Észak-Magyarország, 1992. május (48. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-08 / 108. szám
1992. május 8., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A BIK VÁLLALAT VAGYONRENDEZÉSÉHEZ ... Az Észak-Magyarország 1992. április 2. és 3.-i száma foglalkozott azzal, hogy tizenhárom boltvezető szerződését jogszerűen bontotta-e fel az Északker Rt. Ennek kapcsán felszínre került a Borsodi Iparcikk Kereskedelmi Vállalat vagyonelszámolásának kérdése. Dr. Nagydaróczi Béla ügyvéd úr állítása szerint a BIK Vállalat, a szerződéses boltokat üzemeltető leányvállalata és a boltvezetők jogi dokumentumai alapján az Északkor Rt. a boltokkal szemben rendelkezési jogot nem gyakorolhatott, ezért felmondásba sem volt jogalapja. A leányvállalat feletti rendelkezésének jogát olyan döntésekre kívánja alapozni az Északker Rt., melyeket államigazgatási határozat és cégbírósági végzés még 1990-ben megsemmisített. Az eredeti vagyoni állapot visszaállítása a mai napig nem történt meg a jelenleg is jogerős határozatok és végzések alapján. A cikkben nyilatkozó Albert István úr a BIK Vállalat kinevezett vállalati biztosa szerint, a vagyon teljes mértékben visszarendezésre került, azzal a különbséggel, hogy ez nem összetételében, hanem értékben történt meg. A BIK Vállalathoz visszaadott 180 millió Ft, és a BIK Vállalatnál és a szerződéses. boltokat üzemeltető leányvállalatnál eddig is meglevő 10—10 millió Ft névértékű részvény átvételével az Állami Vagyonügynökség tulajdonosi igényei 100 százalékban érvényesülnek. Véleménye .szerint az APEH más aspektusa, és a BIK Vállalat könyvvi.teltech- nikai mulasztásai a vagyon- visszarendezést már nem érintő kérdések. A BIK Vállalat részéről az állami vagyon könyvviteli elszámolásáért felelős főkönyvelőként szakmai felelősségem tudatában kötelességemnek érzem, hogy az állami biztos véleményéhez itt fűzzek megjegyzést. 1989-ben „spontán privatizációval” az Északker Rt.-hez és a BIK Kft.-hez került az állami vállalat szinte teljes vagyona. A térítésmentes vagyonátadás jogcímmel az állami vállalat könyveiből az állami vagyon egyszerűen „eltűnt”, mivel a társaságok üzleti könyveiben az már nem állami tulajdonként szerepelt. A már említett államigazgatási és .törvényességi felügyeleti határozatok a számviteli és pénzügyi elszámolásokra vonatkozó jogszabályokkal. összhangban kötelezték a társaságokat az eredeti állapot helyreállítására. Az Északker Rt. és a BIK Kft. .azonban a cégbíróság végzésére, majd a megyei tanács felhívására sem tett ennek eleget. A több hónapig tartó huzavonát az állami vállalati biztos kinevezése volt hivatott lezárni, akinek az Állami Vagyonügynökségtől kapott megbízása alapján „a konkrét törvényességi felügyeleti és cégbírósági határozatok szerint végre kell hajtania az ingyenesen átadott vállalati vagyon v.isz- szaadását a vállalat részére.” Kinevezésében meghatározták, hogy „a visszarendezést követően fel kell tárni a társaságok privatizálásának lehetőségeit, javaslatot kell kidolgozni a mielőbbi tényleges privatizálásukra.” Albert István úr 1990. szeptember 20-i kinevezésétől a mai napig összesen 425 millió F,t Északker Rt. részvényt adott át a vállalatnak vagyonrendezés címén. Ezzel szemben az általa indított könyvvizsgálat a térítésmentesen átadott, és annak növekményéit is tartalmazó állami vagyont 885 millió Ft értékben határozta meg az 1991. január 1-i állapot szerint. A részvények a vállalathoz csak többszöri kérés után kerültek. 1990. november 9-i szerződéssel a vállalati biztos a vállalat nevében átvett 180 millió Ft részvényt, melyet csak 1991. április 15-én kapott meg. Az Északker Rt. 1991. augusztus 30-i közgyűlésén 435 millió F.t-ira emelte az alaptőkéjét, 235 millió Ft értékű új részvény kibocsátásával. A közgyűlési határozatban Albert úr jelentette ki, hogy az alaptőke emelésével a BIK Vállalatnál, a törvényességi felügyeleti intézkedéssel összefüggésben indult vagyon-visszarendezés! eljárás befejeződött. A BIK Vállalathoz az új részvények csak 1992. április 1'0-én, az erre vonatkozó közgyűlési határozat, és az ezt bejegyző, többszöri módosító, tit. érvényes cégbírósági végzés csak április 15-én jutottak. A fentiek alapján egyértelműen a vállalat könyveiben összesen 425 millió Ft értékű részvény van nyilvántartva a már meglevő 10 millió Ft részvénnyel együtt. Az 1990. I—III. negyedév utam 28,5 millió Ft osztalék beszámításával együtt is csak 453,5 millió Ft a visz- iszarendezett összes állami vagyon, szemben a visszarendezendő 885 milílió Ft-tal. A felsoroltak alapján ösz- szefoglalom a vállalat részéről fennálló problémát: 1. Az rt, közgyűlése által meghatározott, összesen 435 millió Ft értékű részvényéi’- tékbőa még nem kapta meg a; vállalat éppen a szerződéses boltokat üzemeltető leányvállalat 10 millió Ft névértékű részvényben megtestesülő vagyonát. . 2; A váIlalati biztos azon állítását, mely szerint az Északker Rt. 435 millió ”f,í értékű részvénycsomagja nem összetételében, hanem értékben, teljes mértékben lefedi a régi állami vagyont növekményével együtt”, véleményem szerint sérti a vagyon mérlegelv alapján való elszámolását. Nem tisztázott, hogy milyen vagyonértéket fed le mivel a váHallatnál csak a már említett részvénycsomag jelenik meg, ez az érvényes számviteli előírások szerint azonban nem értékelhető fel tetszés .szerinti összegre. 3. A részvényeknek a név- érték mögötti „piaci” értéke, és az állami vagyon könyv szerinti értéke csak külön-külön vezethető az üzleti könyvekben, a számviteli törvényben előírt bruttó elszámolási elvnek megfele lően. A vállalati biztos __a á llami vállalat költségére — újra értékeltette az állam vállalat Északker Rt-nél le vő vagyonát, ezt az értéke azonban nem közli, így ei€ ve lehetetlenné teszi ánnal könyvelését, hogy milyen va gyonértéket takar a 435 mii lió Ft részvénycsomag. A vállalati biztos úr sze rint az állami vállalatná könyvviteli mulasztások tör fentek. Ezen állítását kóré sünk ellenére sem bizonyít ja. A vállalat vagyona 1991 szeptemberében nem 10 mii lió Ft volt, hanem 33 milli< Ft. Ezt az adatot a vállalat biztosnak már 1990 szeptem herében rendelkezésére bo csátottuk. Befejezésként réméiért hogy a vállalati és így a: állami vagyon teljeskörű ki mutatása és nyilvántartás; érdekében, minél előbb sikerül egyeztetnünk a mérlegelv alapján a vagyon ésf részvények kapcsolatát. Csököné Matisz Márta főkönyvelő A IV. megyei közgazdásznapok elé A hagyományitercmtés rögös útját járva a Magyar Közgazdasági Társaság Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete május utolsó hetében újfent megyei közgazdásznapokat szervez. Az újkori magyar történelem társadalmi, politikai, gazdasági összefüggéseit, lehetőségeit és ileküzdhetetlennek tűnő korlátáit mérlegelve a köz- gazdásznapok szervezésének legfontosabb indítékai röviden a következők: 1. Az a rendszer, vagy gazdasági modellváltás, ami Magyarországon ezekben az években van folyamatban-, történelmi példa nélküli. Nincs tehát lemásolható modell csupán kreatív adaptációt jelentő pálya. Lehet, hogy csak a vájt fülűek számára érthető, de nagyon lényeges, hogy a közgazdaságtudomány egzaktsági fokának mai szintje alapján az adaptáció során érett, tudományos diszciplínák helyett csupán a világtendenciák je- lentenek/jelenthetnek valóságos kapaszkodókat. 2. Századunk végén a világ jelentős átalakulások küszöbére érkezett. Az átalakulások mélyén zsákutcás fejlődési pályák kiútkeresése, többségben azonban. — és ez az emberiség szerencséje — egyszerűen a szerves fejlődés elágazási pontjai húzódnak meg. Mit hoz a jövő? Ideológiák, kormányok és pártok keresik erre a választ. A hagyományos közgazdasági gondolkodás viszont éppen e küszöb előtt, e kihívások közepette, vagy talán épp miatta jutott válságba. A paradigmaváltás ezért mind Keleten, mind Nyugaton elodázhatatlan. A paradigmaváltás szükségessége a köztudatban mégis csupán a keleti térségre vonatkoztatva nyilvánvaló. 3. A magyar gazdaság, s a megye gazdaságának ennél is mélyebb válsága szükségszerű és igen összetett, tudományos igényességgel ennek ellenére mind a mai napig nem teljesen feltárt jelenség. A korábbi rendszer- rnodell válságához ui. esetünkben egy elhúzódó strukturális válság piacváltással súlyosbított vonulata is hozzátartozik, a szubjektív jellegű gazdaságpolitikai hibákról nem is szólva. 4. iA közgazdaságtudomány és a közgazdász-társadalom szerepét és felelősségét ebben. a modellváltásban aligha lehet túlbecsülni. A köz- gazdásznapok keretében erre az összefüggésre különös nyomatékkai szeretnénk a kollégák figyelmét felhívni. A struccpolitika, a napi gondoktól elszakadó eliteskedés soha sem volt igazolható. napjainkban pedig egyszerűen bűn, az országgal, a nemzettel szemben. A megyei közgazdászna- poknak a hagyományterem- tésen és az előbbieken túlmenően természetesen prag- matikusabb, hétköznapibb indítékai is vannak. Távirati stílusban ilyenek: információk szerzése, vélemények kicserélése ; régebbi barátok, kollégák találkozása, ^ azaz az emberi kapcsolatok ápolásához keretfeltételek biztosítása, a társasághoz való tartozás — nekünk, közgazdászoknak is van. egy politikák felett álló szakmai szervezetünk — tudat vagy érzés erősítése, végül a megye közvéleménye számára demonstrálása annak, hogy vagyunk, s hogy felelősségérzetünk, tenniakarásunk, a régió gazdasági gondjai irányában való nyitottságunk csonbulatlan. Ha tehát rendezvényeinken a gondokról egyenlőre több szó esik, mint az eredményekről, kedves hallgatóink, vendégeink szíves elnézését kérjük. Ügy véljük ui., hogy a tisztánlátás a tenniakarás egyik igen fontos forrása. Dr. Barta Imre A Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének elnöke Mennyit ér a magyar bor? Hegyalján maximum 30— 35 forintot. Ugyanis ennyit ígérnek érte a kóklerek. Azonban a Magyar .Borkereskedők Egyesülésének jelentős forgalmat bonyolító 32 tagjánál (pincegazdaságok, állami gazdaságok, szövetkezetek) kimutatott ágazati veszteség meghaladja az 1,6 milliárd forintot .a 7,1 millió forint nyereséggel szemben. Más adatbázison 11 boripari szervezet (két állami vállalat, 9 gazdasági társaság) 1991. évi előzetes eredménye és főbb pénzügyi adatai szerint 335 millió forint veszteség áll szemben 57 millió forint nyereséggel. Ezeknél a boripari szervezeteknél 1990. első és harmadik negyedévéhez viszonyítva 1991 első és harmadik negyedévében a termelés értéke 40 százalékkal, a termelés volumene 53 .százalékkal esett vissza. Ugyanakkor a borpiaci termékek 1992. évi piaci korlátozásai azt mutatják, hogy a tárgyévben sem számíthatunk .a boripari termékek exportjának jelentős növelésére. (Realitás + 150—200 ezer hektoliter). A belföldi fogyasztás 1991. évi szintjének számottevő növelésére szintén nem számíthatunk (realitás + 100— 200 ezer hektoliter). Tehát, ha ez évben 3,2—3,4 millió hektoliter belső fogyasztással és 0,7-—0,8 millió hektoliter exporttal számolunk, akkor is 2,0—2,5 millió hektoliter évzáró óborkészlettel kell .számolni az újbor termelés mellett. A készlet- gazdálkodás .szakmai szempontjai ezt az átmenő kész- ietszintet indokolnák, a készletfinanszírozás feszültségei azonban várhatóan nem enyhülnek majd. (bekecsi) Növeljük a kukorica vetésterületét! Megyénkben ez évben kevesebb az őszibúza vetés- területe, ezért célszerű a felszabadult vetésterületeket kukoricával bevetni. Az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló .Bizottság pályázatot hirdetett a kukorica. vetésterület növelése és az ehhez szükséges pótlólagos források termelőkhöz juttatása érdekében. A feltételeknek eleget tevő pályázók export-engedélyhez is juthatnak a pályázat elnyerésével. Az idő rövid, a kukoricát vetni kell! Ügy látszik, érdemes i,s, és nemes, alk ,a bizottság pályázatáért, hanem, mert Nyugaton is és Keleten is egyaránt jól eladható exportcikk a kukorica. Ezt bizonyítja — egyebek között — a kazah miniszterelnök-helyettes magyarországi tárgyalásairól szóló hír is. A nagy termés sem jelentene gondot az országnak, de ,a megyének sem, hiszen akkor, feltételezhetően, a sertés - és baromfiágazat juthatna olcsóbban takarmányhoz. Ennek pedig a borsodi fogyasztók is hasznát látnák. B. Sz. L. Ciiiplártfás telefonkészülékek Tizenkétezer chipkártyá- val működő, nyilvános 'telefonikészülék szállítására írt ala szerződést az Elektro- ímpex és a Magyar Távközlési Rt. a francia iMoné- £iLC6ggel — tájékoztatta az lMTI-t a Matáv illetékese A világbanki hitelkeretből megvalósuló beszerzésre nemzetközi tendert írtak ki, melyre összesen hét gyártó adta be ajánlatát. Az Élet könyve az iskolákban Termovill BT.-nél vállaljuk a legkedvezőbb áron! + Hűtőberendezések, + kávégépek,, + kávéőrlők GYORS ÉS SZAKSZERŰ JAVÍTÁSÁT, TOVÁBBÁ:-f- új hűtőkamrák ÉPÍTÉSÉT, + régi hűtőkamrák FELÚJÍTÁSÁT ÉS KARBANTARTASAT, VALAMINT: + belső terek ÁTALAKÍTÁSÁT, felújítását, komplett épületgépészeti szereléssel, + új üzlethelyiségek, vagy egyéb építmények ÉPÍTÉSÉT (asztalos, üveges, lakatos, villanyszer., víz-központi fűtés) SZERELÉSÉT. CÍM: Miskolc, Szputnyik u. 1. Telefon: 362-302 (körzetszám: 46). Nem tudni pontosan, hogy hány példányban, de bizonyos, hogy több tízezerben jelent meg egy csodálatos kis könyvecske az Élet Kiadó magyarországi képviseletének gondozásában. Az Élet könyvét a szabad egyházaik terjesztik az iskolákban. Ingyenesen. A gyerekek nagy örömmel fogadják és forgatják. De mindennél többet mond a könyv előszava. „Örömmel és Isten iránti hálával bocsátjuk útjára az Élet Kiadó -spanyol nyelvű könyvének magyar fordítását. Jóleső érzés arra gondolni, hogy több millió amerikai, dél-amerikai, -nyugat-európai diák után hazánk tanuló ifjúsága is kezébe veheti az Élet könyvét. Magyarországon az utóbbi -négy évtizedben már a második nemzedék is felnőtt anélkül, hogy a .Bibliáról, Jézus Krisztus személyéAz „érem harmadik oldala" ről hallott volna. A gyermekek és fiatalok közül csak nagyon kicsi azon szerencsések száma, akik a vallásos nagyszülőktől hallhattak e dolog felől. Rendkívüli hiányt pótol most ez a könyv különösen azért, mert az egyre növekvő — de még mindig szűk körön a- 'bibliaterjesztők éshitbuz- galmi iratterjesztők által elért viszonylag kevésszámú honfitársunkon túl _ s zinte a teljes tanuló ifjúságunk számára hozzáférhetővé válik. Ebben különösen sokat jelent nagy példányszáma és ingyenessége. Az evangéliumi "történetek kronológiai feldolgozása, a közérthető fordítású bibliai szöveg olvasmányossá, érthetővé teszi az üzenet mondanivalóját. Kiválóan alkalmas hitoktatási célokra és evangélizációs alkalmakkor ajándékozásra.”
