Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-06 / 31. szám

XLVfl!. évfolyam, 31. szám 1992. február 6. Csütörtök Ára: 9,60 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Nemzetközi munkavédelmi szakemberek a Miskolci Műanyagfel­dolgozó Rt. üzemében. A látottak alapján kielégítő véleményt alkottak. A korszerű feldolgozó gépek egyike. Itt készül az osztrák autó- tulajdonosok műanyag rendszámtáblája. A magyar kormány kérésére tegnap, február 5-én Bor­sod megyébe is ellátogatott az ENSZ Munkaügyi Hiva­talának; az LLO-nak mun­kavédelemmel foglalkozó szakmai delegációja. A négy­tagú küldöttség, — élükön Wolfram Jeiterrel, az NSZK munkavédelmi intézet igazgatójával a kora reggeli órákban érkezett a Miskolci Műanyagfeldolgozó Rt.-be, ahová magyar részről elkí­sérte a vendégeket Lantos Géza, az Országos Munkavé­delmi és Munkaügyi Főfel­ügyelőség főosztályvezetője és Perjést Zsolt, a Borsod Nemzetközi szakmai delegáció megyénkben Megyei 'Felügyelőség Igazga­tója. A delegáció megérkezését követően találkozott a Mű­anyagfeldolgozó gazdasági, érdekvédelmi, valamint munkavédelmi szakemberei­vel. Az Rt. munkájáról Barta László műszaki igaz­gató adott tájékoztatást, majd ezt követően a ven­dégek üzemlátogatás kereté­ben ismerkedtek a feldolgo­zó munkájával, munkavédel­mi helyzetével. Ütjük a Bocsi Sörgyár Rt.- be vezetett, ahol dr. Hosszú István vezérigazgató és a gyár valamennyi érdekkép­viseletének vezetői voltak jelen. Az általános tájékoz­tató után a vendégek élénk érdeklődéssel hallgatták a gyár munkavédelmi tevé­kenységéről szóló beszámoló­kat, az elhangzott megállapí­tásokat, majd több termelő­üzemet kerestek fel. A látogatás végén a dele­gáció útjának céljáról érdek­lődve Perjési Zsolttól meg­tudtuk, hogy a küldöttség az ország hat megyéjében — közöttük Borsod megyében — huszonegy gazdálkodó szervezetet keres fel, s cél­ja, hogy a Magyar Köztár­saságban működő munkavé­delmi rendszert tanulmá­nyozva ajánlásokat, illetve korszerűsítési javaslatokat tegyen. — fb — lj. — Civil a pályán Azt csak igen kevesek merték meg­kockáztatni, hogy az autó kormánya mö­gött ülve a rendőrjárőr határozott intésé­re nem álltak meg, de azt már megkoc­káztatnám, hogy a civil ruhás ellenőrnek megállnak-e az autósok. Mert ha lesz kö­telező környezetvédelmi vizsga — nem két fillérért - akkor lesz ellenőrzés is. Ugyan­akkor minden ilyesmit nem lehet a rend­őrök nyakába varrni, hogy a füstölés mé­réstől kezdve a kötelező biztosításon át egészen a környezetvédelmi igazolás meglétéig bármit magukra vállaljanak. Ma­radnak tehát a környezetvédelem szak­mailag felkészített emberei, akik értik a dolgukat és azt is pontosan tudják, mit kell ellenőrizni, ha éppen arra kerül a sor. De ki áll meg egy civil határozott in­tésére az autóutakon. Az a civil bárki le­het! Megvan annak az oka, hogy szem1- ben más országokkal, nálunk nem nyert polgárjogot az autóstop. Történtek ugyanis olyasmik szép számmal, amik elriasztották a vezetőket a szívességtételtől. Lőfegyver­rel, késsel, boxerrel hálálta meg néhány csavargó, hogy a jobbszívű autós nem hagyta az út szélén legyezni. Szökött kis- katona csőre töltött fegyverrel fenyege­tőzött és a nyomaték kedvéért még lőtt is egyet a jószándékú befogadók ijesztgeté­sére. A lőszer is, a fegyver is igazi volt, élesben ment minden. A taxisok, akik majdnem mindig idegenekkel kényszerül­nek qgy kocsiban utazni, mélyen átélik, mekkora veszély van abban, ha valaki ártó szándékkal, támadólag nyitja meg a kocsi ajtaját. Hogy azok között nem volt egy sem a környezetvédelmi ellenőr, tud­juk. elhisszük. Majd a karszalag, a jelvény jól meg- küiönböztethetővé teszi a környezetvédel­mi ellenőrt, győzködöm a mindig szíve­sen kötözködöket. Csakhogy a jelvény, a karszalag-tiszteletre ugyancsak nehéz apel­lálni, amikor egyesek úgy készítik otthon a Minoltán az ötezrest, mint nagyanyám a galuskát? Márpedig ha fizetünk érte, hogy vizs­gázhassunk, azt nem hagyják ellenőrizet­lenül, annyi bizonyos. Legfeljebb egyen­ruhát kap a környezetvédelmi ellenőr is. Hogy miből? Ha minden ezer autósra jut egy ellenőr, elég a vizsgadíjat egy hú­szassal emelni. Abból már egy egészen jó öltönyt lehet készíttetni. Ha már amúgy ls mindent azok a szegény autósok fizet­nek. — nagy j. — Most a vállalkozók padlását söprik? Budapest (ISB) „A jelenlegi gazdasági Rá­kosi-rendszer a vállal­kozók padlását söpri, s ehhez elsősorban az ÁVH szerepét betöltő adóhivatal asszisztál. A gazdasági diktatúra a végsőkig elmegy, nem feltétlenül gazdasági ér­dekből, sokkal inkább a megalázás szándékával. Ebben az országban nem gazdaságélénkítés, hanem gazdaságfélénkí- tés folyik. Vérlázító, amit a kormány és a parlament eddig tett — a csalárdság, a hazug­ság non plus ultrája. Az ellenzék nincs befolyás­sal az eseményekre, a kisgazdáknál nincs egy komoly ember, akivel tárgyalni lehetne, a ke­reszténydemokraták túl kicsiik, az MDF-ről jobb nem is beszélni.” Néhány vélemény a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) szerdai elnökségi ülésén részt vevő elnökségi /ta­goktól. A téma: a VOSZ és a politikai pártok viszonya. Amint ez a fentiekből is kitűnhet, a kapcsolat nem nevezhe­tő éppen felhőtlennek, jóllehet a szövetség és a pártok között az el­múlt két évben folya­matos volt a párbeszéd. Palotás János, a VOSZ elnöke szerint azonban a kommunikációs csa­tornák eldugultak, hi­ába minden ígéret, fo­gadkozás, kérés, könyör­gés, a pártok, amelyek soha nem mulasztják el deklarálni vállalkozás­barát hozzáállásukat, a páriámén ti törvényal­kotásban többnyire megfeledkeznek vállal- kozásbaróitságukról. A VOSZ eddig három alapelvet (tartott szem előtt a politikában: pár­toktól függetlenül, min­denkor a vállalkozók érdekeit képviselve po­litizáltak, minden olyan párttal együttműködtek, amely a vállalkozások, a piacgazdaság erősíté­sén fáradozott, s végül nem kívántak politikai pártként fellépni. Az alapelvek — a pártok „csalárdsága” miatt — többnyire csak a dekla­ráció szintjén maradtak, de azért nem a VOSZ a felelős — világlott ki az elnökség tagjainak szavaiból. Kovács Ist­ván társelnök szerint a jövőben nem ,a politi­kai stratégiáit, hanem a módszert kell változtat­ni. (Folytatás a 2. oldalion) Lakásépítés a Helyzetkép a munkanélküliségről Több mint ötvenezren illés nélkül Megtorpant a munkanélküliség ütemének növekedése Borsod- Abauj-Zemplén megyében, de hurráoptimizmusra semmi ok. Míg az elmúlt év utolsó hónapjában több, mint 6400-an váltak mun­kanélkülivé, addig januárban 4718-an, és így összességében 53 151 munkanélkülit tartanak nyilván a megyei munkaügyi köz­pontban. A ,munkanélküliségi ráta már jóval meghaladja a 15 százalékot, és tartani lehet (attól: az év első negyedének végére eléri a 20 százalékot. Továbbra is legsúlyosabb a helyzet Űzdon, de vége­zetül a megye egyetlen egy térsége sincs kedvező hely­zetben. Egyedül Edelényben és körzetében csökkent a munkanélküliek száma, egé­szen pontosan 33-al. A leg­több munkanélkülit egyéb­ként Miskolcon regisztrál­ták, 11 ezer 701 ember ki­lincsel hiába munkáért. És számuk még csak nőni fog, hiszen létszámleépítésre ké­szül a diósgyőri kohászat, ideiglenesen bezárta kapuit a drótgyár, a Diósgyőri Gépgyár pedig 3 X 6 na­pos munkahónapban dolgo­zik. Nem sokkal rózsásabb a helyzet Tiszaújvárosban és Kazincbarcikán sem, ahol a vegyipari üzemek küzdenek a máért és a hol­napért. A recesszió valamennyi gazdasági területen jellem­ző, a piaci viszonyok to­vábbra is kedvezőtlenek, s a külföldi tőkét alig vonz­za a megye. A ritka kivé­telek egyike a Dimag Rész­vénytársaság, amelyet egy orosz—osztrák konzorcium megvásárolt, bár az üzleti megállapodás minden rész­letét homály fedi. Az új tu­lajdonosok azt ígérték: kö­rülbelül kétezer embert küldenek el a gyárból, szemben egy korábbi ma­gyar válságkezelő prog­rammal, amely hatezer em­ber utcára tevését sem tar­totta kizártnak. Különben a gazdaság szerkezeti átalakítása he­lyett eddig csak az ala­csony szintű, túlélést célzó szervezeti átalakulások tör­téntek, s a kisebb önálló egységekre való bomlás nem járt munkahelyterem­tésekkel. Mi több, csak le­építésekkel járt... Jelenleg a több, mint fél­százezer munkanélküliből csaknem negyvenezren ré­szesülnek segélyben, jára­dékban. Ez év közepére, vé­gére várható az, hogy egy­szerre több ezren esnek ki ebből a — mondjuk úgy — szociális hálóból, hiszen le­jár az az időpont, ameddig folyósítható számukra a se­gély. Hogy utána mi lesz velük? Ez itt a kérdés! Egyébiránt az 53 151 bor­sodi munkanélkülinek egy hiján négyszáz (!) állást tudtak felkínálni a munka­ügyi központok, és kiren­deltségek ... I. S. Feloldották a határzárat Feloldották a határzárat a görög kamionosok az Evzoni görög—jugoszláv határátkelő­helyen — tájékoztatta az MTI-t tegnap délután egy órakor telefonon hazánk athéni nagykövetségének konzulja, Székelyné Németh Mária. Elmondta: tegnap délelőtt nyitották meg a határsorom­pót a kamionok előtt Evzo- ninál. A hírt megerősítették a helyszínen szolgálatot tel­jesítő görög vám- és rendőri szervek vezetői is. Először a határ jugoszláv oldalán vesz­teglő kamionok indulhatnak útnak Görögország felé. Ezt követően nyílik csak meg a haltár a Görögországból ki­lépő kamionforgalom előtt. A konzul szerint a helyzet normalizálódásáig még időre van szükség, mivel sok jár­mű torlódott össze a térség­ben. Közölte azt is, hogy a helyszínen tartózkodó vala­mennyi magyar állampolgár, a körülményekhez képest jól van. (MTI) mmtr Ptskűs ttflMK jr c£m dil Üj ponelhórak épülnek Miskolcon, a Bodótetőn. A négyszintes tömbépületekben összesen 91 új lakás lesz, 60, illetve 80 négyzetméternyi ialapterüietűek. A beruházó az OTP Ingatlan Rt. Fotó: Fajtán L. A megsokasodott terhek miatt Ezrek iák le Rájár a rúd az autósokra. Súlyadó, út­alap, kötelező biztosítás, zöldkártya és sok egyéb fizetnivaló keseríti mindennap­jaikat, a drága alkatrészekről, a lassan „tár az aranyhoz hasonlóan drága ben­zinről nem is szólva. Lassan mindennapos közhellyé válik, hogy egyre több gépko­csi-tulajdonos a sok méltatlankodás után egyszer mégiscsak „beadja a rendszámot". (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom