Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-19 / 67. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1992. március 19., csütörtök Munkásgyűlés a diósgyőri kohászatban Ötezerrel is nőhet az ózdi munhanélkiiliek száma (Folytatás az 1. oldalról) adósság, a hitelezők meg­megújuló felszámolási szán­dékai, az óriási adó- és tár­sadalombiztosítási és vám­tartozások olyan mértékűek, amelyek rendezéséhez szük­ség van a kormány segítsé­gére. Klicsu András mon­dotta a tegnapi munkásgyű- lésen: — A kormánynak el kell döntenie, hogy szüksége van-e az országnak a Di- magra, vagy mines. Ha igen, akkor át kell segítenie a vállalatot a jelenlegi nehéz helyzetén. Ahhoz, hogy a termelést tovább folytathas­suk, azonnal szükségünk van egy olyan kormányga­ranciára, amelyre mintegy másfél milliárd forintos hi­telt felvehetünk, és abból biztosítani tudjuk a leg­szükségesebb anyagokat, a béreket... Ha a kormány igent mond erre, akkor is nagyon sok még a tennivaló. Az üzemekben még mindig sok a szervezetlenség, az alacsony szintű termelés nem bírja eltartani a jelen­legi létszámot. Tehát, elke­rülhetetlen a további lét­számleépítés ... A vállalat új vezetése minden erőfe­szítést megtesz annak érde­kében, hogy Diósgyőrben még hosszú ideig fennma­radhasson az a szakmai kul-_ túra, amely itt kialakult. Nem szeretnénk Özd sorsára jutni... A szakszervezeti szövetség és a munkástanács a mun­kásgyűlésről tájékoztatta An­tall József miniszterelnököt is. Levelükben többek kö­zött megírták: tudomásunk­ra jutott az, hogy az új tu­lajdonosinak meghatározott feltételek alapján lehetősége van a visszavonulásra, amely vállalatcsoportjaink további működését teszi lehetetlen­né. Ezért állami és kormány­garanciát kérünk ennek a le­hetetlen helyzetnek a felol­dására. Tudatjuk a minisz­terelnök úrral, hogy a Di- mag Rt. és az áramszolgál­tató részvénytársaság között februárban megállapodás született a felhalmozott adósságunk és a folyamatos termelés energiaigényének pénzügyi rendezésére. Ezt megítélésünk szerint egyol­dalúan felrúgták. A vezérigazgató a mun­kásgyűlést követő sajtótájé­koztatón közölte: a Dimag adóssága nagyságrendűvel nagyobb a jelzettnél, meg­haladja a 16 milliárd forin­tot. Bár névszerint nem em­lített senkit, de szinte bi­zonyos, hogy a vállalat volt vezetői (iís) tehetnek arról, hogy az adásvételi szerződés aláírásakor nem az igaz számokat közölték az új tu­lajdonossal. Az mindeneset­re biztos: a részvénytársa­ságnak új gazdasági vezér­igazgató-helyettese van, és az eddigi első számú vezető is csak májusig áll a Dimag állományában., A munkásgyűlés végezté­vel sokkal okosabb nem lett az a több ezer ember, aki jelen volt. Nem kaptak vá­laszt arra, hogy mi lesz a sorsuk holnaptól, amikoris az energiakorlátozás a mélypontjára ér, és egyál­talán: lesz e holnapjuk. Igaz, ezekre a kérdésekre az új tulajdonos is a kormány­tól vár választ. Egyébként Klicsu András a sajtótájé­koztatón egy kérdésre vála­szolva megjegyezte: elkép­zelhető, visszalép ... (Folytatás az 1. oldalról) kell fejezniük, s újabb 2700 embernek mondanak fel. Ezért a dolgozóik munkás­gyűlést szerveztek, s a már ismert kérdésekkel kapcso­latban követeléseket fogal­maztak meg. A tárgyalásra tegnap, szerdán, délelőtt ke­rült sor, ám a térségi vál­ság megoldása most sem si­került. A generális probléma ab­ból adódik, hogy hazánkban még .mindig 3,6 millió tonna kohászati termákét állítanak elő, jóllehet az ország szük­ségletei a 2 millió tonnát sem érik el. Éppen ezért csak leépítéseikkel lehet meg­oldani a túltermelési válsá­got, s ez bizony fájdalmas Az elmúlt 24 órában 7 kí­nai állampolgár beutazását akadályozta meg a határőr­ség, közülük háromnak nem volt vízuma — közölte szer­dán az MTI érdeklődésére Krisán Attila, a határőrség helyettes szóvivője, azzal kapcsolatban, hogy március 17-től csak vízummal léphet­nek magyar területre a kínai állampolgárok. Hozzátette: a másik négy kínainak volt ugyan beutazási engedélyé, de nem rendelkeztek elegen­dő pénzzel. operációkkal jár. Ózd téhát nem egyedi problémával küzd, de tovább súlyosbítja a helyzetét, hogy ebbe a tér- ! ségbe jószerével csak leépí- j tendő ipari cégék települtek korábban. Elképzelhető te- j hát, hogy hamarosan 3—5 j ezer emberrel szaporodik a munkanélküliek nyolcezres tábora. Az átképzés ugyanis nemigen segít az elbocsátot­takon: sehol sincs munikás- f elvétel. A végkielégítéssel kapcso­latban jó hír, hogy a kor- j mány 236 millió forintos ka­matmentes kölcsönt adott az ózdiaknák azért, hogy az el­bocsátott munkásoknak ki tudják fizetni a törvényben megszabott összeget. Tizenhat kínai Romániából egy magyar embercsempész segítségével próbált hazánk­ba szökni. A kínaiákat a határőrök rövid úton átadták a román hatóságoknak, a magyar embercsempészt pedig a rendőrök vették őrizetbe. Az MTI érdeklődésére a KSH-nál elmondták, hogy az idén januárban és február­ban 3000 kínai állampolgár érkezett Magyarországra, s ez 14 százalékos növekedés az elmúlt év hasonló idősza­kához képest. (MTI) Visszaküldött kínaiak - életbe lépett a vízumkényszer Beindult a földkijelölés Német központ a Hermanban i (Folytatás az 1. oldalról) aránytulaj dón,ősök, a szövet­kezeti földek, kb, 50 száza­lékára. A másik tulajdoni csoport (azaz földaiapképzésí csoport) a szövetkezetekben földdel, kevés földdel, vagy földdel nem rendelkező tsz- tago'k, illetve alkalmazottaik csoportja. E személyeknek 20—30 aranykorona közötti földmennyiséget kell kijelöl­ni „fejenként”. A harmadik csoport a szövetkezetek hasz­nálatában lévő földek, me­lyek korábban állami tulaj­doniba kerültek, és mint ál­lami földök, ingyenes örök használatba átadták a szö­vetkezetek részére, melyeik egy részét a szövetkezeteik megváltották, más részüket csak használták. Ezt a meny- nyiséget külön földalapkép­zésre rendeli a törvény. A földek negyedik tulaj­doni csoportját alkotják a kárpótlásra jogosultak. Szinte egész nap mozgás­ban voltak a miskolci men­tők roham- és esetkocsijai tegnap. A legtöbben rosszul- léthez hívták őket, egy be­tegen isajnos már nem is E négy csoport teljesen „lefedi” a mezőgazdasági üzemek összes -területét. A törvény szerint a részarány­tulajdonosok földjét- ki kell jelölni, azt csökkenteni nem lehet. (Még akkor sem, ha a többi három csoportnak nem marad föld.) A földkijelölés­nél külön szempontokat kell figyelembe venni a nemzeti! parkon, tájvédelmi körzeten belül. A kijelölt földekről a mezőgazdasági üzemek terü. letelíhelyezési térképet kell készíteni, és ezt nem a -kárrendezési hivatalhoz kell küldeni, hanem a helyi ér­dekegyeztető fórumnak. Döntő igény, hogy e fórum minden tagjának egy szava­zata legyen. A földkijelölés­nél a-z a legszentebb óhaj, hogy legnagyobb megnyug-. vást és legkisebb ellenállást eredményezzen! tudtak segíteni. A kora dél­utáni órákban egy fiatalem­ber a népkerti buszmegálló­ban lett rosszul, elesett, sú­lyos, koponyaalapi sérüléssel szállították kórházba. Dr. Azarti Bertalan el­mondta, hogy még mindig érkeznek határidőn túli kár- rendezési igények, s ezeket méltányossági alapon,: de mindig keliő igazolással (be­tegség, külföldi tartózkodás) elfogadja a kárrendezési hi­vatal akár termőföldre, akár erdőre érkezik igény (ez utóbbi esetben például az er­dőbirtokossági társulatok tagjaitól). Néhány gyakorlati segít­ség- a hivatal minden hét­főn és pénteken, 8—12 óra között, szerdán pedig 8—16 óra között fogadja az ügy­feleket. Másik segítség, hogy nem keld személyesen bevin­ni a pótlólag kért adatokat, elég egy egyszerű borítékben elküldeni. Már megkezdődött a hatá­rozatok kiadása is. Eddig -mintegy ötszáz esetben küld­ték ki az igénylőik részére. Aki egyetért a határozattal, huszonöt nap után mehet az illetékes bankfiókhoz és át­veheti a kárpótlási jegyét. Ha kifogása van a határo­zat ellen, a kézhezvétel után 15 napon belül fellebbezhet. Ilyen közel kerültünk hát a kárpótlás gyakorlati meg­valósításához. (bekecsi) Alig egy fél évvel ezelőtt Ikerült szóba mint távoli, de mindenképp megvalósítandó cél, hogy Német Informáci­ós és Továbbképző Közpon­tot hozzanak létre a miskol­ci Herman Ottó Gimnázium­ban. Tegnap pedig már az új létesítmény megnyitására gyülekeztek a német nyelv oktatásának hazai és külföl­di támogatói, művelői. A központ ma még egye­dülálló ötlete a német nyel­vi megyei szaktanácsadótól, Megyeriné Nagy Sárától származott. A gimnáziumiban -tanító német lektor, Berhard Nessler külföldi jsmérettsége nagymértékben hozzájárult -ahhoz, hogy a kölni Külföldi Oktatásügyi Központ, a Goethe Intézet, a budapesti Osztrák Kulturális Központ, a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a megyei Pedagógiai és Köz­művelődési Intézet és a Herman Gimnázium támoga­tásával megkezdheti működé­sét a-z -alig néhány négyzet- méteren elterülő, de annál nagyobb segítséget nyújtó intézmény. Hangsúlyozni -kell, céljuk nem a képzés, hanem a továbbképzés. Be­mutatnak a Goethe Intézet­nél megrendelhető oktatási segédanyagokat, felvilágosí­tást adnak a továbbképzést szolgáló ösztöndíjakról, di­daktikailag és metodikáikig támogatják a német nyeLv oktatását, és a modem ,né­Sok volt a rosszullét Dani bácsi elment Vita a sajtóról Jó ideje tudtuk már, hogy súlyos beteg. Amíg képes volt rá, mindennapjainak történéseit írásban tudatta velünk, barátaival, de az utóbbi hónapokban, években már csak telefonon jelezte: még megvagyok, s türelemmel viselem, amit rámmért a Terem­tő. És a teher, amit viselnie kellett, a lehető legsúlyosabb volt, ami az íráshoz, a könyvek, újságok lapozgatásához, böngészésé­hez szokott embert érhet: a vakság. Mert Dózsa Molnár Dániel, nyugalmazott református lelkipásztornak életeleme volt az írás, az elme szakadatlan csiszolása, mely nélkül —- mint oly’ gyak­ran mondogatta — nem élhet teljes életet az ember. És Dani bácsi mind hivatásának gyakorlásával, s minden munkálkodásá­val, a bükki szőlőkultúráról írt nagybecsű, értékes tanulmányai­val, a hajdani Napjainkban — amelynek születésében része volt — és lapunkban is gyakorta közölt írásaiban az embertársainak, közülük is a kisemberek, az elesettek, a megfáradtak szolgálatát igyekezett szüntelenül, meg nem alkuvó hittel teljesíteni. Csak kevesen tudják róla, hogy hosszú ideig vívott nagy csatákat különféle rangos hivatalokkal azért, hogy Miskolc környékén felparcelláztassanak a parlagföldek, s kevéske pénzért birtokuk­ba vehessék azok, akik szűkiben voltak, s vannak az anyagi ja­vaknak, hogy megtermelhessék az asztalra valót, hogy kertjük­ben munkálkodva, ha csak rövidke időre is, de elűzessék lel­kűkből, szívükből a gond, a baj, hogy békességben, nyugalom­ban teljenek az órák, a napok. Amerre csak járt, életre kelt a derű, gyökeret eresztett a ba­rátság, a szeretet. Halálával őszinte, igaz barátot veszítettünk. Nyugodj békében, Dani bácsi! Haraszti Miklós, ország- gyűlési képviselő ma, már­cius 19-én, a Miskolci Li­berális Klub vendége lesz. -Este fél 7 órai kezdettel a Rendezvények Házában ta­lálkozik az érdeklődőkkel, s a sajtóban kialakult hely­zetről fejti ki véleményét, illetve folytat vitát. Fogadóórák • Dr. Kupa Mihály, a ll­es számú választókerület or­szággyűlési képviselője már­cius 20-án, pénteken 10—12 óráig fogadóórát tart Prü- gyön a polgármesteri hivatal épületében. Minden érdek­lődőt szeretettel vár. & Dr. Hatvani Zoltán or­szággyűlési képviselő (SZDSZ) fogadóórát tairt március 20-án,, pénteken délután 3 órától Égerszögön, a polgármesteri hivatalban. Szakértőként elkíséri és a nyugdíjasoknak tanácsadás­sal szolgál Lukács János, a B.-A.-Z. Megyei Társadalom­biztosítási Igazgatóság nyug­díjosztályának vezetőhelyet­tese. met nyelvű kultúrát akarják minél gyakrabban Miskolc­ra hozni. Terveik közé tar­tozik " egy kölcsönkönyvtár létrehozása, amely a központ keretén belül működne, és több — talán tíz — kisebb központ „telepítése” szerte a megyében. Azt, 'mennyire szükséges mindez, semmi sem mutatja jobban, mint a 'következő számadat: a megye 365 általános iskolá­jából 184-ben oktatnak né­met nyelvet, de mindössze 36 tanár rendelkezik felsőfokú német képesítéssel, a többi­ek az átképzésben résztve­vők, akik még csak közép­fokú nyelvvizsgát tettek. Heribert Wegmenm úr, aki a kölni Külföldi Oktatás­ügyi Központ 'képviseletéiben volt jelen a tegnapi ünnep­ségen elmondta, intézménye szinte a világ minden or­szágába küld vendégtanáro­kat — természetesen, ha az adott országban igény van - rá —, Magyarországon most 80 oktatójuk dolgozik. Cél­juk, hogy támogassák a ma­gyarországi német etniku­mot és a németül tanuló magyar diákokat, hogy minél természetesebb környezettben sajátíthassák el a nyelvet. Szeretnék visszaadni nyel­vüknek azt a rangot, amit az a történelem folyamán korábban rrtár kivívott ma­gának, és minél szorosabbra fűzni a két ország barátsá­gát. Ennek egyenes útja a kulturális kapcsolat, márpe­dig a nyelvtanítás ennek egy — igaz indirekt — for­mája. És végezetül, ha valakinek lennének kétségei a nyelv- tanulás hasznosságával, szükségességével kapcsolat­ban, idézzük Hanis Béláné, a megyei Pedagógiai és Közművelődési Központ (a német információs központ tula j d on osa) igazgató j á-nak szavait. A kiújuló nemzeti ellentétek korában „más kultúrák megismerésével juthatunk el, mint magyar ,nemzet odáig, hogy megsze­retjük saját másságunkat, és tudjuk tolerálni mások kü­lönbözőségét. Akkor kive- hetjük majd a politikai szlo­genek közül, hogy Európába kell mennünk, mert mi is valóban része leszünk — sa­ját színünkkel értékes részé — ennek az Európának ne­vezett sokszínű palettának.” (csörnök) A FÜGGETLEN KISGAZDA-, FÖLDMUNKÁS- és POLGÁRI PÁRT '• A FKGP MUNKÁSPROGRAMJA" címmel 1992. március 22-én, vasárnap 10 órától NAGYGYŰLÉST RENDEZ a miskolci sportcsarnokban. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom