Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-08 / 236. szám
1991. október 8., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szipolyok a(z aranykalászon? Az egyik tehénistálló már teljesen kiürült az izsófalvi Aranykalász Termelőszövetkezetben, s a másikban is csak lézengenek az állatok. Majd’ százzal csökkent a tehénállomány, hiszen nem kell a tej, s ráadásul a fríz borjúnak piaca sincs. Ez nem is csoda, hiszen ezek a fiatal állatok iitt a karámban igencsak soványak, a legjobb takarmánytól sem gyarapodnak úgy. mint egy magyar tarka. De hát a holstein fríz nem is való hizlalásra, kifejezetten tejelő fajta. Ez az oka, hogy nem is termékenyítenek már a tehenészetben, esetleg majd csak magyar tarka bikával. Felmondták a szerződést is a Debreceni Állattenyésztő Vállalattal, amely a törzskönyvi ellenőrzésre vonatkozott. Teljesen ellenőrizetlenné válik így az állomány . . . S jellemző napjainkra, hogy a külön ketrecekben tartott, italtásos borjak most teljes tejet kapnak. Néhány évvel ezelőtt ennek még a gondolata is bűn volt, hiszen vannak — normál viszonyok között olcsóbb — tejpótló tápszerek. Régebben itt is azokat vásárolták, ám az áruk közben nagyon felment, a tejnek pedig alig van értéke. Furcsa, fejreállt világ ... Az elnökkel, s az állattenyésztővel a tehenek utáni a lovakat nézzük meg. Legelhetnének még, hiszen az idő kellemes, ráadásul korán is van, ám a fiatalember, aki ügyel rájuk, valószínűleg megunta a kintlétet. Így az állatok most a karámban levő szénát kóstolgatják, a (takarmány itete- jén sétálnak, leszórják, pocsékolják a nehezebb időkre szánt élelmet. Nem csoda, hogy az elnök ideges lesz... A Shagy a arab lovakkal három éve kezdtek foglalkozni, amikor Bábolnáról, s az ország több más helyéről vásároltak néhány kancát. Lassan jövedelmet is hoz az ágazat, hiszen az első évben született csikók most érték el a hároméves kort, amikor már értékesíthetők. Az optimális időpontot, s a legnagyobb bevételt az ötéves kor jelentené, amikor a ló már megy nyereg alatt, fogatban, s szépen ugrik. Ám ezt nem biztos, hogy ki tudják várni... Egy másik tanyán a húsmarhákat szeretnénk megnézni, de nem értek még le delelni. Megtudom, hogy ezt a telepet rövid ideig egy A MARGARÉTA SZERETI ÖNT! ^MARGARÉTA <4 KATALÓGUSÁRUHÁZ INT) |300 Budapest, Pf. 130. magángazda bérelte, aki ju- hászaittal próbált foglalkozni, de inkább csak pusztultak nála az állatok. A mai napig tartozik a tsz-nek, folyik a pereskedés, nem is beszélve arról a lepusztult környezetről, amit maga után hagyott. A húsmarhákat — mintegy száz magyartarka állat — télre majd a központi istállóba hajtják, hiszen ott közelebb van a takarmány is, az ember is. Am amíg lehet, a legelőn vannak a jószágok, hiszen amíg arról fel tudják venni a szükséges energiamennyiséget, addig fölösleges a drágább, megtermelt takarmányból jóllakniuk. A növénytermesztési főágazat igazodik az állattenyésztéshez. Annak szálas- és szemesitakarmány-szük- ségletót termeli meg. Csak rozsot és zabot vetettek, s van még egy kevés napraforgó. A búza sokáig itt is meghatározó volt, ám az értékesítési bizonytalanság miatt felhagytak vele. Meg aztán az üzemanyag is olyan drága, hogy nincs az a termésmennyiség, amellyel ki lehetne gazdálkodni. A Szeles-tanyán ismét néhány lovat látunk, itt van a Koheiilan vérvonalú arab mén Csehszlovákiából. Öt az elmúlt évben Használták fedezésre, 'S itt van a mostanában Svájciból (kölcsönzött Gazai csődör is, Dinár, ö a következő nemzedékibe örökíti majd értékes génjeit. Innen lóháton folytatjuk utunkat a határba. S bár — kezdő lovasként — .inkább a két lipicai kanca mozdulataira, jelzéseire figyelek, azért a táj is megragad. A határ távolabbi része már Putnok- hoz tartozik, de a napraforgó még az izsóiaiké. Érettnek látszik, nemsokára kezdik aratását. Itt már régen nem regi ónoznak, nincs arra pénz, meg az itteniek nem is igazán hisznek benne. Hiszen előfordult már, hogy a megázott vegyszeres napraforgó közepe teljesen kirohadt. A tanyára visszatérve az elnök kér egy kis időt, hogy befogjon a székérbe, s elszállíthassa az értékes is'tál- lótrágyát. Ami most csak gyűlik, hiszen a szórására nincs pénz. Meg lehetőség sem. A munkák most nagyon összejöttek. De megoldják majd valahogy, semmiképp nem szeretnék, ha kánba veszne. Arra kérem Kovács István elnököt, hogy hasonlítsa ösz- sze a három évvel ezelőtti, s a mostani állapotokat. — Három évvel ezelőtt még azt reméltem, hogy olyan idők jönnék, mikor az alaptevékenységből is meg lehet élni. Ezért fejlesztettünk. A tgjelo állományt 150- ről 200-:ra, az anyajuh-létszámot 1000-ről 1600-na növeltük. Hízómarhát állítottunk elő vásárolt alapanyagból is, beindult a baromfi- ágazat 100 ezer ősükével, évi 60—70 lovat értékesítettünk vágóllóexiportként, s háztájiba kihelyezett sertései is voltak a szövetkezetnék. A növénytermesztésben próbálkoznunk dinnyével és szárazbabbal, illetve akkor is igazodtunk az állattenyésztés szükségleteihez. Jól működtek a kiegészítő tevékenységeink, a sütőüzem, lakatosüzem, a műanyiagdaráló üzem a BVK-ban, s ötven főt foglalkoztatott parképítő ágazatunk is. A ,gépparkot is felújítottuk. Vásároltunk új kombájnokat, erőgépeket. Emelkedett a műtrágyia-fel- hasZnálás .szintje is. — Most viszont folyamatos a leépítés ... — Év végére ötven tejelő tehénnel számolunk, 700 lesz az anyajuhok száma, értékesítettünk 60 ezer csirkét, ám újabb telepítés nincs, vágóló, sertés nincs, csak rozsot és zabot vetünk, meg talán silókukoricát és napraforgót. De az 1400 hektár szántóterületünk egyihanmada ugaron marad. A melléktevékenységek közül már csak a sütőüzem működik jól, illetve megmaradt a parképítő ágazat, 12 fővel... — Lát valami kiutat? — Olyan körülmények közé kényszerítettek bennünket, hogy ha szeretnénk is megerősödni, energiánk már nincs hozzá. Tavaly augusztustól minden hónapban különböző értékesítésekből fizetjük a bérekét. Vállalkozni, újrakezdeni tőke nélkül nem léhet, s az helyben pedig nincs. Nem tudom, hogyan szerveződünk majd újjá, s hogy történik majd a vagyonfelosztás. Ám a mezőgazdaságban nincs arra idő, hogy várjunk, s hosszasan gondolkozzunk, hiszen az ősszel el nem végzett munkát tavasszal már nem végezhetjük el... Dobos Klára • Kihasználták az őszi jó időt az elmúlt hét végén a mezőgazdaságban. A megyénk földjein szombaton és vasárnap sok géppel találkozhattunk. A Szerencsi Állami Gazdaság közel 800 hektáron termel cukorrépát. Szombaton a 35 hektáros óharangodi területen szedték és rakták prizmába a gépek a cukor alapanyagát. A Bodrogközben, az úgynevezett Bikarakodón a bod- roghalmi Szabad Föld Mgtsz két dolgozója őszi búzát vetett. Ignáth András Rába- Steiger géppel tárcsázásos ta- lajelőkészitést végzett, míg Móré György gépével a jövő évi kenyérnekvalót juttatta a földbe. Laczó József felvételei A megyei önkormányzat gazdasági kapcsolatokra törekszik Á német ajánlat több, mint reKiamnoraozo A megyei önkormányzat sokoldalú törekvése a gazdaság élénkítésére, eredményesnek bizonyul! Ez év júliusában testvérmegyei kapcsolat létesült íBorsod- Abaúj-Zemplén és a Rhein. gau Taunus tartománnyal. A_ tárgyaló szakemberek elsődleges célként a gazdasági kapcsolatok fejlesztését jelölték meg. A közelmúltban a német tartomány képviseletében a Wiesbaden! Ipari és Kereskedelmi Kirendeltség vezetője, a Degewe reklámcég nevében ajánlatot tett magyar partnerének: a megye településein időt álló, reprezentatív kivitelű utcai hulladékgyűjtőket, illetve biztonsági korlátokat állít fel díjtalanul. Ennek ellentételeként tíz évig jogosult ezeket a tárgyakat saját célú reklámhordozóként felhasználni. Természetesen elsőbbséget biztosítanak a helyi vállalkozók ez irányú igényeinek, elfogadható áron, A megyei önkormányzat mérlegelve a kedvező ajánlatot, javasolta német partnerének a reklámhordozók helyi gyártását közös vállalkozás keretében, illetve a késztermékek külpiaci értékesítését a környező országokban is. Az időközben végzett felmérés eredménye: városaink polgármesterei szinte kivétel nélkül támogatják a megyei önkormányzat elképzelését. Sőt, két potenciális gyártó vállalat is jelezte részvételi szándékát a soron következő tárgyalásokon. Az elmúlt hónap végén Miskolcra érkezett a Degewe két társtulajdonosa, Michael Schoeller és Thomas Bayer úr, kíséretükben Ghéczy Zsolttal, a Wiesbaden! ipari és kereskedelmi 'kirendeltség vezetőjével. A dr. Szabó György vezette tárgyaló delegáció a közös vállalkozásra tett javaslatát a német partnerek elfogadhatónak ítélték, s megígérték, a megvalósítás részleteire október második felében visszatérnek. — ete — Tej kartondobozban Üj csomagolási technológiát vezettek be a Fejér— Komárom—Esztergom Megyei Tejipari Vállalat tatabányai gyárában, a hagyományos műanyag zacskók: helyett félliteres kartondobozokba töltik a tejet. Igaz, ez kissé megdrágítja a terméket, de a dobozos tej tovább tárolható, az egynapos szavatossági idő három napra emelkedik. A csomagolóanyag, környezetkímélő módon semmisíthető meg, illetve a szemétbe kerülve egyszerűen elkorhad. A tatabányai gyárnak a svéd Tetra Pak, a világ egyik legnagyobb csomagoló vállalata szállítja a kartondobozokat, a magyar cég egyelőre és kísérletképpen r Uj utcanevek Edelény Város Önkormányzata az alábbi utcák elnevezését megváltoztatta. Eszerint az Alpári Gyula utca a Váralja utca, az Április 4. utca a Miklós Gyula utca, az Április 4. köz a Rozmaring utca, a Felszabadítók útja a Szentpéteri út, a Gagarin utca a Mátyás király utca, a Gorkij utca a Málomszög utca, a Hámán Kató utca a Kővágó utca, a Kende Kálmán utca az Üj- templom utca, a Korvin Ottó utca a Patak utca, a Kun napi 3000—4000 liter tejet tölt a háromszög alakú gúlát formázó dobozokba|; azonban a kereslethez igazodva növelik a mennyiséget. (MTI) Edelényben Béla utca a Napsugár utca, a Majakovszkij utca a Tömöri Pál Utca, a Május 1. utca a Császtai út, a Mező Imre utca a Mező út, a Nép- köztársaság útja a Kender- földi út, a November 7. utca a Bányász utca, a Rudas László utca a Fűzfa utca, a Sallai Imre utca a Lévay József utca, a Tanácsköztársaság útja a Tormás út, a Vörös zászló utca pedig a Csalogány utca nevet viseli a jövőben. Őszi mezei szorgalom
