Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-01 / 27. szám
1992. február 1., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 „Egy embernek élele so« löbbszir is át kell képeznie magát” Interjú Kiss Gyula munkaügyi miniszterrel Budapest fl SB) Munkatársunk Kiss Gyula munkaügyi miniszterrel a foglalkoztatáspolitika aktuális kérdéseiről (beszélgettek. A miniszter, aki maga is az akut munka erőpiaci gondokkal küszködő Borsod-Abaúj- Zemplén megyéből származik, először a regionális válságkezelés fontosságáról beszélt : — Jelenleg hazánkban a munkanélküliség alapvetően recessziós motiváltság!!, azaz könnyen kitapintható gazdasági okokra vezethető vissza. Azokban a térségekben, ahol a gazdaság fejletlenebb, korszerűtlenebb, mint például Borsod megyében, ahol a nehézipar túlzó fejlesztése különösen káros szerkezeti anorrtáliá- kat okozott, a munkanélküliek száma is jóval nagyobb az országos átlagnál. Ebiből következik, hogy nemcsak foglalkoztatáspolitikai, hanem szükségszerűen gazdaságpolitikai eszközöket is alkalmaznunk kell a válságok kezelésében. Abban sincs vita a kormányon, belül, hogy a gazdaságpolitikában egyfajta régiósziamléletet kell érvényesíteni. — Milyen kormányzati és minisztériumi elképzelések vannak a követendő foglalkoztatáspolitikai és gazdasági stratégiával kapcsolatban? — Ami a foglalkoztatáspolitika — elsősorban pénz ügyi — eszköztárát illeti, elsőiként kell említeni a foglalkoztatási alapot, amelynek felosztásakor az egyes n^egyékben élő munkanélküliek számát, ezen belül elsősorban a tartósan munka nélkül lévők számát és a pályakezdők számát vettük figyelembe. Az északkeleti térség megyéi közül — az országos átlaghoz képest rendkívül magas munkanélküliségi ráta miatt — Borsod és Szabolcs együttesen az alap felosztható részének 21,5 százalékát 'kapta, közel 1,2 milliárd forintot. Ugyancsak ebbe a térségbe kívánjuk koncentrálni annak az összegnek a jelentős részét, amelyet a foglalkoztatási társaságok létrehozására különítettünk el a foglalkoztatási alapból. — A foglalkoztatási társaságoknak nincsenek hagyományai Magyarországon, éppen ezért keveset tudunk a felépítésükről. Mit is takar valójában ez az elnevezés, és mikor kezdik meg a működésüket? — Olyan, alapítványi formáiban működő társaságok felállításán dolgozunk, amelyeknek alapvető célja, hogy egy adott térségben az egy- •dőben történő nagylétszámú elbocsátások esetén foglalkoztatási és képzési lehetőséget biztosítsanak a munkanélküliek számára. Célju-k azonban az is, hogy átmeneti időre segítséget nyújtsanak az új munkaihelyek megtalálásálhoz. A foglalkoztatási társaságok, mivel rendkívül rugalmas felépítésűek lesznék, még a munkanélkülivé válás előtt »odaérnek” a potenciális munkanélküliekhez, s még aktív korszakukban bevonlak őket bizonyos átképzési Programokba. Már készül az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat, a forrásokat elkülönítettük — rövidesen minden feltétel együtt lesz a rendszer beindításához. — Most lássuk azokat a gazdaságpolitikai eszközöket, amelyekkel enyhíteni lehet a munkanélküliség egyre égetőbb gondjain! — A tavalyi 1,5 milliárd1 forinttal szemben idén 6 milliárd áll rendelkezésre a területfejlesztési alapból, amelynek felihasználását nemcsak kívánatos, de szükségszerű is összekötni a foglalkoztatáspolitikai céLú támogatásokkal. Nem kell mondanom, milyen szoros összef üggés van például a külföldi tőkebefektetések mértéke és az egyes régiók infrastrukturális fejlettsége között. Konkrét példát említve: az M3-as autópálya megépítése az országhatárig jelentősen javítja majd a térség lehetőségeit a fejlődésre. A mezőgazdaságban egyre fokozottabban jelentkező munkaerőpiaci problémák kezelésében a mező- gazdasági befektetési alap lehet a segítségünkre, az északkeleti régión belül elsősorban Szabolcs-Szatmár- Bereg kritikus területein. Kiemelten fontosnak tartom a közhasznú foglalkoztatás keretében történő munkahelyteremtést, amelynek lehetőségei közel sincsenék kihasználva. Nem titkolom, a megyei munkaügyi központok vezetőinek ,a minősítésében jelentős szempontként szerepel majd, hogy milyen eredményeket érnek el a közhasznú munkáik megszervezésében. Itt nemcsak a közterek, csatornáik tisztítására kell gondolni — mint ahogy erről a fogalomról általában mindenkinek valami hasonló jut az eszébe —„ hanem más, magasabb kvalifikáltságot igénylő munkára is. — Jelenleg épül ki az átképzéssel, képzéssel foglalkozó regionális hálózat. Ennek első intézménye éppen a kritikus régióban, Miskolcon kezdte meg a működését, és nemsokára Debrecenben is létrejön egy hasonló átképzős központ. Erősen megoszlanak a vélemények — egyes becslések szerint a munkanélkülieknek mindössze 10—15 százaléka képezhető át eredményesen, a nagy többségnél, elsősorban az aluliskolázottak tömegeinél, ez nem jelent megoldást. — Meggyőződésem, hogy elvben: a> munkanélküliek száz százaléka átképezhető. Kérdés, hogy a megfelelő emberhez sikerül-e megtalálni a megfelelő átképzési formát. Ezért is tartjuk tehát fontosnak egy tökéletes, az országot területileg teljesen lefedő átképző, továbbképző központrend szer létrehozását. Ha végigtekintünk a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokon, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a munkanélküliséggel — nem feltétlenül recessziós, sokkal inkább strukturális motiváltsága munkanélküliséggel — hosszú távon kell számolnunk. A munkanélküliség tartóssága is strukturálisan értelmezhető, az egyén számára csak átmeneti állapot lehet. Ez eleve azt feltételezi, hogy egy-egy embernek élete során többször is át kell képeznie magát ahhoz, hogy az egzisztenciáját folyamatosan biztosítani tudja. Az elmúlt négy évtizedben egyszer kellett valamit megtanulnunk, és azzal életünk végéig elboldogultunk. A piacgazdaságokban ez nem így .működik. Sinka Zoltán Waffen Sprlngor-üzlel nyílik Miskolcon Is Vadászati-halászati világkiállítás Becsben Vadászfegyverek, látcsövek, fegyvertávcsövek a Waffen Springer kínálatából. Csütörtökön Bécsiben, a Wiener Messepalastban megnyílt a Jaspowa XII., a vadászok és balászoik, az őket kiszolgáló gyártók kereskedők és szakkönyvkiadók világtalálkozója. Mintegy másfélszáz kiállító — köztük öt magyar cég — mutatja be kínálatát, eredményeit. A világkiállításra magyar újságíró-delegáció utazott, akiket a bécsi Waffen Springer cég látott vendégül. A Waffen Springer egyik legjelentősebbje Ausztria va- dászcikk-, vadász- és sportfegyver-kereskedő cégeinek. A fővárost és a bécsi tartomány vadászait, halászait szolgálják ki öt bécsi üzletükben. Ezek közül a legszebb :a Mar.ialhillífersfcnasszén található, itt tartott előzetes sajtótájékoztatót Margarete Weixelbraun tulajdonos és Günter Schranz üzletigazgató. A Magyarország minden részéből érkezett újságírók előtt tett egyik legérdekesebb nyilatkozatuk az voilt, hogy az 1836 óta létező patinás cég üzletet nyit Miskolcon, előre láthatóan az Iparcikk Kft. Áruházzal közösen. Innen az újságírók csoportja a Helvetia Inter- nationalhoz vonult. Az óráiról, ékszereiről neves világcég jól ismert a .miskolciak előtt is, Taborstrassze-i üzletükben miskolciak-borso- diak százai fordulták már meg. A cég a Pallas Dancingban fogadást adott tiszteletünkre. A vadász-világkiállítás iránt óriási az érdeklődés. Nem csoda, hiszen csak külföldről legalább negyven kiállító jött él, olyan, vadászatukról neves nemzetek képviselői, mint Kanada, Németország, Tanzánia, Dél-Afri- ka, Zimbabwe és természetesen Magyarország. A magyar kiállítók osztatlan isikért aratnak. Különösen világrekord-trófeáink, amelyek között ott láttuk egy Kádár Egy szép trófea a kiállításról. János által elejtett szarvas több éven át világrekordot tartó agancsát... Óriási élmény látni a vadász- és sportfegyvereket, a csodálatosnál csodálatosabb vadászkéseket, a látcsöveket, a preparált állla tfej eket és halakat, a kitömött óriási grizzlyt, az íjakat, s még ki tudná megmondani mi mindent. Sajnos, egy sor csatlakozó rendezvényre mi sem juthattunk el, hiszen egyrészt azokat máshol, másrészt ma vagy holnap tartják. így például ma lesz a bécsi tartományi vadásznap a Waffen Springer főszereplésével, akik kiállítása az egyik legszebb, s ugyancsak ma a vadászkutya-kiállítás, vasárnap pedig a Dorotheumban fegyverárverés lesz. Mindenesetre, akinek van ideje és kedve, érdemes a hét végén átruccanni az osztrák fővárosba. (nyikes) „Megkérték” az Ikarus kezét A Mercedes AG-. részesedést kíván szerezni az Ikarus Részvény t ár sas á gba n>. Erről csütörtökön az Állami Vagyonügynökségen folytattak tárgyalást. A Mercedes AG. korábban az NGKM- nél és az AVÜ-nél jelezte szándékát, hogy megváisárolna az Ikarus részvényeinek körülbelül 20 százalékát. Jelenlleg az Ikarus részvényeinek 70 százaléka van az ÁVÜ tulajdonában. Az ajánlat inkább ötüettfelvetésnek tekinthető, hiszen számois kérdést kell még tisztázni-. Az ajánlat elől az alapi tők nem zárkóznak el, ami hamarosan az ÁVÜ igazgatótanácsa elé kerüli. Terméktanács alakult Makón A makói Hagyma Egyesülés jogutódjaként csütörtökön megalakult a Magyarországi Hagymatermesztők, Feldolgozók, Forgalmazók Szövetsége és Terméktanácsa. A testületét azért hozták létre, hogy összehangolja a termelők, a feldolgozók és forgalmazók tevékenységét, biztosítva érdekvédelmüket. Hivatott arra is, hogy védje a fogyasztók érd ékeit, rendszerbe foglalja a 'kutatást, a nemesítést és az oktatást. A tanácskozáson elhangzott: Magyarország közös piaci társult tagsága révén az idén. mintegy 42 ezer 760 tonna nyers vöröshagymát szállít a nyugati piacokra, ami 1996-ig elérheti az 58 ezer 300 tonnát is. A vég(kifejlet) felé pereg a humusz-ügy Egyesület gilisztázóknak Nem szűnik, nem is szűnhet az elégedetlenség biogiliszta ügyben, ugyanis a több tízezer kárvallott (köztük Borsod megyében több ezer család) átkozza ezt laz országra kiterjedő szemfényvesztést. Végkifejletéhez közeledik immár a tekergő giliszta- ügy. Mert a visszafizetések a kölcsönök immár nagyon aktuálisak. S a rászedett hio- gilisztatartók, biohumusz- termelők a kettő és négy- százezres hitelt most nyögik, sőt, már a büntetőikamatot is fizetik, feltéve, ha van miiből. Sokan — az idő haladtával — egyre többen mondják el bánatukat úton- útfélen, szerkesztőségben, magánbeszélgetések közben. Sokan elkeseredett levélben panaszolják el szomorú sorsukat. Aki még elszán- tabb, egyenesen a miniszternek, miniszterelnöknek ír, több száz aláírással, nyílt levelet küldenek Kupa Mihálynak, Göncz Árpádnak. „— 1987-től kezdődően egyre-másra jötték létre olyan mezőgiazdasági társaságok, melyek országos szervezeteket kiépítve jelentős kistermelői tagságot toboroztak a biohumusz hatalmas bel- és külföldi kereslet hamis képének elhitetésével” — írja a köztársasági elnöknek egy nyílt levélben a gi- lisztások, egy dunántúli népes tábora. A „Kiút” — a Humusztermelők Érdekvédelmi Egyesülete meg is jelentette, hogy miután néhány pénzintézet megkezdte az általa folyósított hitel visszakövetelését a becsapott termelőktől, fcisebb-nagyobb botrányok keletkeztek az ország több megyéjében, melyek fényt derítettek a bűncselekményeik elkövetésére mind a pénzintézetek, mind a gazdasági társaságok részéről. A kárvallottak között Borsod megyeiek is szép számmal vannak, s például Mezőkövesd és vonzáskörzetében több, mint száz család érdekvédelmi szervezetet hozott létre. Másutt most alakulnak hasonlóak. Zemplénből a legyesbényei Kocsis Ferencné kereste fel szerkesztőségünket, hisz’ ő is a kárvallottak között van. — Bárhová fordulok itt helyben, falaikba ütközöm — mondta a fiatalasszony és keserű szájízzel folytatta panaszát. — Mindenütt azt mondják, jogszerű volt az adásvétel, a szerződés, a hitelfolyósítás, és jogszerű az OTP követelése is. Hogy mitőlünk se a biogilisztát, sem a biohumuszt nem vették át, az már nem a hitelezőre tartozik. — Mit szeretne elérni a nyilvánossággal? — Azt, hogy Szerencs város és vonzáskörzetében is alakítsunk egy érdekvédelmi szervezetet, hogy kellő képviseletet biztosíthassunk igazunk bizonyítására. Szeretnénk — megfelelő jelentkezés után — kialakítani egy olyan vezetést, amely hatékonyan képviselne miniket a bíróság, vagy a kölcsönt nyújtók előtt. Azt akarjuk elérni, hogy ezt a büntetőkamatot elengedjék és a hitel visszafizetésére hosszabb időt kapjunk, hisz’ van akinek házát, különböző ingóságait kell eladnia a .nagy mennyiségű és rövid időn belül kifizetendő hitel törlesztésére. Szeretnénk, ha országgyűlési képviselőnk is segítene e témában. Lapunk e felhívás közreadásával igyekszik segíteni a károsultaiknak. Aki tehát a giliszta-ügyben szeretné, hogy érdekét legális szervezet képviselje, írjon vagy telefonáljon olvasónknak a következő címre: Kocsis Ferencné, Legyesbénye, Dózsa u. 20. Telefon: 41/31-259.
