Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-06 / 31. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1992. február 6., csütörtök Haitiak sorakoznak batyuikkal egy amerikai hadihajó jmellett a kikötőben február 3-án, miután visszatértek szülőföldjükre !a ku­bai Guantanamóban levő amerikai bázisról. A hatalmi villongá­sok elől elmenekült haitiak ezrei térnek haza a napokban. (MTI) ist 3 vállalkozók padlását söprik? (Folytatás az 1. oldalról) Ennek lényege: a vállal­kozók érdekeiért tenni kész párttagok — legyenek bár­mely párt tagjai is — töre­kedjenek arra, hogy a párt­jukban minél nagyobb be­folyásra 'tegyenek szert. Eh­hez azonban olyan emberek­re van szükség, akiknek a szakmai kompetenciája nem kérdő jelezhető meg, s vilá­gosan fölismerik az érdekei­ket. Az ilyen embereket a VOSZ kész akár a válasz­tási kampányukban is támo­gatni. Az elnökségi ülés napi­rendjén szerepelt még a VOSZ szerint diszkriminatív adótörvények elleni fellépés lehetőségeinek a megtárgya­lása is. A vállalkozókat el­sősorban a betegszabadság intézményével kapcsolatos tisztázatlanságok, illetve a 3 százalékos adóelőleg levoná­sára vonatkozó rendelkezé­sek érintik hátrányosan. Legutóbb a Pénzügyminisz­tériumhoz fordultak észre­vételeikkel. Amennyiben nem lesz érdemi változás, a VOSZ „képviselői útján lé­péseket tesz a parlament­ben”. S. Z. A fejlett országok bíznak gazdaságunk életerejében Tavaly 41 százalékkal bővült az exportnak Budapest (ISB). Ez az esztendő fordulópont lesz gazdasá­gunk szempontjából: megáll a bruttó hazai termék (GDP) csökkenése, s ezt elsősorban a dinamikusan növekvő expor­tunk teszi lehetővé. Jövőre már némi élénkülés várható, míg 1994-ben ez a folyamat fellendülésbe vált át. Eképpen jel­lemezte szerdai sajtótájékoztatóján Kádár Béla a magyar gazdaság jövőjét. A külgazdasági miniszter optimizmusát tényekkel támasztotta alá, s a Davosból tegnap hazatért kormánytag kijelentette azt is, hogy a fejlett országok már bizonyosak nemzetgazdaságunk törvényszerű fejlődésében. Világesemények sorokban Párizs — Megérkezett Párizsba Borisz Jelcin orosz államfő. A Szovjet­unió összeomlása óta Jel­cinnek ez az első hivata­los útja a francia főváros­ba. A péntekig tartó láto­gatás során megbeszélése­ket folytat majd Francois Mitterrand köztársasági el­nökkel, valamint a francia politikai és üzleti élet ve­zetőivel, és egyebek között aláírja a két ország viszo­nyát szabályozó alapszer­ződést. Madrid — Li Peng kínai kormányfő kedd éjjel két­napos hivatalos látogatás­ra Spanyolországba érke­zett. Kíséretében van Csien Csi-csen külügyminiszter is. A kínai politikus okát várhatóan fogadja János Károly spanyol uralkodó és Felipe Gonzalez minisz­terelnök is. Az AFP hír- ügynökség értesülése sze­rint Li Peng madridi tár­gyalásainak középpontjá­ban elsősorban a kétolda­lú gazdasági kapcsolatok kérdései állnak majd. Francisco Fernandez Ordo­nez 1990 szeptemberében a nyugat-európai külügymi­nisztereik közül elsőként járt Kínában azt követően, hogy a 'kínai hatóságok 1989 nyarán erőszakkal ve­tettek véget a több demok­ráciát követelő egyetemis­ták megmozdulásának a pekingi Tienanmen téren. Moszkva — Viszonylagos nyugalomban telt el a 'kedd éjszaka a Hegyi-Karabah igazgatási központjában, Sztyepanakertben. A város­ra mindössze két rakétát és egy tüzérségi lövedéket lőttek ki. Ezt jelentette szerdán az ITAR-TASZSZ helyszínen lévő tudósítója. A helyi rendőrség parancs­noka szerdán arról számolt be, hogy folytatódik az azeri csapatok összevonása az azeri—örmény határon és az azeri—karabahi ha­táron. Sztyapanalkertban emiatt arra számítanak, hogy újabb nagyarányú azeri támadás várható. Davos — Vaoláv Havel csehszlovák elnök a davosi világgazdasági fórumon Kelet-Európa és a Függet­len Államok Közösségének segítésére szólította fel a Nyugatot. Mint a Reuter jelentette, Havel hangoztat­ta: a Nyugatnak azzal együtt is segédkezet keld nyújtania a Keletnek, hogy az egykori kommunista, or­szágokban olykor kaotikus állapotok uralkodnak. A Nyugat támogatása és se­gítsége nagyon fontos vala­mennyi posztkommunista országnak, hiszen demok­ráciáik még zsengék, s a kezdeti lépéseiket teszik. A Nyugatnak bíznia kell a térség politikai változásai­ban, mert a demokráciához vezető folyamat visszafor­díthatatlan — vélekedett a csehszlovák elnök. A Világgazdasági Csúcs­konferencián összegyűlt ál­lamférfiak és gazdasági szakemberek szerint Magyar- ország, valamint a Cseh és Szlovák Köztársaság mond­hatja magáénak a legígére­tesebb jövőt a volt szocia­lista országok közül. S nem volt vita atekintetben sem, hogy csak abban az ország­ban várható fellendülés, amely politikailag is stabil. Magyarország ezek közé az országok Iközé tartozik — szögezte le Kádár Béla, majd az 1991-es esztendő elemzé­sével folytatta. — Hazánk a rendszerváltozás ideje alatt négy fő — a fejlett orszá­gok által is elismert — erényt szerzett: lényegét te­kintve kialakítottuk a piac- gazdaság intézményrendsze­rét, komoly mértékben vonz- zuk a külföldi tőkét, igen nagy esélyünk van a fellen­dülésre, s exportunk is di­namikusan nő. Mindehhez társul még az a törekvésünk is, hogy jelentős mértékben csökkentsük az inflációt, s az idén 20 százalék alá szo­rítsuk a pénzromlás növe­kedési rátáját. A külföldi tőkések bizal­mát mutatja, hogy tavaly év végéig összesen 2,8 miil­Eltekintve a bevezetés gyorsaságától és nem kellő előkészítettségétől, a ma­gyarországi zöld mozgalmak képviselői és a Zöld Párt teljesen egyetértenek a ka­mionok tranzitforgalmi díjá­nak tízszeresére emelésével. Éppen ezért a zöldek remé­lik, hogy a görögökkel és az Európai Közösséggel folytatandó tárgyalásokon a magyar kormány nem hát­rál meg, nem próbálkozik a parlamenti döntéssel ellen­tétesen eljárni. Mindezt szerdai sajtótájé­koztatóján a Levegő Mun­kacsoport jelentette be, de a tájékoztatók között ott voltak a zöld mozgalmak képviselői és a Zöld Párt is, elnöke, Brezovits László által képviselve. A jövőben képviselőcso­port-igazgató irányítja az MDF parlamenti frakciójá­nak szervezési f eladatait, va­lamint gazdálkodását. Erről határoztak a kormányzópárt országgyűlési 'képviselői, mó­dosítva egyúttal a frakció szervezeti és működési sza­bályzatát — tájékoztatta az liárd dollárt fektettek be Magyarországon — ’91-ben a GDP 4 százai élkát kitevő 1,4 milliárd dollárt —, míg a volt szocialista országokba csak 2,2 milliárd dollárnyi összeg vándorolt. Januárban pedig újabb 200 millió dol­lárt hoztak a külföldiek a magyar termelés és szolgál­tatás fellendítésére. Az el­múlt esztendőben kitűnt az is, hogy ez a tőke nem spe­kulatív jellegű: 60 százalék­ban a termelésbe, 20 száza­lékban az idegenforgalomba fektették be. Jól alakult gazdaságunk erejének legfontosabb muta­tója, az export növekedésé­nek százaléka is. Tavaly ösz- szesen 10,2 milliárd dollár értékben szállítottunk kül­földre magyar terméket, s ez 41 százalékos emelkedést je­lent. S ez igen nagy ered­mény, hiszen a volt Szov­jetunió importja 40, a volt szocialista országok vásárlá­sai pedig 55—80 százalékban estek vissza. Ez összesen 5,2 milliárd rubellel rövidítette meg a magyar gazdaságot. Igaz, eközben a hagyományon „kemény” piacokon 29 szá­zalékkal, míg a Közös Piac­hoz tartozó országokban 48 százalékkal növeltük eladá­Mint elhangzott: a heidel- bergi Jövőkutatási és Kör­nyezetvédelmi Intézet szá­mításai szerint Németor­szágban a közúti tranzitfu­varozók mindössze 12 száza­lékát fizetik meg azoknak a károknak és költségek­nek, amelyet okoznak. Ma­gyarországon ez az arány nyilván még alacsonyabb. Á tranzitforgalmi díj ez- ideig tonna-kilométeren­ként 30 fillér volt, a gáz­olaj ára pedig még a leg­utóbbi emelés után is mind­össze 40 forint. Mindezek, és a különféle adókedvezmé­nyek miatt (a tranzitkamio- nosok kétharmada semmi­lyen díjat sem fizet) leg­alább 20 milliárd forint adóbevételtől esett el a ma­gyar állam, melynek nagy MTI-t az MDF képviselőcso­portjának sajtóirodája. A 'képviselőcsoport-igazga­tót a frakció tagjainak so­rából, azok egyetértésével a frakcióvezető bízza meg, és az ő jogköre a visszahívás is. Az MDF 'képviselőcsoport -igazgatójának személyéről csak a későbbiekben dönte­nek. (iMTI) sainkat. Levonható tehát a következtetés: a magyar gazdaság jövője azon múlik, hogyan tudjuk növelni a ki­vitelünkből 70—80 százalék­ban részesülő fejlett orszá­gokba irányuló exportunkat. A külgazdasági miniszter szerint 1929 óta először most kerültünk olyan kereskedel­mi mozgástérbe, amelyben jórészt eltűntek a magyar kivitelt korlátozó akadályok. Az Európai Közösséggel kö­tött társulási szerződés nagy lehetőségeket nyújt számunk­ra: ebben az évben közvet­lenül 100—200 millió dollár hasznunk származhat belőle, míg a közvetett nyereség en­nek a többszörösét is kite­heti. A miniszter az idén dur­ván 8—10 százalékos export- bővüléssel számol, s bízik a külföldi befektetők további érdeklődésében is. Ezzel kapcsolatban megemlítette, ma 11 ezer vegyes vállalat működik hazánkban, míg 367 esetben magyarok vit­tek ki tőkét azért, hogy kül­földön vegyes vállalatot ala­pítsanak. A legnagyobb külkereske­delmi partnereink ma- is Európában 'találhatók: sor­rendben Németország, Ausztria és a volt Szovjet­unió önállósult államai. Jól alakulnak azonban az észaik- és dél-amerikai, valamint a távol-keleti kapcsolataink is. A sajtótájékoztatón az import alakulásáról nem esett szó, mivel az ezzel kap­csolatos pontos adatok csak egy hét múlva állnak a tár­ca rendelkezésére. részét a külföldi fuvarozók profitként