatot közlekedtetnek, de a 69-es járat kihasználtsága sem volt tökéletes. Ezért a 69-esekből és az egyesekből összevonva létrehozták az 1/A-s játatot, és ezzel egyidőben megszüntették a 69-eseket. Természetesen az így felszabadult autóbusz- és buszvezető-kapacitást visszaforgatják majd a forgalomba. Szeptember elejétől ismét sűrítik majd az 1-es járatokat, valamint az avasi városközpont és a Centrum között közlekedő 35-ös járatokat, ezzel is enyhítve az utóbbi járat túlzsúfoltságát. Fojtán László felvétele A gadnai temetőben maztatott, mindenevő, jóízű hal valami titkos kórnak esett áldozatul a magyar vizekben. Eltűnt, mint a mamut, a kardfogú tigris, vagy a sárkánygyík. Igaz, néhány háborítatlan hely (Fekete-tó, beregi, tiszalúci, csobaji holtág) még kínál néhány bajszos, szúrós halat, de az élővizekből nyoma veszett. A törpeharcsát törvény nem Értekezés a halakról védi, tilalom nem óvja, s a közvélemény szeméthalnak nevezi, még ha fogy is, mint nadrágszíjon a lyuk, mint a korábban spórolt tartalék, mint az idő az emberre kiszabott életből. A váró- és kórtermekben jobb híján és a halak ürügyén szó esik a mindeddig favorizált pontyról is. Ez a régi magyar nyelven pozsárnak nevezett hal furcsa változáson ment keresztül. Nem akar, nem tud szaporodni a mesterséges tavakban. De ez még semmi. Egy tudós szakértő, aki Tisza- parti és Tisza-párti, azt is bebizonyította, hogy Kisköre és Ti- szalök miatt a legmagyarabb- nak tartott folyó alkalmatlan a pontyok utódokban is megjelenő nászára. így aztán marad a telepítés és a „tápos” hal. Olyan példányokat produkál a mesterséges beavatkozás, amelyeknek derékbősége meghaladja a hosszúságot. Ez pedig abnormális. Ilyen mutánsok aligha érik meg az ezredfordulót, s nem hagynak hátra örököst, utódot az öszvérhez hasonlóan. A lusta harcsát, a buta csukát, most nem emlegetem föl. A fennhéjázó balint, s vizeinktől idegen busát is hagyjuk. De nem lenne teljes a kép, ha kimaradna a sorból vizeink sakálja, legundorítóbb hala, a sügér. Ez a torz kannibál minden csalit fölvesz, még saját fajtáját is. De a horgot nem engedi el, s az ügyetlen kézen nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozhat. Ikrát zabái, s nálunk nem nő nagyra. Jobb klímájú, s feltehetően gazdagabb országokban a több kilós súlyt is elérheti. A magyar rekord sügérből: 1870 gramm. Ez régi emlék. Mai horgász aligha tud arasznyinál nagyobb sügérről. Pusztítanánk, felejtenénk, mint a szúnyogot, az influenzát, a rákot, vagy az AIDS-et, de kevés a siker, s a jövő nem kecsegtet sok reménnyel. így van ez. A halak a legjobb indikátorok. Hangtalan szájjal is beszédesen jelzik, hogy tiszta-e a víz, kedvükre való-e az élettér vagy bevonulnak majd a kipusztult állatok panoptikumába. A korábban temetett Sajóban a pontyok, a keszegek, s újabban a harcsák minden biológiai vizsgálatnál ékesebben szólnak arról, hogy tisztul a folyó. A bodrogi angolnák a távoli tengerek üzenetét hozzák. A bosszantó rakacai rákok ollói tanúk arra, hogy a látszat ellenére javul a tó biológiai állapota. Bár a Tiszából inni még nem lehet, de a Szinva már ismét halat dajkál. Más kérdés, hogy ennek - más ok miatt - aligha tudnak örülni a József Attila megénekelte patak cérnaszálára fűzött olyan, gondokkal küzdő diósgyőri üzemek, mint a papírgyár, a gépgyár és a kohászat. Brackó István
