Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-31 / 255. szám

£7 n r —■> XLVII. évfolyam, 255. szám M 1 1991. október 31. ü Csütörtök JU D Ára: 5,80 Ft BORSOP-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA A megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Miskolci Malomüiemében szinte folyamatosan készül a kenyér-, a rétes- és a finomliszt. Egyik képünkön az Arist,»,, "aoan forognak az őrlöhengerek, már a végtermék, a zacskós liszt csomagoló berendezését P al or'ohengerek munkatermét látjuk, a másikon Fotó: Főj tán László Budapest (ISBiR. S.) A kereskedelmi szféra hatékonysága alacsony, a költség­szintek viszonylag magasak, a kis- és a nagykereskedelem elkülönülése pedig egy elavult szervezeti rendszernek a bizonyíté­ka — állítják azok a hazai és világbanki szakemberek, akik október közepe óta tár­gyalnak e terület fejlesztési lehetőségeiről. A szerda délelőtti sajtótájékoztatón meg­tudtuk, jövőre valószínűleg hitellel is tá­mogatja a Világbank a magyar kereskede­lem átalakítását. S bár a bank tanácsa naég nem döntött az összeg nagyságáról — az a határozat a tervek szerint a nyáron születik meg —, azért az érdekelt magyar bankok már végeztek számításokat a szük­séges összeg nagyságára vonatkozóan. Ezek szerint durván 100 millió dollárnyi hitel kellene ahhoz, hogy a kitűzendő kereske­delmi fejlesztéseket megvalósíthassák. A tervek szerint a hitelt jövő év szep­temberétől vehetik igénybe az érdekelt vállalkozók, s az eddigi gyakorlattól elté­rően, a keretnek mintegy 30—40 százaléka forgóeszközök finanszírozására is felhasz­nálható. A világbanki program figyelemre méltó új vonása a komplexitás — tudtuk meg az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium illeté­keseitől. A program sikeres megvalósítása érdekében ugyanis — a hitelfelvétel lehe­tőségén túl — nemcsak a szakképzés és a technikai segítségnyújtás elemeit tartal­mazza a Világbank tervezete, hanem, meg­fogalmazza azokat a feladatokat is, ame­lyek megoldásai a megfelelő szakmai és gazdasági kapcsolatok kiépítését szolgálják. A program tehát olyan műszaki és egyéb „ fejlesztéseket kíván támogatni, amelyek a termékeknek az előállítótól a fogyasztókig történő eljuttatását segítik, illetve e terü­letet modernizálják. A napokban lezáruló harmadik tárgya­lási forduló már most is jelentős eredmé­nyeket hozott: a hazai és a világbanki szakemberek megegyeztek minden fonto­sabb kérdésben, s így nincs akadálya an­nak, hogy az áruforgalom és az értékesí­tés műszaki feltételeinek javításával, a korszerű marketing módszerek alkalmazá­sával. valamint a szervezetrendszer fejlesz­tésével a fogyasztók szempontjából is ol­csóbbá és jobbá tegyék a honi kereske­delmet. Jövő áprilistól csak forintért A jövő év március 31-én érvényüket vesztik a konvertibilis valutáért történő belföldi árusításhoz korábban kiadott de­vizahatósági engedélyek — olvasható a m°st megjelent kormányrendeletben. Azaz 1992. április 1-jétől a valutás üzletek csak forintért árusíthatnak. Kivételt mindössze a zárt árusítású dip­lomataboltok, valamint a nemzetközi sze- roélyforgalom számára nyitva tartó tranzit­területeken működő üzletek jelentenek. (MTI) Hazánkba érkezett a NATO főparancsnoka John R. Galvin tábornok, a NATO Európai Szövetsé- Ses Haderőinek főparancs­noka tegnap délelőtt, Für Lajos honvédelmi miniszter Meghívására — küldöttség élén — hivatalos látogatásra Budapestre érkezett — tájé­koztatta az MTI munkatár­sát Keleti György ezredes, a HM szóvivője. A látogatásra a NATO 1990. évi londoni és 1991. évi koppenhágai deklarációja ér­telmében kerül sor, amelyek szorgalmazták a közép- és kelet-európai országok kato- r'ai szervezeteivel történő kapcsolatteremtést. A vendégek a Hősök terén koszorút helyeztek el a Ma- 8-Var Hősök Emlékművénél. Felkészülés a csőddömpingre Budapest (ISB/K. T.) A pénzügyi-gazda­sági összeomlás a következő évben meg­érint jószerével minden gazdálkodó szer­vezetet, kit adósként, kit hitelezőként — ezen alapgondolat jegyében rendezte a csődeljárás, a felszámolás és a végelszá­molás jövő év elejétől hatályos új szabá­lyairól szóló szakmai fórumát szerdán a fővárosban a Co-Nex-Training konzultáci­ós cég. Az egy hete a hivatalos lapban megje­lent csődtörvény rendelkezései 1992. január 1-től alkalmazhatók. A fórumon előadó pénzügyminisztériumi főosztályvezető, Pil­lér András elsősorban arra hívta fel a mintegy kétszáz gazdasági társaság, szövet­kezet, külföldi tőkeérdekeltségű vállalkozás képviselőiből álló hallgatóság figyelmét, hogy a csőd, az ahhoz kapcsolódó eljárás nem jelenti a világvégét, sőt! Közismert, hogy számos Vállalat likviditási gondokkal küzd, gyakorlatilag a kölcsönös tartozások, a különböző mértékű kamatlábak szövevé­nyei tartják egybe a nagy gazdálkodó egy­ségek szféráját. A pénzügyi tárca állás­pontja szerint az új törvény jó menet­renddel szolgál a hitelezők rangsorolására, kielégítésük, módozataira, az esetlleges új­raindulás lehetőségeire, természetesen ga­ranciákkal egyetemben. A fórum összességében sok támpontot nyújtott az eligazodni vágyók számára az új törvény alkalmazásáról, ám figyelemre méltó, hogy az előadások során utalássze­rű mondatok sem hangzottak el a tömeges csőd- és felszámolási eljárásoknak a nem­zetgazdaságra, illetve a társadalom egészé­re kiható következményeire. MS lÉaniiili Borsodban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szep­tember végén 35 146 munkanélkülit tartot­tak nyilván, s ez a szám október végére csaknem negyvenezerre emelkedett. A munkanélküliség Miskolcon, Szerencsen é« környékén, valamint Ózd térségében öltött veszélyes méreteket — hangzott el a Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyei Munkaügyi Tanács tegnapi, miskolci ülésén. A tanács képviselői ez alkalommal meg­ismerkedtek az Észak-magyarországi Regio­nális Munkaerőfejlesztési és Átképző Köz­pont munkájával is. Az intézményben o tervek szerint évente 32 szakmában 2400— 2500 munkanélküli részére teszik lehetővé az átképzést. Az ózdi és nyíregyházi ki- rendeltségekkel együtt mintegy 10 ezer munkanélküli szakmaváltása oldható meg. Az átképzés a munkanélküliek részére ingyenes, annak költségeit a foglalkoztatá­si alapból fedezik. Mint Balabán Péter, a központ igazgató­ja az ülésen elmondta: a munkanélküliség az átmenet elkerülhetetlen velejárója, hi­szen folyamatosan szűnnek meg vállalatok és jönnek létre újak. Ebben az évben 50 szakmában 90 átképző tanfolyamot indí­tott a megyei munkaügyi központ. (MTI) Százezer tonna búzát adunk el Albániának Az Európai Közösség (EK) szeptember közepén döntött arról, hogy búzát vásárol Magyarországtól az éhező Albánia számára. Az üzlet közvetítői jogát a pécsi székhelyű Terraholding ne­vű cég nyerte el, s ötvenezer tonna búzát már el is ad­tak. A fennmaradó másik ötvenezer tonna gabona sor­sa még bizonytalan, de va­lószínű, hogy az EK ennek a megvásárlását is lehetővé teszi Albánia számára. Az első tételért járó 5 millió ECU-t mindenesetre m,ár szeptemberben elkülönítette a közösség a magyar szállí­tók részére, s várhatóan hamarosan döntenek majd a további milliókról is. Születésének 200. évfordulóján r Pozsyay Imre Ozdon Mai tael a feelelróftez Szobor Széchenyinek Munkáskörnyezetben rég­óta megszokott már, hogy a rendezvényeket, gyűléseket, fórumokat akkor kell kezde­ni, amikor a hazafelé tar­tók előtt megnyitják a gyár­kaput. Csakhogy Ózdon egy ideje meglehetősen sokan vannak a kapukon kívül a műszakkezdettől függetlenül is, a nap bármelyik szaká­ban. Ráérnek délelőtt is, dél­után is, ám a rendezvények­től egy ideje elfordult a he­lyét kereső munkás. Talán a régi reflexek alapján most is délután kettőre hirdették' meg a Nemzeti Demokrata Szövetség fórumát, amire vi­szont nagyon sokan voltak kíváncsiak. Az egykori ka­szinó épületének tükörtermé­ben a kezdéskor már nem is volt szabad szék. Nyilván óriási szerepe lehetett ebben annak is, hogy a fórum vendége Pozsgay Imre, az NDSZ ügyvivője, a mozga­lom egyik megteremtője volt. (A másik ügyvivő Bí­ró Zoltán, nem tudott jelen lenni a nagy érdeklődést ki­váltó kortes-rendezvényen. (Folytatás a 2. oldalon) „Széchenyi újító és meg­tartó szelleméhez kell visz- szatérni” — hangzott el tegnap a „legnagyobb ma­gyar” miskolci emlékünnep­ségén. A rendezvény színhe­lyén: a Miskolci Akadémiai Bizottság székháza volt, be­szédet mondott Kosáry Do­mokos, a MTA elnöke, le­leplezte, felavatta Gulácsy- Horváth Zsolt művét, gróf Széchenyi István mellszob­rát. A megjelenteket dr. Terp- lán Zénó, a MAB elnöke köszöntötte. Jelen volt több akadémikus, a megye és Miskolc önkormányzatának képviselője, valamint a Szé- chenyi-család tagjai. Gróf Széohenyi István 200 évvel ezelőtt szülétett. Volt katona, aranyifjú, s ifjon is bölcs magyar. Döbling nem megoldás volt, csak fu­ra, tragikus fintora a sors­nak. A magyar sorsnak! A múlt század jeles politiku­sai közül, sok más mellett, Széchenyi azzal emelkedett ki, hogy ő már a szabadság- harc előtt is rendelkezett nemzetközi politikai ismere­tekkel és tapasztalatokkal. A szónok Kosáry Domokos mondta: „Minden eszközt megragadott arra, hogy az ország fejlődését előremoz­dítsa.” — Vallotta — hang­zott el —, hogy európai tu­lajdonság a sokféleség. Ma­gyarország ilyen. Sokszínű. Ma jobban értjük Széche­nyit, mint eleink. Mert ha­sonló a helyzet, bár a körül­mények és a napi tennivalók mások. A szándék és a tö­rekvés közös: megteremteni azt a civilizációt, amely ajánlólevél a civilizált Euró­pába. A miskolci malomban Világbanki hitel a kereskedelem fejlesztésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom