Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-19 / 67. szám
ESZA BORSOD-ABAUJ-ZEMPLEN FÜGGETLEN NAPILAPJA Beiktatták Borsod-Abaúj-Zemplén megye főügyészét Ünnepélyes ügyészi értekezlet. Ünnepi ügyészi értekezlet volt tegnap, szerdán délután a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségen. Dr. Mészáros János főügyészhelyettes üdvözölte a jelenlévőket és vendégeiket: dr. Sátori Jánost, a legfőbb ügyész helyettesét, dr. Gyulai Gábor címzetes államtitkárt, Borsod és Heves köz- társasági megbízottját, dr. Cserbáné dr. Lukács Zsuzsannát, a megyei bíróság elnökét, Forgács László alezredest, megyei rendőr főkapitányt. Azért volt ünnepi a tegnapi értekezlet, mert ezúttal iktatták be hivatalába megyénk főügyészét, dr. Bo- holy Zoltánt. D.r. Sátori János így beszélt erről: — A korábbi években bizalmatlanság volt tapasztalható az ügyészi szervezet körül és a rendszerváltozás során mindinkább előtérbe került a legi- timizáció szükségszerűsége. Nálunk is meg kellett történnie a rendszerváltásnak, és az ezzel összefüggő személyi változásoknak. Az országgyűlés törvénybe ^ik- tatta a vezető beosztásban dolgozó ügyészek pályázati úton való kinevezését. Ez mérföldkő az ügyészi szervezet életében. A főügyészeket továbbra is a legfőbb ügyész nevezi ki, ám a törvény kötelezi őt arra, hogy kikérje a megyei összügyészi értekezlet véleményét. A pályázat nyitott volt, nemcsak ügyészek, hanem más területen dolgozó, feddhetetlen jogászok is pályázhattak. Az ország húsz főügyészi 'posztjára százan pályáztak: ügyészek, egyetemi oktatók, ügyvédek, bírák, igazgatási jogtanácsosok. Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész az elmúlt napokban Budapesten adta át a kinevező okiratokat. Tizennégy megyében új ember került a főügyészi székbe, hat helyen megerősítették pozíciójában az addigi főügyészt. Dr. Bohöly Zoltán is közéjük tartozik. Ű 1990. január elsejétől Borsod- Abaúj-Zemplén főügyésze. Eddigi munkáját megköszönve, pozíciójában való megerősítéséhez gratulálva adom át most neki azt az emblémát, amely harmincéves ügyészi munkáját ismeri el. Dr. Boholy Zoltán kollégái és a. Legfőbb Ügyészség bizalmát megköszönve, arról az erőfeszítésről szólt, amelyet a jogállamiság megkövetel minden ügyésztől munkája és egyéni életvitele ■során. A megyei főügyészség nyolc munkatársa kapott emlékplakettet az ügyészségen végzett több évtizedes, jó munkájáért. Dr. Boholy Zoltán (balról) harmincéves ügyészi munkájáért kapott emblémát. Átadja: dr. Sátori János, a legfőbb ügyész helyettese. Munkásgyűlés a diósgyőri kohászatban Nem túlzás azt állítani: pattanásig feszült a helyzet a diósgyőri kohászatban, az Émász energiakorlátozást bejelentő intézkedése úgyszólván padlóra küldte a januártól lassacskán magára találó céget. Tegnap, a szak- szervezet és a nagyüzemi munkástanács kezdeményezésére mun.kásgyűlést tartottak a Dimag Részvénytársaságnál, ahol Klicsu András, a cég új vezérigazgatója állt az emberek elé. Nem magyarázkodott, érvelt, bár keveseket győzött meg szavaival. A melósnak már elege van a szép szavakból... Kétségtelen, a diósgyőri kohászatnak kétszázegyne- hány éves fennállása alatt volt már nehéz éve, de oly mély válságban, mint mostanság van, régen volt. Hiába az új tulajdonos, az évek alatt felgyülemlett hatalmas (Folytatás a 2. oldalon) Közel ötvenezer kárpótlási i.gény érkezett a B.-A.-Z. Megyei Kárrendezési Híva. tálhoz, és nyolcvan százalékuk vágj' hiányos, vagy rossz adatot tartalmaz. Azonban a kárpótlás újabb fejezetéhez érkezett. Dr. Azari Bertalan, a hivatal vezetője ezért látta szükségesnek, hogy a sajtón keresztül tájékoztassa megyénk lakosságát a földkijelölésekről, a beadott igények mértékéről, a kárpótlással összefüggő napi gondokról. — Sok a téves tájékoztatás, sok az ijesztgetés például a most aktuális földkijelöléssel kapcsolatban — mondta a szakember. — Általában a részvénytulajdonosok félnek attól, hogy a földkijelölés során nem lesz elég föld a kárpótlásra, s úgy érzik, a földkijelölés az ő érdekeiket sérti majd. A törvény szerint a beadás végső határideje után (1991 december 1(1.) hatvan napon beliül kellett kiértesíteni a termelőszövetkezeteiket, állami gazdaságokat, hogy menynyi aranykorona-igény érkezett az érintett üzem teAZ ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUMOK FELELŐSSÉGE ELSŐ ÁRVERÉS JÚNIUSBAN rületére. Megküldték részükre az összesítéseket, tehát ez év február 18-ra már át is vették az értesítést a mező- gazdasági üzemek. Eszerint a megye 113 mezőgazdasági üzeme összesen 2,6 millió aranykorona-érték kijelölé. sét végzi el az elkövetkező hetekben. Ez tartalmazza a más megyében beadott, de Borsod megyére vonatkozó igényeket is, ezért sok a hibalehetőség. Sok kérelmező rosszul írta be az adatokat, ezért ezeket újra kellett ellenőrizni. Sok kérelemnél hiányzott az aranykorona beírása, ezért a földhivataloktól kellett megkérni. A kárrendezési hivatal értesítése után kellett kijelölni azokat a területeket, melyek fedezik az igényelt aranykorona-mennyiségeket községenként. Az átmeneti törvény szerint azonban nemcsak e területeket, hanem a mezőgazdasági üzem összes földalapját ki kell jelölni ! Vagyis, minden négyzetméterre tulajdonost kell keresnie. Elsősorban a részLesz-e gazdád? Fotó: Fojtán L. (Folytatás a 2. oldalon) Qlezerrel is nőhet az ózdi munkanélküliek száma Budapest (ISB/Ráthy) Két évvel ezelőtt még tizenötezren dolgoztak az Ózdi Kohászati Üzemekben, ma azonban csak hét és fél ezren találnak itt munkát. A megélhetésük azonban ezeknek az embereknek sem biztos, s elképzelhető, hogy hamarosan újabb ezrek válnak munkanélkülivé a hajdani szocialista nagyipar egyik fellegvárában. A feszültségek csökkentésének későbbi lehetőségét teremtheti meg az a tanácskozás, amelyet szerdán délelőtt folytattak az ipari tárca és az ózdi munkások képviselői. „Nem állapodtunk meg semmiben, csupán kölcsönösen tájékoztattuk egymást — összegezte a találkozó lényegéi Szabó Iván ipari miniszter. S ha túlságosan so'k konkrét eredménnyel nem is utazhattak haza a munkások küldöttei, annyit elértek, hogy a tárca gyorsítani fogja az Ózdi Kohászati Üzemek pénzügyi felszámolását, s így mihamarabb utat nyit az elképzelt és várit privatizációnak. A tanácskozáson három lényeges kérdéscsoportról esett szó: mi lesz Óadtiat, s ezen belül miképpen csökkentik a kohászati termelést; ■lesznek-e újabb elbocsátások, s a munkások megkapják-e a végkielégítésüket; a kormány ad-e pénzt az átképzésre, teremt-e új munkahelyeket, segíti-e a profilváltást, illetve tervez-e infrastrukturális fejlesztést? Az ózdi munkások képviseletében Hernádi János elmondta, hogy az üzemek többségében durván egy év óta áll a termelés. Februárban híre kelt, hogy hamarosan az acélkészítést is be (Folytatás a 2. oldalon) Kiskinizsi háziipar Kiskinizsen, Rákóczi utcai házában él Búza Benjáminná. A nyugdíjas asszony egyik szobájából valóságos kis műhelyt alakított ki, szövőszékén szebbnél szebb rongyszőnyegeket sző. Az alapanyag tehet bármi: használt ruha, levetett rongy. Az értéktelen holmiból a széken szép és értékes szőnyegek születnek, új érték teremtődik. A háziasszony nem üzletel, rokonok, barátok lakásait díszítik az ajándékba kapott szőnyegek. Fotó: Farkas Maya
