Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-14 / 63. szám

* 1992. március 14., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Lépéseink Hol tart az Észak-Magyar ország? .. . ... - - A képernyőn készül az oldal. A központi számítógép indítása. Úgy véljük, hogy a magyar sajtó napja alkalmából cgy- észt módunkban áll, másrészt valamelyest kötelességünk is ájékoztatnunk Tisztelt Olvasóinkat némely, belső dolgaink­éi. Azokról a lépéseinkről — bizony olykor-olykor csetlő- >otló lépéseinkről — melyekkel igyekszünk felzárkózni a tövetelmények támasztotta igényekhez, hogy divatosan szól- 'a — megfeleljünk a ma kihívásainak. Kezdjük a technikával. Mert lehetnek bárminő je­les, világmegváltó gondola­taink, hasznos információ­ink, ha ezeket nem tudjuk formába önteni, nem tudjuk megjeleníteni, olvashatóvá tenni, nem tudjuk eljuttatni azokhoz, akiknek szánjuk — hát úgy fabatkát sem érnek. És megfelelő technika nél­kül nem tudnánk kapcsola­tot tartani, hírt adni a világ eseményeiről, de még a sa­ját hazánk mindennapjairól, például a parlamentben tör­téntekről lsem. Nehéz elkerülni a dicsek­vést — talán nem is alkar­juk — de a tények makacs dolgok. Ezek közé tartozik, hogy ebben a megyében je­lenleg a mi lapunk készül a legkorszerűbb nyomdatech­nikával. Úgynevezett ofszet­nyomással készül az Észak, bizonyos oldalai pedig — ezek a legtisztábbak, legol­vashatóbbak — fényszedés- isel. Ez utóbbira a gyorsaság miatt is szükség van. Saj­nos, a fényképek még így sem sikerednek minden eset­ben tökéletesre, (hogy ily enyhén fogalmazzunk) ehhez köze van a festék mennyisé­gének, a felvétel minőségé­nek meg egyebeknél?; is. (A gyermek-szépségvenseny több képének sötétjéért viszont egyértelműen az eredeti szí­nes kép a felelős. Mostani lapunkban a fekete-fehér képek mutatnak szépen.) Mi készülhet ezen az of­szettechnikán? Mit tudunk a nyomdába küldeni? (Hogy el .ne feledjük! Pár hónapja a papírt, mely hasonlítha­tatlanul jobb minőségű a korábbinál, .már rendszere­sen Ausztriából hozatjuk. Természetesen a saját pén­zünkön. Hiszen: kft. vagyunk, de ennek kialakulásáról Ol­vasóinkat már többször, rendszeresen tájékoztattuk.) Megyénk egyetlen szerkesz­tősége vagyunk — beleszá­mítva a nyomtatott sajtón kívül az elektronizált mé­diákat is — amely közvetlen, állandó telexkapcsolatot tart a Magyar Távirati Irodával. Következésképpen: napra­készen jut el hozzánk a vi­lág mindazon hírügynöksé­gének anyaga, amely ügy­nökségekkel az MTI tart kapcsolatot. Nem olcsó do­log bizony ez, (évente mil­liókat fizetünk érte) de ma Magyarországon magára va­lamit is adó, néplap jellegű újság az MTI-t nem tudja nélkülözni. A telexről hadd mondjunk még el annyit, hogy pár éve még — kis túlzással — konyhakredenc nagyságú gép zakatolt, igen lassan dol­gozott, a nagybetűt nem is­merte, ezzel sok galibát oko­zott, most viszont egy tás­kaírógép nagyságú — azaz kicsinységű — gépet sikere­dett a helyére tennünk. Ez a csöpp gép villámgyorsan ír mindent, de most tessenek figyelni! — hogy ne vesszen kárba az idő amíg a szánkó­val a sor végéről az újabb .sor elejére megy. hát vissza­fele is ír! Mindezt magya­rul, mindezt a megfelelő he­lyen nagybetűvel és mindezt japán létére! Mert mi is len­ne más. ha nem japán? Az MTI-től egyébként vá­sárolunk mást is. Naponta, hetente, havonta megjelenő kiadványokat. Ezekből kö­zöljük például a krimit, ha már nem elég az, ami itt történik a mi megyénkben!. (Istenkém! Hát olyanok ezek a krimis elbeszélések, ami­lyenek, de né fessenek feled­ni, hogy ezek original nyu­gatiak, meg azt sem. hogy sokan kedvelik.) Érdekesek viszont a Panorámával jel­zett, a világ minden táláról kapott úgynevezett színesek, és ezekből a kiadványokból tesszük a lapba a divatról, az autókról, a háztartásról szóló sók-sok receptet, tud­nivalót. Van még egy érdekes gé­pünk. a képtávíró, mely szó­szer int az, ami; az MTI se­gítségével a világ (bármely részéről küld nekünk képet. Vásárolunk egyébként más hírügynökségektől is. Pél­dául oroszországitól. (AN) Hónapokig mutatványpéldá- nyokat küldtek, ingyen, vé­gül azt mondtuk rá: Harasó! Nem kellett egyébként ha- rasózni, magyarul beszélnek, az irodájuk Pesten van, oda gyűjtik be egész Oroszország, illetve gyakorlatilag az egy­kori Szovjetunió területéről a sok-sok érdékességet. Már­pedig ugye az ilyen nagy országban mindennap tör­ténik valami. Kár lenne ki­hagynunk. Ezenkívül ha­zánkban is több hírügynök­ség alakult, esetenként tőlük is vásárolunk. Mindez csu­pán egy része az úgyneve­zett „külsők”-nek. A technika persze olyan, amilyen. „A tudás viszont nem szívható a konnekto­rokból. Az embernek tanul­ni kell és tudnia.” Mondotta mindezt pár éve Németor­szág egyik egyetemén kala­uzunk, ősz hajú, vidám prof, aki ezt megelőzően hossza­san büszkélkedett a nyelvi laborokkal, videókkal, mag­nókkal, filmekkel', miegy­másokkal. Hát ez az! A la­pot azok csináljuk, akik ép­pen csináljuk. Igyekszünk ... De! Mindennap többször is tet­szenek látni újságunkban, a Budapest ISB-jelzést. Buda­pestre telepítettünk egy fiók­szerkesztőséget, telefaxszal, telefonnal, gépkocsikkal, la­kással és mindenekelőtt pro­fi újságírókkal. Minden reg­gel jelentkeznek, közük a 'kínálatukat, kérik a mi kí­vánságainkat. (Debrecennek Nyíregyházának és nekünk dolgoznak.) Mi pedig a szer­kesztőség többi tagja itt, helyben igyekszünk tenni dolgunkat legjobb lelkiisme­retűnk, tudásunk szerint. Aztán hol így sikeredik, hol amúgy... Mindez a jelen. A jövő. ráadásul a közeljövő itt van az asztalunkon. Minden szo- bácskának minden asztalán. Philips gyártmányú sze­mélyi számítógépek ezek, melyek vélhetően jóval töb­bet tudnak, mint amennyit mi egyelőre képesek va­gyunk hasznosítani. Nemrég szerelték fel őket a szüksé­ges falbontásokkal, vezeté­kekkel egyetemben', azóta itt ülnek az asztalokon. Milyen a kapcsolatunk? Föltehetően ezek már .min­dent tudnak rólunk, mi pe­dig gyanakodva .nézegetjük a sok gombot, billentyűt, a képernyőn megjelenő hol ezt, hol azt. Az ismerkedés­nél tartunk, tanfolyamokat végzünk. A lényeg: a mun­katárs erre a képernyőre, il­letve ebbe a gépbe írja majd a cikkét, azt beküldi egy nagyteljesítményű szá­mítógépbe, mely tárolja, on­nan a szerkesztő bármikor, bármit kikérhet a maga kép­ernyőjére, javíthatja, össze- kutyulhatja, majd eljuttatja egy még nagyobb kapacitá­sú, tudású gépnek, mely az úgynevezett tördelést, tehát a lapoldalak elkészítését ké­pes végezni. Persze, ha meg­felelően nyomogatják a gombjait. Ez a tördelőgép már színeket is hoz oly ár­nyalatba, amilyent kezelője éppen megkíván. Ez hát a jövő. Meg az is, hogy talán néhány hónap múltán az Észak-Magyaror­szág minden lapszáma 16 ol­dalon jelenik meg. Később majd több szín is lehetséges, ezért vannak már itt a szí­nes tördelő komputerek. A számítógépek segítségé­vel remélhetőleg sikerül majd csökkentenünk a hir­detésekkel kapcsolatos rek­lamációt is. Sajnos, több esetben még mindig kima­rad hirdetés, a gép nyilván jobban tud majd pontosíta­ni. Apropó hirdetés! Kö­szönjük mindazoknak a bi­zalmát, akik elfogadják a többi lapokhoz képest vi­szonylagosan magasabb ára­inkat. Nyilván figyelembe veszik a mi nyolcvanezren felüli példányszámunkat. Jól teszik! Reméljük, hogy hamaro­san „bejön” a mindennapos 16 oldal. Reméljük, hogy a komputerek segítségével „be­jön” az eddiginél is olvasha­tóbb, szebb küllemű napi­lap . • • Aprócska, olykor csetlő- botló lépéseink eredménye­ként. Minden jóbarátunkat kérjük: szurkoljanak ehhez nekünk. Ránk fér. Priska Tibor Kép: Farkas Maya Nemzetközi légikikötő? A Ferihegyihez hasonló nagyságú repülőtér alakulhat lei Kiskunlacházán, a volt szovjet katonai repülőtérből. A 3 milliárd forint értékű, 550 hektár terület elsősor­ban kedvező fekvése miatt került szóba egy, a Ferihe­gyet tehermentesítő új légi­kikötőként, ugyanis közel van Budapesthez, az MO-ás autó­pályához, lakott területtől azonban elfogadható távol­Ságban van. Ez azért fontos, mert Ferihegyen, a környék lakóira tekintettel, a zajárta­lom csökkentésére, korlátoz­ták az éjszakai le- és felszál­lásokat. Kiskunlacházán vi­szont éjszakai járatokat is fogadhatnának. A terület ál­lami tulajdonban van, a kincstári vagyonkezelő em­berei őrzik, a 'Légiforgalmi Repülőtéri Igazgatóság bérli, a bérleti szerződés azonban lejár, és egyelőre nincs dön­tés kinek a tulajdonába ke­rüljön a nagy értékű objek­tum. Külföldi partner is je­lentkezett már a 100 millió forint beruházást igénylő repülőtér megvásárlására. A beton kifutópályán kívül más építményt azonban itt egyelőre nem lehet haszná­latba venni, az épületek le­robbantak, helyettük új irá­nyítótornyot, várótermet, utakat kell építeni. Á repü­lőtéri igazgatóság számítása szerint — akik részt venné­nek a felújítási munkákban — két év alatt egy európai színvonalú új repülőtér, a Ferihegy III. alakulhat ki itt, Ennek pedig nagy jelentő­sége lehet a hazai és a nem­zetközi légiforgalomban, hi­szen Európa repülőterei túl­zsúfoltak, a repülés iránti igények viszont csak növe­kednek. Ily módon Kiskun- lacháza — Ferihegy III. nyu­gat és kelet között egy óriási személy- és tehertranzit légi­kikötővé léphetne elő. (MTI) Lakás, könyvtár, nyugdíjak önkormányzati ülés Tiszaújvárosban Kiknek a lakásépítését, -vá­sárlását támogassa az önkor­mányzat? Lesz-e a település­nek a városi igényeknek meg­felelő könyvtárépülete? Milyen az időskorúak helyzete a vá­rosban? — ezekről az egyálta­lán nem keveseket érintő kér­désekről tárgyalt a közelmúlt­ban Tiszaújvóros önkormány­zati testületé. A városban élők és az oda dolgozni bejárók tudják, az 1989-ben bevezetett helyi la­kásépítési és -vásárlási támo­gatási rendszer nem oldotta ugyan meg a területen jelent­kező valamennyi problémát, de lehetőséget nyújtott arra, hogy a lakáshoz jutásnál az esélyegyenlőség növekedjen. A támogatási rendszer első­sorban a városban lakók, il­letve a régen ott dolgozó igénylőket kívánta és kívánja a jövőben is támogatni. A jelenlegi helyzetet értékel­ve megállapították, hogy Tisza­újvárosban huzamosabb ideje lakástúlkínálat van. Amennyi­ben valakinek komoly lakás- vásárlási szándéka van, az hat hónapon belül problémáját biztosan meg tudja oldani. A „komolytalan”, bizonytalan igényeket az önkormányzat a későbbiekben sem kívánja tá­mogatni. A rendelet módosítá­sával a városban született, vagy a már régen ott lakó pályázók esélyeit kívánják nö­velni a lakáshoz jutásban. A város könyvtárát 1975-bep szükségmegoldásként lakások­ból átalakított épületekben helyezték el. Azóta is ott mű­ködik. Bővítették, de ettől kor­szerű könyvtári szolgáltatásra változatlanul alkalmatlan. A rendszerváltás háttérbe szorí­totta az új városi könyvtár épí­tésének ügyét, de a gond el­odázhatatlan: Tiszaújvárosnak a városi igényeknek és elvá­rásoknak megfelelő könyvtár­épületre van szüksége. Az ülé­sen erről döntés nem született, hiszen a testület csak a későb­biekben fogadja majd el d költségvetést. Hogy a könyvtár szolgáltatá­sai iránt van igény, azt a szá­mok is bizonyítják. Míg orszá­gos átlagban, 1989-ben a la­kosság 14-15 százaléka járt könyvtárba, addiq Tiszaújváros­ban ez az arány 18,1 volt, 1990-ben 18,8, 1991-ben 19,7 százalék. A könyvtár szolgálta­tásait ennél lényegesen többen veszik igénybe: a folyóirat­olvasót, a fénymásolást, a tele­faxot, a joaszabálykeresést, a zenei adatbázist például. Az önkormányzat elismerését fe­jezte ki a könyvtárosoknak az ott folyó munkáért. Határoza­tában előírta, rugalmas szol­gáltatási rendszerrel alkalmaz­kodjanak a változó társadal­mi igényekhez. Segítsék a fia­talok továbbtanulását, a mun­kaképes korú lakosság átkép­zését, a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek felzárkózta­tását, a vonzáskörzet könyvtá­rai számára pedig töltsék be a módszertani alközpont sze­repét. Tiszaújvárost hosszú éveken át a fiatalok városaként em­legették. Igaz, a városban élő nyugdíjasok aránya (7 száza­lék), nem éri el az országos 20 százalékos átlagot, de helyzetük itt is különös figyel­met érdemel. A mindennapi megélhetési gondok növekedé­se, a nyugdíjak értékállóságá­nak csökkenése Tiszaújváros­ban is nagy gondot jelent. A városban élő nyugdíjasok csaknem 20 százalékának 7 ezer forint alatt van a jöve­delme. A rendkívül alacsony jövedelmű nyugdíjasok közül több, mint kétszázan eavedüll élnek, mindennapi megélheté­si gondokkal küzdenek, és se­gítség nélkül nem lennének képesek önmaquk fenntartásá­ra. Gondot okoz számukra a lakásfenntartási költséqek kifi­zetése, a meqfelelő minőségű étkezés biztosítása, és sok eset­ben a gyógyszerek megvásár­lása. A városban az időskorúak területi ellátását 1989. áprili­sától a Gondozási Központ biztosítja. Biztosítják 200 szo­ciális rászorult idős ember ét­kezését, működtetik az idősek klubjait, és a hózigondozó szolgálat révén megpróbálják pótolni a családot. A testület ülésén megálla­pították, hogy az időskorúak- kal való szociális gondoskodás alapvető feltételei adottak a városban. A nyugdíjasokról teljes körű adatbázissal ren­delkeznek. A későbbiekben az anyagi juttatások elosztásánál kiemelt figyelmet kívánnak for­dítani az alacsony jövedelmű, eqyedül álló és 76 éven felüli időskorúnkra. A testület úgy látta, hogy a kojnmunális' költségek és az emelkedő gyógyszerárak kompenzálására helyi támogatási rendszert kell kialakítani, valamint a mentál­higiénés gondozást is ki kel! terjeszteni az időskorúak minél szélesebb körére.- faragó ­Öregebbek a Galapagosok A mat Galapagos-szigetck 3 millió évesek. Eddig föltételez­tél?, hogy különleges állat- és növényviláguk sem régebbi. Az ottani pintyek 12 változatának genetikai vizsgálata igazolta, hogy 1 millió évnél nem ré­gebben jöttek létre. Ebbe a képbe azonban nem illik bele némely leguánfajta. Molekuláris genetikai vizsgálatok szerint SZOT-iidiilőből szanatórium — Szanatóriumot hoz létre a Magyar Családi Orvosok Tár­sasága a leányfalui SZOT- üdülőből. Az állami tulajdon­ban, s az MSZOSZ kezelésében álló épületre öt évre szóló bérleti szerződést kötöttek, ám a használatba vétel körüli jog­viták miatt egyelőre áll az ügylet. Az orvosok társasága mindenesetre azon fáradozik, hogy a gyakorlatilag elsorvadt hagyományos szanatóriumi in­tézményrendszert visszaállítsa. A korábbi szanatóriumok dön­tő többsége ugyanis jelenleg kórházként működik, így pedig a kórházakból kikerülő betegek a területi elven működő körze­ti orvosi rendszer miatt több­nyire magukra vannak ha­gyatva. A leányfalui üdülőből kiala­kítandó szanatóriumban ré­szint a lábadozó betegek ré­szesülnének utókezelésben, ré­szint egészséges emberek be­ugyanis ezek fejlődése IS—26 millió évvel ezelőtt vált el egymástól. Valószínű, hogy ezek az őshüllők már azokon a régi Galapagos-szigcteken is él­tek, amelyek sok millió évvel ezelőtt merültek a tengerbe, és amelyek egykori létét a környe­ző tengerfenék vizsgálata most igazolta. tegségmegelőző pihenését szol­gálná az intézmény. A szana­tórium visszaállítása a kórházi ágygazdálkodáson is javítana, egy-egy ágy napi 13 ezer fo­rintos „átlagárával” szemben a lábadozók az 1600 forintos sza­natóriumi ágyat vehetnék igénybe. Az orvosok társasága egy magyar-osztrák céggel állapodott meg a leányfalui üdülő átalakításáról. Rende­lőt, laboratóriumot kell kiala­kítani, amihez a 30 millió fo­rintos beruházási költséget há­rom bank kész kölcsönözni, an­nak fejében, hogy a szanató­riumban dolgozói helyet kapja­nak majd. A társaság egy kft.-t is életre hívott, amely az országos beutalási rendszerbe kapcsolódva biztosítaná a be­tegek elhelyezését. Az elkép­zelés szerint a leányfalui az első, újjáélesztett szanatóriu­ma lenne egy leendő országos hálózatnak. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom