Észak-Magyarország, 1991. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-14 / 216. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 1991. szeptember 14., szombat Helytörténeti kiállítás Sajóbábonyban őskortól a napjainkig címmel nyitott kaput a napokban egy gazdag helytörténeti anyfagot bemutató .kiállítás Sajóbábonyban. Létrejöttén sokan bábáskodtak, s hogy miiként, annak külön története van. Már a ’60-as évek közepétől több őskőköni régészeti lelőhelyet sikerült kimutatniuk a szakembereknek Sa- jóbábony déli határában. Mintegy másfél évtized múltán aztán fény derült arra, hogy .ezek aíhihoz a jellegzetes leletanyaghoz kapcsolódnak, melyet bábanyi régészeti kultúráiként ismert meg a nemzetközi szakértői közvélemény. Amikor ismertté vált a régészeti leletek bemutatásának lehetősége, felvetődött az a gondolat: egészítsék ki e leletanyagot a nagy múltú település ma még'fellelhető helytörténeti, néprajzi, kortörténeti tárgyaival, írásos dokumentumaival is. A Déryné Művelődési Ház irányításával lelkes kisdiákok járták a falut, s megkérdezték a helybélieket, milyen emlékük, régi foglalkozásokat felidéző tárgyuk van, ami megérdemelné a nyilvánosságot. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy szinte lázbajöttek az emberek, s a rendezők rövid idő alatt szinte a bőség Zavarával küzdöttek a beérkező anyag válogatásaikor. A művelődési ház kiállítótermében dr. Ringer Árpád, a .miskolci Herman Ottó Múzeum régésze megnyitójában elismerését fejezte ki mindazoknak, akik munkálkodtak a bemutató sikeréért. Hiszen ez megteremtheti az alapiját egy majdani állandó kiállításának is — hangoztatta a szákember. A vitrinekben elhelyezett régészeti leletanyagon kívül —, (mely egyébként a világhírű bülkki Szeleta-barlangi kultúra előzménye — sok néprajzi anyag, szerszámok és a háztartásban használatos tárgyiak, edények, népi hímzések, régi bibliák, írásos emlékék, onegsárgult, de a letűnt korok életét bemutató fotók láthatók. A kiállítás anyagának közreadóit név szerint is köszönettel ismerte él a helyhatóság, örvendetes tény., hogy a legtöbben azt is vállalták: ha állandó helytörténeti kiállításnak ad otthont Sajó'bá- bony, a kiállított anyagot felajánlják oda. — gyárfás — Fotó: Farkas Maya Bükki faszén pirítja a sógorok tyúkjait Egy kft., amely nem törekszik(?) nyereségre Elhagyott holdbéli táj, a Kazincbarcika—Tardona felé vezető út baloldalán. Porladó épületek, meddőhányó, széthulló, magasba ívelő .szállító- szalag. Itt dolgozik a Fagus Erdészeti és Kereskedelmi Kft. egyik kislétszá- mú faszénégető csoportja. Német feliratú zsákokba lapátolják, a fekete anyagot, mindegyikbe három-három kilogrammot. Távolabb enyhe füstpárába burkolózó boksák. Éles szemmel vigyázzák itt a schillinget, lírát jelentő értékes árut. Martos Tibor, erdőmérnök, a kft. ügyvezető igazgatója és Zakor Ferenc .termelésirányító tájékoztat munkájukról. — Éveken keresztül gmk-ban végeztük az erdőgazdaságon belül a falkitermelést, a faszénégetést, szállítást, és a kereskedelmi tevékenységet, mígnem 19901-ben átalakultunk kft.-vé. Ez a forma rugalmasabbnak és gazdaságosabbnak ígérkezett. — Egy év után is ez a véleménye? — Igen. Persze, nem volt könnyű. A hazai piac faszénből telített volt, új lehetőségeket kerestünk és találtunk Ausztriában. Külföldi partnerünk megelégedése tovább bátorított, s most már Olaszország is igényli termékünket. — Elég mostoha körülmények között dolgoznak ... — Hát igen. Ezt.a lerobbant egykori bányatelepet vettük bérbe, de az alapanyagot távolabbi területekről kell beszerezni, ideszállítani. Szeretnénk az egész telepet magunkénak tudni, de a szénbányák magas árat kér érte. Ajánlatuk irreális, ugyanakkor a jelenlegi bankrendszer, a csillagászati kamatterhek a vásárlást nem .teszik lehetővé, pedig ez a terület alkalmas lenne arra. hogy fejlesszünk. Füstöl a boksa, szén lesz a fából Ez évben 750 tonna jó minőségű faszén kerül az osztrák és az olasz fogyasztókhoz — A fakitermelést is a kft. végzi? — Igen. Méra és Tolcsva .térségében és Pétervására környékén is dolgozunk speciális gépeinkkel. A haszonfa kitermelése mellett végezzük a faszén előállítását, elsősorban kemény, lombosfákból. Gyertyán, bükk és .tölgy az alapanyag. Egy köbméter fából közel másfél mázsa faszén készül. — Ez a munka hány embernek biztosít megélhetést? — A .kft.-ben hatvanén dolgozunk, de ebből mindössze hatan vagyunk tagok. Budapesten egy alkalmazott végzi a külkereskedelmi feladatokat. A munkáslétszám összetétele vegyes, de itt a saját munkaterületén mindenki szakember. — Mennyire jó üzlet a kft.? — Ha a bérezésre .gondol, az kielégítő. Teljesítményarányosan dolgoznak az emberek. Sajnos, túlzott gyarapodásról nem lehet szó, mert a különböző szabályozók szorításában jelenleg csalk a nullszaldós gazdálkodás a kifizetődő. Ha az exportigények növekednek. talán érdemes lesz tőkegyarapításra gondolni. — Ennek ellenére megéri az erdő- gazdálkodással foglalkozni... — Is-is. A hagyományos kitermelők tevékenysége úgy tűnik csökken. A kis létszám, a rugalmasság, a gyors alkalmazkodás eddig előnyünkre vált. Az export fokozatos felfutása reményekre serkent. A Fagus tevékenységét egyre jobban és egyre szélesebb kőiben elismerik. Megrendelőink száma növekszik, az általiunk előállított faszén pirítja az osztrákok grillcsirkéit, és az olasz Ipar több területén is ottvannak termékeink. Féketc Béla Fotó: Fojtán László Energia ültetvények Németországban a légkör széndioxidos szennyeződésének számottevő mérséklésére komoly erőfeszítéseket tesznék, s 2005-re az emisz- sziót negyedévéi szeretnék csökkenteni. Ehhez a megújítható energiaforrások (biomassza) használatát fokozni kívánják, és a hajtóanyagokhoz bioalkohol és repceolaj keverését szorgalmazzák. Az erdősítések növelése szintén a széndioxid-kibocsátás hatását fogja visz- sza. Ugyancsak jelentős eredményeket várnák az energiaűltetvónyek térhódításától. Először 1989-ben irtunk arról, hogy Miskolcon a Fáklya mozi füstje bizony csípi a filmszínház környékén lakók szemét. Az erkélyekre száradni kiterített ruhákat átjárta a füst, s lehetetlenné vált a „lakások szellőztetése. Szóval, a „szomszédok” tiltakoztak, és a mozi fűtésiének korszerűsítését követelték. Eközben a Moziüzemi Vállalat vezetői is azt tapasztalták, hogy csökkent az érdeklődés a Fáklya iránit. Gyulai Lajos igazgatót kérdeztük: Mi a helyzet most a Fáklya mozival? — A Fáklyában .január elsejétől szüneteltetjük a vetítést. Az épület állaga, műszáki állapota nem felel meg a kulturált szórakoztatás követélményeinek, és valóban kapturik több lakossági bejelentést, tiltakozást is. — Sajnos, a vállalatnak nem állt, és .most sem áll rendelkezésére az a 6—8 millió forint, amennyibe a felújítás kerülne. A rékonst- rüköiórói szakvéleményt kértünk az Építésügyi Minőség- ellenőrzési Intézet Miskolci Álilomásánlák dolgozóitól. Javallataik alapján készítette el tarsacfalmi munkában az Ésaakterv a felújítási ter.vet, de mivel nekünk nincs pónzürtk a felújításhoz, azt gonddijuk, .hogy más formában történő üzemeltetéssel előteremthető a hiányzó ösz- szeg. Terveink szerint bérbe adnánk az épület egy részét, .s a .bérlővel együtt, közösen állnánk a felújítás költségeit. Mi a későbbiekben egy 60—80 férőhelyes kamaramozit üzemeltetnénk itt, ailkalmazkodv'a a mellettünk levő iskolák és a lakótelep igényeihez. — Tervünk megvalósítása érdekében már több céggel tárgyaltunk, de éppen az A kémény már nem füstöl, de... Mi lesz a Fáklya mozival? épület állaga miatt partnerre eddig .nem találtunk. Most éppen egy Olyan vállalkozóval tárgyalunk, aki beszállna a felújításba, és ezután kereSkectóLmi tevékenységet folytatna az épületben. — Miért nem kezdték még el a munkát? Az idő telik, az épület állaga tovább romlik! — Az egész dolgot bonyolítja aíz Országgyűlés LXV. törvénye, amely a helyi ön- kormányzatokról szól, illetve ennek 'kiegészítése, az 1991. XXXIII. törvény,'amely az egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásával foglalkozik. Ezék határoznak a volt tanácsi alapítású vállalatok kezelésében levő álilaimi tulajdonok későbbi sorsáról és tulajdonlásáról. Ennek alapján szeptember l-jével megszűnt az az állami tulajdonnal kapcsolatos kezelői jogunk. Felügyeleti szervünktől, a megyei önkormányzattól pedig még nem kaptunk utasítást arra, hogy végül is mi a teendőnk? Nem tudjuk, kinek kell az állami tulajdonú ingatlanokat és ingóságokat, többek között a Fáklya mozit is átadni. * A Fáklya mozi épületét látva, a jó érzésű miskolci lokálpatrióta eltöpreng azon: Miskolcon az elmúlt évtizedben annyi értékes házat szanálták indokolatlanul. Hisz’ olyanok is áldozatul esték a panelépítkezésnek, amelyeknek nagy értékük volt. Nemcsak forintban kifejezhetően. Hogy ez a ronda épület, amelyik egyáltalán nem dísze MiiSkolcnák, hogyan úszta meg a szanálást?! De még mindig jobb későn, mint soha lebontani! Helyébe — hi,szén központi helyen van, drága telek — lehetne lakásokat, vagy más, a lakossági igényéknek megfelelő közintézményt létrehozni! Ehelyett azt a „rémhírt” hallják a környéken élőik a rádióból, hogy a Fáklya moziban a Phralipe cigányszervezet kulturális központot szeretne kialaki tani. Ismét Gyulai Lajoshoz fordultunk: — Tud erről a tervről? — Nem tudok. Azt viszont tudom, hogy vállalatunk köaponitja mellett, a Békeszá'llón már volt a Phiralipe cigányszervezetnek egy kul'üűrháZa. Tény és való, hogy lerombolták, lebontották. Sőt, még a mi kerítésünket is ellopták. Érdé- mes volna lefótózni! Megkérdeztük Csáki Imrét, a megyei önkormányzat oktatási és közművelődési osztályának vezetőjét: —Mi lesz ezután a Fáklya mozi sorSa? — A mozira is az új vagyoni törvény vonatkozik. Eszerint a vagyonátadó bizottságok fogják eldönteni, mi lesz a Moziüzemi Vállalat vagyonával. Bonyolultabbá teszi a dolgot, hogy a mozi egy sajátos vállalat. Kulturális szolgáltatási végez és így nagyon nehezen „szorítható” be a törvényben általánosan megfogalmazott ^közüzemek” közé. További szabályozás híján viszont a mozit is ebbe a kategóriába kell sorolni. — M,i is egyelőre állunk és várunk! Az első nyilatkozatokat ez ügyben a helyi ön kormány aatdknak kell megtenniük. Nékik kell nyilatkozniuk a közüzemekről. Ebből következően nekünk, a megyei önkormányzatnak nincsen, nem lehet távlati tervünk addig, amíg a tulajdonviszonyok nem rendeződnek. Erre csak egy-két hónap múlva' lehet számítani. A .megkérdezettéket végighallgatva, tulajdonképpen csak arról győződhettem meg, hogy Isten malmai lassan őrölnek. A Fáklya mozi kéménye az év elejétől már nem ontja a füstöt, de környékét benőtte a gaz, állaga egyre, tovább romlik. Egyébként a környéken lakók, akik arról értesültek, hogy itt akar a cigányszervezet újabb kulturális központot kialakítani, már megkezdték tiltakozásukat. Ez ellen, ha kéül aláírások gyűjtésével, sőt más módszerekkel is hadakozni fognak. Hogy mi lesz végül is a Fáklyával ? Megmarad vagy összedől? Az illetékesék döntésének gyorsaságától függ minden. Mert ha nem születik döntés időben — a bevert. légpuskával belőtt ablakok azt sejtetik, hogy — az épület vagy összedől, vagy .szétszedik. A 'környékbeliek szerint ez utóbbi, a Fáklya szanálása lenne a legjobb megoldás Míékolc- naik. — faragó Feledy Gyula: Köszöntő
