Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-30 / 25. szám

1992. január 30., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 15 Teremfoci a DVTK-val A DVTK NB I-es labdarúgócsapata is részt vesz a miskolci városi sportcsarnok­ban a Fair System teremtornáján, amely­re február 1—2-án kerül sor. A közönség láthatja a VSZ Kosice, a Váci Izzó és a Corvinul együttesét is. Kézilabda MK B. Bányász—Hargita KC Sorsoltak a női kézilabda Magyar Ku­pában — kaptuk a hírt Szolga Miklóstól, a Borsodi Bányász technikai vezetőjétől. A piros-feketék a negyeddöntőben a Har­gita KC együttesével mérik össze tudásu­kat. Az első találkozót február 4-én, ked­den 17 órától rendezik meg a miskolci városi sportcsarnokban. A visszavágót pedig február 10-én, hétfőn vívják Buda­pesten. Az összesített nyertes bekerül a legjobb négy közé. Csak röviden... KOSÁRLABDA. Tegnap este, lapunk zárása után fejeződött be az SVSE-Ra- bersped—DVTK-SeM női Magyar Kupa- találkozó, így az eredményről pénteki _ la­punkban számolunk be. A visszavágót szombaton játsszák le Miskolcon. Az ösz- szcsített nyertes bekerül a legjobb nyolc közé. SAKK. A Borsod Távhő játékosai is részt vesznek a Nuovo Reklám Kft. FI­DE 8. kategóriájú nagymesterversenyén. Az 1. fordulóban: dr. Hazai—Lukács (mindkettő B. Távhő) döntetlen, Cladou- ras (német)—Szabolcsi (B. Távhő) dön­tetlen. Fél év haladék A közelmúltban megírtuk, hogy végve­szélybe került a Borsodi Bányász sport­egyesület. Most szerencsére jó hírt kap­tunk. — Ülésezett a klub elnöksége — újsá­golta Marczis László, ügyevezető elnök. — Javaslatunkat, álláspontunkat egyez­tettük a Borsodi Szénbányák Vállalat vezérigazgatójával, és közvetlen munka­társaival, akik átérezve az ügy fontossá­gát, támogatásukról biztosították egyesü­letünket. Ennek értelmében július 1-jéig semmiféle változásra nem kerül sor. Hi­szem és remélem, hogy ez egyet jelent a későbbi fennmaradásunkkal is! Évzáró Mezőcsáton Évzáró ülést tartottak a Mezőcsát kör­zeti labdarúgó játékvezetők. A tájékozta­tót Terhes Mihály, a JB megbízott elnö­ke tartotta. Elmondta, hogy a működő játékvezetők 86 mérkőzést vezettek, de besegítettek a miskolci és a mezőkövesdi játékvezetők is. Ismertette a JB kilátás­talan gazdasági helyzetét, valamint szólt az elkövetkezendő feladatokról. A részt­vevő játékvezetők úgy döntöttek, hogy a jelenlegi taggyűlésen ideiglenes szervező- bizottságot hoznak létre és csak március­ban tartják meg vezetőségválasztó tag­gyűlésüket. Az ideiglenes szervező bizott­ság elnöke: Simon Balázs. Titkára: Kiss László. Tagjai: Apostol József, Vígh Má­tyás. Kézilabda Ózdi menetrend A jövő héten folytatódik az NB I-es férfi kézilabda- bajnokság küzdelemsorozata. Az Ózdi Kohász együttesé­nek mérkőzései: 1. forduló, február 8., 16 óra 30: ÓKSE—Pécsi MSC. 2. forduló, február 16., 17 óra: Dunaferr—ÓKSE. 3. forduló, február 21., 17 óra 30: D. Dózsa—ÓKSE. 4. forduló, február 29., 16 óra 30: ÓKSE—Tatabányai Bányász. 5. forduló, március 7., 16 óra 30: ÓKSE—Szolnok. 6. forduló, március 14., 16 óra 30: Hargita KC—ÓKSE. 7. forduló, március 22., i6 óra 30: Pemü-Honvéd— ÓKSE. 8. forduló, március 27., 17 óra 30: Tatabányai Bá­nyász—ÓKSE. 9. forduló, április 3., 17 óra 30: Szolnok—ÓKSE. 10. forduló, április 11., 16 óra 30: ÓKSE—Hargita KC. 11. forduló, április 18., 16 óra 30: ÓKSE—Pemü-Hon­véd. 12. forduló, április 25., 17 óra: PMSC—ÓKSE. 13. forduló, április 30., 1.7 óra 30: ÓKSE—Dunaferr. 14. forduló, május 3., 17 óra: ÓKSE—D. Dózsa. A partvonalnál Szállingóznak a fiúk Rájár a rúd légiósaink­ra... Pardon, sietek ponto­sítani: a labdarúgó sportág­ban foglalkoztatott játéko­sokról van szó. (A kosár­labdázók, asztaliteniszezők, vízilabdások többnyire jól megállják a helyüket, elége­dettek velük kenyéradó gaz­dáik, s közéjük sorolhatók a kézilabdások is.) A futballistákkal azonban más a helyzet. Szállingóznak haza, süllyednek a páter- noszteren, egyre alacsonyabb osztályokban szereplő együt­tesek összeállításaiban talál­kozhatunk a nevükkel. Job­bára második, meg harma­dik ligás csapatok foglalkoz­tatják őket. Hogy meddig, az egyelőre a jövő zenéje. Sok jó nem várható. Még a „nagy királyként” emlege­tett Döme sem tudta elsütni magát egyetlen első ligás olasz gárdához. Igaz — leg­alábbis saját bevallása sze­rint — érdeklődött utána a Juventus, a Napoli, meg mások is... (?) Maradt te­hát a Bologna, amely köz­tudottan nem tartozik a vi­lágverő regimentek sorába. Olasz középcsapat. A B-osz- tályban. Beborult az ég a többiek fölött is. Szegény Kozma nem érzi jól magát Skóciá­ban, a legújabb hírek sze­rint egy házzal odébb áll. s Angliában folytatja. A he­lyében jómagam sem repes­nék az örömtől, hiszen a skót premier ligában tök­utolsó Dunfermline edzője is csak percekre küldi (ha küldi egyáltalán) pályára a hét végi bajnokikon. Azt pedig egyszerűen nem tu­dom komolyan venni (már elnézést a hitetlenkedésért), hogy a Liverpoolnak éppen rá lenne szüksége. Na nem, ez azért mégis túlzás..., hogy éppen az egykori új­pesti alibis középpályás le­gyen az első magyar a vi­lág egyik legerősebb pontva­dászatában . . ., ez még vicc­nek is rossz. Mehetne (sokkal) jobban a Belgiumban profiskodóknak, ám ők jobbára a pálya mel­lett elhelyezett ülőalkalma­tosságot koptatják. Ügy tű­nik, a Feyenoord sem kí­vánja meghosszabbítani Kiprich szerződését, Kovács Kálmán talpa alá útilaput adtak Auxerre-ben és a sor folytatható tovább, hiszen adalékanyag akad jócskán. A lesújtó az egészben az, hogy kiderült, a mieink képtelenek megállni a he­lyüket a taposómalomban. Ideig-óráig elhitették gaz­dáikkal vélt képességeiket, talán még akadt is néhány jó produkciójuk. Aztán is­métlődtek a filmkockák: sé­rülés, betegség, közben az új fiú élt a lehetőséggel, nem szeret az edző .. . Akadt kint játszó hazánkfia, aki egészen addig ment a kifo­gások kutatásában, hogy a tréner szakértelmét vonta kétségbe! Soha, sehol nem olvastam egyetlen önkriti­kus megnyilatkozást, amely­ben valaki elismerte volna, hogy „ ... igen-igen, erős ez nekem, nem szoktam hozzá, feladom, visszavonulok”. Ha emlékezetem nem csal, Fa­zekas László volt az egyet­len, aki nívós, kemény baj­noki csatározásban képes volt megállni a helyét, s oi- zonyára nem a véletlen mű­ve, hogy edzőként is lehető­séghez jutott. (Nyilasit azért nem sorolhatom ebbe a vo­nulatba, mert egy, a ma­gyarhoz kísértetiesen hason­lító, gyenge, nívótlan, mond­hatom „operettbaj nokság- ban” húzott le néhány fe­lejthető esztendőt.) Szállingóznak tehát las­sacskán hazafelé a fiúk, itt- ott . elmondják sérelmeiket, „kitoloncolásuk” hátterét, majd elcsitul körülöttük a mesterségesen szított hul­lámverés, s bizonyára ittho­ni földön keresnek-találnak maguknak csapatot, amelyet kellő tisztelettel, erőbedobás­sal, ambícióval, vehemenciá­val szolgálnak majd — jó­val túl pályafutásuk zenit­jén. A kétely csak azért mardos, hogy az utóbbi évek tapasztalatainak birto­kában vajon ki jön majd labdarúgóért hozzánk? (Doros) Vége a mesebeli álmoknak Nem tudom, hogy a Ma­gyar Labdarúgó Szövetségben felmérte-e valaki, milyen kárt okoztak azzal az országnak a népgazdaságnak, az egyete­mes magyar sportnak, hogy le­zárták a Fradi kontra Veszp­rém ügyet. Akad-e legalább egy legény, aki felhívta erre, a figyelmet? Ha nem, szíve­sen ecsetelem, talán még nem késő, előttünk van egy pa­nasz, vagy felülvizsgálati ké­relem benyújtásának lehetősé­ge, aztán az új eljárás, be­avatkozhat a legfőbb ügyész, a parlament, az Alkotmánybí­róság, az UEFA, a FIFA, az ENSZ, a Biztonsági Tanács, a NATO és még egy csomó ilyen-olyan rangú nemzetközi szervezet. A kérdés egyértel­mű: megszegte-e azzal a lé­tező paragrafusokat az FTC, hogy egyszerre több külföldit, azaz nem magyar állampol­gárt szerepeltetett. Aki idáig eljutott az olvasásban, kérem ne nevessen, mert halálosan komoly ügyről van szó. Az ad acta-val történelmi esélyt sza­lasztójuk el. Tudniillik, csak más ítéletet kellett volna hoz­ni, például kínálkozott az örö­kös döntetlen kihirdetése. Ha van örökös bajnok, meg hal­hatatlanok klubja, miért ne lehetne eldönthetetlen ügyek dossziéja? Kollégáim már ok­tatókönyvek megírására ké­szültek belőle, a jogi egyete-| men tantárgy lett volna „Fra-i diveszprém” neves vendégpro­fesszorok készültek az eset ta­nulmányozására, hogy magyar rok-e a fradisták, vagy hon­talanok, netalán románok, ro­mániai magyarok, székelyek, csángók? A nemzetközi szimpozionok tudományos konferenciák szer­vezése közben elkezdődött, ugye kell a valuta, a reklám, biztosan közvetített volna a CBS, a BBC, a jogdíjak a mil- ilárdok, az államadósság, brrr, még belegondolni is bor­zasztó. Aztán „kimerülés" után, vagy ötven évre kínálkozott a nyomozati anyag zárolása, ha a Kennedy-gyilkosságnál meg­tették, miért ne lenne járható út ugyanez Magyarországon? De ha nem, hát nem. Most hallottam, hogy dr. Szepesi György, a FIFA VB rá­diós klubjának halhatatlan tagja legutóbb New Yorkban a vébé sorsolás után már be­jelentkezett Butros Gálihoz, aj ENSZ új főtitkárához, aki rög­tön szabadsággal kívánta kez­deni munkáját, hogy tanulmá­nyozhassa a rendkívüli álla­potot. A hírek szerint Göncz Árpád, köztársasági elnök is ennek bevezetését fontolgatta, ugyanis az MLSZ-t bombaria­dó fenyegette, s ki tudja, hogy a terroristák nem jutottak-e véletlenül valamiféle vörös hi­ganyhoz, vagy „lekozmált” szovjet atomtudóshoz. Jugo­szlávia, Szerbia, Horvátország helyett a nagy tévécsatornák fő témaként kezelték volna a Veszprém és a Ferencváros közötti viszályt, mint annak idején, ha emlékezetem nem csal a Salvador és Costa Rica által megvívott futballháborút. A szabad szurkolók ugyanis már-már szerveződtek önálló­ságukért, kedvenceik pontjai­ért indultak csatába. Közben melegített Cyrus Vance, az ENSZ rutinos békebírája, Bush, az USA elnöke szekundásai- val a hadállást elemezte, Por- tisch Lajos nemzetközi nagy­mester pedig Kaszparovval a válaszlépésen törte a fejét. Brüsszelben riadóztatták a NATO központját, Strassbourg- ban az Európa Parlamentet, Tőkés László Rómába a pá­pához repült, az Afrikai Egy­ségszervezet közvetítő szerepre kandidált, Hágába, a Nemzet­közi Bíróságra rendelték a ma­gyar Alkotmánybíróság elnö­két. Idehaza közben éjjel-nap­pal ülésezett az Antall-kabi- net, amely felhatalmazta a veszprémi származású Horváth Balázst, hogy kék ruhában vesse latba a taxisblokád ide­jén felhalmozódott tekintélyét. A jól értesültek tudni vélik, hogy Borisz Jelcin a Fradi mi­att tűnt el Moszkvából, sőt q NOB elnökével is csak az MLSZ illetékes bizottságának ítéletét elemezték, de közben úgy kimerültek, hogy a nagy dérrel-dúrral beharangozott te­niszpartijukra nem maradt ere­jük. Állítólag azért még nincs veszve semmi, ugyanis a Bel­ügyminisztérium bevonta az útleveleket, így a „sárosok” nem hagyhatják el az orszá­got, úgy, mint ahogy Török doktor, a Fradi jogi képviselő­je tette, amikor tárgyalásra merték citálni. A határt mel­lesleg olyan nagyságok őrzik, mint Schwarzkopf tábornok fiai, akik Szaddam Husszeint is órák alatt rázták gatyába, meg sem kottyan nekik a gyengén felszerelt MLSZ-had- sereg. Szóval vége a mesebeli ál­moknak, a meggazdagodás­nak, vége a magyar futball feltámadásának. Sebaj! Lesz még kárpótlás és egyszer majd visszakapja a Veszprém azt, amit most elveszített. Merj a történelem ciklusonként is­métli önmagát. K. T, Pronyina dob kosárra... ... a DVTK-SeM—BSE NB l-es .női bajnoki kosárlabda-mérkőzésen, amelyen 66-59-es diósgyőri siker született. Fotó: Juhász Emese Jégkorong OB I. Szoros mérkőzésen - vereség Kedden este, lapzártánk után ért véget a Székesfehérvárott lejátszott OB I-es bajnoki jégkorong-mérkőzés. Álba Volán—Miskolci Hoki Club 10-6 (2-1, 5-3, 3-2). 300 néző. Vezette: Doór, Léber, Lipcsei. MHC: Láday — Rokaly (1), Nagy, Mé­száros, Cselényi, Csíki 1 (1), Egyed 2 (1), Nyeste, Világi 1, Bíró 1 (1), Verba 1 (1), Szentkuti (2), Tóth, Tardi, Juhász. Edző: Bíró Ignác. Változatos, fordulatokban gazdag találkozón becsülettel helytálltak a miskolciak. Jó teljesítményt Egyed, Csíki, Verba, Bíró és Szentkúti nyújtott. Gyorskorcsolyázó alapítvány A Budapesti Korcsolyázó Diák Sport­egyesület alapítványt hozott létre „Gyors- korcsolyázó Reménységekért” elnevezés­sel. Az egyik legnagyobb magyar korcso­lyázó klub így is szeretné támogatni a sokszor mostohán kezelt sportágat. Az alapítvány létrehozói a korcsolyázással, mint mozgásformával szeretnének minél több gyermeket megismertetni, összeba- rátkoztatni, hogy az ifjúság egészséges életmódra nevelését segítsék és támogas­sák. Az alapítvány másik célja, a tehet­séges fiatalok hazai és nemzetközi verse­nyeken való részvételének elősegítése. A Gyorskorcsolyázó Reménységekért Alapít­vány képviselője, Herrery M. Caesar (1022 Budapest, Bimbó út 1.). Számla­szám: OKHB Rt. 216-23998. P " * ViláoDólkirálv" Kevesen tudják, hogy a labdarúgó­sporttal kapcsolatban működik egy rend­kívüli szövetség. Ennek Labdarúgó Tör­téneti és Statisztikai Világszövetség a ne­ve, s valójában a múlt évben kezdte meg működését. Így 1991. január 1-jén ver­senyt írt ki a „Világgólkirály” címért, amelyben a nemzetközi mérkőzéseken leg­eredményesebb játékosokat rangsorolják. Csak az A-válogatott mérkőzéseken, vala­mint a kontinentális tornákon (BEK, Dél- Afrika Kupa, Afrika Kupa stb.) elért ta­lálatokat veszik számításba, az országos bajnokságokét nem. A szervezet — amint az APA osztrák hírügynökség^ jelenti — nyilvánosságra hozta az első „gólvadászat legjobbjainak listáját, s ezen a múlt évii európai Arany labd ás, a francia íTean- Pierre Papin nagy fölénnyel végzett az első helyen. A gallkakasos válogatottban hét alkalommal talált hálóba, kilenc gólt klubcsapata, az Olympique Marseille BEK- mérkőzésein szerzett, s így 16 góljával lett első. Mögötte a második és a negyedik he­lyen is holtverseny alakult ki, a legjobb tengerentúli, az argentin Batistuta meg­osztott ezüstérmes lett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom