Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-22 / 95. szám

1992. április 22., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 \ Lakatos Géza Ahogyan én láttam Az utolsó törvényesen kinevezett magyar királyi miniszterelnök Magyar- országon nem publikált, /orrásértékü emlékiratá­ból, — mely az Európa Kiadó gondozásában je­lenik meg - részleteket közlünk 1944. őszének tragédiába torkolló ese­ményeiből. 11. A fordulat Ezen a délutánon, október 15-én, egymás után futottak be a csalódást oikozó hírek. A csekély számú budapesti helyőrség parancsnokát, Agg- teleky altábornagy hadtest- parancsnokot, ki a Legfel­sőbb Hadúrnak tett esküjé­hez híven akart cselekedni, saját beosztott tábornoka, Hindy Iván vezérőrnagy le­tartóztatta. Példája ragadós volt; az egész helyőrség azon nyomban átállt a német- nyiilas vonalira. A tisztikar­ból sokan misztifikációnak minősítették a proklamációt: Kijelentésük hitelre talált. Időközben a német követ is feleszmélt. Látta, a hely­zet — az ő szempontjából — gyors cselekvést kíván. Fegyverekkel megrakott né­met gépkocsizó egységeket vonultatott fel a stúdió el­foglalására. Midőn ezt je­lentették nekem, azonnal te­lefonparancsot adtam a csendőrfelügyelő helyettesé­nek a karhatalmi csendőr- zászlóaljak beavatkozására. Elkéstem. Kiderült, hogy a rádiót, a vezetés, híradás és intézkedés e legfontosabb szervét elégtelenül biztosí­tották. Még nagyobb baj volt, hogy az oda vezényelt legénység közt sok beszerve­zett nyilas párttag volt. Ter­mészetes tehát, hogy már 3 és 4 óra közt a stúdió szin­te ellenállás nélkül német katonai kézre került. E szo­morú tény szintén a hiá­nyos katonai előkészületek következménye volt. A kormányzói proklamá­ció szövege katonai vonalon a harcoló hadsereg vezető­ségében is kételyeket tá­masztott a csapatok maga­tartását illetően. A befutott jelentések alapján Vörös János — az imént ismerte­tett módon — új intézke­dést adott ki a kormányzó­ságnak tett jelentés szerint állítólag oly.an értelemben, hogy a fegyverszünet meg­indítása még nem jelenti a fegyverletételt, ennélfogva a csapatok kötelesek folytatni a harcot. Ez azonban csak fokozta a zavart. Ugyancsak a délutáni órákban értesül­tem, hogy egyes rendőrtisz­tek, sőt a rendőrlegénység egész csoportjai egymás után álltak át a szélsőjobboldal immár nyíltan szervezkedő pártalakulataihoz. Fél 5 órakor József főher­ceg keresett fel. Leplezetlen rosszallását jött kifejezni. Közölte továbbá, hogy két ismeretlen magas rangú törzstiszt járt nála a palo­tában. Azt javasolták neki, hogy vegye át a főparancs­nokságot a honvédség felett. Azt válaszoltam, hogy ez ki­zárólag a Legfelsőbb Had­úrt érintő probléma. Erre eltávozott a főherceg. Körül­belül 4 és 5 óra tájt már világos lett. hogy kitűzött célunk elérése legalábbis kétséges. Fokozatosan bon­takoztak ki akcióink kudar­cának körvonalai. A kegye­lemdöfést —, hogy úgy mondjam — Szállásinak a nyilas—német kézre jutott rádióban való megszólalta­tása adta meg. Ellenprokla- máoiójában nem volt már szó Horthy „árulásáról”. Bombasztikus jelszavakkal hirdette Szátasi a szerinte becsületes harc folytatását a haza megmentésére, a biz­tos győzelem jegyében. Mielőtt bekövetkezett a teljes katasztrófa, ennek el­kerülésére telefonon érint­kezésbe léptem a német kö­vetséggel. Szerettem volna menteni az esetleg menthe­tőt. Az volt az elgondolá­som, hogy olyap megegye­zést hozzak létre, amely le­hetővé tegye egyrészt a két ország zavartalan különvá­lását, másrészt a fenyegető belső harc elkerülését. En­nek érdekében mindkét fél­nék engedményeket kell ten­nie. Mi a magunk részéről követeljük ifj. Horthy Mik­lós és Bakay altábornagy kiadatását, és engedmény­ként felajánljuk, hogy az orosz válasz megérkeztéig csapataink tovább harcol­nak. Telefonon kértem a kormányzó hozzájárulását. Ezt meg is kaptam, s mi­után értesítettem a német követséget, Hennyey külügy­miniszter kíséretében oda­mentem. Időközben Bahn nagykö­vet és Veesemmayer megis­merkedett a proklamáció német szövegével!. Hidegen fogadtak. Alighogy tárgyalni kezdtünk, jelentés érkezett, hogy a várba vezető utak aknásítva vannak. Erre Vee- senmayer kijelentette, hogy ilyen körülmények közt nem hajlandó tárgyalni. Telefo­non intézkedtem Vattay al- táb or nagynál, hogy nyittas­son azonnal átvezető utakat a telepített aknazáron át. Már előző nap tudtam ugyanis, hogy az éppen Bu­dapestre érkezett és elle­nünk haladéktalanul bevet­hető 24. páncélos német had­osztály egészen új típusú „Tigriseinek” — kellő véde­lem híján — az útzáró ak­nák nem jelentenek komoly akadályt. Továbbá hirtelen átgondoltam, .hogy a befu­tott hangulat jelentések ér­telmében határozottan mi vagyunk a gyengébb fél. Vattay .intézkedett, de az átvezető utak megnyitása némi időbe telt, s néhány szerencsétlenséggel járt. In­tézkedésemben többrendbeli meggondolás vezetett, nem utolsósorban az a tudat, hogy a területenkívüliséget élvező követ szabad mozgását a nemzetközi jog biztosítja. A kölcsönös szemrehányá­sok jegyében, drámai han­gulatban lezajlott tárgyalá­sunk nem vezetett ered­ményre. Rahn arra kért, vessen javaslatomat mielőbb papírra, s juttassam el hoz­zá. Mire Hennyeyvel eltá­voztunk. Visszatérve a mi­niszterelnökségre, .követel­ményeinket és javaslatain­kat írásba foglaltam, titká­rommal, Incze Péter minisz­teri tanácsossal legépeltet­tem; este !) óra után a kor­mányzóhoz siettem. Horthy egyetértett a memorandum­mal, és teljes egészében jó­váhagyta. E kihallgatásra Hennyeyt és Rakovszky köz- oktatásügyi minisztert is magammal vittem. Horthy Vattayval és Ambrózyval tanácskozott. Közben hozzá is több jelentés futott be. Nyilvánvaló volt, hogy a fegyverszünet ügye rosszul áll. Az államfő ismételten feltette a kérdést: mi lenne a teendő? A közben kihí­vott Vattay ezzel tért visz- sza: „A vezérkar főnöke megtagadta a kormányzó úr parancsát.” — Mire a kor­mányzó indulatosan rendel­kezett: „Akkor mondjon le!” — Nem tudom, miféle pa­rancs megtagadásáról volt szó. A kormányzó maga ment ki, hogy meghallgassa a jelentéshozót. Az eset töb­bé nem került szóba. Gon­dolom .azért, mivel már úgy tetszett, lényegesen jelentő­sebb ügyék vannak veszen­dőben. Következik: Az orosz feltételek A fűtési szezonra elkészül... Egyre nagyobb érdeklődés mu­tatkozik a korszerű, biztonságos cs nem utolsósorban „kényel­mes” energiafajták iránt. A ve­zetékes földgáz — ami néhány évvel ezelőtt csak a városok ki­váltsága volt —, ma már jóné- hány kisebb és nagyobb község­ben is megjelent. Mezőkereszte­sen a nyolcvanas évek vége felé vették tervbe a gázhálózat ki­építését, s ez az elhatározás ak­kor olyan sikert aratott, hogy a szomszédos Mezőnagymihály, Mczönyárád, Tárd, Biikkábrány, Súly, Kács és Vatta községek is bekapcsolódtak a gázprogram­ba. — Pontosan, mikor indult ez a program és hol tart napja­inkban? — erről kérdeztük Ko­vács Jánost, a Mezökcresztcsi Polgármesteri Hivatal építési előadóját. Az alapötlet 1987-ben szü­letett, a tanulmánytervek pedig a múlt év végére készültek cl. Az eredeti elképzelések alapján kilenc község kapcsolódott vol­na a központi gázvezetékre, de 6ázrtiMízítetesEii volt olyan időszak, amikor ez a szám mindössze négyre csök­kent. Mezőkeresztes, mint gesz­tor, vállalta az építési folyamat lebonyolítását a közös szaka­szokra vonatkozóan. A közsé­gek határain belül mindezt már az illetékes önkormányzatok in­tézik. Ami a hálózat kiépítését illeti, nálunk a bel- és külterü­leten eddig körülbelül tíz kilo­méteres szakasz készült cl. A többi községben is készek a ta­nulmánytervek, s a kivitelezés­nél szeretnénk, ha fokozatosan, néhány hónapos eltéréssel, de legkésőbb a fűtési szezon kez­detéig átadásra kerülne a gáz­hálózat valamennyi községben. Mezőkeresztesen és Mezönyárá- don ez az időpont várhatóan 1992. szeptember 30. — összesen hányán adták be igényüket a vezetékes gázra? — Községünkben 900-an, ami 70—80 arányt jelent. Ez hozzávetőleg százalékos körülbelül c f ÉPÍTKEZŐK! K Tetőfedő cserépszükségletét (békéscsabai és hódfarkú típust) termelői áron, díjtalan házhoz szállítással szerezheti be UNIVERSAL KFT. Miskolc, Baross G. u. 24. Tel.; 46/353-217 1 SÁTORALJAÚJHELYEN IMPORT KILÖSRUHA-VASAR a MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN (Táncsics tér 3.) ÁPRILIS 23-24-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN, PÉNTEKEN 8—18 óráig ÚJ BÁLÁK ÉRKEZTEK! FOLYAMATOS BALABONTAS! MOST OLCSÓN BESZEREZHETI, készpénzért, de 70%-os árengedménnyel: — MT 2 család, — E—281—E 301 tak. betakarító gépek, — E—512, E—514, E—516 kombájnok, — IFA, Barkas, IZS tehergépkocsik alkatrészei, csapágyak, kötőelemek. — EGYEBEK: villany- és vízszerelési cikkek. TSZKER RT. berettyóújfalui telepe KIADÁS: reggel 8—15 óráig FIZETÉS: helyben AMÍG a KÉSZLET TART! / SÁROSPATAKON IMPORT kilösruha-vásar a művelődés házában, április 23-24-én, csütörtökön, pénteken 8-18 óráig. ÚJ BÁLÁK ÉRKEZTEK! FOLYAMATOS BALABONTAS! megfelel a többi községben' ta­pasztalt érdeklődésnek. — Mennyibe kerül a gázveze­tékrendszer? — A teljes beruházás 168 mil­lió forintot emészt majd föl, ami Mezőkeresztesen (»2 millió forin­tot jelent. — Mennyibe kerül a gázháló­zat a községek lakóinak? Kap­hatnak-e valamilyen támogatást erre a célra? — A lakosság költségeit két részre kell osztani: külső és belső költségre. Külső költség­ként nálunk a helyi adottságok miatt, minden igénylőnek 40 ezer forinttal kellett hozzájárul­ni a községen belüli hálózat ki­építéséhez. Az állam ehhez rend­kívül kedvezményes feltételeket biztosított, hiszen a fölvett hi­tel 30 százalékát, mintegy tá­mogatásként magára vállalta, s a megmaradt kölcsönrészre 32 százalékos kamatot szabott meg. Az elmúlt év végén módunk­ban állt visszaigényelni 15 szá­zalékos állami támogatást, ami korábban a személyi jövedelem­adóból volt leírható, s mivel ezt az önkormányzat bonyolította, azoknak a lakosoknak, akik be­fizették a 40 ezer forintot, hat­ezret. vissza tudtunk fizetni. Ami a belső költségeket illeti, a la­kásokban mindenki saját belá­tása szerint tervezteti és kivi- telezteti a gázvezetéket. Támo­gatás erre is igénybevehetö, a mezőkövesdi OTP erre a célra 200 ezer forintos hitelt ad az igénylőknek. (ks) Veszedelmes mérget loptál Ernődön Falbontásos betörés nyo­maira figyeltek fel tegnap délelőtt az emődi termelő- szövetkezet egyik vegyszer­raktárában. A községtől né­hány kilométerre levő épü­letbe valószínűleg az ünne­pek alatt osontak be a hí­vatlan vendégek, s mintegy 70 liter vegyszert loptak, el onnan. Mint megtudtuk, az eltűnt Wofatox nevű rovar­irtó szer veszedelmes ideg- méreg, s fogyasztása a leg­kisebb mennyiségben is kín­keserves halált okoz, s ve­szélyességét tovább növeli, hogy akár bőrön keresztül is felszívódik. A lopás ügyében a rendőrség megkezdte a nyo­mozást. Csak a szél ne fújna ... Oly gyönyörű tavaszi nap melengeti a piacon áruló- üzletelő románokat, oroszo­kat. magyarokat, hogy szinte el is felejti a baját az em­ber Elálmosodásról, elbóbis- kolásról azonban szó sem lehet, virgonc még a szél, a porral együtt hideget is be- le-belevág az arcokba. Az Egri-sütöde műhelyében vi­szont nemhogy fáznának, melegük van a pékeknek. — Apáról fiúra szállt a pékmesterség — meséli a fiatal siitödés, Egri Tibor, miközben mi hatalmasakat szippantunk a nemrégen ki­sült kalács linóm illatából. — Belenőttem én a tészta­készítésbe, a kenyér, a pék­sütemény sütésbe. Igaz, Pestre adtak iskolába, de amikor kilenc éve apám meghalt, hazajöttem, én vet­tem át az ipart tőle. Jó nevet szereztek maguk­nak és a szakmának Abaúj- szántón Egriék. Hamar el­fogy a kenyér, amit napon­ta sütnek. Új dagasztógépet nézege­tek. — Németországban vettem — büszkélkedik Egri Tibor. — A másik meg, ott mellet­te. már lehet félszáz éves is talán. — Van is annyi — bólo­gat Cservák Lajos, besegítő mester is. — Kell a gépek segítése. Ám ez semmit: nem változtat azon, hogy az iga­zán jó kenyér a hagyomá­nyos kovászoláson alapszik. — Az a lényeg, hogy há- zikenyér-illata, íze legyen — vélekedik a fiatal tulajdo­nos. — Nincs ebben egyéb­ként semmi titok. Olyan a kenyérsütés, mint a töltött- káposzta-főzés. Mindegyik háziasszony másként csinál­ja, a maga ízlése szerint, de azt nem lehet összetéveszte­ni a másikkal. Faggatom Abaújszántó Egri-pékségének főnökét, hoz-e hasznot a családnak a pékség? Ám rámnéz csú­nyán. s mondja, hogy a számok bizony az üzleti ti­tok körébe soroltatnak még Abaü.jszántón is. A lényeg az. hogy ha dolgozik a pék, jöhetnek a helybeliek a friss Egri-kenyérért. Sőt, jön­nek idegenek is. Minap pél­dául egy német hölgy figyelt fel az új cégtáblára, amin meglátta a „bächer” szót. Az Egri szóról Egerre kö­vetkeztetett, a bacherből a kenyérre és péksüteményre, így hát egyszerre akart bort és kenyeret venni. Persze, hogy csak kenyeret kapott, amit azután hosszú perce­ken keresztül dicsért... — Volt egy időszak, ami­kor Miskolcra, a Búza térre is szállítottuk a kenyerün­ket — hallgatjuk ismét Egri Tibort. — De hát ott már annyi a kenyérárus, hogy a Szinvát lehetne rekeszteni 'velük. Miskolcot azonban nem adtuk fel. Üzletem lesz az új iparosszékházban, s akkor megint megmutathat­juk a miskolciaknak is, hogy mit tudunk itt, Abaújszán- tón, hogy milyen az Egri­féle kenyér!... (nyikes — laczó) Abaújszántó Egri-sütödéje

Next

/
Oldalképek
Tartalom