kasszírozták be. A környezet szempontjá­ból tragikus folyamat zajlik ma Magyarországon. Miköz­ben nyugaton számos korlá­tozást vezetnek be, úgy tű­nik, hazánkat elmaradott országnak tekintik, s vala­miféle „ökogyarmatosítás” zajlik. A környezeti károk mel­lett az utak elhasználódása is jelentős tényező, hiszen ilyen szempontból egyetlen kamion annyi kárt okoz, mint százezer személyautó. A budapesti Petőfi-híd fel­újítása is épp a hatalmas kamionforgalom miatt vált sürgetővé. A zöldek a sok­kal inkább környezetbarát vasúti szállítás fejlesztését' tartanák indokoltnak. Ha az Európai Közösség bármilyen nyomást próbálna hazánkra gyakorolni — hangoztatja a Levegő Mun­kacsoport közleménye —, akkor hivatkoznunk kell a megkötött társulási szerző­désre. Az pedig kiemeli a környezetvédelem terüle­tén történő együttműködés fontosságát. Kinyilvánítja az alapvető emberi jogok be­tartatását, márpedig a kör­nyezetszennyezés és az egészségkárosítás alapvető emberi jogokat sért. Buda­pest (ISB, D. Á). A zöldéit helyeslik a tranzij tízszeresére emelését Képviseiícsoport-igaziató az MDF-frakciónáf n „király” elköszönt „Aszúval töltött kristálypoharam Rád ürítem, aki egy vol­tál Hegyaljával - velünk." így mondta Kardos János, a To- kaj-hegyaljai Szőlő- és Bortermelők Egyesületének titkára a minap, a sátoraljaújhelyi köztemetőben, Szilágyi Dezső te­metésén.. Hogy képletes volt-e ez a kijelentés, vagy meg is történt ott, a sír körül a kortyolás, azt mi, akik nem voltunk jelen, nem tudhatjuk. Ám a különleges az, hogy ha meg is történt volna, nem lenne szentségtörés. Sőt! Talán a leg­szebb emlékezés. Mert a kilencvenéves Dezső bácsit tisz­telői Tokaj-Hegyalja királyának nevezték. A „királyok bora' királyának. Az egyik utolsó, vele készült interjút nemrégiben olvashat­tuk a Népszabadságban. 'Életéről, munkájáról szóltak a kér­dések, s a .válaszok mind-mind a szőlőhöz kötődtek. Tokaj- Hegyalja főkertésze, főborásza volt egy személyben, a véle­ménye és tudomása nélkül onnan egy cseppnyi, bor nem ke­rülhetett külföldre. A tokaji bor minőségében nem ismert pardont, és kompromisszumot . sem, s mert ezt a mennyiség fölébe emelte, lazító lett — megalázták, bántalmazták, szőlőit elvették. .. Vallotta, hogy a hegyaljai ember érdeme áz a csoda, amelyet - mint öt földrészen tapasztalta - tényleg csodának ismernek lel. „Nem biztos, hogy arról a szőlőfürtről, ami az én életem, csupa aszúszem jön le" - mondta .szerényen a riporternek. Ám ami lejött, abból csodálatos aszúborok készültek ... (dk) Hazánkba érkezett a Dél-afrikai Köztársaság elnöke Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József mi­niszterelnök meghívására tegnap reggel hazánkba ér­kezett Frederik Willem de Klerk, a Dél-afrikai Köztár­saság elnöke. Kíséretéhez tartozik többek között Roelof Frederik Botha külügymi­niszter, Neil Peter van Heer- den külügyminisztériumi ál­lamtitkár. A hivatalos program kez­deteként a Parlament előtt Göncz Árpád közi társasági elnök és de Klerk dél-afri­kai elnök elvonultak a fel­sorakozott díszszázad előtt, amely katonai tiszteletadás­sal köszöntötte a két magas rangú politikust! Ezt követő­en a Parlament Nándorfe­hérvári termében megkez­dődött a tárgyalás a magyar köztársasági elnök és a dél­afrikai elnök között. A szűk körű találkozón magyar rész­ről jelen volt Jeszenszky Géza külügyminiszter, dél­afrikai részről pedig Roelof Frederik Botha dél-afrikai külügyminiszter. A két or­szág diplomáciájának veze­tői ezt követően négyszem­közti beszélgetést folytattak A délelőtt folyamán a dél­afrikai elnök szűk körű megbeszélést tart Antall Jó­zsef miniszterelnökkel, majd a magyar és a dél-afrikai tárgyaló delegáció plenáris tárgyalást folytait Anteil Jó­zsef és de Kleik elnökleté­vel. (MTI) Tőkés László is jelölt a Nobel-békedíjra A norvég Nobel-díj Bizottság elfogadta Tőkés László je­lölését az idei Nobel-békedíjra — tájékoztatta az MTI-t az Erdélyi Magyarság Szerkesztőségének munkatársa szerdán. A nagyváradi református püspököt a Skandináv Erdélyi Szövetség javasolta a békedíjra. (MTI) A görög-magyar tranzitdíj Mantonyi János, a Külügy­minisztérium. közigazgatási államtitkára Athénből haza­térve a repülőtéren úgy nyi­latkozott: valószínűtlennek tartja, hogy Magyarország az adóköteles fuvarengedélyek nagy részére meg tudná tar­tani a 3 Ft-os itonnakilomé- terenkénti tranzitdíjat. Két­fajta kedvezmény lehetséges: az egyik az adómentes fu­varengedélyek számának fel­emelése, a másik megoldás az lehet, hogy az adóköteles kvótán belül a 3 Ft-ból lé­nyeges kedvezményt adna Magyarország. Martonyi János elmondta, hogy a 'tranzitdíjakiról foly­tatott görög—magyar tárgya­lásokon megegyezés ugyan nem született, de a megálla­podás lehetséges modelljei­ben egyetértés van. Meg­egyezni most már a mérté­kekről kell. A görög fél álláspontja egyébként az, hogy a végle­ges megállapodást Magyaror­szágnak az Európai Közös­séggel kell megkötnie, mi­vel a tranzitdíj felemelése sérti a közösséggel megkö­tött társulási szerződéseket. A magyar fél kiinduló­pontja a tárgyalásokon az volt, hogy a parlament dön­tése nemzeti hatáskörben1 megállapítja az útadó mér-] tékét, ám a törvényben sze-j repelnek felhatalmazások­különböző kedvezmények és: mentességek megadására. Ezek teremtik meg a tár-, gyalás tehetőségét, Az EK, Bizottsága képviselőivel szer­dán délután kezdődnek a tárgyalások. (MTI) Ágrárkonferencia Merre tovább falu? Merre tovább szövetkezetek? címmel agrárkonferenciát rendezett szerdán Salgótarjánban a Kö­zép-magyarországi Agrárkamara. Az összejövetelen Pest és Nógrád megye csaknem 150 tsz-elnöke, állami gazdasági igazgatója, továbbá vállalkozók, élelmiszergazdasági és he­lyi önkormányzajtii vezetők vettek részt. (MTI) #A szocialisták Szegfű 'klubja rendezésében legkö­zelebb február 7-én. 18 óra­kor tartanaik előadást Mis­kolcon, a Korvin O. út 9. szám alatt. Témája: a regio­nális válságkezelés, melynek előadói Fedor Vilmos, az MSZP megyei elnöke, d-r. Thoma László szociológus és Szűcs Erika közgazdász. 9 Dr. Hatvani Zoltán or­szággyűlési képviselő febru­ár 7-én, 15 órától tart foga­dóórát a szendrői önkor­mányzati hivatalban. A fo­gadóórán jelen lesz Lukács János, a megyei TB Igazga­tóság nyugdíjosztályának he­lyettes vezetője, aki nyug­díjügyekben ad tanácsot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom