Észak-Magyarország, 1992. május (48. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-04 / 104. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 1992. május 4., hétfő Beszélgetünk — De nagy öröm érhette örzse nénnye! Csakúgy csillog a szeme! Vagy... netántán nem láz? — A dehogy láz, köszönöm leikecském. Csak sok minden foglalkoztat, most például ez a kárvallás . . . — Kárpótlás. — No, az. És ennek örülök, mert igen érdekes valami. Mert azért ne higgye, hogy például nekem olyan nagy öröm volt leélni az életemet az apjukommal. Nem bántom én, dehogyis bántom! De azért benne is van valami kutya természet, emiatt néha igencsak megbántam mindent. Ezért engem kárpótol-e valaki? De ami a legfurcsább! Ö is azt mondja hogy azért velem sem volt neki fenékig tejföl! Hát hallott már ilyet a világ! Hát mit gondol az a . . . Jó, iá . . . De lehetséges, hogy eszerint neki is jár kárpótlás. Ha kettőnknek adnak ugye, az már csak-csak valami . . . Meg itt van ez a föld-visszaigénylés . . . Tuttó mo- bili! — Tessék? Mit kiáltott örzse nénnye? — Én? Kiáltottam? Semmit se kiáltottam. A visszaigénylésről beszélnék, ha maga nem zavarna meg. Mert én visszaigényelhetném, de az a néhány hold ugye juttatott föld. Azt meg akkor visszaigényelheti a báró úr. Liberót! Liberót a dolgozó asztalára! Testvériség, szabadság, egyenlőség! Tele van a liberóm... — örzse néném! Miket beszél össze-vissza? — össze-vissza? Hát magának leikecském a föld visszaigénylése össze-vissza beszéd? Hallja-e! Ilyet ne mondjon! Szóval én visszaigény- lem a földet, de akkor meg tőlem igényli el a báró úr. Az Ábris gyerek meg azt mondja, hogy tőle meg visszaigényelhetik az avarok. Vagy a longobárdok, meg a vízigótok vagy] mi az isten csudája! Merthogy korábban meg azoké volt. Vagy a szkiták, meg a szar . . . várjon csak . . . szarmaták. — Dehogy igényelhetik! Azok aztán már nem jönnek vissza soha . . . — Nem? Ezt mondták negyvenhatban is a földosztásnál a báró úrra! Most meg ugye... A legjobb tampont fölfedezte Kocsis Irma, ennél jobb tampont már nem készítenek soha, hát ezt használom én is, mást soha nem veszek. Így van ez leikecském! — No, jól van örzse nénnye, most aztán elmondja szépen, hogy miért beszél itt tuttó mo- biliról, tamponokról, pelenkákról, mert ha nem, hát... — Jajaj! Azt mondja, hogy ezekről beszéltem? Tényleg? — Ezt. Ezt mondom igenis! — Magasságos! Hát én is megkaptam a fertőzést! Hát ezért mondta rögtön, amikor beléptem, hogy csillog a szemem . . . Jaj-jaj, mi lesz most velem? A fél falu már megkapta ezt a kórt. Mindenki tuttózik — már így is köszön -, meg liberózik és vásárolja a tampont, ami a világon a legjobb. — De miért, miért? — Mert ezt halljuk reggeltől estig rádióból, tévéből szüntelenül . . . Mennyi tampon, de mennyi! Nálunk sajnos ezek szerint az egész ország állandóan menstruál . . . Mór Borcsa is vásárolt magának egy ládafiával. — Minek? Hiszen ugye Borcsa nénénk már túl van azon a koron, amikor . . . — Persze, hoqy túl! Méqis meqveszi. — Miért? — Mert ez a legjobb tampon. Ennél jobbat már nem is gyártanak és ezt használja Kocsis Irma is. — Az előbb is mondta Kocsis Irmát. De Kocsis Irma egy szőlő. — Nem baj az. Azért csak vásárolja ő is, ha már ez a legjobb. — Hajaj! Nagy bajok vannak itt valahol . . . — Hát bizony vannak.«■ Nagy bajunkban azt találtuk ki, hogy valamelyikünk letanyázik az illetékes előszobájában, mármint annál, aki kitalálta, csinálja ezt az egészet és percenként beleordítja a fülébe, hogy tuttó mobili, vegyen tampont, mert Béres Mariska szerint úgyse tudnak már ilyet csinálni, meg vegyen liberó pelenkát is, ami máris telis-tele van . . . várjon csak, mivel is . . . — Ugyan mivel lenne teli egy pelenka! — Mégse azzal, amire maga gondol leikecském! Hanem örömmel! Örömteli ez a pelenka. Szóval mindig ezeket kiabálnánk az illetékesnek, de akkor is, ha a klozetra megy, akkor1 is, ha eszik, ha szundít, ha, szóval mindig. Ki is próbáltuk Borcsával, mert ő vállalta az egészet, de tuggya minő ez a lepcses- szájú Borcsa! Ö mindjárt azt is kiabálta, hogy az illetékes mit csináljon a tuttójával, hol legyen neki begyömöszölve a világ legjobb tamponja, és azt is mondta, hogy mit csináljon a pelenka tartalmával, amikor a liberó már telis-tele van, de nem örömmel. Az igazság az, hogy most az egyszer én is egyetértettem Borcsával, de az Ábris gyerek azt mondta, hogy úri nő így nem viselkedhet. Csak a reklámot kell bekiabálni, a kívánságokat nem . . . Hát nem tudna leikecském olyan egyént, aki ezt elvállalná? Itt van kinn a hátyim, benne háromnapi hideg élelem. Ezt odaadnánk az illetőnek, akinek jó, érces hangja van és leülne az előszobába, oda, ahová kell és az illetékesnek mindig elkiabálná ezeket. . . Persze, három napig nem mozdulhat el onnan, csak mondja, csak mondja, csak mosogat, csak mosogat, mert ilyen erő van egy kis flakonban . . . várjon, várjon már megint rámjött ez a nyavalya . . . Szóval? Tud valakit? — Hát. . . Hirtelenjében . . . — Leikecském! Maga úgyis olyan ráérős ember! Nézze, itt a háromnapi hideg élelem, ha beválna, még meghosszabbítanánk a szerződést . . . gondolja meg . . . — Most. . . momentán . . . — Én nem erőltetem. Én csak jót akartam magának. Egy kis kereseti lehetőséget. Ha nem, hát nem . . . — Ne vegye rossz néven örzse néném . . . — Tuttó! No, én megyek leikecském. — Mobili magának is örzse nénnye! Priska Tibor HÁ%tszsR ME,d* vS> R Jó munkához jó szerszámot! A kerti szerszámok élezése Eredményes munka osak .jól karbantartott szerszámmal végezhető. Itt a tavasz, sürgőssé válnak a szabadtéri munkák, és azokhoz a szerszámokat elő kell készíteni. Egyebeik között a szerszámokat újra kell élezni, kifenni. Az ásók, kapák, lapátok újraélezéséhez általánosan bevált, szerszám a laposreszelő, amiről jó tudni, hogy éleinek, fogainak finomságát 0-tól 10-ig számokkal jelzik, amelyek azt jelentik, hagy egy centíméter- nyi reszelőhosszon hány vágás, él van. A 0-ás jelűnél ez hat, a 10-esnél ötvem vágás is lehet. A .háramélű f űrész-reszelőké 14—20 közötti. A kertiszerszámok élezéséhez egy durvább, 2-es és egy sűrűvágású, 5-ös, vagy 6-os jelű ajánlható. Az élezéshez a szerszámot jó erősen rögzítsük satuba. Ha ívelt, fogjuk lécdarabok közé, hogy a szorítás miinél nagyobb felületen hasson. A szerszám acélteste csak uny- nyir.a álljon ki a satu pofáiból, hogy a reszelővei kényelmesen, „'körbejárhassuk” az élét. Először a hátoldalt élezzük meg a durvább reszelővei úgy. hogy az él 5—10 fokos szögben laposam képződjék a szerszám lapján. Durva talajban/ használt kapák éle meredekebb is lehet. A lapátok kicsorbult élét reszelés előtt sima acéllaipra fektetve, sdmafejű kalapáccsal célszerű kiegyengetni, s csak aztán először egyenesre, imajd az egyenest élesre reszelni. Az élesre reszelés során a iszenszáimtest hátoldaláról a belsőre hajlítódnak át az él kis egyenetlen fémdarabkái. Ezt a kirojtosodott sorját — németeisen grátoi — belülről, az élhez .egészen laposan vezetett finomreszelővei simítsuk el. A finomabb szerszámok éléről végső műveletként nedves kaszakővel tüntessük el a reszelés nyomait. A balták, fejszék, székercék eltompult, kicsorbult élét ugyancsak részeiével lehet felújítani. De ezeket mindkét oldalról nagyjából azonos szögben reszeljük élesre, A baltákét-fejszékét tompább, a szekercékét hegyesebb élűre. KÜLÖNLEGESEBB ÉLEZÉST kívánnak a fűrészek, mert azokat nemcsak élezni, de terpeszteni is kell. A fűrészélezés célszerszáma a háromszög keresztmetszetű, háromélű reszelő. De kell hozzá ©gy durvább, 3-as—4-es laposreszelő is. Az élezendő íűrészpengét két deszka között úgy kell a satuba fogni, ihogy a fogsor alatt legfeljebb egy fél fogmagasságú sima pengerész álljon ki a befogódeszkák közül. Először a fogak sorára fektetett laposreszelővei simítsuk azonos magasságba a fogak felső csúcsait. Csák éppen annyira nyomva a reszelőt, hogy a kiálló fogcsúcsok is belapuljanak a zöm közé. (Egy-egy nagyon mélyre kopott fogcsúcs után nem érdemes az egész sort mélyre részeink) Ezután a háramélű reszelővei egyenként kell a fogakat élesre-hegyesre reszelni. Ehhez a munkához töhb figyelem és türelem kell, mint erő. Ha már miinden fog éles, hegyes, következhet a terjesztés. A ritkafogú pengék fogait egy felülről /közéjük illesztett, másra már nem jó véső élével kell jobbra, majd a következőt .kissé bálra kitéríteni. Ehhez a vésőt hosszában balra, illetve jobbra kel.1 elcsavarni. Sűrűfogú pengék terpesztéséhez megfelel egy csavarhúzó is. De kapni e művelethez terpesztő-vasat is, amelyben különféle, a pengevastagsághoz igazodó bevágások vannak, sőt speciális terpesztő-fogó is létezik. A fogaknak csak a felső, hegyes felét kell ki hajtogatni 15—25 fokban, mert a tőből terpesztett fogak kitöredeznek. A korszerű fűrészpengék között akadnak különlegesen edzett és bevont élűek is, amelyeket nem .kell, sőt nem is/ szabad élezni, terpeszteni, mert azok önélezőék. Ezek fogainák felső része, éle jól láthatóan, más .színű, jellegű. A terpasztés célja, hogy a fogak a pengénél valamivel szélesebb vágatot harapjanak ki az anyagból, s így ne szorulhassanak a fába. A hosszvágó fűrészék nagy fogait jobban, a finomabb keresztvágó és illesz- tőfűrészekét kevésbé .kell terpeszteni. Sz. J. Á zöld határ iNam, nem a könnyen átjárható, jó szándékból őrizetlen országhatárról, hanem éppen hogy az átjárást maggátiió kerítésekről szól a címűink. Mert hogy az ország ingatlainainaik „használati kerítését” a többnyire műanyagbevonatú zöld hu- zailbálóból, zöldre festett, horganyzott acélfonaitból készült, magyarán drótkerítésék alkotják. Amelyeket most, taviasz táján tanácsos gyorsan ellenőrizni, rendbe tenini. A vízszintes feszítőszálaik többnyire ott sérülnek meg, aihol az oszlopokra rögzítettük, ezeket legcélszerűbb az oszlopoktól jobbra-balra fél méterré! új szálak betoldáA közlékedési lámpák piros, zöld, sárga színét már az óvodások is helyesen értelmezik. A színék azonban sóik másról is tájékoztatják a jelentésüket ismerőt. A badkácsolólkiniak. építkezőknek jó tudni, hogy a fűrés záruk (d eszik ák- ger en -' dák) végein, bükijén a piros szín az első osztályú, a sárga a második, a kék a harmadik, és a fékete a negyedik .osztályt .jelzi. Aki villanyt szerel, jól jegyezze meg, hogy a háromeres vezetékeik: közül a fázisnak, tehát^ az áramot v.isával pótolni úgy, hogy a sérült akár ott is maradhat az új mellett-alatt. Oszlop- közökiben az alsó szálakat az átbújó állatok, a felsőket az átmászó jóemberek rongálják meg. Ezek többnyire visszahúzhatok feszesre. A háló egyes szálai _ függőlegeséit, oilkcak’kvonailúak. Ha ,a háló nagyobb darabon sérült, a hibától kétoldalt levő függőleges szálak elcsí- péséve.1 szabadítható fel a sérült szákasz. Helyére az új hálót két, a régiből kicsavar,gatott é,p szállal lehet a helyére, .kétoldalit visz- szafűzni. A ciikcákkos szálakat felülről óvatosan és türelemmel, no meg .erős, ikeszvőnék fékete, a nullának, az áramat visszavezetőnék kék a színe. A kapcsolóikkal mindig a fázist kell megszakítani! Különösen fontos, hogy a védőér küllső burkolatának a színe sárga-zöld csíkozásai. Ezt osákis a védő- vezetékhez és a konnék torok „védőtábához” szabad csatlakoztatni. Táborozóknak, gázzal hegesztőknek, forrasztóknak fontos tudni, hogy az égő- gázok (propán-bután, hidrogén) paJ.adkja piros, vagy piros csíkos, az oxigéné kék, a dissouis-gázé sárga, a levegőé pedig szürke. tyűs kézzel lehet szép lassan lefele a helyükre csavargatni. Jó, ha ehhez a kétoldalt levő ép hálósza- kaszokait egy-egy segítő a viiaszafomás helyéhez közelíti, húzza. Az új hálót cisák néhány hét múltán, amikor a horgany felülete már kissé mattra korrodált, érdemes befesteni. Jó eszköz ehhez a hosszúszőrű festőhenger, ted- dyhenger, vagy egy rövid nyelű, rövidre kopott szőrű partvis. Fontos, hogy a festék a huzalok egymásba fo- nódási kanyarjaiba is bőven jus/son. Vigyázat, az égő gaz, a/vair a védőfesté'ket vagy a műanyaigbevonatot is tönk- r.eégeti! Egészen egyszerű Két feszített falemez, két krómozott láb, egy üveglap és keskeny tükörcsíkok — ennyi kell ehhez az íróasztalihoz. A háttérhez az egyik falemez felső sarkait kifű- részeljiik, majd bélakkozzuk. Az asztallapra egy ugyanolyan nagyságú üveglapot helyezünk. A széleket tükör- csílkdkikal ragasztj ulk körül. A lábakat becsavarozzuk. Az üveglapot ragasztással erősítjük az asztallapra. Jó tudni Beszélő színek Miskolci Fotó: Loczó József
