Észak-Magyarország, 1992. május (48. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-11 / 110. szám

1992. május 11., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Két főkapitány-helyettes Egy jii közbiztonsáyért, a űzi din Ez év februárjában nevezték ki a Ilorsoil-Abaú.j-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitány­ság vezetőit, a főkapitányt és két helyettesét. Az ünnepségen, az ünneprontás szándéka nél­kül mondta el Pintér Sándor ország os rendőrfőkapitány, hogy az itteni rendőri munkával elégedetlenek, és a fiatal, felkészült vezetőktől, akiknek az eddigi tevékenysége jó szak­mai megoldásokat ígér, éppen ennek az áldatlan helyzetnek a megváltoztatását remé­lik. Nos, az elmúlt hónapok milyen eredményeket hoztak, sikerült-c módszert és stílust váltania a megyei rendőrségnek, elegendö-e a szigor, amit alkalmaznak a mind jobban elszaporodó, és nemcsak a mi megyénkre jellemző bűnözés ellen? Az idő rövidsége miatt jelentős mértékű változásokról aligha adhat számot dr. Sárközi Ferenc alezredes, a me­gyei rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese, és dr. Ignácz István bűnügyi főkapitány- helyettes, ám a megtett lépések vélhetőleg már néhány hónap eltelte után is éreztetik ha­tásukat. Dr. Sárközi Ferenc, rendőr al­ezredes. Dr. Sárközi Ferenc Özdon nevelkedett fel, ott végzett szakközépiskolát, de a rend­őri pálya fiatal korától ér­dekelte. A rendőri zászlóalj­nál kezdett, később a rend- őTtiszthelyettes-képző isko­lán tanított, majd. ismét Ózd következett, ahol közrendvé­delmi parancsnokként dol­gozott, később Mezőkövesden a kapitányi tisztet látta el. Aztán a megyei, majd a vá­rosi kapitányságon töltött el néhány évet, elvégezte a jo­gi egyetemei és elérkezett a mostani váltás ideje a főka­pitányság élén. A fiatal al­ezredes nős, három gyerme­kük van, felesége gyógype­dagógus. Ennyit az életraj­záról igen nagy vonalakban. — Elmondhatom, hogy egész életemben egyenruhás szolgálatot láttam el. Most a körzeti megbízottak, jár­őrök, közlekedésiek, forga­lomellenőrzéssel foglalkozók, baleseti helyszínelők, az igazgatósrendészeti dolgozók tevékenységének irányítása, felügyelete a dolgom, a köz- rendvédelmi feladatok ellá­tása. Szerintem máris érez­hetőek a változások a mi munkánkban, hogy egyebet ne említsek, a rendőri je­lenlét sokkal meghatározóbb a közterületeken, mint ko­rábban volt. Az eltelt idő­szakban 5,6 százalékkal csökkent a bűnesetek száma és ez már önmagáért be­szél. különösen, ha hozzá­tesszük, hogy korábban 30 százalékkal emelkedett. Igenis lehet a bűncselekmé­nyek számának alakulását befolyásolni jó rendőri munkával. Közlekedési bal­eset is kevesebb van mos­tanában. A bűnözők elfogá­sa negyven százalékkal ja­vult. A közterületen tevé­kenykedő rendőrök aktivitá­sa sokkal mérhetőbb, mint eddig bármikor. A lakosság azt várja a rendőrségtől, hogy egyszerre legyen nagyon szigorú és sokkal udvariasabb, ahol ar­ra van szükség. Képes erre a jelenlegi állomány? Dr. Ignácz István, rendőr aleZ' redes. Dr. Ignácz István 1970-től teljesít hivatásos rendőri szolgálatot, 1975-töl 1978-ig a rendőrtiszti főiskola bűn­ügyi nyomozói szakán ta­nult, majd a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság nép- gazdasági és társadalmi tu­lajdonvédelmi osztályán dol­gozott nyomozóként, főnyo­mozóként. Aztán ’ különböző beosztásokban tevékenyke - dett a Miskolc városi ka­pitányságon, egészen a mos­tani kinevezéséig. Nős, két fiúgyermek apja. Naponta a saját autóján jár be mun­kahelyére Arnótról. Minden­nap fél hatkor kel, fél hét­kor már a munkahelyén ta­lálható és sok esetben este nyolc körül rekeszti be a munkát. NB Il-es labdarúgó volt, igazolása jelenleg még Körmenden van, de ezen kívül is mindig sportolt a súlyemeléstől a röplabdáig, a karatétól a. harminc kilo­méteres futásig most is sok örömét leli a mozgásban. Emellett gyakran rendelke­zésére áll az arnóti helyi önkormányzatnak, ahol kép­viselő. — Önmagában az a tény, hogy a megyei rendőrség élén jelenleg három fiatal­ember áll, garancia a stílus és módszerváltásra. Erre itt nagy szükség is volt, mert szerintem már áldatlan ál­lapotok uralkodtak. Az állo­mány ezt a váltóst, a szigo­rúbb körülményekhez való igazodást jónéven vette. Fontos, hogy teljesíthető kö­vetelményekkel álljunk elő a szakmai maximalizmusra való törekvéseink ellenére. Direkten nem avatkozunk bele a helyi kapitányságok életébe, munkaszervezési módszerei nek kialakításába, de eredményeket várunk, hogy a lakosság nagyobb biztonságban érezze a va­gyonát, önmagát, bárhol a megyében. A bűnügyek szá­ma az elmúlt négy hónap­ban a korábbi évihez ké­pest 5,6 százalékkal csök­kent. Az ismertté vált bűn- cselekmények alakulásában Miskolcon és a város körze­tében 17,1 százalékos csök­kenés mutatkozik. Pedig itt követik el a bűncselekmé­nyek hatvan százalékát, te­hát ez is minősíti a válto­zást. Huszonnégy százaléknál is több az ismertté vált bűnelkövetők aránya, ami egyértelműen az eredményes rendőri munkának köszön­hető. Sokkal magasabb az úgynevezett tettenéréses ese­tek száma is. — Sokáig úgy tudtuk, hogy a nyomozóknál a fel­derítésben a csapatmunka volt a domináns. Mi várha­tó a jövőben, lehet, hogy az új helyzetben új nyomozó- sztárok növik ki magukat, vagy az egyéni teljesítmé­nyekre irányul a figyelem? — Nem tartom kizártnak a sztárok megjelenését sem, de a bűnözők szervezett és egyre rafináltabban megter­vezett akcióihoz azt hiszem, ezután is a legjobb csapat­munkára lesz igazán szük­ség. A jövőt én úgy képze­lem el, hogy mi nem a szervezett bűnözők munkája nyomában kullogunk, hanem eiébe megyünk a tervezett és várható akcióknak jó felderítéssel, aktív rendőri nyomozói tevékenységgel. Sőt, ezen túl a már majd nem elfeledett bűncselek­mények felderítésében sem szeretnénk lemaradni. Meri az ilyen esetek nyomasztják a lakosságot, a közvéle­ményt. Emiatt mi erre nagy hangsúlyt fektetünk, legyen az élet elleni, vagy vagyon elleni kiugró bűncselekmény, vagy garázdaság. Ezeknek a különböző vezetői értekezle­ten, eligazításokon már ed­dig is hangot adtam és kö­vetkezetesen hangot adok a jövőben is. — Ügy tudom, hogy a sport mellett másik nagy szenvedélye a kutyatenyész­tés. Van ennek köze a rend­őri munkához? — Feltétlen, hiszen sze­rintem a jó rendőri nyomo­zói, felderítői tevékenység elképzelhetetlen a kutya se­gítő munkája nélkül. Régóta foglalkozom a bernáthegyi fajta tenyésztésével, amiben sok-sok örömöm telik. A kutya munkájának felérté­kelésekor persze korántsem azt állítom, hogy a korsze­rű technikát helyettesítheti. Erre mind többet kell köl­tenünk, mert a kitűzött cé­lunkat. hogy előttük járjunk a bűnözőknek, csak korsze­rű eszközökkel, műszerekkel jól felfegyverkezve érhetjük el. Nagy József Fotó: Laczó József Mint azt a tömegkommu­nikációs források hírül ad­ták, a Kereszténydemokrata Néppárt I. kongresszusán Gödöllőn április 24—25—26- án 1176 küldött, tíz szek­cióban végezte szakmai munkáját. A legnagyobb érdeklődés a Mezőgazdasági és vidékgazdálkodási szek­ciót övezte, ahol szám sze­rint 216 küldött vett részt a tézisek kialakításában. Me­gyénket többéit között dr. Orosz Gábor, Zsiga Gábor, Tóth Bertalan és e sorok írója képviselte. Rusznák Miklós intézőbizottsági tag az elnökségben foglalt he­lyet. A B.-A.-Z. megyei küldöttek előzetesen írásban leadott véleményeikkel, koncepcióikkal és helyszí­nen benyújtott módosító javaslataikkal nagymérték­ben elősegítették a KDNP téziseinek megalkotását. Egyik legfontosabb tézis, hogy a KDNP eredeti prog­ramjának értelmében to­vábbra is támogatja mind az egyéni, mind a megújuló szövetkezeti és egyéb társas gazdálkodási formákat. Kü­lönösen nagy figyelmet for­dít a valódi szövetkezetek szervezésének támogatásá­ra, mivel a falun élő embe­rek körében jelentős szám­ban vannak olyanok, akik tőke és az egyéni vállalko­záshoz szükséges sokrétű ismeret hiányában jelenleg nem képesek önálló vállal­kozásra. A tulajdonon és önkéntességen alapuló igazi szövetkezetek támogatásá­val a KDNP többek között azt a célt is: el akarja érni, hogy a vidéki lakosság kö­rében a munkanélküliség szintje minél alacsonyabb legyen. A megalkotott tézisek magukban foglalják, hogy a kibontakozás mielőbbi bein­dításához a KDNP segítsé­gül hívja a parasztsághoz kötődő, annak valódi érde­kei érvényesítését is magára vállaló agrárértelmiséget. Ennek jegyében kezdemé­nyezni kell — az elsősor­ban üzleti alapon működő — szaktanácsadó szerveze­tek létrejöttét, valamint a termelők által fenntartott szövetkezeti szaktanácsadó és szolgáltató szervezetek kialakítását. A kialakuló helyzetben igen fontos a szakképzés és az átképzés a mezőgazdaságban. Napi­rendre kell venni a koráb­bi „ezüstkalászos” gazdatan­Feledy Péter: KDNP­kongresszus után Szövetkezetek, mezőgazdaság, vidékgazdálkodás folyamokhoz hasonló oktatá­si formák beindítását. A létrehozott tézisek töb­bek között a következőket tartalmazzák: — Az élelmiszeripar, a mezőgazdasági termék és eszközkereskedelem priva­tizációjában a hazai terme­lőknek döntő tulajdoni há­nyadot kell biztosítani. En­nek érdekében lehetővé kell tenni azt is, hogy a kárpót­lási jegyek felhasználható­sága a jelenlegi 10 száza­lékról 50 százalékra emel­kedjen. — A földhöz fontos kö­zösségi érdekek fűződnek, ezért nem lehet korlátlan magántulajdon tárgya. — A földtörvényt úgy kell megalkotni, hogy a termő­föld (erdő, mező) ne kerül­hessen külföldi állampolgá­rok és gazdasági társaságok (ft., ikft. stb.) tulajdonába. Ez az intézkedés a termő­föld valós értékét kifejező piaci ár hiánya miatt is el­engedhetetlen. — Mivel a piacgazdaság kibontakozása során a föld- tulajdon és a földhasználat nagymértékben különválik, földbérleti törvényt kell al­kotni. — Az új szövetkezetek és egyéni gazlállkodók gazdál­kodási biztonsága érdekében ki kell dolgozni az agrár­piaci rendtartást. Ennek — a fejlett orszá­gokban jól bevált — a sza­bályozási rendszernek az a lényege, hogy a termelőik csak olyan mennyiségű és minőségű terméket állítsa­nak elő, amire van felvevő piac. — Az aprófalvafc, kistele­pülésék és általában a vi­dék gondjai „örökzöld” téma, de nem nevezhető „lerágott csontnak”, mert a mai na­pig megoldatlan. Az ide vo­natkozó tézis szerint a vi­déki térségekben olyan ki­egyenlített fejlesztést, kell megvalósítani, amely megfe­lelő életfeltételeket teremt minden állampolgárnak. A szolidaritás elvéből fa­kadóan a társadalomnak kötelessége kompenzálni a helyi feltételekből adódó hátrányokat. Az államhata­lomnak és az önkormány­zatnak oda kell hatniuk — még a többi termelési ágra nehezedő áldozat árán is —, hogy a vidék megfelelő infrastruktúrával (úthálózat, közlekedés-, telefon- és üz­lethálózat., jó ivóvíz, orvosi­szociális és vallási gondozás stb.) rendelkezzen. A kidolgozott tézisekből csak egyes — általunk fon­tosabbnak tartott — szaka­szokat ismertettük. Fő cél ezen a területen virágzó, biz­tonságos hazai élelmiszer- ellátás és hatékony export- lehetőségeket biztosító me­zőgazdaság, valamint kor­szerű vidéki életforma ki­alakítása. A mezőgazdaság működőképességével jelenleg baj van. Minden tisztessé­ges, jószándékú állampol­gárnak közös célja, hogy a kenyeret adó mezőgazdasá­got egyesült erővel mozdít­suk ki a holtpontról. Hazánk valójában agrár- ország, mert ehhez a terü­lethez vannak igazán adott­ságai, nem pedig a vas- és acél országa, mint azt né­hány évtizeddel ezelőtt han­goztatták. Az élelmiszer- ipar és a mezőgazdasági termelés területén vannak elismerésre méltó hagyomá­nyaink. Ganz Ábrahámék például a századforduló tá­jékán a világ minden részé­be szállítottak malmokat, hazánkban a pusztító II. vi­lágháború idején sem volt élelmiszerhiány, az életet je­lentő gabonaféleségekből az úgynevezett szocialista or­szágok közül egyedül Ma­gyarország volt exportőr. Bíznunk kell benne, hogy a magyar mezőgazdaságnak nemcsak múltja van, hanem jövője is lesz. A KDNP ki­dolgozott programjával ezt a jövőt szeretné minden tisztességes magyar ember együttes segítségétől az egész' társadalom számára elfogadhatóvá, sőt virágzó­vá tenni. Idősek a fiatalokért Ma. május li-én kezdődik egy kéthetes rendezvénysorozat Miskolcon, melyet a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Eletet a2 éveknek" Országos Szövetség megyei szervezete hívott életre. A gazdag és sokszínű prog­ram többségének színhelye a Kassai utca 8G. szám ‘alatti Idősek Klubja lesz. Hétfőn 10 °rai kezdettel ott tartják meg az ünnepélyes megnyitót. Ez alkalommal Sí­pos József, az országos szövet- seg alelnöke, valamint Bócz Sándor, a polgármesteri hivatal közoktatási és közművelődési osztályának előadója köszönti a megjelenteket. A rendezvény- sorozat célját Horváthné Pozso­nyi Szilvia, az országos szö­vetség elnökségi tagja, a me­gyei szervezet vezetője mél­tatja. Ezt követően a Hernádnéme- tiből érkező idősek kézimun­ka szakkörének kiállítását mu­tatják be — elsősorban fiata­loknak, általános és középisko­lásoknak, egyetemistáknak. Be­tekintést kaphatnak az ifjabb nemzedékek tagjai a hímzés „tudományába”. Hétfőn dél­után 5 óráig tart nyitva a ki­állítás, a további két napon pedig délután 3—5 óráig ugyanitt kézimunka-oktatás lesz — ugyancsak a fiatalok számára. A május 24-ig tartó prog­ramban nap mint nap érdekes események, rendezvények, elő­adások, kulturális és sport- programok szerepelnek — melyre időseket és fiatalokat várnak. Tiszaújváros önkormány- zati testületé május 13-án (szerdán) a városházán 13 órától testületi ülést tart. A tervek szerint a polgár- mester előterjesztésében megvitatják az önkormány­zat várospolitikai koncep­ciójára vonatkozó javasla­tot. Foglalkoznak a vállalko­zói telkek kijelölésével, be­számolót hallgatnak meg a Szabadidősport Szervező Iroda tevékenységéről, a Környezetvédelmi Bizott­ság munkájáról, javaslatot a mezőcsáti székhelyű sporttársulás létrehozásá­ról. Az önkormányzat a testü­leti ülés után közmeghall­gatást tart. Délután 4 órá­tól várják a városházára a lakosságot. Ugyancsak köz­meghallgatást tartanak más­nap, csütörtökön délután 5 órától a Tiszaújváros-Tisza- szederkény Általános Műve­lődési Központ művelődési házának nagytermében. Önkormányzati ülés és közmeghallgatás Tiszaújvároshan — Ez olyan feladat, ami­re fel lehet készülni és a mi állományunk képes erre. Más kérdés, hogy csak az idén 210-en léphetnek sora­inkba úgymond az utcáról, akiknek a képzéséről gon­doskodnunk kell. Ha ehhez hozzávesszük a természetes fluktuációt, akkor a frissü­lés jelentősnek mondható. Ez egyébként óriási terhet is rak ránk. A képzést, a betanítást. Készülünk a stí­lusváltásra is, a módszerek megújítására. A bűncselek­mények megtörténtét szerin­tem nem lehet számonkérni a rendőrségen, de hogy a kritikus helyeken ott le­gyünk, hogy a történésekre a lehető legmegfelelőbben válaszoljunk, azt igen. Ez a kötelességünk. — Mennyiben járulhat, hozzá a rendőri munka ja­vításához a korszerűbb technika növekvő jelenléte? — Figyelemre méltó vál­tozások történtek, elsőnek a számítógépes nyilvántartást említeném, ez részben már rendelkezésre is áll. Más­részt a szolgálati járművek is korszerűbbek a régi alap­típusoknál. A technika fej­lődése azonban sohasem he­lyettesítheti az ember szak­értelmét, a rátermettséget, amit igyekszünk minél job­ban megbecsülni. Most az érettségizett, jó kiállású fia­taloknak 16—19 ezer forint kezdőfizetést tudunk adni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom