Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-03 / 232. szám
1991. október 3., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 Ski fiiján, de new löldlzraoadl... Édességet, gyógyteát a Postától Bevallom töredelmesen, az interjú címe nem az én postaforgalmi-távközlési agyam szüleménye, 'hanem igen tisztelt riportalanyom, a Miskolci Postaigazgatóság „first lady”-jének utolsó mondata, mellyel a számomra — de véleményem szerint igen sokak számára — érdekes és főleg tanulságos — interjút befejezte: Kiss Ernőné, a Miskolci Posta- igazgatóság forgalmi igazgatóhelyettese, aki harminc éve postai dolgozó. — Köztudott, bogy a 'Magyar Posta Vállalat nem éppen a legrózsásab'b anyagi helyzetben van. Mi a helyzet most fél év elteltével a Miskolci Postaigazgatóságnál? Milyen intézkedéseket tettek a bevétel fokozása érdekében? — Igazgatóságunk anyagi helyzete, a bevételeik alakulása az országos helyzet átlagát nem éri el. — Mi okozza ezt? — Köztudott, hogy különösen Borsodban igen sok vállalat válik fizetésképtelenné — magyarul csődbe megy. Már hosszú idő óta sem belföldi, sem külföldi tőke nem jön erre a területre. Igazgatóságunk területét a lakosság fokozatos elszegényedése jellemzi, így csak a részükre legszükségesebb szolgáltatásokat veszik igénybe. — Milyen intézkedéseket tett az igazgatóság a bevétel növelése, illetőleg szinten tartása érdekében ? — Mivel az igazgatóság területén mintegy 4000 postás dolgozó megfelelő munka- és életkörülményeiről kell gondoskodnunk és az igen nehéz anyagi körülmények között is minőségi szolgáltatást kell biztosítanunk a csökkenő postai forgalom, illetőleg bevétel kompenzálására, kereskedelmi és — a kornak megfelelő — szolgáltatásokat vezettünk be, úgy tűnik eredményesen. — Mégpedig? — Bevezettük a hivataloknál a dohányáruk árusítását. Ezt kiterjesztjük az édességfélék árusítására is, mivel erre is rendelkezünk engedéllyel. Szerződtünk az ÉMÁSZ-szal. A villanyszámlák beszedésére olyan előnyös szerződést tudtunk a vállalattal kötni, hogy a saját bevételünk (illetve) „bizniszen” kívül a kézbesítőknek még beszedett számlaként jelenleg 4 Ft ösztönző jutalékot is tudunk fizetni. Tervezzük, hogy a természetgyógyászokkal is felvesszük a kapcsolatot és gyógyteákat, valamint egyéb természetgyógyászati termékeket is árusítunk, természetesen megfelelő kereskedelmi jutalék ellenében. Hadd említsem még meg, hogy ez ideig szerződésünk van 6-féle lappal, melynek alapján hivatalaink a szerződött lapokba szánt hirdetéseket felveszik. Ez — megítélésem szerint — jó üzlet. — Hallottam valamiféle „üzletről” a kereskedelmi bankokkal is. — Igen. Kapcsolatban vagyunk a területünkön lévő kereskedelmi bankokkal is, bevezettük a zártrendszerű pénzfeldolgozást. Ez területünkön két hivatalban működik sikeresen (mintegy 30 milliós bevételt eredményezve). Erről — a biztonságot figyelembe véve — nem kívánok nyilatkozni, csupán annyit, hogy ez a szolgáltatás biztonsága mind emberileg, mind technikai berendezésekkel biztosítva van és a közeljövőben előreláthatóan az OTP-vel is szerződünk pénzszállításira. — Mi van „szerelmével”, a hírlapszolgálattal? — Tudom, az árusok privatizálása érdekli leginkább. Ez a kérdés még mindig tárgyalás alatt áll. Földönjáró ember szeretnék maradni, de nem földhözragadt. Ha a hírlapárusítás privatizációja kérdésében végleges döntés születik, szívesen nyilatkozom. Horváth Dezső A tűzifára figyelve Az erdőben válogatni is lehet Megszűnt a központi ellátás — így nemcsak a Tüzép telepek vásárolhatnak téli tűzifát, hanem kereskedők, magánosok is közvetlenül, hogy azt ne mondjuk „közvetítő nélkül” juthatnak hozzá. Mint azt Varga József, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgató helyettese elmondotta^ jelenleg is -mintegy 25—30 ezer köbméter tűzifát készleteznek az erdőkben. A kitermeléssel együtt folyamatos a válogatás is, így az ellátásban nem várhatók nehézségek, zavarok. A kitermelés helyén nemkülönben pedig a rakodókon ka- lickákba, úgynevezett sa- rangokba rakva várja a vásárlókat a tölgy, bükk, cser, gyertyán, sőt még az akácokból is összerakott készletek. Ki-ki tetszése szerint válogathat a tűzre- valóban, amelyet az erdészeteknél, az igazgatóságokon kell megrendelni. Kívánságra — térítés ellenében — erdészeti fuvarral is házhoz szállítják — de a vevő saját maga is elszállíthatja. Aki azonban nem közvetlenül az erdészetektől akarja beszerezni a télirevalót, az továbbra is megrendelheti azt a kereskedelemben, hiszen azok is vásárolhatnak, rendelhetnek a gazdaságtól, s így juttathatják, adhatják el a kisfogyasztóknak. A fakitermelést az erdő- gazdaság zempléni erdőségektől a iBükkön keresztül az alföldi településekig végzi a vágásérett területeken, ahol az úgynevezett véghasználatra termelik ki a rönköket. Magyar világszabadalom — sárgarépából Negyven százalékkal csökkentette a természetes bé- tankarotin árát a tatabányai Dárius Rt., miután kikísér- letezték a legtöbb hatóanyagot tartalmazó répafajtát. Huszonkét féle hazad és külföldi vetőmaggal végeztek összehasonlító vizsgálatokat. s ennek alapján a megbízott termelőktől most már olyan répát kap feldolgozásra a Dárius, amelyből a legtöbb béta-karotint lehet kivonni. A tatabányai Dárius a sárgarépából magyar világ- szabadalom hasznosításával állítja elő a természetes hatóanyagot. Az emberi szervezet a béta-karotinból elégíti ki A-vitalmlin szükségletét. Számos külföldi vizsgálat egybehangzóan igazolja, hogy megfelelő szintű béta-karotin hatására csökken a daganatos megbetegedések gyakorisága, megnő a szervezet, ellenállólké- pessége és lassul az öregedés folyamata is. A természetes készítmény legfontosabb előnye a szintetikussal szemben, hogy semmiféle káros mellékhatása nincs. Jelenleg félüzemii körülmények között állítja elő a ktárius a természetes hatóanyagot. A termelés növelésére és a termék árának további csökkentésére már építik azt az új gyárat, ahol jövőre nagyüzemi körülmények között állítják elő a Encs város önkormányzatának háromtagú delegációja — a polgármester és két képviselőtestületi tag — utazott a kárpátaljai 70 ezer lakosú kisvárosba, Ko- lómiába. A település az Osztrák—Magyar Monarchia idején a birodalom legkeletibb városa volt. Jelenleg is él itt néhány magyar. A város híres fájáról és faipari termékeiről. Kolómiia üzemeinek vezetői már régen keresték a gazdasági kapcsolatok kiépítésének lehetőségeit. így alakult Iki gyümölcsöző együttműködésük a miskolci székhelyű Kárpátia Kf,t.-vel. A cég vezetői kalauzolták el először a kolómiaiakat Encs- re ez év augusztusában, hogy tájékozódjanak a gazdasági kapcsolatok 'kialakításainak lehetőségeiről. A delegációt a kölóm'iai tanácselnök vezette, tagjai között béta-karotint. Komárom- Esztergom megyében a készülő esztergomi Suzuki- gyár mellett jelenleg ez a második — milliárdos nagyságrendű — beruházás. pedig gazdasági vezetők voltaik. A 'két város vezetői találkoztak az ungvári nemzetközi kiállításon és vásáron is. A kolómiaiak által kezdeményezett kapcsolatfelvétel szándékát örömmel fogadták Encsen. Az önkormányzat, az encsi faüzem, a bútorgyár és az élelmiszeripari vállalatok is látnak „fantáziát” az együttműködésben. A város önkormányzati testületé — az érintettekkel történt megbeszélés, egyeztetés alapján — elkészítette a testvérvárosi együttműködés tervezetét. A Kolómiába utazott delegáció aláírta a megállapodást. Az okmány két város között épít hidat, de reméljük, megvalósítása nemcsak gazdasági előnyökkel jár. Bár, hói esaik ezt hozna az encsi konyhára, annak is örülhetnénk. Encsi delegáció Kolóniában A községháza a Szent István utcán Ahol kimondják o boldogító „igeit” A polgármester hivatali szobájának ablakai a Szent István utcára néznek. Fel- sőzsolca főutcájára, amely valami szerencsés véletlen folytán mindig megőrizte eredeti nevét, senkinek sem jutott sohasem eszébe, hogy átkeresztelje. Van aztán egy másik ablaka is a szobának, az utcai fronttal szemben levő falon. Onnan lepillantva szép, de ma még eléggé ritka látvánnyal találkozik a szemlélődő. A községháza földszintjéről nyíló, hatalmas belső térkiképzésű házasságkötő terem látható fent- ről, az ovális ívelésű, fából készült álmennyezettel egy magasságból nézve. Lentről a látvány még teljesebb és — természetesen — ünnepélyesebb. Ami italán szokatlanul hat az előző évtizedek jellegtelen, monstre- szüleményeinek hatása után: bensőséges és családias hangulatot áraszt, ám az összbenyomás mégis ünnepi. Ahogy ez annak a bizonyos „igen”-nek a kimondásakor megérinti az embert, s egy kicsit elfogódattá, megille- tődötté iteszi... — Hallottam már ifjú házasulandóktól, hogy az az érzésük, mintha egy kis kápolnába lépnének — mondta Fehér Attila polgármester. S ahogy nézem a fent- ről érkező fényt, a különös vizuális élményt adó álmennyezetet, a hófehér falaikat és a színben jól hozzáillő belső berendezéseket — nagyon is egyetértek a fiatalokkal. A házasságkötő terem akkor létesült, amikor a ’80-as évek végén Rudolf Mihály építész tervei alapján, hozzáláttak a községháza újjáépítéséhez, s egy teljesen új épületszárny kialakításához. A századvégi, hagyományos sátortetős, jellegtelen falusi épületből olyan községházát álmodott a tervező, amire büszkék a helybéli emberek, s méltán áll meg a látvány kedvéért az idegen, az átutazó is. A házasságkötő terem belsőépítészeti terveit az Óbudai Alkotó Közösség készítette. A kerámia-dombormű — mely a település régi és új részének rajzolata —Vin- cze Ildikó kerámiaművész alkotása. Szintén az ő munkája a községháza kapuja fölötti balkonon levő kerámiadíszítés is. Az alkotások elkészítésének munkájában segítői voltak az alkotónak a siklósi kerámiasltúdió tagjai is. Évente 45—50 fiatal pár köt itt házasságot. Jó néhányszor megtörtént már, hogy Miskolcról jelentkeztek be a boldogító „igen” kimondására a párok... (gyárfás—fojtán) Magyar magántőke a szovjet piacon Nagyszabású kísérlet A négy magyar magántulajdonú vállalat által alapított New Bank Management Consortium újfajta üzleti módszerek alkalmazásával indított nagyszabású akciót a szovjet piac visszahódítá- sára. A konzorcium elsősorban magyar élelmiszeripari termékeket szállít a Szovjetunióba. Eddig már 500 millió dollár értékű szerződést kötötték. 140 tonna élelmiszert szállítottak ki, amélyböl 20—20 tonna élel- miszersegélyt juttattak Moszkvának és Szentpétervárnak. A kezdeményezés újszerűsége abban rejlik, hogy a konzorcium 100 százalékban saját tulajdonú vállalatot alapít például az Orosz Föderációban. így a magyar áruk ellenértékéként ugyan rubelt kap, viszont joga van a rubelért vásárolt árukat külföldön értékesíteni. A Szovjetunióban igen kereseti élelmiszeripari termékekért cserében stratégiai árukhoz, például fához, olajhoz, nemesfémhez és egyebekhez juthatnak, viszonylag kedvezményes áron. Ez azonban csak egy részét képezi az ellentételezésnek. Fizetésként, vagy fizetési biztosítékként a magyar konzorcium elfogad bérleti jogot ingatlanokra, illetve koncesz- sziós jogokat termelő vállalatokra vagy olajkutalkra. A felsőzsolcai házasságkötő terem
