Észak-Magyarország, 1991. december (47. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-05 / 285. szám

1991. december 5., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Eselheide, angol fogolytábor. Papp László festménye. Nyugatok, 1944-1991 Magyarok a nyugati hadifogolytáborokban, a második világháború után Ili. Sztrájk előtt: kritikus helyzetben az élelmiszeripar NiMví kamatterhek, csökkeni jövedelmezőség Boros Béla rajza Pénzügyi egyensúly 1992-ben 1945 őszén a német- és franciaországi táborviszo­nyok meglehetősen nagy visszhangot váltották ki a nemzetközi közvéleményben. Az amerikaiak saját tábora­ikban fokozatosan új hely­zetet teremtettek és lehető­vé tették a Vöröskereszt be­kapcsolódását is a foglyok gondozásába. Erkölcsi köte­lességüknek tartották, ezen felül, hogy a francia tábo­rokban életveszélybe került embereket visszavegyék. A korabeli dokumenltuimok 200 ezer fogolyról szóltak, de nincs biztos adat arra néz­ve, hogy valójában mennyi­en kerültek vissza amerikai fennhatóság alá. Ez az in­tézkedés néhány ezer ma­gyart is érintett. Ezek egyik része a carentani, a másik része á bolbeci kórháztábor­ba került. Mindkettő Nor- mandiában, a legkeményebb partraszállási harcok színhe­lyén volt. A bolbeci táborról a ko­rábban ide télepített néme­tek, akik most mint a Stammpersonal tagjai, vagy az orvosok segítőtársai mű­ködtek, azt állították, hogy hírhedt éhségtábor volt. Mostanra azonban a körül­mények alaposan megváltoz­tak. A szigorú őrizet maradt ugyan, de a bánásmód és a körülmények alaposan meg­változtak. Motozás, létszám­ellenőrzés is volt, de volt tetvetleniftés és a megafon- ban egész nap szólt a zene. Időnként híréket is közöl­tek, de csak olyanokat, ame­lyek a németeiket érdekel­hették. A foglyok 40 sze­mélyes, kettősfalú sátrakban laktak, és a hagyományos 1 áborszervezetben mozogtak. Az élelmezés a beérkezők fi­zikai állapotához igazodott, és valóban a legyengült szer­vezet fokozatos felerősítését szolgálta. Rendszeresen volt „repeta” és voltak soron kí­vüli étkezések. Annak érde­kében, hogy az ellátás mi­nőségét és mennyiségét ösz- sze lehessen hasonlítani a korábban említett Bad Kreuznach-ival, találomra kiválasztottam az 1945. de­cember 29-i menüt: Reggelire tejeskávé kalács- csál. Ebédre vegyesfőzelék (bab, borsó, krumpli) hússal, pu­ding, kampót és tojásrántot­ta. Vacsorára tojásos kukori­cagríz aszalitszilvával, roast beef paradicsom- és borsó- salátával, feketekávé. Ehhez még tudni kell azt, hogy a normál ételadag mércéje a körülbelül 1 lite­res konzervesdoboz volt. De ha valaki kevesellte, oda- koppintottia edényét a kon- dér széléhez és kapott még egy adagot. A régi, ilyen- olyan csajkákat, evőcsészé­ket itt már mindenki kicse­rélte és 3 literes konzerv­dobozzal szerelte fel magát. A hangulat is fokozatosan javult, a szemek kifénye­sedtek, az arcok kikereked­tek, az idegeik csillapodtak. Kevesebb volt a veszekedés és az üzletelés! kedv is mintha alábbhagyott volna. Csereberélés természetesen folyt, de már csak olyan alapon, hogy valaki például nem kedvelte az aszaltszil­vát és el 'akarta cserélni csokoládéra, vagy a kiosz­tott amerikai egyenruhada­rabok méretét és fazonját kellett az ízlésnek megfele­lőre váltani. Sajnos, ezeket a kitűnő anyagból készült és praktikus ruhákat elcsú­fították az él'távolíthatatlan festékkel és kevés esztétikai érzékkel rájuk mázolt PW betűik. Tárcái Béla (Folytatjuk) Budapest (ISB R. S.) Csőd előtt áll az ágazat — hang­zott el az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezeti Szö­vetségének budapesti sajtó- tájékoztatóján. Vanek Béla főtitkár el­mondta, hogy az infláció, a belföldi fogyasztás csökke­nése, a tőkehiány és a kele­ti exportpiacok nagyarányú elvesztése nehéz helyzetbe hozta az ágazatot. Súlyosbít­ja a gondokat, hogy a kor­mánynak és a földművelés- ügyi tárcának nincs meg­alapozott agrárkoncepciója, s így a termelők és feldolgo­zók nem tudják, mit hoz a jövő. Annál inkább tisztában vannak azonban a jelen gondjaival. Megtudtuk, hogy a baromfi-, a konzerv-, a bor-, a növényolajipar, il­letve a itej- és a húsipar már a működőképességének a határán van. A tendenciák elemzése so­rán elhangzott, hogy az élel­miszeripar kamatterhei egy év alatt 10 milliárd forinttal nőttek, s ma elérik a 28 mil- liárdot. Ugyanakkor 8—10 százalékkal csökkent a bel­földi fogyasztás, s ez a csök­kenő exportálási lehetőségek­kel együtt az alapanyag- és feldolgozóipari (termelés visz- szaesésével, illetve a nyere­ség csökkenésével jár. S míg az elmúlt évben 9 százalékos vagyonarányos tiszta jöve­delmet tudhatott magáénak az élelmiszeripar, addig eb­ben az évben tovább csök­kent az amúgy is (alacsony jövedelmezőségi rátája, s csupán 2 százalékos lesz. A gazdálkodási körülmé­nyek súlyosbodása miatt erő­sen csökken a foglalkoztatot­Budapest (ISB). A mező- gazdaság idei évét, s a jövő kilátásait elemezve Nagy Tamás, az Agrárszövetség el­nöke olyan adatokat ismerte­tett sajtótájékoztatóján, ame­lyek — minti mondotta —■ „ma még csak számok, de nemsokára pofllitilkaii vetületet kaphatnak. Azért hívjuk fel rájuk a figyelmet, mert sze­retnénk a további politikai feszültségektől megkímélni az országot”.-Az Agrárszövetség adatai szerint a mezőgazdaság idei termelési szintje körülbelül megegyezett a tavalyival. Az élelmiszerexport az év végé­ig várhatóan 2,6—2,8 milli­árd dollár körül alakul, ezen belül a nettó export eléri az 1,8 milliárd dollárt, ami nagyjából megegyezik az or­szág külföldi adósságállomá­nyának ez évre esedékes ka- matterheivel. Ennek ellenére a mező- gazdaság katasztrofális jöve­tak száma: egy évvel ezelőtt még 195 ezer munkást alkal­maztak az ágazatban, idén decemberben már csak 177 ezret. A volt KGST-országokba irányuló kivitel, jóllehet a kormány év elején csak 20 —40 százalékot prognoszti­zált, 60 százalékkal esett vissza. Ekkora piacvesztést azonban egyetlen ágazat sem tud önerejéből kompenzálni, éppen ezért az államtól na­gyobb mértékű támogatást kér a szakszervezet. A tét ugyanis meglehetősen nagy, s kérdéses, lesz-e termelés az üzemekben jövőre.-Követeléseik között megfo­galmazták, hogy a kormány és az illetékes tárcák miha­marabb dolgozzák ki egysé­ges agrárkoncepciójukat, il­letve a mezőgazdaság, vala­mint az export támogatási rendszerét. Gondolják át az ágazatra vonatkozó adópoli­tikájukat, a jövő évi költ­ségvetést, s hosszabb távon azt, hogy a 0 kulcsos áfa el­törlése milyen nagy terhet ■róna a mezőgazdaságból élőkre. Az illetékesek figyelmébe ajánlatták a' Magyar Szak- szervezetek Országos Szövet­sége rendkívüli kongresszu­sának hatpontos csomagtér- vét, s kijelentették, ha a december 6—7-én tartandó Érdekegyeztető Tanács ülése nem hoz számukra kézzel­fogható eredményt, akkor december 13—18-a között ke­mény ’lépéseket tesznek ér­dekeik védelmében. S ha ek­kor sem tapasztalnak javu­lást, elképzelhető, hogy janu­árban általános sztrájkot hir­detnek. delm-i helyzetbe került — mondta Nagy Husszein Tibor, a szövetség főtitkára. A ter­melői áraik összességében a tavaszi szinten maradtak, míg az ágazat számára nél­külözhetetlen energiahordo­zók és ipari eredetű alap­anyagok árai 40 százalékkal emelkedtek, A szövetkezetek egynegyedénél várható 10 százalékot meghaladó 'va­gyonvesztés, több tízezer kis­termelő tönkrement. A szö­vetkezetek hitelkamat-költ­Jövőre a gyors ütemű tő­kebevonás hatására az ez évinél több beruházásra le­het számítani Magyarorszá­gon. Várhatóan mintegy 1— 1,5 milliárd dollár értékű ikülföldi tőke áramlik be az országba. Ez azt jelenti, hogy a ikülső egyensúlyi kö­vetelmények szigorú érvé­nyesítése mellett is lehetővé válik, hogy a folyófizetési mérleg (kismértékben defici­tes legyen, A kormány ezért úgy tervezi, hogy jövőre a folyófizetési mérleg hiánya 500 millió dollár (körül ala­kulhat >az ez évi várható 300 millió dolláros többlettel szemben. Így az erőforrások egy ré­szét — amelyeket eddig fő­leg adósságtörlesztésre hasz­náltak — fejlesztésre, beru­házásokra lehet átcsoporto­sítani. Ez lehetővé teszi a termelés ez évi jelentős visszaesésének megállítását, egy kismértékű óvatos nö­vekedés megindítását. A ségei meghaladják a 15 mil­liárd forintot. A sorbanállások következ­tében fellépő pénzhiány mi­att sok termelő nem tudja folytatni az őszi betakarítást, és nem kezdhet hozzá a ta­vaszi munkák előkészítésé­hez. November közepén a kukoricának a 40 százaléka, a cukorrépának a 30 száza­léka még a földben volt, s csak a tavalyi vetésterület aliig több, mint felién vetet­tek búzát. Az Agrárszövetség az ége­tő gazdasági problémák meg­kormány úgy számol, hogy 1992-ben az áruforgalomban is jelentős mértékű deficit alakulhat ki. A vámstatisz­tika alapján az idén a de­ficit .1,2—1.4 milliárd dollár lesz a külkereskedelemben. A jövő évi várható hiány 700—800 millió dollár körül alakul. ((Ezek az adatok lé­nyegesen eltérnek a Magyar Nemzeti Bank számaitól, .amelyek a pénzforgalmi adatok alapján (készülnek, s amelyek lényegesen kedve­zőbb képet mutatnak a kül­kereskedelemben is. Ennek elsősorban az a magyaráza­ta, hogy az MNB nem az árumozgást, hanem a pénz­mozgást követi a statisztikai kimutatásoknál.) A (kormányzat egyébként úgy számol, hogy jövőre nem éri jelentősebb csere­arány-veszteség az országot szemben áz idei esztendővel, amikor 6—10 százalékkal romlottak a külkereskedel­mi cserearányok. (MTI) oldásának előfeltételeként a megfelelő törvények meg­születését jelöli meg. „Ab­szurdum, amit a magyar parlament ezekben a kérdé­sekben tesz — jelentette ki Nagy Tamás. — Kalandor­politikai a kárpótlással, vál­lalkozásokkal kecsegtetni, anélkül, hogy a feltételrend­szert biztosítanák”. A beter­jesztett adótörvényekkel kapcsolatban gazdaságilag megalapozatlannak nevezte a szerinte túlzottan progresszív mértékű földadó bevezetését. Végül beszámoltak arról, hogy ebben az évben több, mint másfél millió forinttal támogattak különböző ala­pítványokat, népi együttese­ket, akciókat. A (bihari terü­leteik jégkárosultjalinak szer­veztek társadalmi gyűjtést — 850 ezer forint értékben —, Szabolcsban a „Magyar fia­talítok határon innen és túl” alapítvány létrejöttét (segítet­ték, illetve anyagiakkal tá­mogatták a Nyírségi ősz rendezvénysorozatát is. Az Agrárszövetség a törvényekre vár „A mezőgazdaság katasztrofális jövedelmi helyzetbe került” Mindig a reformfolyamatok élén Pozsgay Imre Kazincbarcikán Repcéből és napraforgóból motorolaj? Biodízel osztrák licenc szerint Csaknem teljesen megtelt kedden délután fél 6-na az Egressy Béni Művelődési Központ színházterme. A Nemzeti Demokrata Szövet­ség politikai fórumának elő­adója Pozsgay Imre volt. A vendég röviden vázolta a szövetség céljait, majd a fórum résztvevőinek kérdé­seire válaszolt. Pozsgay Imre Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyéről mint válságövezetről szólt. A kihelyezett kor­mányülésen elhangzott véle­ményekkel ellentétben kije­lentette, hogy a gondokat itt helyben kell megoldani. Nem az emberek átköltöztetése a megoldás, hanem itt kell — Miskolcon, Özdon, s a fal­vakban — új munkahelyeket teremteni. Emlékeztetett ar­ra, hogy a választások ide­jén az MDF-esek, a kisgaz­dák, a virágzó falura, a far­mergazdaságok megteremté­sére vonatkozó szép elkép­zeléseiket ismertették a vá­lasztópolgárok előtt. Ehelyett mára „sikerült” szétzüllesz­teni az egész agrárágazatot. A falvakban jelenleg tízszer annyi a munkanélküli, mint Budapesten. A résztvevők kíváncsiak voltak arra is, milyen szere­pet töltött be Pozsgay Imre a reformfolyamatban, .a rend­szerváltozásban. Bármennyi­re tagadják is a mára hata­lomra kerültek, a volt el­lenzékiek — válaszolt az elő­adó — mindig ott voltam a reformfolyamatok élmező­nyében. Állítása bizonyítása­ként mondta ei, kikkel együtt szervezte meg Lakitelket, hogy munkálkodásával min­dig az ügyet igyekezett szol­gálni, soha nem (törekedett személyes pozíciói erősítésé­re. Elmondta, a soproni or­szággyűlési képviselőválasz­tás eredményét nem szemé­lyes kudarcként élte meg. Személyén keresztül egy moz­galom ellen indítottak ott, akkor össztüzet. Kijelentette, a Nemzeti Demokrata Szövetség nem pántként kíván működni. Az emberek kiábrándultak a pártokból, amelyek mind­egyike válságban van. Kivé­telt a szocialista párt jelent, amelyik az előadó számára a legszimpatikusabb. Hang­súlyozta, az MSZP-ből való kilépését nem a párt céljai motiválták, hanem más jel­legű problémák voltak az okai. Pozsgay Imre vélemé­nye szerint a többi pártban napjainkra megindult a„kis- gazdásodás”, a belső torzsal­kodás. A Nemzeti Demokrata Szö­vetség kazincbarcikai politi­kai fórumán kitapintható volt Pozsgay Imre népszerű­sége. A résztvevők egy hite­les, baloldali politikusnak tartják. Személyében egy pártmentes politikust látnak aki a Hazafias Népfront jó hagyományait folytatva, a Magyar Demokrata Szövet­ség élén, képes a bérből és fizetésből élők, a vidékiek gondjainak a megfogalmazá­sára és képviseletére is. — faragó — A tervek szerint a közeljövő­ben Magyarországon is valóság­gá válik a környezetkímélő bio- dízel használata. Legalábbis er­ről folytat tárgyalásokat a Ni- kex Külkereskedelmi Részvény- társaság ausztriai leányvállalata, a Tripex, valamint a növényi alapanyagú hajtóanyag licenc- tulajdonosa, az EVVA osztrák cég. Szakértőként részt vesz a tárgyalásokban az ausztriai me­zőgazdasági intézet is. Hazánkban nagy mennyiség­ben állnak rendelkezésre olyan gyengébb minőségű mezőgazda- sági repce és napraforgó feles­legek, amelyeket ezen a módon hasznosítani lehetne — vélik a szakértők. Ausztriában évi 15— 30 ezer tonna kapacitású gyár­tósorok állítják elő speciális technológiával gyártott dízelmo­tor-hajtóanyagot. Magyarorszá­gon is egy hasonló kapacitású üzem beállítására lenne lehető­ség, ez azonban 33—<65 millió schilling beruházással valósítha­tó meg. A biodízel nemcsak import- mérséklő hatása, hanem kör­nyezetbarát volta miatt is je­lentős lehet, sőt előnyösen be­folyásolhatja közös piaci meg­ítélésünket. Amennyiben a part­nerek még az idén megállapod­nak, 1992-ben már megkezdőd­het a gyártás előkészítése. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom