Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-06 / 4. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1992. január 6., hétfő Á cipő és a konfekció szomszédságában Tessedik Sámuel élete és emlékezete Könyvsarok a Kazinc Áruházban Megszoktuk már, hogy el­évült az a szlogen: „cipőt a cipőboltból”. Léptan-nyomon olyan üzletekre bukkanunk, amelyekben jól megfér egy­más mellett a piperecikk és a szeszesital, az élelmiszer és — kissé szélsőséges pél­da — a ruhanemű. A vá­sárló először csak nézelődik, kérdezget, számol magában, s lehet, hogy belőle lesz a legjobb törzsvendég, alka­rom mondani: törzsvevő. Azt pedig manapság meg kell ám becsülni! Jó érzés látni, midőn a szellemi táplálék 'is helyet kap, s kelleti, kínálja magái a legváratlanabb helyein. Ta­valy májustól a barcikai Kazinc Áruház emeletén — a cipőosztály és a konfekció­ruhák szomszédjaként — jól megfér egy könyvüzlet. Pa­rányi helyen, néhány négy­zetméternyi területen he­lyezte el a területet bérlő cégtulajdonos a polcokat, s egy parányi asztalt. Antik­váriumnak szánták eredeti­leg a kis könyvsarkot, ám új könyvek, bizonyos maga­zinok iránt is nagy az ér­deklődés. — Igyekszünk minél több szellemi táplálókra éhes, ám esetleg kispénzű ember szá­mára is megfelelő olvasni­valót, szakirodalmat besze­rezni — hallottuk Hornyák Ernőnétől, az eladótól. A fő­nökasszony kapcsolatban áll a budapesti antikváriumok­kal, s könyvterjesztő cégek­kel. S a választék a polcsoron rendkívül sokrétű. Első lá­tásra talán még vegyesnek is titulálhatnánk, ám en­nek tulajdonképpen ez eset­ben örülni kell. Hiszen elő­ször a krimiért, a manap­ság divatos érzelimeskedő sorozatokért térnek be az emberek. De közülük már nem egy ment pár lépéssel tovább, s bukkant rá ko­moly, irodalmi értékű köte­tekre is. Népszerűek a különféle lexikonok, szakirodalmak. Karácsony előtt nagy -kelet­je volt például a világiro­dalmi lexikonnak, de .meg­vásárolták az antikvárium­ban a II. világháború tör­ténetének tizenkét kötetét is. Sokan keresték a bibliát, s a klasszikus költőiknek, a regényirodalom nagyjainak is volt keletje. — Vannak hűséges bön­gészőink, akik időnként ter­mészetesen vásárolnak is könyveket. Nem egy alka­lommal találtaik rá segítsé­günkkel egy-egy régóta ke­resett könyvre. Járnak az áruházi köny- sarokba a -gyerekek is, hi­szen a Lutra árusításával is foglalkoznak itt. Vannak, akik divatlapokért és ma­gazinokért keresik fel a kis üzletet, s közben megveszik a havi lottójukat ‘is, vagy éppen egy sorsjegyet. Mert­hogy a könyv, a szellemi táplálék szomszédságában jól megfér a lutri is ... (gy. k.) Fotó: Farkas >M. A pap fát ültet Szerencsen, a Cukorgyári Múzeum előtt, a közelmúlt­ban emlékművet állítottak Tessedik Sámuelnek. Az avatóbeszédben elhangzott, de a helybéliek tudják is, nem is, hogy ki volt ez a teológus-pedagógus, akinek köze volt a cukorhoz. Is­merkedjünk meg vele! Nem­csak élettörténetének érde­kessége csábít erre, hanem az a tény is, hogy éppen 250 esztendővel ezelőtt szü­letett. A szülőföld krónikájával kell kezdeni. A törökök ki­vonulása után elnéptelene­dett Körösök-v’idékén pusz­ta és mocsár volt. Az 1700- as évekből arról tudósítanak, hogy rettenetesen elszapo­rodtak a farkasok. A bir­tokperek után nyertes báró Harruckern János György benépesítette a tájat. Földet, halászati- és vadászati jo­got, korcsma- és malom­bérletet ígért az új honfog­lalóknak. Jöttek is Gömör- ből, Abaújból — ahogy ak­kor mondták — a tótok, a szabad vallásgyakorlás és a templomépítés reményében. A telepesek vállalkozó, szí­vós embereik. Evangéliku­sok lévén a „pap kálvini szigorral irányította a kö­zösséget”. Szerencsés fordu­lata a sorsnak, hogy az 1742-ben született, külföldet járt Tessedik Sámuel ismét visszakerült Szarvasra. A cárnő is hívta dolatokat vallott. Elhatároz­ta például „a népnek oksze­rű gazdálkodásra való kita­nítását”. A föildesúrtól ka­pott papi kertben (pár hold szikesen) a német fortélyo­kat igyekezett bevezetni. Trágyáztatta a földet, a lu­cernát, lóherét honosította meg, akácfát ültetett a so­vány szikesre, s az általa meghonosított selyemhernyó- tenyésztés okán dlszaporod­tak az eperfák. Saját pén­zén felállított gazdasági is­koláját „selyem és gyapjú­fonó gyárnak” titulálták ké­sőbb. Katalin cámő Orosz­országba hívja, hogy Szent- pétervárott a szarvasihoz hasonló gazdasági iskolát nyisson. Nem megy. Kaloda a templom előtt talmasságo.k nem vették jó­néven, hogy saját költségén kinyomtatta a gyermekek­nek szánt „tót” nyelvű ol­vasókönyvet. Nem aratott osztatlan sikert Comenius sárospataki előadásainak ki­adásával sem. Az egyházi hatalmasságok szemére ve­tették, hogy eltér a „huma­nisztikus latin iránytól”. Hiába kapta meg II. Jó­zsef dicsérő oklevelét és „ötven arany nehézségű emlékérmét”. Hiába emelte nemesi rangra I. Ferenc. Hiába tesz nála tisztelgő lá­togatást 1805-ben József ná­dor ... Irigyel szaporodnak, s még tanúja lehet, amint az általa alapított és épített iskola képletesen és valósá­gosan is összeomlik. Az első akác Páratlan energiájú és hi­tű ember lehetett Tessedik Sámuel. Csak úgy mellesleg megszervezte a falu közbiz­tonsági rendszerét, részletes településfejlesztési tervet készített, ingyenkonyhát nyi­tott, s időközönként népes­ségösszeírást tartott. A répából való cukorgyár­tással a németekkel egyidő- ben kezdett kísérletezni. (A cukornád Európában nem termett meg, s az édesség behozását a napóleoni hábo­rúk megakadályozták, illet­ve siettették a répa „felfe­dezését”). Az egymásnak el­Van egy hírem: január G-ától megváltozik a mis­kolci rádió műsorideje. Hogy jó ez a hír vagy rossz, dönt­sék el Önök! Az eddig megszokott reg­geli jelentkezés egy órával későbbre csúszott. Tehát a korábbi 5 óra 55 perces kez­dés helyett 6 óra 55 perc­kor hangzik fel a stúdió szignálja. A délutáni keres­kedelmi műsor adása vi­szont egy órával korábban, tehát 3 órakor kezdődik és így 5 óráig tart. Az adásidő megváltozásá­val megújul a műsor is. Kérdésünkre a Magyar Rá­dió Miskolc Körzéti Stúdió­jának főszerkesztője, Paulo- vits Ágoston elmondta, hogy már hetek óta készülnék, az új műsorrend bevezetésére. A reggeli jelentkezések első felében a társadalmi és gaz­dasági élettel kapcsolatos információkat hallhatjuk, a második óra a hosszabb ri­portoké, a szórakoztató és ismeretterjesztő műsoroké. A változások tervezéseikor azt is figyelembe kellett venni, hogy kik azok, akik reggel 7—8, illetve 8—9 óra között rádióznak. Szeretné­nek minél több, az életvitelt megkönnyítő műsort készí­teni, gyakrabban foglalkozni a gyermekek és az időseik problémáival. Az eddig rend­kívül népszerű Hétfői ven­dég című műsoron kívül más alkalmakkor js hívnak ven­dégeket, akik válaszolnak a hallgatók kérdéseire. A kap­csolattartást szolgálja az éj­jel-nappal működő üzenet- rögzítő. Hogy minél több in­formációval segítsék a há­rom megye — Borsod-Aba- új-Zamplén, Heves és Nóg- rád — lakóit, kibővítették a tudósítói hálózatukat. Jó hír, hogy január 6-tól már nemcsak a kékesi, és a miskolci URH-adó sugározza a miskolci rádió műsorát, hanem a tokaji is. Ennek köszönhetően a körzethez tartozó valamennyi települé­sen, az autózók pedig a leg­eldugottabb mellékúton is kifogástalan minőségben hallhatják az adást. Viszont a középhullámon már hiába keresnénk körzeti műsort. Az 1116 kHz-es középhullám mór csak a Kossuth rádió programját szórja. *i Az újdonságok számbavé­tele után vegyük azt is sor­ra, mire lesz szükségünk ahhoz, hogy naponta hall­hassuk a bennünket közvet­lenül érintő híreket, in­formációkat! Először is az URH-adásoik fogására alkalmas rádió. Az egyszerűbb készülékek állo­A miskolci rádió stúdióterme. Hétfőtől változnak az adások idő­pontjai . .. máskeresőjét fölösleges is forgatnunk. Aztán egy olyan munkahely kell, ahová nem szükséges hajnalok hajnalán elindulni. Aki hatra, vagy hétre jár dolgozni egyetlen hangot sem fog hallani a műsorból, aki nyolcra, az talán — szerencsés esetben — az első híradást. Egyébként igen örvende­tes, hogy a fővárosban, ami­kor a Kossuth, a Petőfi és a Bartók rádió programválto­zását megtervezték, gondol­tak a vidéki hallgatókra is. Mielőtt döntöttek, nyilván mérlegre tették az új adás­idő előnyeit, hátrányait. Feltételezve a legjobb szán­dékot és 'körültekintést, csak arra gyanakodhatunk, hogy mégsem volt hiteles az a mérleg ... (filip) Korát megelőző, felvilágo­sult ember volt. Korán ju­tott árvaságra. Pozsonyban német nevelésben részesült, s elsajátította későbbi gyü­lekezetének nyelvét is. Ma­gyarul beszélt, németül pub­likált, „tótul” prédikált. A németországi Erlangenben nemcsak teológiát, haneim természettudományt is ta­nult, s nagy hatást tett rá a fejlett mezőgazdaság. Egy későbbi méltatója azt írta róla, hogy a reformer Tes­sedik Széchenyi előfutára volt, korszakos újítónak szá­mított, s így bukását is sors­szerűnek kell ítélni. Az evangélikus gyüleke­zet, szinte az egész falu irá­nyítását — mert mindenki ezt a vallást gyakorolta — 1767-ben vette át. Majd há­romezer lelket számlált ak­kor Szarvas. Célul tűzte ki a vallásos nevelést, de a kor szemében eretnek gon­Perszünet A Miskolci Bölcsész Egyesület működését figyelemmel kísérő olvasóink bizonyára emlékeznek még arra a hírre, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal kereseti kérelemmel fordult a Miskolc Városi Bí­rósághoz, hogy az egyesület által az MSZB tér 1. szám alatti (volt pártház) épületben használt helyiségre kötött bérleti szerződés felmondásának érvényt szerezzenek. Ma­gyarán: hagyják el az épületet az egyesület tagjai, ta­nárai, hallgatói. Azóta megszületett a döntés: a bíróság a pert meg­szüntette, és kötelezte a felperest a 15 ezer forint per­költség megfizetésére. Az indoklás szerint az 1990. évi LXV., önkormányzatokról szóló törvény alapján a megyei önkormányzat a jogi személy, az önkormányzati hivatal jogi személyiség hiányában nem perképes. Erre figyelmez­tették is a felperes képviselőjét, aki ennek ellenére sem terjesztett elő meghatalmazást a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzattól, arra hivatkozott, hogy tévedés­ből került a keresetlevélre a hivatal neve. Ezt viszont a biróság nem fogadhatta el. A végzésben még megjegyezte a biróság: „a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzati Hivatal 1991. szeptember 4-i le­veléből kitűnően, a perbeli bérleményre vonatkozóan, a bérbeadói jogokat a felperes a Nemzetközi Kereskedelmi Központ Kft.-re engedményezte. Ez alapján kétségesnek tűnik, hogy a B.-A.-Z. megyei önkormányzatot, mint jogi személyt, megilleti-e egyáltalán a perindítás joga az al­peressel szemben.” Ez a per tehát megszűnt, de félő, hogy a vita nem ért véget. A biróság végzése is sugallja az újabb per lehe­tőségét. Már csak az a kérdés, hogy ki lesz az újabb felperes. (fg) Pedagógiai elvei korábbi eredetűek. Egyik jeles tanár nézetét vallja: az iskolában és a templomban elbu.tított fő, sohasem jön egyenes ál­lásba vissza ... Nem volt eretnek, de észellenesnek tartotta, hogy 3—4 órás egy helyen való ülésre kényszE- rítsék a friss vérrel és egész­séges .testtel bíró gyerekeket’ Gyakorlatias ember volt. Gazdálkodni tanította a földművelők gyermekeit. Nemcsak szép beszédeket tartott a papi szószékről, nemcsak az Űjtestamentum- ból prédikált, hanem a .napi együttélés szabályait is sulykolta híveibe. Ajtaja nyitva, asztala mindig terít­ve volt, de megkövetelte a fegyelmet és a szigort. Az irányításával épült pompás templom előtt ott állt a ka­loda, s a paráznák, károm- kodók mem úsztáfc meg büntetés nélkül. Kétszer nősült, s „18 gyer­mekkel áldotta meg az Űr”. Kosztos diákjai mindig is akadtak, s bűnéül rótták föl, hogy gazdasági, politechni­kai .iskolájába más vallásúa- kat is fölvett. A világi ha­lentmondó korabeli feljegy­zések szerint a szarvasi pap- gazdász az 1800-as évek for­dulóján főzött először répá­ból cukrot. Azt viszont pon­tosan tudjuk, hogy a föld­rész első olyan gyára, amely répát használ alapanyag­ként, 1801-ben nyílt meg Sziléziában. Tessedik Sámuel emlékműve tehát méltán áll a szerencsi cukormúzeum előtt. Nem édesíti a történetet az a tény, hogy az alföldi teológus-pedagógus törekvé­sei külföldön nagyobb elis­merésben és figyelemben részesülitek, mint itthon. Ma­gyar átok ez? Egyik jeles műve elsőként németül je­lent meg, a külföldiek nagy épülésére. A cime: „Piaraszt ember Magyarországon mi­csoda és mi lehetne?” Tessedik Sámuel 1820-ban halt meg, Pozsonyban. Szü­lőhelyén, Szarvason sok em­lék őrzi a nevét. Többek között az a nagy becsben tartott, csontkeménnyé szá­radt akácfa is, amelyet ő ültetett. Brackó István Mózes-premier az Operaházban Rossini Mózes című ope­rájának bemutatójára ké­szül a Magyar Állami Ope­raház. A mű zenei betaní­tását Lamberto Gardelli irá­nyítja és ő vezényli az első előadásokat is. A premiert január 23-án, olasz nyelven tartják- Az opera magyar nyelvű előadásait Medveczky Ádám dirigálja, a rendező Kerényi Miklós Gábor, a díszlettervező Csikós Attila. A jelmezeket meghívott ven­dégként Jánoskáit Márta tervezte — tájékoztatta pén­teken az MTI-t az Opera­ház. A darabot párhuzamos szereposztásban mutatják be. Mózes szerepét Airizer Csa­ba és Berczélly István ének­li, Elisero: Ándrej Lancov és Gerdesits Ferenc, Fáraó: Sólyom-Nagy Sándor és Sta­nislav Mickievich lesznek. A Magyar Állami Opera­ház társulata most először mutatja be Rossini Mózes-ét. A darabot a magyar közön­ség 1970. január 20-án és 22-én a Teatro Communaile di Bologna társulatának vendégszereplésével láthatta, ugyancsak az Operaház szín­padán. (MTI) i Kinek szól a rádió?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom