Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-14 / 63. szám
ÉSZAK-MAG YARORSZAG 6 1992. március 14., szombat Fiatal láiyok életveszélyben Halálszimbólumok étkezésben, evészavarokban A Miskolci Mentálhigiéniai Műhely rendkívül izgalmas, érdekes tudományos előadás- sorozatán belül érdekes témát hallhattak az érdeklődők dr. Túry Ferenctől, a megyei kórház I. sz. pszichiátriai osztályának osztályvezető főorvosától. Előadásának címe volt: Halotti tor — halálszimbólumok az étkezésben. — Idézek az ön előadásából: „Ha most hirtelen fűbe harapnék, miután kenyerem javát megettem és Önök tisztelnének engem, továbbá ha mindannyian valamely más kultúrához tartoznánk, vagy fiatalabbak lennénk, néhány ezer évvel, akkor jó szokás szerint a halotti toromon engem fogyasztanának el jóízűen a megbecsülés jeleként... Az endokannibalizmus csökevé- nyes formája, hogy az elhunyt hamvait italba keverve elfogyasztják. Az endokannibalizmus a legmélyebb szeretet megnyilvánulása. Nyelvünk is őrzi ennek nyomait: egyem a szivedet, az ízre vonatkozó édes jelző is erre utal, lásd, édesapa, édestestvér. ... Az antropofág motívum az úrvacsora-szimbólumban is megtalálható: Vegyétek és egyétek, ez az én testem. A szent ostya Jézus teste, a hívők szimbolikusan egyesülnek Jézussal, megeszik őt." Azon túl, hogy! hátborzongatóan lenyűgöző az ön előadása, mi a mondanivalója?- A mentálhigiéniai műhely célja, a humán tudományod népszerűsítése, ezen belül a lélektudomány presztízsének erősítése. Az általam nagyra becsült dr. Kunt Ernő azt mondja, hogy a posztindusztri- ális társadalmak most, a harmadik évezred köszöbén ismerik fel, hogy nagy hiányosságok vannak a múlandóság1, kultúrája körül. A halál nem téma sehol. A betegek sok, esetben a családtagjaiktól is elzárva, kórházakban vesznek búcsút az élettől. Ezt a kényszerű elmagányosodást mind a hozzátartozók, mind pedig a haldokló megsínyli. Magára hagyatottságukban nincs segítségükre kulturális hagyomány, hiszen tabutéma a halál. Mi a tavaszi előadássorozattal egy kicsit körbejárjuk a halált. Azt akarjuk elmondani, hogy nincs hirtelen váltás az élet és a halál tartománya között. Ahogyan az életet átszövik az elmúlásra! utaló figyelmeztetések, a halál körüli szokások az életet erősítik meg. A halál ilymódon az életet szolgálja, nemcsak az elhunytak ismeret- átadása, vagy a továbblépés miatt, hanem a hátramaradottak egységét, életét is erősítve. A halál így természetes, hogy azt ne mondjam életszerű jelenség. Ezt tanulhatjuk a kulturális antropológiától. — Milyen vigaszt nyújthatnak hát még nekünk, potenciális haldoklóknak, összetört gyászolóknak a régmúlt korok és a távoli kultúrák?- Sok kultúrában egyszerűen tagadják a halál tényét. A temetési rítusok közül több is azt fejezi ki, hogy az elhuny)| valójában tovább él, ezért vagy ülve temetik el, vagy embrionális pózban az újjászületés jeleként. A sír gyakran a halott jól berendezett otthona. Ugyanez az értelme a bebalzsamozásnak is, amelyet Egyiptomtól Vlagyimir lljicsig jól ismerünk. Egyedi ausztráliai törzseknél az is szokás volt, hogy a múmiákat magukkal hurcolták és a tábortűz mellé fektették őket. Más temetkezési szokások a halált nem úgy fogják fel mint megszűnést, hanem mint átalakulást: az élő egy másik világba lép át. A halotti tort pedig úgy fogják fel, mint a lélek mennyei lakodalmát. Itt a^ élet és a halál ismét csak nagyon közel van egymáshoz. Régen a temetőben rendezett halotti torokon táncoltak a hozzátartozók. Nagy volt a vigasság. — Halotti torok azért ma is vannak. Ha nem is a temetőben.- Ez szerencsére nálunk is fennmaradt. A hátramaradottak egy élet elvesztését az ön- fenntartás erősítésével próbálják kompenzálni. A halottól az élet felé fordulnak. Esznek, A haláleset összehozza a családot, a rokonok egy kicsit összekovácsolódnak. Együtt enni, vagy inni valakivel, megtiszteltetés. Ilyen volt a bibiliai utolsó vacsora is: összegzés, felkészülés, összefogás.- Mindezekből kiderül, hogy az evés, az étel egyenlő az életerővel. Az éhség tehát közel álló a halálhoz?- Pontosan. Az óindiai mitológiában halál—éhség analógia jelenik meg: „Kezdetben itt nem volt semmi. A világot a halál borította, az éhség, mert az éhség a halál”. A halálos beteg nem eszik, az elmúlásra készül, „leteszi a kanalat”.- Mivel magyarázható a böjt? Halni akar a böjtölő?- A böjtnek többféle magyarázata van. A halálos rontások hiedelemkörébe tartozik ráböjtölés, vagy kiböjtölés, de ebbe most ne menjünk bele. Érdekesebb, hogy a böjtölésben felmerül a határok kérdése, tudniillik az élet és halál határának kérdése. A böjt egy határig megtisztulás az anyagi léttől, menekvés a szellemi táplálékok felé. Túlhajtá- sa viszont életveszélyes. Ez a megtisztulás-motívum merül fel a szexuális eredetű evészavarok esetében is.- Az evészavar már a pszichiátriával függ össze, önt különösen érdekli ez a témakör.- Valóban. Nagy gond, hogy szaporodnak az evészavarokban szenvedő esetek. Fiatal, többnyire jó tanuló, sportoló lányokról van szó, akik kórosan lesoványodnak. Az anorexia és a bulimia egyaránt a depresszióval — is - összefüggő, veszedelmes betegség. Tíz éven belül minden 12. lány meghal. Kialakulásának többféle eredete van, ludas a divat is, de ludas benne az is, hogy a mai nőkön óriási a teher, szépnek kell lenniük, okosnak kell lenniük, ha sikert akarnak elérni. Osztályunkon már külön kórtermet nyitottunk evészavarban szenvedő 15-25 éves lányok számára. Minden kor kitermeli a maga kultúra-betegségét. A századforduló a hisztériát, a századvég, íme, ezt.- Az ő esetükben nincs értéke az ételnek, így az életnek?- Igen. Számukra a „mindennapi kenyerünk" nem szent. Ezért lenne üdvös visszanyúlni a paraszti kultúrához, amelyben a kenyér és az élet szinoním. Lévay Györgyi Budapest (1SB) Keserves időszak elé néznék >a hazai baromfifeldolgozó vállalatok: egy év alatt 50 százalékkal) esett vissza a termelésük, s ennek következtében kétharmaduk igen nehéz helyzetbe került. A tizennyolc inagyválillalat közül csupán négy zárta nyere- iséggel az esztendőt, míg a többiek vesztesége mintegy hároTnjmilliárd forintra rúg. Ez utóbb iáikból három csődöt jelentett, s egyikük a Debreceni Baromfifeldolgozó Vállalat. Az agrárszféra tavalyi vesszőfutása minden ágazatot érintett, s ez nem csoda, hiszen a ímezőgazd as ágnak ’91-ben 80 milliárd forinttal nőtt a kiadása, s eközben majd’ 100 imiilMáirddal csökkent a bevétele. A pénzszűkében levő gazdálkodók szerint követeléseik egy részének, durván 28 imiilliárdnak a behajtása továbbra is bizonytalan, s 5—6 milliárd forintot már behajthatatlan adósságként tartanák számon. Mindez 'hatással van a baromfitenyésztésre és -feldolgozásra is, ima ugyanis az ágazat egyetlen szereplője sem Iképes egyedül finanszírozni a termelést. A legrosszabb helyzetben talán a termelők vannak, akik sok esetben azokért az áliato- kért sem kapják meg a pénzüket, amelyeket már átadták a feldolgozóknak. A növekvő bizonytalanságot jól jellemzi, hogy az elmúlt időszakban a termelőknek több minit a negyven százaléka számolta fel a vállalkozását. Így az idén a tervezett 190—200 ezer tonnával szemben legfeljebb 150 ezer tonna baromfit vásárolhatnak meg tőlük a feldolgozók. A csirke kilónkénti felvásárlási ára jelenleg 61—64 forint között mozog. Ezeket az árakat egyébként iá termelőik is megfelelőnek tartják, rossznak minősítik viszont a fizetési készséget. A korábbi tendenciák tovább erősödnék: miközben a takarmányárak nőnek, a tápanyag minősége romlik. A broiler- szülőpárok kivágása miatt egyre nagyobb hiány mutatkozik na,poscsibéből, s körülbelül 2 miHilió napospulykával született kevesebb, mint amennyi az idei tervek teljesítéséhez kellene. Ezért igen komoly gondok lehetnek a tervezett exportbevételekkel, nem beszélve arról, hogy a volt szovjet piáéról az olcsóbban és hitelre is szálltó nyugati termelők szinte kiszorították a hazai kereskedőket. A baromfiexport nagy részét végző Hungavis egyébként bizakodó, s előrejelzései szerint van piaca a magyar pulykának és csirkének. A termelők körében felháborodást váltott ki, hogy a budafoki gyár 200 ezer csirkét akar importálni a Cseh és Szlovák Köztársaságból. Különösen azért, mert a hazai termelőkapacitások messze nincsenek kihasználva, ám még így is kétszer annyi baromfit nevelnék fel évente, mint amekkora a belső — 80—90 ezer tonnás — fogyasztói igény. Ráadásul az említett feldolgozó a hazai termelőknek is adósa. R. S. Nein mossák tisztára a pénzt A Magyar Bankszövetség szoros együttműködést alakított ki az Európai Közösség Bankföderációjával, az EK bankszövetségével, hogy megakadályozzák a kábítószerkereskedelemben keletkező jövedelmek tisztára mosását a magyar bankokban — mondotta Pulai Miklós, a Bankszövetség titkára. A napokban külföldi hírforrások arról számoltak be, hogy latin-amerikai kábítószer-kereskedők nagy összeget helyeztek el egy budapesti banknál, s ennek a magyar rendőrség a nyomára bukkant. A rendőrség szóvivője már cáfolta a hírt, arra hivatkozva, hogy egyébként sincs lehetőségük a bankoknál elhelyezett pénzek eredetének kiderítésére. A banktörvény erre csak súlyos bűn- cselekmény alapos gyanúja esetén biztosítja a feltételeket. A titkár elmondta: nem elsősorban rendőrségi módszerekkel akarják megakadályozni, hogy a magyar bank- rendszer ilyen ügyletekbe keveredjen. Sokkal inkább azon vannak, hogy elősegítsék a bankok önálló felkészülését. Fokozatosan átveszik a közös piaci országokban alkalmazott módszereket. A pénzintézeti törvény kidolgozásakor is figyelembe vették a közös piaci szabályozást. A közösség szakértői részt vesznek a magyar bankalkalmazottak speciális kiképzésében is. Ennek az a célja, hogy kiszűrjék a gyanús pénzeket. Magyarországon a lakosság esetében, ha ajándékba kapott konvertibilis valutát helyeznek el a kereskedelmi bankoknál,' nem vizsgálják a pénz eredetét, ám a bankátutalásoknál — igen. (MTI) nál — igen. i(MTI) Mit mond a jog? Földet - ajándékba Az ajándékozás látszólag egyoldalú nyilatkozat, de valójában ugyanúgy kétoldalú megállapodás kell hozzá, mint az adásvételhez. Ingatlan esetén írásba kell foglalni az ajándékozási szerződést, melynek alapján az ajándékozó ingyenesen átadja ingatlana tulaj domtjogát, a megajándékozott pedig elfogadja azt. A szerződéskötésnél az adásvételi szerződésnél elmondottakat 'kell alkal. mazni, csak természetesen a vételár megjelölése elmarad, helyette az ingatlan értékét kell feltüntetni. Ha a megajándékozott külföldi, akkor a tulajdonszerzés érvényességéhez a Pénzügyminisztérium előzetes engedélye is szükséges. A ‘korábbi jogszabályok meghatározták, hogy egy személynek, illetve egy családnak mennyi lakása, üdülője, telke, földje lehet. Ezeket a rendelkezéseket 1989. július elsején hatályon kívül helyezték, így a korlátozások már niem érvényesülnek. Bárki korlátozás nélküli mennyiségben, illetve mértékben: szerezhet föld-, lakás-, telek-, üdülőtulajdont. A tartási szerződés alapján az eltartó köteles a másik felet élete végéig gondozni, ápolni, eltartani, elte. mettetni. A kötelezettség a jogosult haláláig tart. Ha az eltartó hal meg előbb, és az addig nyújtott tartás nem fedezi az ellenszolgáltatást, akkor a kötelezettség az örökösöket terheli. Gyakori, hogy az eltartott a tartás fejében az eltartóra ruházza át ingatlan (pl. föld, vagy lakás) tulajdonjogát. Ebben az esetben a tartási jogot bejegyzik az ingatlannyilvántartásba. Ez azzal a következménnyel jár, hogy bár a tartásra kötelezett lesz a tulajdonos, de ha elmulasztja kötelezettsége teljesítését, akkor az eltartott kérheti az ingatlanra végrehajtási eljárás lefolytatását (árverezés) és a befolyt ellenértékből biztosíthatja tartását. Ha az ingatlant időközben elidegenítették (eladták, elajándékozták), akkor az új tulajdonos is köteles a tartásra. Az életjáradéki szerződés alapján a kötelezett meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő juttatására lesz köteles. Az életjáradéki szerződésre egyebekben a tartási szerződés szabályai vonatkoznak. Ha a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél a bíróságtól kérheti a szerződés végleges, vagy időleges átalakítását életjáradéki szerződéssé. Ha ez sem megoldás, akkor a bíróság a szerződést a felek jogos igényeinek megfelelő kielégítése mellett megszünteti. Örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet. A törvényes öröklés rendje akkor érvényesül kizárólagosan, ha az elhunyt után nem 'maradt végintézkedés. A törvény meghatározza, hogy kik azok, akiket figyelmen 'kívül kell hagyni az öröklés során. Kiesik az öröklésből, aki az örökhagyó előtt meghal, aki lemondott az öröklésről (előre az örökhagyóval kötött szerződés alapjián), és aki az örökséget visszautasította. Külön részletes szabályok .rögzítik, hogy milyen feltételekkel örökölhet a házastárs, ha az örökhagyó elhunytakor külön. éltek. Szigorú előírások rögzítik azt is, hogy mikor válik a hozzátartozó érdemtelenné az öröklésre. (Pl. az örökhagyó életére tör, vagy végakarata nyilvánítását megakadályozta), de ezek sem alkalmazhatók, Iha az örökhagyó megbocsátotta a történteket. Az örökhagyó a törvényben meghatározott esetekben (érdemtelenség, erkölcstelen életmód, súlyos bűncselekmény az örökhagyó vagy hozzátartozói ellen, stb.) kitagadhatja a törvényes jogosultat, és az semmire sem tarthat igényt. Ha viszont bármilyen okból az örökhagyó kizár valakit az öröklésből, az csak az úgynevezett köteles részre lesz jogosult, vagyis a felét kapja annak, ami egyébként törvényes örökösként megilletné. Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke- Ha több gyermek van, •közöttük egyenlő arányban oszlik meg az örökség. Ha az örökhagyó utáni nem maradt leszármazó, akkor házastársa lesz az örökös. Ha házastárs sincs, akkor az elhunyt szülei örökölnek, felefele arányban. Az örökhagyó szüleinek kiesése esetén a .szülő leszárimazói (az örökhagyó testvérei vagy azok gyermekei) örökölnek. A .távolabbi hozzátartozók öröklési rendjét is részletesen rendezi a Polgári Törvény- könyv. Özvegyi jog alapján például az ingatlant fele részben az elhunyt gyermekei öröklik, de az egészre az özvegynek lesz haszonélvezeti joga. A leszármazók kérhetik a haszonélvezeti jog korlátozását, és az özvegy is és a leszármazottak is 'kedvezményezhetik a haszonélvezeti jog megváltását. Ha az özvegy új házasságot köt, haszonélvezeti joga megszűnik. Ha nem az örökhagyó le- származója a törvényes örökös, akkor ági öröklésnek van helye, arra a vagyontárgyra vonatkozóan, amely az elhunythoz valamely felmenőjétől kerül örökléssel, vagy ajándékozással. Az ági öröklés részletes szabályai azt biztosítják, hogy az ilyen vagyontárgy örököse a család azonos ágából kerüljön ki. Lehetséges, hogy több leszármazó örököl közösen, és közülük egyeseknek már ingyenes juttatást adott az örökhagyó életében. Ilyenkor az ilyen vagyontárgy értékét is hozzászámítják a hagyaték értékéhez és ezt osztják el arányosan az örökösök között, beszámítva az örökhagyó életében juttatott vagyont is. A törvényes öröklés rendje akkor érvényesül, ha az örökhagyó nem tett érvényes jogintézkedést, valamint a többletre akkor is vonatkozik, ha a végintézkedésben az örökhagyó nem rendezte a teljes hagyaték sorsát. A végintézkedés lehet közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet és szóbeli végrendelet. A közvégrendeletet. közjegyző vagy bíróság előtt lehet tenni. Az írásbeli magánvégren- delet háromféle lehet: a végrendelkező sajátkezűleg írja és aláírja, vagy két tanú előtt aláírja (az is elegendő, ha már aláírta és a tanúk előtt magáénak ismeri el az aláírást), a harmadik lehetőség pedig, hogy sajátkezűleg aláírja és jelzi, hogy végrendeletről van szó és személyesen letétbe helyezi közjegyzőnél. Szóbeli végrendeletet az tehet érvényesen, aki az; életét fenyegető rendkívüli helyzetben van és írásbeli végrendeletet nem tehetne, vagy csak jelentős nehézséggel (pl. természeti katasztrófa idején, vagy mert halálán van). Két olyan tanú jelenléte szükséges, akik értik a végrendelkező által használt nyelvet, és akik előtt a vég- rendelkező elmondja végrendeletét, kijelentve, hogy ez az ő végakarata. A tyúkok is csak toporognak Há rom m i! I iá rd os veszteség
