Észak-Magyarország, 1991. december (47. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-31 / 305. szám
1991. december 31., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 IElmaradt egy árverés Tizenhét dühös ember képviseletében jött be szerkesztőségünkbe Gábor József, Miskolc, Mednyánszky utcai lakos, és egy kézzel írt levelet nyújtott át, amelynek azt a címet adta: „Miskolci vállalkozók arculcsapása”. Íme a levél: „Az Állami Vagyonügynökség megbízásából árverésre hirdették a Miskolc, Szabadság tér 2. sz. alatti, diabetikus bolt tulajdonjogát. Az árverésre 17 vállalkozó pályázott, egzisztencia hitelt vettek fel, a bankba letéti összeget helyeztek el, befizették a közel 90 000 forintnyi bánatpénzt. Az árverésre izgatottan várakozott a 17 jelentkező, de hiába. Közel egy óra eltelte után közölték velünk, hogy a Vagyonügynökség fű alatt már a Bigatton cégnek eladta az üzletet. A Bigatton cég betörése a miskolci vendéglátó helyekre szembetűnő, de hogy a miskolci vállalkozókat így megszégyenítse az Állaimi Vagyonügynökség egy méregdrága külföldi cég javára, ez példátlan. A vállalkozókat több ezer forintos kár érte, de ez sa jnos a kormányunk politikája.” Minden bizonnyal az írás erős felindulás szülötte, így tehát lássuk az előzményeket! Az Észak-Magyaro - szág november eleji számaiban jelent meg az Állami Vagyonügynökség megbízásából a Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat üzleteinek értékesítéHárom tonna gyógyszert juttatott el Zágrábba a Magyar Vöröskereszt. A szállítmány értéke 900 ezer forint és érzéstelenítőket, fájdalomcsillapítókat, antibiotikumokat, kötszereket és séről szóló árverési hirdetmény, amely tizenegy bolt bérleti, illetve tulajdonjogának privatizálásáról szólt. A tizenegy között szerepelt az ominózus Szabadság tér 2. szám alatti 262-e,s számú üzlet tulajdonjogának privatizálása is. A versenytárgyalás, az árverés időpontjául december 27-ét tűzték ki. — Annak rendje, s módja szerint meg is jelentünk a helyszínen — mondja Gábor József —, s ott az történt velünk, amit a levélben olvashatott. Még azt a fáradságot sem vették, hogy az esemény előtt értesítsenek bennünket — pedig tudtak kilétünkről —, hogy ne gyertek ti hülye magyar vállalkozók, nem lesz versenytárgyalás ... Egyébiránt az igazsághoz tartozik: volt árverés, csak épp ez a bolt kimaradt a sorból. A miértre Éliás Lászlótól, az élelmiszer- kiskereskedelmi vállalat igazgatójától kértük a választ: — Megóvta az árverést a miskolci vendéglátóipari vállalat megbízásából a 10- es számú ügyvédi munkaközösség. Mi is, és a vagyonügynökség is a legutolsó pillanatban kaptuk meg az óvásról az értesítést, így nem állt módunkban értesíteni a vállalkozókat. Az óvás miatt az ÁVÜ elhalasztotta a versenytárgyalást. — Az óvás tárgya? sebészeti eszközöket tartalmaz. A szomszédos ország vöröskeresztes testvérszervezete Lenti és Zágráb között vette át a Magyar Vöröskereszt adományát. (MTI) — Erről nem nyilatkozhatok. Mi csak technikai lebonyolítói voltunk az ár- verésnék, a vagyonügynökség megbízásából cselekedtünk. — Közrejátszott-e az, hogy az említett bolt a vendéglátóipari vállalat székházában található? — Igen, de a részletekről kérdezze az Állami Vagy onügynölkséget ! — Mi lesz a bolttal? — Működik ugyanúgy, mint eddig. — Utolsó kérdés: erre az üzletre jelentkeztek a legtöbben? — 'Igen. Frekventált helyen van. Az igazgató tanácsát nem fogadtuk meg, közvetlenül az óvást benyújtó vendéglátóipari céghez fordultunk. Ennek közgazdasági igazgatóhelyettese, Szabó Sándor: — Kérem szépen, alapvető tárgyi tévedés volt az árverési hirdetményben: az üzletnek a tulajdonjogát kívánták privatizálni, holott az éleimiszer-.kisker. csak a bérleti jogával rendelkezik. Eladni azt, ami nem is az övék? Különben mi heteikkel azelőtt szóban jeleztük kifogásunkat, mint a vagyonügynökségnek, mind pedig az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatnak, de őik erre nem reagáltak. Igaz, ezt le lehet tagadni. Utána írtunk. Az, hogy az az értesítés az utolsó pillanatban érkezett meg?... Figyelmesebben kellett volna kiíratni az árverést. — És mi az igazság a Bi- gattonnal? — Nevetséges az a fel- tételezés, hogy fű alatt átpasszoltuk volna, vagy mi, vagy a vagyonügynökség a boltot. A bérleti jogot továbbra is privatizálni lehet ... Konklúzió? A privatizálás gyerekcipőben halad. Gyerekes hibákkal. Csak kár, hogy ezzel a vállalkozókat is elriasztják .. . I. S. Vöröskeresztes segélyszállítmány Az újjáalakuló magyar bankrendszer egyik fontos láncszeme a volt OTP, amelyet a közelmúltban OTP Bank néven jegyzett be o cégbíróság. Ennek megfelelően az új év kezdetétől ugyanolyan banki tevékenységet folytat, mint a többi magyar bank. Már hónapokkal ezelőtt megkezdődött az OTP Bank új image-nek a kialakítása. Ezt olvasóink már érzékelhették reklámjainkban. Most újabb állomásához érkezett az átformálódás: valamennyi OTP-fiókban csinos formaruhát öltöttek a hölgyek. Ide a dohányt! Ismerősöm alacsony, soványka és szemüveges. Bánatosan, rezignálton meséli, hogy miután estefelé hazafelé mentében korábban két alkalommal is kifosztották, elhatározta, hogy önbizalmát növelendő, vásárol egy gázpisztolyt. Hozzá is jutott könnyedén odakint a Zsarnain, ahol éppeséggel vásárolhatott volna másmilyen fegyvert is, de neki csakis gázpisztoly kellett. Elegendő az — mondta —, ha ráfogom a rablóra és megkérem, adja vissza a tárcám, különben keresztüllövöm, mint a pinty. Jól is szuperált a gázlövetű, főként lelkiekben a tekintetben, hogy ismerősöm oly' legyőzhetetlennek érezte magát, mint hajdanában egy nagymenő vadnyugati revolverhős. Ez a boldog állapot egészen addig tartott, amíg megszületett és közhírré tétetett a rendelkezés, miszerint engedély szükségeltetik mindennemű önvédelmi fegyver, így a gázpisztoly tartásához is. Törvénytisztelő ember lévén, ismerősöm el is indult az engedélyt beszerezni. Kapott a rendőrség illetékes osztályán egy nyomtatványt, amit kitöltött és ráragasztott 1000, azaz egyezer forint illetékbélyeget. Visszavitte a nyomtatványt az illetékes osztályra, ahol adtak egy másik nyomtatványt, amivel el kellett menni a körzeti orvoshoz, aki aztán töviről-hegyiről megvizsgálta - nem a fegyvert, hanem őt —, miután megállapította egyebek között, azt is, hogy nincs sérve, ezt az örvendetes tényt bejegyezte a nyomtatvány e célra szolgáló rovatába. Miután ismerősöm szerencsésen átment az orvosi vizsgán, elment egy másik kötelező vizsgára, fegyverismeretből, és az előírásoknak megfelelően lepenelt 2000, azaz kettőezer forintot. Amikor a pénzt lepenelte, az orvosi és a fegyverviselési vizsgabizonyitvány- nyal együtt, az előírásoknak megfelelően, újra megjelent a rendőrség illetékes osztályán, leadta a bizonyítványokat, aminek viszonzásául közölték vele: nyugodtan menjen haza, és várjon a fegyverviselési engedélyre — türelmesen. Várok - mondja ismerősöm. Van időm. És még örülök is, mert tulajdonképpen jól jártam, hiszen ha nem a Zsarnain, hanem külföldön veszem meg ezt az ízét, akkor meg kellett volna jelennem, coltommal együtt a Magyar Kézifegyvervizsgáló Hivatalban is. Igqz, tortúra ez a javából, s amíg végigcsináltam, gyakran eszembe jutott, hogy a bűnöző persze nem olyan lökött, mint én. Csak megveszi a fegyvert és azt mondja: ide a dohányt! - és kész. (szarvas) Január 1-től Magyarország a Biztonsági Tanács tagja Budapest (ISB) — Január 1-jétől Magyarország — az 1968—69-es tagsága után másodszor — a Biztonsági Tanács választott tagja lett. Mit jelenthet ez a tény hazánk, illetve a magyar diplomácia számára? Erről kérdeztük Endreffy Miklóst, a Külügyminisztérium Nemzetközi Szervezetek Főosztályának vezetőjét. — Az ENSZ 1945-ben aláírt alapokmánya értelmében a Biztonsági Tanács viseli a legtöbb felelősséget a nemzetközi békéért és biztonságért — kezdte összegzését Endreffy Miklós. — Bár minden aláíró egyenlő jogokat élvez, a Biztonsági Tanácsban az alapokmány kiemel öt tagállamot, amelyeknek szerepe még nagyobb. Ez az öt nagyhatalom: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és a Szovjetunió. Ök öten a Biztonsági Tanács állandó tagjai, míg a Biztonsági Tanács tíz másik tagját kétévenként újraválasztják. Bármilyen érdemi kérdésben az öt állandó tag egyike negatív szavazatával megvétózhatja a határozati javaslatot. A BT jelentőségét az is illusztrálja, hogy míg az ENSZ-köz- gyűlés határozatai az államok számára ajánlásjelle- gűek, addig a Biztonsági Tanács a tagállamok részére kötelező érvényű határozatokat is hozhat. A hidegháború éveiben persze a BT egységes fellépése az említett vétójog miatt, nagyon ritkán történhetett meg, hiszen ami az egyik fél számára kívánatos volt. azt a másik fél elvetette. — Talán ebből is fakad, hogy a közvélemény számára általában az ENSZ döntésképtelennek, sőt tehetetlennek tűnik fel. — Ez hosszú időn keresztül valóban így tűnhetett, azonban a legutóbbi néhány évben ez a helyzet alapvetően megváltozott. Az iraki —iráni háború befejező szakasza idején volt az első közös fellépés, ,s azóta számos példát lehet felhozni., hogy a BT igenis az alap- nagyhatalmak egyhangúságának elve alapján járt el. Ilyen volt például a namí- biai, vagy a kambodzsai kérdés. A legutóbbi időkben a regionális válsággócok megoldásában már a BT pozitív és aktív szerepet játszott. — A jugoszláv kérdés esetében viszont ! nem igazán érzékelhető e szerep. — Nem mindig lehet köny- nyen megoldást találni. Elsősorban a tanács el nem kötelezett tagjai azok, amelyek hosszú időn keresztül ragaszkodtak ahhoz a ma már talán fikciónak mondható állapothoz, hogy Jugoszlávia egy ország, és annak a belügyeibe nem szabad beavatkozni. Ezért a BT tulajdonképpen csak,két ülést tudott Jugoszlávia - tigyben tartani. Hiszen az el nem kötelezettek feltétele az volt, hogy csak a jugoszláv kormány beleegyezése esetén lehet a kérdéssel foglalkozni. Egyébként a Biztonsági Tanács napirendjén meglehetősen sok megoldatlan kérdés szerepel, s ez biztosítja azt, hogy a tanács, s a magyar küldöttség is igen gazdag napirenddel és sok munkával lesz ellátva. — A régi elvek szerint egy úgynevezett „kelet-európai", vagy mondjuk úgy: szocialista ország mindig ott volt a választott itagok sorában. Egyáltalán látszik még ez a kategória? S tagságunkat nem éppen a „rotációs elvnek” köszönhetjük? — A méltányos földrajzi elosztás elve alapján választják ki a BT tagjáit. Az ENSZ-ben működő regionális csoportoknak kell saját körükből jelölni. A keleteurópai csoport egy időben valóban ideológiai alapon működött. A szocialista országok csoportja szorosan egyeztette az ENSZ-ben i.s a diplomáciai lépéseit. A '89—90-es években ez megváltozott, és ma ,már a mi csoportunk is földrajzi csoportként funkcionál. Kérdése abból a szempontból jogos, hogy a BT-t.agság a korábbi kelet-urópai rotációs szokás alapján nekünk „járt”. Sőt, már két évvel ezelőtt mi „jöttünk" volna, azonban kétoldalú megállapodás alapján akkor Románia javára lemondtunk. Utólag nézve szerencsés volt ez a döntésünk, hiszen ma már egy független, demokratikus Magyarország jelenhet meg a Biztonsági Tanácsban. Mindenesetre a szavazásnál 148-an szavaztak ránk. A tagállamok száma 166, s mindig vannak hiányzók is a szavazásnál. Pontosan nem emlékszem, de száz- ötvenvalahányan voltak most ott. — 1968—69-es BT-tagsá- gunk idején — gondolom — nemigen okozott fejtörést a magyar diplomácia számára, hogy ki mellett Ikell szavazni. Ma viszont már sokkal felelősségteljesebb lesz egy-egy döntés. — Valóban elképzelhetetlen volt, hogy Magyarar- szág másképp szavazzon, mint a Szovjetunió. Ma Magyarország teljesen függetlenül határozza meg politikai lépéseit a saját nemzeti érdekeinek figyelembevételével. Ettől függetlenül persze senki sem járhat el úgy, hogy nem veszi figyelembe más fontos országok készülő lépéseit. Elég, ha csak Szlovénia és Horvátország elismerésére gondolunk. Ma a legszorosabb egyeztetést az ENSZ-ben is az Európai Közösség tagállamai folytatják egymással. Egy olyan országnak, mint Magyarországnak, melynek éppen deklarált célja az Európai Közösséghez való tartozás — célszerű figyelembe venni az EK-állásfoglalást. — Mennyiben zavarhatja ez szuverenitásunkat? — Egyetlenegy ország sincs a világon, amelyik másokra való tekintet nélkül szabhatná meg döntéseit. A szuverenitásunkat önként korlátozzuk bizonyos szervezetekhez, szövetségekhez való csatlakozással. Ilyen szempontból bizonyos fokig már maga az ENSZ-tagság is a szuverenitásból való feladást jelenti. A svájciak például ezt annyira szélsőségesen úgy érzik, hogy semlegességük érdekében még az ENSZ-tagságot sem vállalják. A szuverenitás ilyen jellegű korlátozása azonban önkéntes jellegű. Ezt természetesnek kell venni egy olyan világban, amikor az integráció erősödik, és az egyes országok szorosabban kapcsolódnak egymáshoz. Ami a BT-tagságot illeti: döntéseinket természetesen szuverén módon hozzuk meg. s szuverén módon vesszük figyelembe mások várható reakcióit. Ez a fajta döntési mód azonban ösz- sze nem hasonlítható az 1968—69-es döntési terünkkel. — Apropó Szovjetunió ... létezik még egyáltalán? Vajon mi lesz az állandó biztonsági tanácsi tagságával? — A világ vezető politikusait most ez a kérdés ugyancsak élénken’ foglalkoztatja. Fontos, hogy a Szovjetunió utódlása során olyan alakulat jöjjön létre, amelyik a legutóbbi időkben tapasztalt felelős és konstruktív magatartást tanúsítja. Én azt a reményemet tudom kifejezni, hogy a dolgok ilyen irányban haladnak. Nyilvánvaló, hogy az utódállamok külpolitikájának irányításában ugyanaz a felelős magatartás fog megnyilvánulni,, hiszen ez a szovjet utódállamoknak is érdeke. Csak így tudnak a nemzetek családjába beilleszkedni. — Végezetül: várható-e, hogy Magyarország a következő két esztendőben az érdeklődés középpontjába kerül? — Természetesen nem csak a BT-tagság az, ami a nemzetközi érdeklődés előterébe tol egyes országokat, de egy biztos: az ENSZ-ben felértékelődik szerepünk. Még arról is szólni akarok, hogy a BT a válságok .megoldásánál igen gyakran alkalmazza a békefenntartó erők helyszínre küldését. Magyarország az utóbbi néhány évben aktívan bekapcsolódott a békefenntartó tevékenységekbe. Visszatérve kérdésére: a Biztonsági Tanács az ENSZ legfőbb szerve. Azok az államok, amelyek ennek tagjai, legalábbis arra a két évre a fokozott figyelem középpontjába kerülnek. Dombrovszky Adám fill; ms» x s-f jjj I® .iSI pffei
