Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-09 / 7. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 1992. január 9., csütörtök Van, aki így aratja . .. Nádaratás előtt Hajdan igen nagy becsben tartották a folyó mentén élők a vizeket szegélyező nádasokat. Ezt a vízinövényt értékes építőanyagnak tartották — mind a (Bodrog-, mind pedig a Taktaközben — az alföldi részeken, ahol még most is sok helyen találni náddal fedett parasztházakat. De ezzel borították a falusi portákon a jégvermeket is. Nyáron hűs, télen meleg — tartották a tapasztalatok alapján. Később az iparban is felhasználták — aztán megcsappant iránta az érdeklődés. Most úgy tűnik, újból reneszánszát éli majd. Amint dr. Szabó Miklóstól, az Észak-magyarországi Vízgazdálkodási Társulatok Egyesületének igazgatójától megtudtuk, több intézmény tulajdonában levő nádas kitermelésére, feldolgozására és exportálására lesz lehetőség. A nád aratásával most még várni kell, ugyanis a korábbi havazás, a hófúvások „elhajlították” a nádszálakat. Meg kell várni, míg elolvad róluk a hó, újra „kiegyenesednek” a szálak, mert csak a jó minőségű, osztályozott terméket veszik át a külföldi megrendelők. Ök már a múlt évi „próbaszállítmányokból” tájékozódtak a borsodi nádak minőségéről, s ennek alapján kötötték meg az idei üzletet. Két nagy teljesítményű nádaratógéppel végzik majd az aratást. Ezekkel naponta mintegy 10 ezer kéve nádat tudnak levágni elsősorban a Bodrog- és a Taktaközben levő összefüggő nádasokból. A feldolgozás pedig a tervek szerint Sárospatakon és Tiszalúcon történik majd, az odatelepített üzemekben. Sárospatakon munkahelyteremtő beruházásra kapott összeg is segíti majd a nádfeldolgozó létesítését. A tervek szerint az idén mintegy 120—130 hektárnyi nádasban végeznek aratást. Fr/ a I ■ ■ ■ I ■ / Fűrészelni jaj de jo Szerszámokkal a téli erdőkben Csaknem térdiig érő hó- - ban dolgoznak az erdei fakitermelők ;a bükiki és a zempléni részeken, s csak a rádió és a tv meteorológiai jelentéseiből értesülnek, hogy „Pannóniában”, azaz a Dunántúlon szinte tavaszi- as az idő. A borsodi erdőségekben viszont szigorú tél van, legtöbb helyen mintegy 30 centiméteres hóban dolgoznak a motorfűrészekkel. Így aztán először a havat kell eltakarítani, hogy a több, mint évszázados törzseket ..elfektessék”, majd pedig hosztolják, azaz darabolják. A Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság több, mint 120 ezer hektáros erdőségében a legnagyobb vágásterületeiket többek között a hegyközi részeken, a tokaj-hegyaljai erdőségekben, valamint Tel'kibánya könyékén jelölték ki — tájékoztatott Varga József vezérigazgató-helyettes. Ezekben az erdőkben bük- köt és tölgyet vágnak, míg az alföldi jellegű vidéken nyárfákat. Naponta mintegy 800—1000 köbméternyi fát vágnak ki a motoros fűrészszel dolgozó vállalkozók. Mert az új felállásban az erdőgazdaság vállalkozó fakitermelőkkel dolgozik. Velük állapodik meg a megfelelő összegben, a munka elvégzésében — a többi pedig már a vállalkozó dolga. Az ő gondja a szerszámok; beszerzése — s ma már a motoros fűrész ugyanúgy saját tulajdona, mint korábban a favágófejisze, illetve a kétkezi fűrész volt. A fakitermelő gondoskodik a darabolásról, a készletezésről is. A tolcsvai erdészetnél; kísérletképpen ,a szállítást is „privatizálták”, azaz saját járművel szállítják ki a fát a vágástérről a rakodóra. KITEKINTŐ Gorbacsovot a talizmán mentette meg A belorusszáiaii Orsa város lakói váltig állítják, hogy a Gorbacsov ellen 1990. november 7-én elkövetett ímerényiliet azért nem sikerült, mert városuk egy nyugdíjas lakója idejében elküldte az elnöknek az életét megóvó talizmánt. Konsztantyin Narbin küldeményében első látásra nincs semmi különös: a néhány verssort tartalmazó névjegykártya erejét az adja, hogy küldője „besugározta” katonaszíjának hatóerejével. A katonaszíj csodatevő hatásáról akkor győződött meg viselője, amikor a második világháborúban irtózaltos erejű bom bat ám ad á sba került, és maga sem tudja miért, de féléimében levette a szíjat, kezébe szorította és imádkozni kezdett. Az egész csatatéren egyedül ő maradt életben. Narbin sohasem említette senkinek sem a „csodatevő szíjat”, egy alkalommal azonban elhatározta, hogy „leellenőrzi”. Egy, a Gorbacsovéhoz hasonló „besugárzott” névjegyet elküldött a moszkvai Szpartak labdarúgócsapatának címére, és a csapat ez alkalommal könnyedén bejutott az Európa Kupa elődöntőjébe. Mostanában nagy keletje van Orsóban a Narbiin-féle névjegyeknek, az idős ember pedig még egy névjegyét küldött Moszkvába, Raisza Gorbacsova címére. Ausztria Címervita kabaréstílusban (MTI-Panoráma) — Szinte még el sem kezdődött az új esztendő új vitája, .ezúttal Ausztria címeréről, máris .groteszk vonásokkal gazdagodott. Hány osztrák látott már életében ,sast? Rántott csirke, az a mi imadarunk — mondta Peter Pilz, ■a zöld-alternatív párt bécsi vezetője. Robert Jungk, a zöldek (pártonkívüili) elnökjelöltje ugyancsak sas-ellenes, de már csak koránál fogva (7,8 éves) sem hajlamos az iróniára. Bókagalamb — ez jelképezi a legjobban Ausztria megváltozott szerepét. Valójában a vita nem a madárról szól, hanem a sarlóról és kalapácsról, amelyet a kiterjesztett szárnyú sas Ausztria címerében a karmai között tart. 'Az osztrák politika fenegyereke, a szabadságpárti Jörg Haider vetette fel december utolsó napjaiban, hogy a munkásság és a parasztság e két szimbólumát a kommunizmus túlságosan lejáratta, így éppen ideje megszabadítani tőlük az osztrák címert. Haider ötlete nyomán .azonnal fellángolt a vita. A vezető politikusok, Vranitzky kancellár és Waldheim köztársasági elnök alapjában egyetért tHaider kifogásaival. Vranitzky szerint az ötlet- gazdag és elmóletékben jártas művészeknek azon nyomban hozzá kell látniok az új kifejező jelkép megalkotásához. Megszólalták azután neves címerszakértők, történészek, akik világosan kifejtették, hogy mennyire nincs az osztrák címer sarló—kalapácsának semmi de semmi köze a kommunista jelképekhez. .Madárügyiben pedig sokan hivatkoznak arra, hogy bár a sas a harc jelképe, de mégis oly sok ország tartotta meg szimbólumaként. Megszólalt és védelmébe vette ,a jelenlegi címert Heinz Fischer, a parlament (szociáldemokrata) elnöke: már évekkel ezelőtt volt szó .a címerváltoztatás- ról — mondta. Végül mégis az 119,19-re visszanyúló hagyomány mellett döntöttek, pedig akkor igazán lett volna ok elhatárolódni a kommunizmustól. Ma, amikor az már összeomlott, ugyan ml értelme lenne a változtatásnak? A sarló és kalapács Ausztria címerében az első köztársaság idején, 19,19-ben tűnt fel — a sás fején a téglafalkoronával egyetemben. Az előbbiék a parasztságot és a munkásságot, az utóbbi pedig a polgárságot jelképezte, mint az új államforma pilléreit. ,1934-ben a sas kétfejű lett, ítégliafal- korona helyett glóriát kapott (:ke<t)tőt), s eltűnt la sarló és kalapács. Amikor 1945-ben a 12. köztársaság létrejöttekor visszakerülték a helyükre, a címer egy újabb jelképpel is' kiegészült: az elszakított lánc a felszabadulást jelentette. A szakítást Németországgal —, s kimondatlanul ugyan, de sokan mégis úgy vélik ma Ausztriában: Haidernek nem any- nyira a sarló és kalapács fáj, inkább ezt a szimbólumot érzi sérelmesnek. Ez mellesleg beleillik nézetedbe, Ausztria németségének hangsúlyozásába. Pilz rántottcsirke-ötlete felhördülést keltett. Vezércikkek ostorozzák, amiért nevetségessé teszi a vitát, s ezzel az osztrák politikát. Tudományos érvek sorakoznak a sas mellett, lamely, igaz, a harc jelképe, ám oly sok ország marad meg mégis e szimbólum mellett. Hogy Pilz komikusnak tűnő ötlete mennyiben fojtja el csírájában Haider ötletét, az hamarosan kiderül. Az osztrákokat mindenesetre nem annyira az ideológia izgatja, mint inkább az, mibe kerülne egy ilyen játék. Nos, nem kevésbe. IBecslósék szerint mintegy 3 millió Schilling ilenne csak az állami zászlók cseréje. (,A köztársasági elnök rezidenciáján, a Hof- burgon lobogó kétszer három méteres zászló önmagában 3 'ezer ischiillingbe kerül, s ilyenből van .még jó néhány.) No de címer ékesíti a hivatali helyiségeket is, és megannyi igazolványt, dokumentumot, nem ,is beszélve a bankjegyekről és pénzérmékről. Ezzel együtt a költségek háromjegyű-milliós összegre rúgnának. És ez már nem olyan vicces, mint a rántottcsirke-jélkép. Szászi Júlia Az első „európai” városkizisséf (MTI—Panoráma) — Két szomszédos ri- viérai város, a fnanoia Menton és az olasz Ventimiglia példát műtőit, hogyan lehet lépéseket tenni az európai egység felé. A két -település, amely tíz kilométerre fekszik egymástól á határ két oldalán, hozzálátott, hogy megalakítsa az első valódi európai városi közösséget. Persze ennek nagyon is gyakorlati okai vannak. Azt remélik, hogy ezentúl közvetlenül az Európai Közösségektől kapnak támogatás^ kiküszöbölve a francia és az olasz bürokráciát. A többi között orvosi egyetemet és egészségügyi központot szeretnének létesíteni brüsszeli pénzből. Mind Ment ónnak, mind Venltiimigliának 30 000— 30 000 lákosa v.an, s külön-külön nem számíthatnának efféle támogatásra. A mentoni városházáról most három számjegy tárcsázásával közvetltenül kapcsolható az olasz partnerváros tanácsa. Egységes vízellátást ópítetteik ki, s épül egy közös szemétégető is. összehangolják a város- tervezési problémákat, és a ’ közlékedési ügyeket. Hamarosan megnyitnak egy főiskolát, amelyen kölcsönösen elismert gyógyszerészeti diplomat lehet szerezni. A venti- migüi-ai vasútállomáson a két szomszédváros rendőreiből alakult őrs működik,-amely már sikeresen leleplezett egy embercsem- pészbandáf, és egy lopott gépkocsikkal kereskedő szervezetet. Persze, azért nem mindenki lelkesedik a két város egyesítéséért, Sok idős franciában fájdalmas emlékeket ébreszt az olaszok korábbi mentoni szereplése. Az itáliai fasiszta hadsereg a III. világháború során 2 évig megszállva tartotta Mentont, s számos francia lakosnak menekülnie kellett. Nem örülnek a vámhivatalok dolgozód sem. akik joggal tartanak állásuk elvesztésétől, mivel a határ hamarosan szabadon átjárható lesz. Robotrendőr (MTI—Panoráma) — Három éven belül felállítják a tokiói utcasarkokon az első robotrendőröket, — ezzel orvosolják az évtized végére egyre súlyosabbá váló munkaerőhiányt. A fővárosi rendőrség kutatási programja szerint robotokat állítanak fel a tokiói utcasarki - rendőrőrsökön, ahova ügyes-bajos dolgaikkal fordulnák az emberek. Az automata rendőr a „Mit tehetek Önért?” — kérdéssel fordul majd -a betérőhöz, és képes lesz útbaigazítást .adni neki a száimítógépfcijellzőjién, sőt hozzá kis térképet "is mellékel majd. Harmindféle információval és szolgáltatással áll majd ,az ügyfelek rendelkezésére a robot, többek között megújítja majd a lejárt jogosítványt, eligazítást ad arról, mi .a teendő közlekedési baleset esetén. Az automata rendőr akkor sem esik pánikba, ha tudását meghaladó kérést kell teljesítenie, ez esetben a központi rendőrséggel létesít távtelevíziós kapcsolatot. Mindezen túlmenően az elképzelések szerint még vészihelyzetben is segítséget nyújt a rászorulóknak. A robot- rendőrt olyan szenzorokkal látják majd el, amelyek érzékelik a segítségre szoruló ember zaklatottsága állapotát, mérik légzési adatait, hőmérsékletét. Ha tehát a robot- rendőr úgy ítéli meg, hogy valaki éppen bűnöző elől menekül a rendőrszobába, becsukja mögötte az ajtót, így az üldöző kint reked. Ezt a módszert vélhetően még hosszas kísérletezésinek vetik majd alá,, hiszen feldúlt állapotban nemosak üldözötték léphetnek be az automatizált rendőr- szobára. Az ajitózárássál a robot így indokolatlanul is „őrizetbe vehet” embereket. Annyi bizonyos, hogy a tokiói rendőrség élkerül'hetetilennek tartja a számítógép- rendőrök beállítását, mert .a várható nyugdíjazások és az ötnapos munkahét bevezetése miatt többezres létszámhiányt kell majd valahogyan pótolni. Marton János
