Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-03 / 232. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 14

1991. október 3., csütörtök

Hosszú az út a piacgazdaságig

Munkanélküliség a Szovjetunióban

Az idő pénz!

Nem nehéz megjósolni, hogy nem ez az utolsó írás, amely a szakmai pályázatokkal foglalkozik. Rengeteg buktatója van ugyanis annak, hogy a valóban megfelelő ember kerüljön a megfelelő helyre. A nyáron Szikszó város lakóinak kedélyét borzolta fel egy pályázat, amely azt célozta, hogy a palackos gáz szállítását tudja biztos kezekben a polgármesteri hivatal.

Történt pedig, hogy július

2-ai dátummal megjelent a polgármester felhívása: aki megfelel a feltételeknek, jelentkezzen gázszállításra. A hirdetmény mindössze húsz naipot hagyott az erkölcsi bizonyítvány, a szükséges vizsgák — gépkocsi, kezelői — beszerzésére. A pályázatra végül is heten jelentkeztek, s a szállítás jogát Kerekes Sándorné nyerte el, aki korábban is — másodállásban — ezzel foglalkozott. A polgármesteri döntés természetesen sokaknak nem tetszett.

Szűcs István, az egyik pályázó:

— Egy nappal a beadási határidő után megkaptam a nemleges választ. Írtam egy levelet a polgármesternek, amiben kifogásolom a döntést, mert a PB-gázpalack kezeléséről a feltételként szabott vizsgát csak akkor tehetem le, ha már elnyertem a pályázatot, így világos, hogy ezt nem is szabhatták meg feltételnek. Kisteherautóm már akkor is volt, az erkölcsi bizonyítvány ügyintézési ideje pedig 30 nap, tehát túl sok a határidőhöz képest.

Kaposi Zoltán vállalkozó, a Marika divatáruból! vezetője:

— Mondtam az Istvánnak, jelentkezzen, mert a gázszállításiban fantázia van, többen is foglalkozhatnak vele, hiszen nagy körzetről van szó. A Szikszó című lapot én is terjesztem, így tudom, hogy július 13-án kaptuk meg, tehát tulajdonképpen egy hetük volt a pályázóknak arra, hogy mindent beszerezzenek. Ez nagyon kevés, úgy érzem, a pályázat előre eldöntött, lejátszott volt.

Hozzáteszi még, hogy Ke- rekesnét már — nevetséges összegre — megbüntette az önkormányzat, mert otthonában árusított gázt. Kaposi Zoltán úgy érzi, a polgármester elfogult volt, amikor annak adta a szállítás jogát, akit korábban megbüntettek. „Hol itt a szabad verseny, a piacgazdálkodás?” — teszi fel a kérdést...

A polgármesterrel nem sikerült találkozni, helyette azonban dr. Grajz László jegyző tájékoztat:

— A Tigáz 'horti üzemének vezetője, Király Mihály bízta ránk a pályáztatást azzal, hogy döntésünk után köt szerződést a pályázat nyertesével. Úgy gondolom, ezzel csak fölös nyűgöt vett magára a polgármesteri hivatal és maga a polgármester is. A baj az, hogy Ke- rekesné nyerte el a szállítás jogát, ha nem ő az, akkor senki nem szól a döntés ellen.

Hogy meggyőzzön, előho- zatja az irattárból a hét pályázatot. Elég átlapozni őket, s mind nyilvánvalóbb: valóban egyedül Kerekes Sándorné az, aki minden feltételinek megfelel. Miutatja a levelezést, amely a polgár- mester és Király Mihály között zajlott: a horti üzem vezetője ideiglenes szerződést kötött a pályázat nyertesével — azért, mert hozzá is eljutottak a reklamációk. A pályázati döntés azonban nem reklamálható meg — mondja a jegyző. Egyébként most már egyik irat ,sem titkos. a jelentkezők a hivataliban megnézhetik mindegyiket. láthatják, hogy tulajdoniképpen dönteni sem kellett, a Kerékesné iratai ezt bizonyítják. A határidő rövidségét tagadja a jegyző: már az aláírás napján falragaszokat tettek ki Szikszón. így húsz napja mindenkinek volt a felkészülésre.

Köziben megérkezik Kerekes Sándor, az állásából felfüggesztett cseretelep-vezető:

— Az önkormányzati választásokon én kaptam a második legtöbb szavazatot, sokan ismernek, s talán nem túlzás, ha .azt állítom, tiszteinek. Osak azért szenvedett volna hátrányt a feleségem. mert a férje testületi tag?

Azzal folytatja: úgy érzi. főnöke. Király Mihály mondvacsinált akikai akarja eltávolítani az állásából: mert nem ellenőrizte az átadott

PB-palaokok tömítését, nem . szedte le a „Kerékpárral behajtani tilos!” táblát és mert egyszer nem egyezett a telepen tárolt palackok száma. Ügye a munkaügyi bíróság előtt van. Hogy mi az összefüggés? Azért nem köt állandó szerződést feleségével a T.igáz, mert ő és félesége, közösen viszik a vállalkozást.

*

Nem titkolták ezt el a polgármesteri hivataliban sem, de Király Mihály ,az, aki felhívja a dátumok közötti ösz- szefüggésre a figyelmemet:

— Június 5-én írtam először Pany-ik József polgármesternek a pályázattal'kapcsolatban. A meghirdetés feltételeit egyeztettük vele. A gond az, hogy csak július 2-án, majd’ egy hónap múlva hirdették .ki, így az én általam megszabott július 22-e valóban túl közelii volt.

— Tényleg „pikkel” a Kerekes családra?

— Erről szó sincs. Kerekes Sándor az egyik legjobb telepvezetőnk volt. Nagyon súlyosan megsértette azonban a gáztörvényt azzal, hogy a palackok tömörítését nem ellenőrizte; ezt nem nézhetjük el, .mert ebből sú-’ lyos személyi sérülések és anyagi károk keletkeztek a közelmúltlban. Ezt az ellenőrzést a vásárló előtt kell megejteni.

— iHelyesnek találja utólag, hogy la polgármesterre bízta ia idöntést?

— Igen, hiszen ők tudják, ki a városban az erre alkalmas személy. A Tigáz- nak tulajdoniképpen -mindegy, ki és mennyiért viszi házhoz a gázpalackot; mi nem nyerünk, nem is veszítünk rajta. A városban és a környék községeiben lakóknak viszont nem mindegy, milyen a szolgáltatás és mennyibe kerül? Hogy mit teszek? A héten aláírom a végleges szerződést Kerekesnével. Azt mondja, már vettek 60 gáz- pálacko't, hogy maguk szállítsanak házhoz? Ehhez joguk vám, nem tudunk beleszólni. Az sem elképzelhetetlen. hogy több ember vállalkozhat a szállításra. Elvégre ez is egy út a piacgazdaság felé. A jövő itt is a versenyé, az nyer, aki olcsóbban és jobbam dolgozik ...

M. Szabó Zsuzsa

Az elmúlt negyven évben az Egyesült Államok -megközelítőleg 150 milliárd dollárt áldozott a világ leghatalmasabb és legütőiképesebb űrhadseregére. A hadsereg szó alatt azonban ezúttal nem sci-fi jeleneteket idéző, -lézerágyúzó űreszközöket kell érteni, hanem egy olyan műholdarmadát, amely ma már nélkülözhetetlen résztvevője a hadviselésnek. Az Öböl környéki eseményeket a sajtó hamar el is keresztelte a történelem -első űrkorszaki háborújának, s ha röviden megismerkedünk ennek az űrflottának a képességeivel, meggyőződhetünk róla, nem túloztak.

Amerika 16 .katonai célú kommunikációs műholdat üzemeltet; néhányat ezek közül a Csendes-óceán feletti pályájukról az öböl vidéke fölé irányítottak. Mindegyik műhold egyidejűleg 1300 beszélgetést képes továbbítani. Washington egyszerre 128, az Öböl környékére telepített bázissal tudott beszélni.

Egy másik fontos stratégiai űreszköz a globális helyzetmeghatározó rendszerbe tartozó navigációs műholdcsalád, amely lehetővé teszi, hogy az amerikai csapatok 15 méteres ponMűködésben az ürarmada

tossággal -meghatározzák saját helyzetüket. Ez a kietlen sivatagi terepen élethalál kérdése volt. Január 16-án hajnalban ez a rendszer „vezette be” Irakba az alacsonyan repülő Apache helikoptereket, amelyek lerombolták a legfontosabb radarállamásokat, s ezzel megnyitották az utat a légierőnek Bagdad bombázásához.

A légi armada legfontosabb elemeinek a felderítő, illetve a meteorológiai műholdakat tartják. Az amerikai -hadsereg -leghatékonyabb kémholdtípusa a Kulcslyuk fedőnevet viseli. Erősen elnyújtott ellipszis alakú pályán keringenek, s amikor a legközelebb — 250 kilométerre — vannak a felszín fölött, optikai érzékelőik a 15—20 centiméter átmérőjű tárgyaikat is jól meg tudják különböztetni. Ez pont elegendő ahhoz, hogy célba vegyék például a bagdadi főhadiszállás tetején lévőszel- lőzőnyílást. ;Még ezek a -műholdak sem mindenhatóak. Éjszaka és hossz időjárási

körülmények között például használhatatlanok. Erre az esetre találták ki a radarokkal felszerelt műholdakat, amelyek 24 órán át, felhőn, porviharon át képesek, szemmel tartani a felszínt. Igaz, „csupán” 1—3 méteres felbontású képet adnak, de ez éppen elég volt ahhoz, hogy a Scud rakéták indítóállásait figyeljék. Vannak azután figyelmeztető műholdak. Ezeket infravörös érzékelőkkel szerelték fel, s így képeseik felfogni az éppen elindított ellenséges rakéta hősugarát. Ez tette lehetővé, hogy az egyesített erők meghatározhassák a Scud rakéták pályáját, s az észlelés után két .percen belül elindíthassák a Patriot ra- kétaelhárítót.

Az említett Kulcslyuk fedőnevű műholdnak van még egy komoly hátránya: túlságosan jól lát. Úgy működik, mint egy teleobjektív, tehát nagyobb területek szemmel tartására nem alkalmas. Egy általa készített ké.p legföljebb 4 négyzetkilométeresre tágítható. VanA piacgazdálkodásra való áttérés .következtében a Szovjetunióban is várható a munkanélküliség növekedése. A legnagyobb nehézségekre a felsőfokú képzettséggel rendelkezőknek kell számítaniuk. A szakmunkásoknak ugyanakkor szinte alig lesz elhelyezkedési gondjuk. Jelentős számú munkanélküli .lehat majd Moszkvában, Leniinigrádbani, azokban a városokban, ahol várhatóan csökkentik az adminisztratív dolgozók, illetve a tudományos intézmények munkatársainak számát. Miagas lesz a munkanélküliség az Észak-Kaükázusban és Közép-Ázs,iában-, ahol a foglalkoztatottság már most is komoly problémát okoz.

A tervek szerint növelik a munkaközvetítő irodák dolgozóinak számát és bővítik az intézmény funkcióit. Ezek az irodák korábban csupán a szabad munkahelyek nyilvántartásával foglalkoztak. Ma elemzik a munkaerőpiac várható változásait, szervezik a dolgozók átképzését, és köztársaságok közötti információsbankot működtetnek. A munkaközvetítő irodák fizetik a munkanélküli segélyt is, mely szovjet viszonyok között korántsem mondható kevésnek. Az OSZSZSZK-ban például az elbocsátott dolgozó az első három hónapban korábbi átlagfizetését kapja, ezt követően egy évig három havonkénti csökkentéssel ennek 75, 60, illetve 45 százalékát.

—AN—

Budapest (ISB) Görögország húsz évig készült az integrálódásra, Norvégiában kétszer is leszavazta a nép a csatlakozást. Anglia csak hosszas alkudozás után lépett be az Európai Közösségbe, de például Svédország, vagy Ausztria még ma sem tagja a tizenkettek- nek. Miért olyan fontos hát nekünk, hogy minél előbb társult, majd rendes tagjai lehessünk a közösségnek?

Az illúziórombolásban — vagy talán, ,a pontos helyzetértékelésben? — volt segítségünkre Rácz Margit, Mészáros Klára és Mádi István, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének 'három munkatársa..

— Egy kapcsolat soha nem lehet jó, ha azt csak az egyik fél akarja. Mostanában rá kell döbbennünk: mintha nem mindenki látná szívesen Magyarországot az Európai Közösségben. Mintha a politikai nyilatkozatok időszakának elmúltával, a konkrét cselekvés időszakában szaporodnának a fenntartások.

— Nem csodálkozhatunk ezen, ha meggondoljuk: az európai tizenkettek másképpen gondolkodnak, mint mi. Ök elsősorban azt mérlegelik, hogy nekik milyen hasznuk származhat hazánk

nak olyan polgári rendeltetésű műholdak, amelyek ezt a hiányosságot jól pótolják. A Spot műhold képe 3600, a Landsat-é 35 000 négyzetkilométert fed le. Irak nem rendelkezik kémhold dal, viszont az említett két, nem katonai műhold felvételeit — amelyekhez egyáltalán nem nehéz hozzáférni — elvileg felhasználhatta volna, akárcsak az Irán elleni háborúban. Mihelyt azonban Szaddam Húszéin lerohanta Kuvaitot, valamennyi új űrfelvétel embargóssá vált számára, így mondhatjuk, hogy az iraki hadsereg az Öböl-háborúban szinte megvakult. Valószínűleg egészen másképpen alakul a harcok kimenetele, ha például az iraki hadsereg vezetése bármit is előre tudott volna arról, hogy több mint százezer ellenséges katona Ihatol be órák leforgása alatt Dél- I.rakba, és felmorzsolja a Kuvaitot megszálló -erőket. Egy közönséges polgári műhold képeiről ilyen arányú csapatmozgást könnyedén meg lehetett volna állapítani. Az amerikai hadvezetés viszont nagyon jól tudta. hogy az irakiak nem „látják” mindezt, így 'bátran, szinte kockázat nélkül nyomulhattak előre.

csatlakozásából. S onnan nézve már jóval szerényebb az eredmény. Kiderül, hogy a közösség, amely egyelőre az Észak- és Dél-Európa •között meglévő gazdasági különbségeket sem képes felszámolni, a csatlakozásunkkal nemhogy előnyökhöz jutna, hanem még. újabb anyagi és társadalmi terheket venne magára.

— Az ország nemzetközi megítélése szempontjából mégis csak fontos lenne, hogy mielőbb sor kerüljön erre az aktusra.

— Ez kétségtelen'. Éppen ezt felismerve, no meg látva azt, hogy Kelet-Európábán politikailag és katonailag egyaránt védtelenek vagyunk, a honi hatalmon lévő elit mindent megtesz a sikerért. A baj csak az, hogy a közösség nem védelmi jellegű szerveződés, így előfordulhat, hogy elvi politikai eredményekért komoly gazdasági engedményeket kell majd tennünk.

— Nem túl borúlátó ez a jóslat? Hiszen éppen a várható gazdasági előnyökről szólnak a nyilatkozatok.

— Bizonyos általános előnyökről vitathatatlanul lehet beszélni. A mielőbbi csatlakozást azonban megalapozott gazdaságii számítások nélkül, a nyilvánosság kizárásával és a ikafoinetpo- litika eszközeivel készítik elő. így nem tudni, hogy az általános előnyök mellett milyen, a gazdaság egyes részterületeire vonatkozó hátrányokat kellene elszenvednie az integrálódás kapcsán. Óriási a tét, s nem véletlen, hogy a nálunk jóval fejlettebb Norvégiáiban is népszavazást írtak ki .a csatlakozás kapcsán. Miinél előbb szükség lenne tehát arra, hogy a már csatlakozott mediterrán országokhoz hasonlóan, hazáinkban, is elkészítsék a „féhér könyvet”: tételesen le kellene inni, hogy a jóval versenyképesebb közösségi ipar és mezőgazdaság termékei

mekkora súllyal nehezednének a magyar gazdaságra, illetve mit kellene tenni -a tömeges vállalati csődök elkerülése érdekében’. A jóval fejlettebb országokhoz való

csatlakozás egyben nem jelenti azt, hogy aiz emberek vizi tkártyát kapnak a fogyasztói paradicsomba.

— Az újaibb piacokra azonban mielőbb szüksége lenne a gazdaságnak.

— Azt világosan kell látni, hogy a .társult tagság nem jelent újabb piacokat a magyar gazdaságnak. Sőt, a kölcsönösség elvén alapuló vámcsökkentések, illetve szabad-kereskedelmi megállapodások éppen hátrányosak lesznek a számunkra. Liberalizált piacunk ugyanis aligha lesz képes arra, hogy például megvédje a meglehetősen tőkeszegény mezőgazdaságot az agyon- szubvencionált közösségi termékekkel szemben. Az egyenlőtlen importversenyben azonban nemcsak az élelmiszertermelésünk veszthet csatát, hanem tönkremehetnek azok a vállalkozások is, amelyek reménykeltők ugyan, de még nem eléggé erősek. Ezért — ,a mai kormányzati törekvésekkel szemben — nem a szigorú kölcsönösség elve alapján kellene megkötnünk a társulási szerződést, hanem úgy, hogy a közösség gazdasági engedményei jóval felülmúlják a mieinket.

— Ez nyilván illúzió. Miért adnának nekünk rendkívüli kedvezményeket?

—• Éppen ez az alapvető probléma: a magyar alkupozíció mind gazdasági, mind politikai értelemben meglehetősen gyenge. Hazánk ugyanis nem jelent számottevő fizetőképes felvevőpiacot a sok tekintetben túltermelési válsággal is küzdő nyugat-európai termelők számára. Ugyanakkor az Európai Közösségnek politikailag sem fűződik szoros érdeke ahhoz, hogy országunk mihamarabb rendes tagjává váljon a szervezetnek.

— A korábban csatlakozott mediterrán országok sem voltak túl fejlettek, túl erősek.

— Ott azonban alapvetően más volt a helyzet: a hetvenes évek közepén ugyanis tartani lehetett attól, hogy Görögország, Spanyolország és Portugália ibol- sevizálódni fog, s bekeríti délről a közösséget. -Gyorsam megszületett tehát az egyébként mindig is politikai döntés: a nyolcvanas évek elején csatlakozhattak a közösséghez. Hazánk esetében azonban a széthulló szocializmus már nem készteti ilyen, gyors lépésre a tizen,kettéket.

Ráthy Sándor

Nem vizláflya a lopsz! paradicsomba