Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-17 / 244. szám

1991. október 17., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Önkormányzati fórum Sikertörténetek Folytatódik a spórolás HARSÁNY Nem is olyan régen még az iskolaigazgató és a ta­nácselnök tettlegességig me­nő vitáiról, acsarkodásairól volt hírhedt. Most teljesen új vezetés állt fel, más lett a polgármester, ettől a tan­évtől pedig az igazgató is. Mégsem lett volna furcsa, ha a 2 millió 300 ezer fo­rint adósságot örökölt új helyi hatalom nem lelkese­dik túlzottan az elég tete­mes összeget igénylő költ­ségvetési intézményért. Ta­valy októbertől már nem is tudták volna miből fedezni az iskola működtetését, ám mindenhonnan kértek, ahol csak lehetett. Év végére kaptak másfél milliót, ami­ből 800 ezer mór el sem jutott hozzájuk: levette a számláról az OTP az adós­ságok miatt. Ahogy Koczka Józsefné dr., a falu jegyző­je meg is jegyezte: ebben az évben még folytatni kell a spórolást. De nem az is­kolán, a gyerekeken. Ezért pályázatokat kezdtek írni. Saját pénzből, egy kis üzleti szellemmel és a Me­cénás Alap támogatásával 7 új számítógépet és egy nyomtatót szereztek be. A nevelési segélyezésre lehet fordítani „azt a 609 ezer fo­rintot, amit szintén pályáza­ton nyertek — amellé a 655 ezer mellé, amit az önkor­mányzat különített el erre a célra. Így kaphatta mind a 215 általános iskolás ingyen a tankönyveket, ebből térí­tik vissza a szülőknek egy füzetcsomag árát, ennek se­gítségével kapott az idén a megszokottnál több gyerek rendkívüli nevelési segélyt. Hamarosan be tudnak sze­rezni minden tankönyvet, kialakul a végső összeg, és ennek tudatában már dönt­hetnek. hogy valóban képe­sek-e rászorultsági alapon tovább támogatni a tanuló­kat. És emellett még ott van az étkezési díjak átvállalása — természetesen nem min­denkitől és nem az egészet, de így is komoly összeget jelent ez a település költ­ségvetésében. Mindehhez persze az is kellett, hogy ehhez az iskola is megfelelő módon álljon hozzá. Kátai Gábor, az új igazgató az is­kolában eltöltött alig_ két hónap után még felelőtlen­ségnek tartana bármilyen hangzatos nyilatkozatot, azt azonban már biztosan látja, hogy nemcsak magasan kva­lifikált, de ötletdús is a tantestület. Az ötletek meg­valósítása nagy munka, de ezzel nem fontos mindig az önkormányzatot terhelni, hi­szen annak csak egyik fel­adata az oktatás támogatá­sa. Egy kész tervhez pedig sok helyen találhatnak segí­tő kezeket. SZIRMABESENYŐ Sznagyikné Bártfai Sarol­ta 17 évig volt igazgatóhe­lyettes a szirmabesenyői ál­talános iskolában, igazgató azonban csalk ez évtől. Fedor Vince, a polgármester, már régebben szolgálja a telepü­lést, ő volt a tanácselnök is. Korábban ugyan kicsit meg­keseredtek a pedagógusok, mert míg a miskolciak kap­tak fizetésemelést, ők nem. Idén januárban azonban egy szó nélkül megadták neikiik a harminc százalékot, és — bár az alapbér még mindig 400—500 forinttal kevesebb a miskolciakénál — a pótlékkal magasabbak, mint a szomszédos nagyvá­rosban. Az, hogy iskolán kí­vüli területeken magasabb bért tudnak kínálni, és ezért hiányzik egy matematika— fizika szakos tanáruk, az nem az önkormányzat hi­bája. Náluk a máshol oly sokat ostorozott Gamesz felfrissít­ve, beb út orozva, a dekoráci­ós lécekkel együtt, a külön­leges igényeket is kielégítve adta át a nyári folyamatos munka után az iskolát hasz­nálóinak. Szerettek volna egy röplabdapályát. Kétszáz- ötvenezret pályázaton nyer­tek hozzá, az önkormányzat pedig 500 ezerig kiegészítet­te az összeget. A régi 10 Videoton gyártmányú szá­mítógépet pedig végre meg­kaphatják az alsósok, mert a közgyűlés új, 1 millió 200 ezer forintos gépparik kiépí­tését hagyta jóvá. Igaz, a régi, 3—4 napos kirándulá­sokról már néhány éve le kellett mondaniuk, de az ön- kormányzat fizeti az óraadó­kat, legyen szó akár a szá­mítástechnika magas szintű elsajátításáról, a néptáncról vagy dzsesszbalettról. És itt is ingyen kapta mind a 470 gyerek a tankönyvet, több­nek jutott egyszeri, beindu- lási segély és étkezési téríté­si kedvezmény. De az újon­nan induló furulyaaktatásr hoz sem hiányzott a furulyák ára. A gond csak az volt, hogy egyedül egy pécsi bolt­ban tudtak egyszerre 15 da­rabot adni... KARCSA És végül néhány sor Nagy Géza, a karcsai általános is­kola igazgatójának levelé­ből. „Kevés ember (szülő, tanár, diák) lehetett az idén, aki ne a reá varo nehézsé­gekre gondolt volna tanév­kezdés előtt. A gondok fel­merültek a karcsai általános iskolában is. S az elmúlt tanévben szerzett tapasztala­tokat figyelembe véve, ott talán hatványozottabban fel­merülitek. Ügy látszik azonban, hogy az önkormányzat megpróbált békességet teremteni, meg­próbálta az anyagi termé­szetű gondokat a minimumra csökkenteni. Az iskola fenn­állása óta ugyanis először minden karcsai iskolás in­gyen kapott könyvet, füze­tet, írószert. Ez napjaink­ban, amikor egyre több a szegény, nagy szó! iDe nem állt meg itt az önkormányzat. Szervezi egy alapítvány létrehozását is, hogy a jó képességű karcsai iskolásokat támogathassa nemcsak az általános iskolai, hanem középiskolai tanul­mányaik allatt is. A község gazdasági egységei pedig felszereléseket adnak, ez­zel is segítve az oktatást. S hogy a testület is jobb kedv­vel kezdje az évet, minden Oktatásban dolgozó a hivatal- segédtől az igazgatóig, jelen­tős béremelést, s ugyancsak jelentős összegű étkezési hozzájárulást kapott.” Tisza újváros: Új címer, új zászló Üj címert és zászlót kap Tiszaújvá- ros. A pajzs alakú címer felső vörös mezejében aranyszínű főnix madár, az örök megújulás jelképe látható. A pajzs alsó részébe a Tiszaszeder- kény középkori pecsétjéből valói a hajdúk vitézségét és bátorságát idé­ző, ezüstszínű kardot tartó két kar ke­rült. Jelképezi a címer a Tisza és a Sajó folyót is, a fatörzsből kihajló kétágú aranylevél pedig Lorántffy Zsuzsanna jelképe. SM Tv-tornyot épít egy vállalkozó Mikrohullámú rádió- cs tv- adóvevö tornyot épít a Sárvár melletti 208 méter magas Sport- hegyen Orbán Kálmán, helyi villanyszerelő váUalkozó, aki a torony építését már meg is kezdte. Az ötletet a kissé szo­katlan beruházáshoz a környék rendkívül rossz telefonhelyzete adta. A torony ugyanis egyút­tal megoldaná 1G környékbeli község és Sárvár város digitá­lis rendszerű telefoncsatlakozta­tását a szombathelyi központ­hoz, sőt a műholdas tv-müsort is átjátszana az »Rétiyloknck. A villanyszerelő )_['sipar°s a csaknem 37 méter mag _ torony építésére a si‘rvíUk' "ntt kormányzattól kért és kapott építési engedélyt. «»»rlnt A vállalkozó simításai szerint a beruház;is 7,5 8 *J . rintba kerül, és a .tor > október végén üzembe »ehet he iyezni, ha megkapja a szukse fros pnircdélycfc®*'* ' Az Észak-Magyarország kérdez Á munkaügyi miniszter válaszol Dr. Kiss Gyula, a munka­ügyi tárca vezetője a héten Miskolcon járt, átadta az Észak-magyarországi Regio­nális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központot. Itt kér­tük meg: válaszoljon kér­déseinkre. — ön a közelmúltban 300—350 ezerre prognoszti­zálta a munkanélküliek szá­mát. A legújabb statisztikai adatok szerint máris három- százezren vannak munka nélkül. IMi lesz még itt év végéig? — Tény, szeptemberben alaposan növekedett a mun­kanélküliek száma, egészen pontosan — a megelőző hó­naphoz képesít — 22 száza­lékkal. Az előzetes jelzések szerint az év végéig még félszázezren kapják meg munkakönyvüket, tehát amit mondtam: összejön. Sajnos... — Hol lehet a vég? Ma­gyarán: mennyien kerülhet­nek még az utcára? — Bízom 'benne, 500 ezer­nél itöbb munkanélküli nem lesz az országban, ez a ke­resőképes lakosságnak a 10—11 százalékát jelentheti. A mélypontot számításaink szerint 1992 végére érjük el, utána, ahogy mondani szokás, csak jobb jöhet. Szerintem 6—7 százalék kö­rül állandósulhat a munka- nélküliség ... — Vigasznak vigasz, igaz csekély, mi több, hozzátehet­nénk: hol van még a jövő évi hó? A magyar gazdaság egyáltalán nem a válságból való kilábalás felé tendál. — Való igaz, a gazdaság pang, és egyáltalán nincs olyan helyzetben, hogy a munkanélkülieket egyhamar megszabadítsa állástalansá- guktól. Mi több, a privati­záció is egyelőre létszám­csökkenésekkel jár, de ez a folyamat előbb-utóbb meg­ái Utódaik, és a munkaerő- piac is a klasszikus piac mintájára működik majd. A kereslet-kínálati szempont érvényesül... — Erre is csak annyit le­het mondani: majd. — Kérem, tudomásul kell venni, hogy egy embernek aktiv korszakában kétszer, háromszor, sőt lehet, több­ször is át kell magát képez­nie, ha a piacon akar ma­radni. Egyébként nagy erő­feszítéseket teszünk, hogy a magyar munkaerőpiacot rá­kapcsoljuk az európai mun­kaerőpiacra, hogy a magyar szakképzett munkás megje­lenjen Németországban, Bel­giumban, Írországban ... — Ahol szintén munka- nélküliséggel küzdenek .. . — Ennek ellenére hajlan­dóak magyar munkaerőt fo­gadni ... — Visszatérve erre a re­gionális átképzőközpontra, ahol évente kétezer-négy­száz ember szerezhet magá­nak más képesítést: Borsod- Abaúj-Zemplén megyében 32 ezren vannak munka nélkül. A sor végén állónak igen­csak várnia kell, hogy át­képezhesse magát, miköz­ben a munkanélküli-jára­dék folyósításának idejét is redukálták. — Nem szabad elfelejte­ni, ez a miskolci központ a kirendeltségekkel együtt összességében 8—10 ezer ember képzését képes fel­vállalni. És ez már jobban hangzik. Persze azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nem mindenki képezhető át. Különben an­nak, akinek a munkaügyi központokban felajánlják az átképzési lehetőséget, köte­lező lesz azt elfogadni, mert egyébként szankciókat lép­tetnek életbe. Megvonják tőle a járadékot... (illésy) Mértéktartást mindenütt Dr. Csikász Zoltán, Dubi- csány tiszteletdíjas polgár- mestere az önkormányzat működésének egy éve után bizakodással néz a jövőbe, annak ellenére, hogy gond és probléma volt és van is bőven. Kezdődött azzal, hogy annak idején mint Putnok társközsége — ellen­tétben a többi hasonló tele­püléssel, akik körjegyzősé­get alakítottak —, nem akartak elválni Putnoktól, ahol viszont ezt szerették volna elérni. — Sokáig húzódott az ügy — mondja a polgármester , míg végül a köztársasági megbízott határozatban biz­tosította e jogunkat. Addig azonban óriási feszültséget okozott, hogy nem kezelhet­tem pénzt, nem tudtam utalványozni, nem oszthat­tam szociális segélyeket sem. Egyébként a mai napig sincs társulási szerződésünk, van ugyan egy tervezet, ami el­len azonban mi kifogást emeltünk. A putnokiak ugyanis 40—45 ezer forint hozzájárulást kérnek tőlünk, mi azonban csak 15 ezret tudunk felajánlani, s ennyit is fizetünk. Mondhatni, fe­szült helyzet alakult ki a két település között. A jegy­ző nem jár ki, ügyfélfoga­dást nem tart. Határozatain­kat megtámadják, felülvizs­gálják. A szociális ügyekben is így történt. Egyedül a költségvetési kiadásunkat kezelik korrektül, de az egyéb igazgatási tevékenysé­gek nem kerültek a helyük­re. — Dubicsány egyébként sincs rózsás helyzetben, a nulláról kellett indulnunk. Nincs orvosi rendelőnk, könyvtárunk, semmilyen középületünk, ahol különbö­ző rendezvényeket tarthat­nánk. Egyedül az iskola 44 négyzetméteres helyisége áll rendelkezésünkre. Itt tart­juk a különböző ünnepsége­ket, lakodalmakat stb. Ide vettünk színes tévét, hifi­tornyot, hogy legalább vala­milyen szórakozási lehetősé­get biztosítsunk a fiatalok­nak és az időseknek egy­aránt. önkormányzatunk legnagyobb erénye, hogy a lehető legkisebb kiadással oldjuk meg feladatainkat. Egy háromszor öt méteres önkormányzati „hivatalban” végezzük a munkánkat. Egy négyórás adminisztrátor se­gítségével magam látok el szinte mindent. Jegyzőköny­vet vezetek, előkészítem az ügyeket, végrehajtok, levele­zek. Mindezt bruttó 5000 fo­rintért, amiből tisztán 2200 forintot kapok kézhez. Min­den tekintetben a mérték- tartás vezérel minket, hi­szen ezt várja el tőlünk most a politikai, gazdasági helyzet. Ne anyagiaskodjunk, hozzunk áldozatot! Ezért nem veszünk fel hiteleket sem, a kísérlet évének te­kintjük ezt az időszakot. A takarékosság ellenére azon­ban fejlődünk is, bár helyi adót nem vetettünk ki. Fel­újítottuk a tűzoltószertárat, a_ lakások előtt járdát épí­tőknek pénzbeli támogatást adunk, gázcseretelepet léte. sítettünk, s rendbehoztuk a Hősök kertjét. Mindezt jó­részt közös összefogással. Magam is elkötelezettje va­gyok a kormánynak, vallom, hogy a bizalom és a cselek­vés vihet minket előre. Re­mélem, hogy Putnokkal is sikerül megegyezésre jutni, s konszolidálódik a helyzet és közös úton járva jutunk eredményre. Kovács J. Ködképződés Ez esetben nem az évszakot jellemző időjárási té­nyezőről van észrevételem. Ehhez születésünk óta heflyel-kőzzel hozzászokhattunk, kicsit tartunk is tőle, főleg, ha úton vagyunk, ilyenkor borongássá válik hangulatunk, rossz irányba befolyásolja közérzetün­ket. s olykor alattomosan veszélyhelyzetet teremt. , A,z cn kiül képződésem szakmám napi gyakorlatában örvényesül, amikor is egy-egy nyilatkozónak — álta­lában gazdasági vezetők — olyan kérdést is bátorko­dom feltenni: van-c náluk munkáselbocsátás? Tu­dom, hogy ezzel húsbavágó témát feszegetek, s tudom, hogy ez napjaink velejárója. Hogy hány emberrel bő­vül az elbocsátottak névsora, hány ember iratkozik fel a tok végén kihámozható az öncélú ismérv. De vezető válogatja, hogy mindezt hogyan tudja „megetetni” a kérdezővel, az újságíróval. Legutóbb egy frissen kinevezett, fiatal igazgató — amolyan közgazdasági huszárvágással kioktatott: — Az emberek sokkal nagyobb jelentőséget tulajdo­nítanak a létszámleépítésnek, mint amit a gazdasági egyensúly megkövetelne. A korszerű technika, a meg­honosított technológia nem viseli el a „fölösleget”! — Még akkor sem, ha húsz éve csinálja azt a gyár­tási műveletet az illető? — kérdezek rá. — Sőt, annál rosszabb. Mert feltételezhetően már képtelen megújulni, befogadni az újat — így a válasz Szóval kitért az egyenes beszéd elöl, s úgy éreztem, ködösített. Vajh’ mit szólna ő és a családja, ha azzal kellene beállítani otthonába: holnaptól nincs mun­kám. elbocsátottak, mert az a gyártási fázis kiesett a technológiái műveletből, amit húsz éven keresztül csináltam. — ete —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom