Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-14 / 89. szám
1992. április 14., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 0 Kupa-program egy éve: új fejlődési pályára állhat gazdaságunk ••Ny." V<:' NC-kabinet í ' \ H 1 si A győri lukács Sándor Ipari Siokmunkás- képrő és Srokkörépiskoiábon átadták oi új NC veiérlésü oktatási kabinetet. A jövő siakmunkásoi mintegy 30 számítógépen sajátíthatják el o programozott torgácsolás- technikai ismereteket. Az áj oktatási kabinet mintegy hatmillió forintba került. (MTI-fotó: Matusz Károly) , . ■ ii SZ3K3SZ3Ó33 A decentralizált prwat.xac. 308 „bi*toS betUf // Budapest (1SB). Kupa Mihály egy évvel ezelőtt hirdette meg a nevével fémjelzett gazdasági programját, s tegnap ennek értékelésére vállalkozott. A pénzügyminiszter a Budapesti Közgazdasági Egyetem Vezetőképző Intézete által szervezett országos menedzserképző szemináriumon fejtette ki gondolatait. Elöljáróban elmondta, hogy programjának megvalósulása jó úton halad. s bizonyos tekintetben elégedettséggel töltik el az elmúlt egy év eredményei. A részletes elemzés során két fő pont köré csoportosította gondolatait. Először az elmúlt két esztendő törvényhozói munkáját értékelte gazdaságpolitikai szemszögből. Megállapította, a piacgazdaság jogi és intézményi kerete lassan készen áll, igaz, még nem szavazott meg minden fontos gazdasági törvényt a parlament. így többek között még nincs törvény az államháztartásról, az állami tulajdonról, a biztosítók és a kockázati tőketársaságok működéséről. A másik nagy probléma a nagy elosztási rendszerek mindeddig elmaradt reformjából adódik. A pénzügyminiszter leszögezte: mindezt sürgősen pótolni kell, mert csak ezután állítható teljes biztonsággal új pályára gazdaságunk. Előadásának második részében gazdaságunk állapotáról és fejlődési lehetőségeiről beszélt. Statisztikai rendszerünkre jellemző — állította —, hogy április elején még nem tudjuk pontosan, mi történt tavaly a gazdaságban. A részint becslések alapján kialakított adatok szerint országunk sikeresen átvészelte a keleti Az utolsó törvényesen kinevezett magyar királyi miniszterelnök Magyar- országon nem publikált, forrásértékű emlékiratából, - mely az Európa Kiadó gondozásában jelenik meg - részleteket közlünk 1944. őszének tragédiába torkolló eseményeiből. 5. Veesenmayer alattomos működése Már az orosz harctéren tett megfigyeléseim alapján meggyőződtem arról, hogy a németek valamennyi elhárító csatában összes ellenrendszabályaikkal elkésnek. Ilyenformán a csaták kétszeres véráldozatot kívántak, ugyanakkor végül is területfeladásokkal jártak. Kormányalakítási tárgyalásaim során Veesenmayer nekem azt mondta, hogy a német hadvezetőség Magyarországot minden áron megtartani, tehát megvédeni akarja. Ee a gazdasági kihasználást véve tekintetbe, valószínűnek látszott, hiszen az ukrán gabona Németország élelmezése szempontjából már rég elveszett. Most azonban vitán felül állt, hogy az említett késedelmes rendszabályok, s az elszenvedett súlyos vereségek miatt, a németek aligha tudják hazánkat megvédeni. Hiszen már csak az előhadszíntér szerepét játszottuk a várható ausztriai védőharcokhoz való felkészülésre, s a halogatásra. A villámháborúk támadási sikereivel ellentétben, a német hadsereg elképesztően tehetetlennek bizonyult a védelemben. Ehhez járult a gyakran mesteri orosz katonai vezetés, nemkülönben az összes arcvonalon érvényepiacok összeomlását, s a kamatozó hitelekben fennálló nettó tartozásunkat mintegy 1.5 milliárd dollárral csökkentettük. A belső kereslet a tervezettnél rosszabbul alakult, durván tíz százalékkal csökkent és a költség- vetés hiánya is jóval nagyobb volt a tervezettnél. A miniszter szerint az inflációs ráta tavaly tetőzött, s az idén tartható lesz a 20—25 százalékos arányú pénzromlás. A gazdaság szerkezete kedvezően alakult: nőtt a vegyes vállalatok száma, s a nemzetgazdaság 25—30 százalékában valamilyen módon megindult a privatizáció. Ugyanakkor sok kedvezőtlen tendencia is mutatkozik: a gazdaság állapotát leginkább tükröző bruttó hazai termék (GDP) 8—10 százalékkal csökkent, s egyelőre megállíthatatlanul nő a munkanélküliek száma is. Jelenleg több, mint ötszázezren tartoznak ebbe a táborba. Az 1992. év első három havi adatai szerint a folyó fizetési mérlegünk továbbra is pozitív, s a gazdaság exportdinamikája tartósnak bizonyul. A lakosság eddig 33 milliárd forintot takarított meg, a vállalatokat minősítő pénzügyi fegyelem viszont egyre rosszabbnak mondható. Egyelőre még nem látni, hogy gazdaságunkra milyen hatással lesz a csődtörvény. Az ezzel kapcsolatos lépéseket mindenképpen meg kellett tennünk — mondta a miniszter —, hiszen csak így derülhet ki, mennyit „ér” a honi gazdaság. Előadásában kitért a strukturális és területi problémákra. Kelet- Magyarországot különösen kritikus területnek minősisülő hatalmas túlerő. Ismétlem, mind e jelek arra engedtek következtetni, hogy országunkat a németek teljesen és hathatósan megvédeni már képtelenek. Ugyanakkor a német követség és az országot megszálló, harcba vetett és harcba nem vetett német egységek mindent elkövettek, hogy Magyarországot megakadályozzák a szabad cselekvésben. Mi több, Csatay honvédelmi miniszter hiteles adatai alapján félmilliós fegyveres erőt tartottak hazánkban, s ebből ötödrészt vetettek harcba. Vajon miért? Először iis azért, mivel a finn, bolgár és román példák alapján közismert volt, hogy a fegyverszünetet kérő féltől azt követelte az orosz, hogy hadseregével szovjet oldalra át- állva, támadja meg a német haderőt. Másodszor, a magyar javak kiszállítása is ezt a fokozott megszállást diktálta, lévén kifosztásunk a minden tekintetben anyagi nehézségekkel küzdő Németország elemi érdeke. Arról nem is szólva., hogy Veesenmayer személy szerint meg volt győződve, hogy Magyar- országon a harci lelkesedés osak azért hiányzik, sőt a háború totális megvívása is csak azon múlik, hogy nem a szélsőjobboldali eszméket hirdető elemek kezében van a vezetés. Valószínű, hogy elvi meggyőződésén kívül, egyéni érdemeket kívánt szerezni, s nem utolsósorban a Führertől való félelmében, súlyos felelősség .nyomta lelkiismeretét. Tény az, hogy ezek után minden energiáját arra fordította, hogy támogassa a szélső- jobbóidali elemek szervezkedését, azokat többé-kevéstette, s ezért véleménye szerint itt kellene koncentrálni azokat a forrásokat, amelyek ma területfejlesztési célokat szolgálnak. A munkanélküliekkel kapcsolatban kijelentette, hogy járadékukat mindenképpen fizetni kell, s ehhez a költségvetés is ad pénzt. Erkölcsteleneknek tartja viszont azokat a cégeket, amelyek nem fizetik be a szolidaritási alapba a rájuk kirótt összeget. A privatizációt minden lehetséges módon gyorsítani kell — folytatta —, s ezért a kormány minden tisztességes privatizációs törekvésnek szabad utat enged. Ehhez a munkához, illetve az állami szektor kommercializálásá- hoz és a termelékenység javításához a Világbank is hozzájárul. A külföldi szakemberek a két nappal ezelőtti tanácskozásukon igen elismerően szóltak hazánk eredményeiről — mondta a miniszter —, s 200 millió dolláros hitellel segítik az említett programokat. Kupa Mihály összegzésében hangsúlyozta, gazdaságunk mérlege igen kényes ponton áll, s bármelyik irányba elmozdulhat. Igen komoly reményünk van viszont arra, hogy gazdaságunk új fejlődési pályára álljon, s az idén 1—2 százalékos GDP-növekedést érjünk el. A fellendülési azonban nem szabad mesterségesen, állami beavatkozással elősegíteni. Mindenesetre az idő rendkívüli módon siettet bennünket: lépnünk kell, mert ha nem ezt tesszük, késlekedésünk egyenlő lesz a „halálunkbé titokban felfegyverezze és uralomra segítse. Hennyey külügyminiszter jelenlétében figyelmeztettem, hogy e társaság egy része mindenre kapható söpredékből tevődik össze. Erre Veesenmayer megsértődött. Utólag — elkésve — a nyilas uralom idején, egy újságcikk ismertette Hitlernek szeptemberben tett kijelentését, amely szerint ő már akkor Szélasit tekintette magyar kormányfőnek. E kinyilatkoztatás mögött természetesen Veesenmayer állt. Ö járt ekkortájt a Führernél, s ő hozta a meghatalmazást a hatalom átjátszására. Körülbelül szeptember közepe óta érintkezésem Ve- senmayerrel mind sűrűbbé vált. Úgyszólván minden kérdésben határozott ellenfélként álltunk szemben egymással. A magyar kormány súlyos szemrehányásokat tett a katonai támogatás hiányossága és késése miatt, továbbá a visszavonuló német egységek esztelen pusztításáért. Most már nemcsak fosztogattak, de „katonai műtárgynak” minősítve, évtizedes magyar építés és szorgos munka eredményeit, vasúti berendezéseket, hidakat, épületeket robbantottak. Pontosan úgy cselekedtek hazánkban — a „baráti” országban —, mint tették Európa-szerte visszavonulásuk során. Magam, személy szerint számos írásbeli jegyzéket, tiltakozást nyújtottam át e tárgyban. Szóbeli szemrehányásaimnak nem tudnám számát adni. Minden hiábavaló volt. Október elején Veesenmayer húszezer magyar ló kiszolgáltatását kérte írásban. Tiltakoztam a jegyzék formája Budapest (ISB) Rövidesen meghirdetik az úgynevezett decentralizált — tanácsadó cégek segítségével végrehajtott — privatizációs program második szakaszát. Szabó Tamás, a privatizációért feellen, és ameddig kormányon voltam, a lovak kiszállítására nem került sor. A politikai letartóztatottak ügye egyáltalában nem rendeződött. Ugyanakkor az ún. Volksbundba belépett egyéneket valósággal dédelgették, s minden téren előnyben részesítették. Minden német ajkú réteget, még azokat is, kik Dél-Erdélyből, s a Bánságból menekültek, rajtunk keresztül segítették a hátországba. A kormányzót és környezetét gyanúsítva, Veesenmayer bizonyos fegyverszüneti kísérletekre célozgatott. Nemkülönben szót ejtett az ellenséggel való érintkezés állítólagos felvételéről. Aztán újból szorgalmazta a Budapestről deportálandó zsidók ügyét, 'továbbá Faragho tábornok eltűnési esetét, s egyéb, számunkra kellemetlen mozzanatot. Ilyen „meg nem bocsátható vétkünk” volt, többek közt, a következő: Hennyeyt felkérték, hogy a háromhatalmi egyezmény évfordulója alkalmából, hasonlóan a japán, a német és az olasz kormányhoz, a magyar külügyminiszter is nyilatkozzék a rádióban. Hennyey az ügyet a minisztertanács elé hozta. A kormány tagjai — jóllehet rövid szöveggel — a szereplés mellett foglaltak állást. Az ügyet a kormányzó elé vittem, és javasoltam a rádiónyilatkozat elejtését. A kormányzó elfogadta és magáévá tette javaslatomat. A beszéd elmaradását a németek nem tudták megbocsátani. Következik: Az első érintkezés Moszkvával lelős, tárcanélküli miniszter környezetéből származó információk szeriint 411 állami vállalatnak szándékoznak lehetővé tenni a részvételt a programban. Ezek a vállalatok együttesen 126,7 milliárd forint értékű saját vagyonnal rendelkeznek. Közülük 133 vállalat esetében még nem döntött az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa arról, hogy valóban részt vehetnek-e a program második ütemében. A már „biztos befutó” 308 állami vállalat vagyonának az összértéke 76,5 milliárd forintot tesz ki. Az összesített adatok szerint ezek a cégek több mint 112 milliárd forint forgalmat bonyolítanak le, s 117 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. (A paraméterek, amelyek alapján ezeket az állami vállalatokat kiválasztották, a következők voltak: 1000 fő alatti dolgoBudapest (ISB). — Május elején kezdi meg a működését Prímagáz néven az a vegyes vállalat, amelyet propán-bután gáz forgalmazására alapított a francia Prímagáz, az angol Calorgas és a holland SHV alkotta konzorcium, valamint a Dél-magyarországi Gázszolgáltató Vállalat, a Dunántúli Gáz- szolgáltató Vállalat, és a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat az Állami Vagyonügynökség közreműködésével. A vegyes vállalat 3,2 milliárd forintos alaptőkével jött létre, a tulajdonosi jogokból az ÁVÜ 49, a konzorcium 51 százalékot mondhat magáénak. Amint azt a vállalat sajtótájékoztatóján elmondták, a Prímagáz összesen hét tölA Budapest Sportcsarnokban hétfőn megnyílt aSport- expo '92. nemzetközi sporteszköz- és sportruházati kiállítás. A csütörtök estig nyitva tartó bemutatón több mint 50 magyar és külföldi cég mutatja be termékeit. A zói létszám, egymilliárd forint alatti saját vagyon és forgalom.) A 308 vállalat között megyénkből az alábbiak kaptak helyet: Bors od - A baú j - Zemplén Megyei Beruházási Vállalat (Borsodber), Borsod Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat (BMTÉV), Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Építőanyagipari Vállalat (Borsodépa), Borsodi Nyomda, Földtani Kutató-Mélyfúró Vállalat (Miskolc), Miskolci Beruházási Vállalat, Miskolci Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat, Miskolci Mélyépítő Vállalat, Miskolci Építőipari Vállalat, Ruházati Textilkereskedelmi Vállalat (Miskolc), Sinus B.-A.-Z. Megyei Villamosgép Karbantartó Vállalat, Észak-magyarországi Piért Kereskedelmi Kft., Észak-magyarországi Tervező Vállalat. tőállomással rendelkezik. Az évi forgalmat 250 ezer tonnára becsülik, s mintegy 2 millió fogyasztó igényeit szeretnék kielégíteni. Az országban található kétezer cseretelep fele is a vegyes vállalat ellenőrzése alá kerül majd. Az 1500 alkalmazottat foglalkoztató cég központja Budapesten van, Hajdúszoboszlón és Szegeden egy-egy regionális irodával rendelkeznek. A vállalat vezetői hosszú távon jó üzleti lehetőséget látnak a magyarországi propán-bután forgalmazásában, különösen az ipari felhasználás kiterjesztésével. A fogyasztóknak általános minőségjavulást, és biztos ellátást ígérnek. Puma cég vezetői érdekes cipőújdonságokkal szerepelnek. Többek között olyanokkal, amelyeknél egyetlen csavar elforgatásával a cipőfűzés teljes művelete helyettesíthető. (MTI) kai”. R. S. Lakatos Géza Ahogyan én láttam A Puma újdonságai
