Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-01 / 27. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1992. február 1., szombat Csak 1993-tól kérik a Herman épületét t Antall József levele Göncz Árpádhoz (Folytatás az 1. oldalról) megkezdődtek :a tárgyalá­sok. Mint köztudomású, ak­kor a római katolikus egy­ház már 1992. szeptember 1-től szerette volna vissza­kapni és katolikus (gimnázi­umként működtetni az in­tézményt. Aq iiákola neve­lői és a diákok szülei azon­ban — a megszületett sza­vazati eredmények alapján nyugodtan mondhatjuk — mereven elzárkóztak az elől, hogy ;az iskola egyházi tu­lajdonba kerüljön, ugyanak­kor nem vitatták el az épü­let visszakérésének jogossá­gát. A héttőn megtartott ne­velői értekezleten négy pe­dagógus nyilatkozott úgy, hogy szívesen folytatnák munkájukat ia katolikus gimnáziumban, 45-en viszont önként távoznának a tan­testületből, ha a Herman már nem az önkormányzat tulajdona lenne. A iszerda és csütörtök délután megtartott értekezleten ugyanígy fog­laltaik állást a diákok szü­lei. A nyílt szavazáson lát­ható többséggel voksoltak amellett, hogy az önkor­mányzat ia funkciót ne adja át az egyháznak, csak az épületet, és azt is csak ak­kor, ha már megfelelő má­sik ingatlant tud biztosítani a Herman Gimnáziumnak. Az érintettek ellenállása miatt az egyház módosítot­ta eredeti elképzelését, és csak 1993. szeptember 1-től igényli vissza az épületet. Ugyanakkor kéri az önkor­mányzatot, biztosítson 2—3 katolikus gimnáziumi és 4— 5 katolikus általános iskolai osztálynak ideiglenes helyet, hogy az oktatást mégiscsak megkezdhessék ez év szep­temberétől. Miivel a komp­romisszumra mindkét fél hajlik, valószínű, teljesíti az önkormányzat ezt a kérést, de hogy hol tudnak megfele­lő helyet találni, az majd a későbbiek során dől eh Az igazi tárgyalások ugyanis most kezdődnek —■ hangisúlyozta Csoba Tamás. Hiszen az egy év haladék csak javított a helyzeten, nem oldott meg semmit. Ezért a- február 6-i közgyű­lés a terveknek megfelelően napirendjére tűzi az egyházi ingatlanok átadásának, ezen belül is kiemelten a Her­man Ottó Gimnáziumnak az ügyét. A közgyűlés termé­szetesen dönthet úgy is, hogy az érdekeltek véleménye el­lenére a funkciót is átadja az egyháznak. De ha szente­síti lis az eddigi tárgyalások eredményeit, akkor sem lesz könnyű dolguk, mert jelen­leg niincs a városban a gim­názium létszámának és funk­Nem a Magyar Közlöny volt a hibás (Folytatás az 1. oldalról) te köszönetét az elmúlt hó­napokban tanúsított követ­kezetes és mértéktartó ma­gatartásukért, a nemtelen, nem egyszer sértő támadá­sok vállalásáért. A minisz­terelnök a Magyar Televízió és a Magyar Rádió új alel­nöki személyére később fog javaslatot tenni — hallhat­tuk a pénteki kormányszó­vivői sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Hivatal köz­leményét. Müller György helyettes államtitkár, aki a Magyar Közlönyért felelős, tájékoz­tatta az újságírókat arról, hogy a Magyar Közlönyhöz eljuttatott, a törvényhozás által jóváhagyott költségve­tési kéziratban már benne voltak a hibák, tehát a la­pot nem terheli semmiféle felelősség. Müller György visszautasította bizonyos el­lenzéki politikusok, illetve sajtóorgánumok „bombaszti­kus vádját, miszerint a Ma7 gyár Közlöny csalt”. Naszvadi György, a Pénz­ügyminisztérium helyettes államtitkára rávilágított a Magyar Közlönyben szerep­lő legnagyobb költségvetési számszaki hiba eredetére: egy 13,2 milliárdos tényező­re Glattfelder Béla olyan javaslatot tett, hogy válasz­szák két részre: egy 11,2 milliárdosra és egy kétmil­liárdosra, amit szerkezetát­alakításra fordítanának. A kormány elfogadta ezt az ellenzéki indítványt, a par­lament viszont csak a 11,2 milliárdot. A számok össze­sítése során ez a kétmilli­árd „veszett el” valahol a listán. A Magyar Közlöny a pontatlanságot helyreigazí­tással fogja kijavítani, de mivel jogi értelemben tör­vénymódosításnak tekint­hető az ügy, így elképzelhe­tő, hogy visszakerül a par­lament elé. Verebélyi Imre, a Belügy­minisztérium közigazgatási államtitkára az önkormány­zatok egyéves működését elemezte. Mivel az Európai önkormányzati Charta kö­vetelményeinek Magyaror­szág megfelel, így kértük is felvételünket e szervezetbe. Demokratizmus, önállóság, hatékonyság — ez a három alapvető cél, s önkormány­zataink döntő többsége e normák szerint dolgozik — mondta az államtitkár. Az természetes, hogy kezdetben nem ment minden zökkenő- mentesen, hiszen a polgár- mesterek és az apparátus is szinte teljesen kicserélődött. A 3100 polgármesterből 2700, a 25 ezer képviselőből pedig 80—85 százalékuk tel­jesen új. Általános nézet hogy kevés pénz állt az ön- kormányzatok rendelkezésé­re, pedig a valóság nem ezt mutatja. Az is cáfolhatatlan, hogy a parlament önkor­mányzatbarát volt, hiszen 1991-ben 30 százalékkal na­gyobb anyagiak álltak az önkormányzatok rendelkezé­sére, mint egy évvel koráb­ban. Az inflációt is figye­lembe véve a költségvetési szféra egyetlen más terüle­tén sem mondható el ekko­ra előrelépés. Megszűnt a kormány és az 'önkormányzatok közti hierarchikus kapcsolat, s lassacskán alakulni kezd a partneri viszony. Gondot je­lent azonban, hogy ki ellen­őrizze pénzügyileg az ön- kormányzatokat. Az erre jo­gosult Állami Számvevő­széknek ehhez nincs megfe­lelő létszáma. Juhász Judit bejelentette, hogy hazánk csatlakozott a Nemzetközi Atomkutató Szervezethez. Megszüntetik a Művészeti Alapot, s he­lyére a Magyar Alkotómű­vészeti Alapítvány lép. Az állam ezzel nem kíván ki­vonulni e területről, de cél, hogy e szervezet mielőbb a „saját lábára” álljon. Meg­kezdődtek a II. Európai If­júsági Központ létesítésének előkészületei. Az Európa Tanács felügyelete alatt működő intézmény Buda­pesten fog működni. Fogadóórák Dr. Gyurkó Péter, Miskolc, 17. sz. választókerület (Széchenyi utca és környéke) önkormány­zati képviselője február 3-án (hétfőn), 17.30 órakor fogadó­órát tant a Zrínyi Ilona Gim­náziumban, a Képviselői Alap felhasználásának megbeszélése céljából. Somogyi István, a 2. sz. vá­lasztókerület önkormányzati kép­viselője értesíti a Martintelep és a MAV-telep lakosságát, hogy február 3-án (hétfőn), 18 órai kezdettel fogadóórát tart a Mar­tintelepen, a Csele úti új álta­lános iskolában. Skapinyecz Lajos, a 3. sz. vá­lasztókerület önkormányzati képviselője értesíti Szirma la­kosságát, hogy február 3-án (hétfőn), 18 órai kezdettel fo­gadóórát tart Szirma volt köz­ségházán. POLGÁRMESTERI HIVATAL ciójának megfelelő üres épü­let. A Földes Ferenc Gimnázi­um épületét 1996-ban sze­retné visszakapni az egy­ház, de ha akikor még nem mutatkozna megfelelő ér­deklődés az immár két mis­kolci katolikus gimnázium iránt, ezt a dátumot is haj­landók módosítani egy még későbbire. Itt kell megje­gyezni, hogy — bár más­más egyház kérte vissza — sem a Zrínyii, sem a Kos­suth Gimnázium idei beis­kolázását nem zavarhatja az igénybejelentés, mert az csak egy későbbi időpontra vonatkozik. A városban a négiy iskolán ikívül még 46 ingatlant igényeltek visszg! az egyházak. Igaz, a kor­mányzat 1 milliárd 100 mil­lió forintot elkülönített az önkormányzatok kárpótlásá­ra, de figyelembe kell ven­ni. az idén országos szinten 600 ingatlant kért vissza ,az egyház. így a miskolci költ­ségvetési tárgyalásokon jó lenne már tudni az igény­lések ütemezését, hogy en­nek megfelelően dönthesse­nek a pénzügyekről. Mert ha igényelnek és kapnak ,is, kárpótlást, az csak jóval ké­sőbb érkezik meg. miint ahogy a kiadások jelentkez­nek. — csörnök — Antall József miniszterelnök levelet írt Göncz Árpád köztársasági elnöknek, amelyben visz- szavonta a Magyar Televízió és a Magyar Rá­dió alelnök-jelöltjeire 1991. június 9-én előter­jesztett, illetőleg szeptember 26-án megújított személyi javaslatait — rögzíti a Miniszterelnöki Hivatal pénteki közleménye. A miniszterelnök a jelöltek nyilatkozatát el­fogadva köszönetét mondott nekik az elmúlt hónapokban tanúsított — mint a közlemény fo­galmaz — következetes és mértéktartó maga­tartásukért, a nemtelen, a nem egyszer sértő támadások vállalásáért és az ezzel járó fe­szültségek elviseléséért. A mostani, kedvező körülmények között a hét hónap várakozási idő alatt kialakult helyzet mérlegelését lehetővé tevő gesztusuk jól. jelzi emberi és szakmai szu­verenitásukat, a közügyek iránt tanúsított el­kötelezettségüket. Antall József a televízió és a rádió új alel- nökeire később kíván javaslatot tenni, a köz­lemény ugyanakkor tudtul adja, hogy a hat jelölt közül öt az elmúlt napokban — az Alkot­mánybíróság 1992. január 28-án kelt egyértel­mű, a kinevezési jogkört világossá tevő hatá­rozata után - bejelentette a miniszterelnök­nek, hogy lemond a jelöltségről. Az öt volt jelölt: Chrudinák Alajos, Peták István, Király Edit, Rózsa T. Endre és Sediánszky János. Göncz Árpád a miniszterelnök levelét meg­kapta és az abban foglaltakat tudomásul vet­te — közölte tegnap délelőtt Faragó András köztársasági elnöki szóvivő a hírügynökség ér­deklődésére. A szóvivő a levél tartalmáról nem kívánt bővebb felvilágosítással szolgálni, s a jelöltek visszalépésének tényét sem kommen­tálta. (MTI) EREDMÉNYES TÁRGYALÁSOK A VASÚTNÁL Az adós törleszt A vasút képviselői és a legnagyobb adósságot felhal­mozó vállalatok vezetői kö­zött eredményes tárgyalások zajlottak le a héten. A leg­nagyobb hátralékosok — 15 nagyvállalatról van szó — ígéretet tétteik rá, hogy tar­tozásuk tíz százalékát kifize­tik és később is folyamato­san átutalják a szállítás el­lenértékét. Az előbbi két mondatba foglalt hírt tegnap hallottuk, dr. Dudás Józseftől, a MÁV A Szocialista Párt kazinc­barcikai szervezetének meg­hívására érkezett a városba január 30-án dr. Csehák Judit, országgyűlési képvi­selő, a iparilameint egészség- ügyi és szociális bizottságá­nak tagja, hogy másfél órás szakmai tanácskozás után a lakosság kérdéseire vála­szoljon. Elöljáróban egyebek kö­zött elmondta: a világon példa nélküli a kormány szándéka, hogy egyetlen fil­lért sem kíván adni a tár­sadalombiztosítási alapnak, s más költséghelyekről sem akar áthelyezni biztonságos vagyonalapot. A működés­hez pedig minimális feltétel az állami garancia. Az or­szággyűlés határozatával el lentétben azonban a költ­ségvetés sem az egészség- ügyi, sem a szociális kiadá­sok segítését nem vállalja fel. A határozat-tervezet felvázolt ugyan egy ideális nyugdíjrendszert, a leglé­nyegesebb vívmány mégis az, hogy 1992-ben a parla­mentnek tárgyalnia kell a részletekről, s el kell fogad nia azt, többek között pél­dául a nők nyugdíjkorhatá­rának emelését. Ez a kérdé» ma nagyon vitatott, egy­részt előnyös, több szem­pontból viszont abszurdum. Hosszú távra tervezni ne­héz, de kell, még akkor is, ha ma, 1992 februárjában nem tudja senki, mi lesz az év végén. Ezen a területen a legfontosabb az áttekint­hetőség és biztonság, amely sajnos, nem egyértelmű a két határozat-tervezet eseté­ben (TB, illetve egészség- ügyi ellátás), nem megfelelő a nyugdíjak vásárlóértéké­nek garanciája, s ráadásul az eddigi jó néhány kedve­ző lehetőség megszűnik vagy változik. El kell érni azt, hogy az egészségbizto­sítás-rendszer kialakuljon, de aki eddig állampolgári jogon kapta, az ezután is hozzájuthasson az ellátás­hoz. Ez pedig az ország egész lakosságára vonatko­zik. Miután alapelvekkel és szakmai részletekkel is gondja van az MSZP-nek, módosító indítványokat fog­nak tenni, s reménykednek abban, hogy nemcsak az el­lenzék, de a kormánypárti orvoskollégák is melléjük állnak. — Szabó — Orvoskonferencia Miskolcon Regionális kezdeményezésnek indult, ám végül is országos ér­deklődést kiváltó konferencia lett az a rendezvény, melynek tegnap, január 31-én Miskol­con, a Megyei Kórház volt a színhelye. A baleseti gerinc- elváltozások sebészeti kezelése témakörben hangzottak el refe­rátumok az Orvostovábbképzc Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Miskolci Tagozatának — ezen belül is a gyógytornász­szak — rendezésében. A környékről, valamint Sze­gedről, Zalaegerszegről, s a fő­városból érkezett szakembere­ket dr. Molnár György, a főis­kola igazgatója üdvözölte. Há­rom előadás hangzott el a to­vábbiakban. Üj utak a gerinc­sebészetben címmel dr. Csécsey György, a Megyei Kórház I. idegsebészetének osztályvezető főorvosa ismertette a helyi ta­pasztalatokat, eredményeket. A továbbiakban Corsette vagy mű­tét? címmel dr. Bárány István, a traumatológia osztályvezető főorvosa tartott referátumot, majd Szűcsné Sikó Agnes, az egészségügyi főiskola tanára szólt a gerincvelői sérültek komplex rehabilitációjának ed­digi tapasztalatairól. Az előadásokat hozzászólások­kal szakmai vita követte. A városi televízió vasárnapi műsora Vasárnap reggel ismét jelent­kezik sugárzott adásával a Mis­kolc Városi Televízió, reggel fél 7-től fél 8-ig, az OIRT 9-es csa­tornán. 7 óráig kulturális össze­állításban beszélgetést láthatnak Komáromi Évával, Straub De­zsővel. Láthatják a Belvárosi Me­nedzserirodát, kiállításról és kon­certről készült felvételeket. 1 órakor a Miskolci 'Híradó je­lentkezik, amelyben szó lesz dr. Bakay Árpád térségben tett lá­togatásáról, a D4D leállásáról, a munkanélküliségről, vállalkozói kiállításról az ITC-ben, a Her­man Ottó Gimnázium sorsáról, a megyei költségvetés jóváha­gyásáról. Körülbelül negyed 8-kor kis­szövetkezetekről, kft.-kről ké­szült riportösszeállítás tekinthe­tő meg. Ezúttal telefonos rejt­vénypályázat nem lesz. I Hétfőn este 6 órától 7 óráig megismétlik a vasárnap reggeli sugárzott adást az avasi kábel- rendszeren, majd 20 órától le­vetítik a HTV—30 mozicsatorna újabb filmjét: Egy párizsi diák­lány c. francia vígjátékot. A filmet kedden reggel 9 órától megismétlik. Szerdán este fél 7- től harmadik alkalommal je­lentkezik a Miskolci Híradó, melyet az avasi nézők tekint­hetnek meg. Miskolci Igazgatóságának ve­zetőjétől. A vasútigazgató örömmel számolt be róla, hogy a tárgyalóasztalok mellett partnereik többször szóltak anyagi gondjaikról, ugyanakkor végre .megértet­ték: ha lehetetlenné teszik a vasút munkáját, csaik tovább rontanaik pozícióikon. Az Észak-Magyarország e heti, szerdai számában kö­zöltünk cikket a vasút dön­téséről, amely szerint tiltó­listára kerültek a folyama­tosan fizetőképtelen vállala­tok. A MÁV miskolci igaz­gatósága nem vállalta to­vább, hogy a saját zsebéből finanszírozza az áruszállítást, mert saját tartalékai is ki­merültek. A határozott lépés ered­ményes volt, az érintett cé­gek megértették, ha törik, ha szakad fizetniük kell. Hon­nan, honnan .nem, de vala­hogy előteremtették a szük­séges összeget és törlesztik tartozásaik egy részét. A vas­út ennek ellenére tovább keresi a rugalmas pénzügyi kompenzációk lehetőségét. Gondolkoznak a körváltó ki­bocsátásáról is. A nagyobb vállalatokon, kívül számos kisebb cég is tartozik a vas­útnak. Velük az igazgatóság folyamatosan keresi a kap­csolatot és kétoldalú megál­lapodásokkal igyekszik az adósságok törlesztésére rá­beszélni őket. A nagyobb hátralékosoknak azonban to­vábbra sem szállítanak — csak akkor ha készpénzzel fizetnek. Kik nyertek pályázatainkon? Idéző című irodalmi rejt­vénypályázatunk helyes meg­fejtései az alábbiak voltak: 1. Verseghy Ferenc folyt.: „és ha megért, földre kinyit­ja fejét.” 2. Kazinczy Fe­renc folyt.: „,s jármod, szent anyaföld, íme letörte ka­runk.” A helyes megfejtők között a Fáraó Utazási Iro­da 5 db, egyenként ezer fo­rint értékű utazási, utalványt sorsolt Iki. Nyertek: Kő­vári Zoltánná (Miskolc), Rét­falvi Jánosné (Miskolc), Kiss Norbert (Kazincbarci­ka), Sepsi János (Miskolc) és Tóth Attila (Miskolc). Idegenforgalmi rejtvény­pályázatunk fotója a torna- szentandrási templomot áb­rázolta. A megfejtéseket e héten is a Pátria-háziban, a Nívó Tours Utazási Irodá­hoz kellett bevinni. Ismét öt személy nevét sorsoltunk ki az áprilisban a Francia-Ri- viérára induló autóbuszra. A nyertesek: Koleszár Éva (Arnót), Gere Tamás (Mis­kolc), Hajde László (Mis­kolc), Fazekas Imréné (Mis­kolc) és Kovács Attila (Mis­kolc). Kérjülk a nyerteseket, hogy keressék fel mielőbb a két utazási irodát. Tájékoztatá­sul közöljük, hogy a Fáraó Utazási Iroda a jövő hét elejétől már a Rákóczii út 12. szám alatt, a volt MHSZ- székház II. emeletén műkö­dik. San Giovanni Bosco útján Megszentelték a zászlót „ ... szeretettel, megér­téssel, hittel, megelőzés­sel ...” — volt a felirat a Kazincbarcika-Herbolyán működő Hasznosidő Köz­pont névadó ünnepségén, január 30-án. Rangos ven­dégek, fiatalok, szülők, Don Boisoo-nőiv,ériek, (cserkészek óvodások vettek részt az ünnepi hangulatú esemé­nyen. Az immáron Don Bosco nevét viselő speciá­lis szakiskola címerét és feliratát Ludányi Attila pol­gármester leplezte le, s megkoszorúzták a nagy ta­nító emléktábláját. 1987-ben ismerték fel Ka­zincbarcikán, hogy a kalló­dó hátrányos helyzetű fia­taloknak iskolára, munka­helyre van szükségük egy jobb, tartalmasabb élet re­ményében — mondta ünne­pi beszédében Luikács Bar­nabás, .az intézmény veze­tője. 1,988-lban la Hasznosidő Központ 35 fiatallal és 3—4 nevelővel kezdte meg a működést. A tanulók egyre inkább igényelték az okta­tást, munkát, játékot, s hoz­ták barátaikat, ismerősei­ket. Ma ,140-en vannak. A fő cél a munkára nevelés, annak felismertetése, hogy mindenkinek van valami­lyen „tudománya”, amire az életét építheti. Ezek az egyébként haszontalanul kalllódó, sóik eseitlhen bűnö­zőivé váló ifiiaiíalolk naponta meleg teibédlbez jutottalk, 'kö­zösségiben, éntéllmesen tud­Dr. Csehak Judit fóruma Nyugdíjról, egészségügyi ellátásré Kazincbarcikán is iák isltöMeinli napjaikat, s erre a továbbiakban még inkább ildheitőségük nyílik. Az országban Miskolcon és Szegeden működik ha­sonló intézmény, de ilyen eigésanapas ifotgllal kazlat ási rendszerben, speciális szak­iskolai körülményeik .között, Don Bosco-i módszerekkel ez az első. Általános iskolai és 6 szakmában szakmun­kás bizonyítványt ad, szak­körökben szeretteti meg a tanulókkal a hobbi-tevé­kenységeiket, s motorkerék­párvezetői jogosítvány meg­szerzésére biztosít lehetősé­get. Páter Havasi József tar- tományfőnök beszédében hangsúlyozta a Don Bosco-i elméletet: ha jót akartok tenni, szeressétek az ifjúsá­got! A név ezek után hat­ványozottan kötelezi a fe­lelős poszton álló felnőtte­ket megértésre, szeretetre, türelemre és tenni, segíteni akarásra. Havasi páter megszentel­te az iskola zászlaját, az intézmény jogi és működési feltételeit az önkormányzat biztosította. A fiatalok sze­retnek, akarnak ide járni, a nevelők elhivatottságot érez­nek és szívvel-lélekkel dol­goznak, így már nincs aka­dálya, hogy a világ 90 or­szága után nálunk is hiva­talosan működjön íBosco Szent János módszere, el­mélete. — Szabó —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom