Észak-Magyarország, 1991. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-14 / 216. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 1991. szeptember 14., szombat Helytörténeti kiállítás Sajóbábonyban őskortól a napjainkig cím­mel nyitott kaput a napok­ban egy gazdag helytörténe­ti anyfagot bemutató .kiállí­tás Sajóbábonyban. Létre­jöttén sokan bábáskodtak, s hogy miiként, annak külön története van. Már a ’60-as évek közepé­től több őskőköni régészeti lelőhelyet sikerült kimutat­niuk a szakembereknek Sa- jóbábony déli határában. Mintegy másfél évtized múl­tán aztán fény derült arra, hogy .ezek aíhihoz a jelleg­zetes leletanyaghoz kapcso­lódnak, melyet bábanyi ré­gészeti kultúráiként ismert meg a nemzetközi szakértői közvélemény. Amikor ismertté vált a régészeti leletek bemutatá­sának lehetősége, felvetődött az a gondolat: egészítsék ki e leletanyagot a nagy múltú település ma még'fellelhető helytörténeti, néprajzi, kor­történeti tárgyaival, írásos dokumentumaival is. A Dé­ryné Művelődési Ház irá­nyításával lelkes kisdiákok járták a falut, s megkér­dezték a helybélieket, mi­lyen emlékük, régi foglalko­zásokat felidéző tárgyuk van, ami megérdemelné a nyil­vánosságot. Túlzás nélkül ál­líthatjuk, hogy szinte lázba­jöttek az emberek, s a ren­dezők rövid idő alatt szinte a bőség Zavarával küzdöt­tek a beérkező anyag válo­gatásaikor. A művelődési ház kiállí­tótermében dr. Ringer Ár­pád, a .miskolci Herman Ot­tó Múzeum régésze megnyi­tójában elismerését fejezte ki mindazoknak, akik mun­kálkodtak a bemutató sike­réért. Hiszen ez megteremt­heti az alapiját egy majda­ni állandó kiállításának is — hangoztatta a szákember. A vitrinekben elhelyezett régészeti leletanyagon kívül —, (mely egyébként a világ­hírű bülkki Szeleta-barlangi kultúra előzménye — sok néprajzi anyag, szerszámok és a háztartásban használa­tos tárgyiak, edények, népi hímzések, régi bibliák, írá­sos emlékék, onegsárgult, de a letűnt korok életét bemu­tató fotók láthatók. A kiál­lítás anyagának közreadóit név szerint is köszönettel is­merte él a helyhatóság, ör­vendetes tény., hogy a leg­többen azt is vállalták: ha állandó helytörténeti kiállí­tásnak ad otthont Sajó'bá- bony, a kiállított anyagot felajánlják oda. — gyárfás — Fotó: Farkas Maya Bükki faszén pirítja a sógorok tyúkjait Egy kft., amely nem törekszik(?) nyereségre Elhagyott holdbéli táj, a Kazinc­barcika—Tardona felé vezető út bal­oldalán. Porladó épületek, meddőhá­nyó, széthulló, magasba ívelő .szállító- szalag. Itt dolgozik a Fagus Erdészeti és Kereskedelmi Kft. egyik kislétszá- mú faszénégető csoportja. Német fel­iratú zsákokba lapátolják, a fekete anyagot, mindegyikbe három-három kilogrammot. Távolabb enyhe füstpá­rába burkolózó boksák. Éles szemmel vigyázzák itt a schillinget, lírát jelen­tő értékes árut. Martos Tibor, erdő­mérnök, a kft. ügyvezető igazgatója és Zakor Ferenc .termelésirányító tájé­koztat munkájukról. — Éveken keresztül gmk-ban végez­tük az erdőgazdaságon belül a falki­termelést, a faszénégetést, szállítást, és a kereskedelmi tevékenységet, mígnem 19901-ben átalakultunk kft.-vé. Ez a forma rugalmasabbnak és gazdaságo­sabbnak ígérkezett. — Egy év után is ez a véleménye? — Igen. Persze, nem volt könnyű. A hazai piac faszénből telített volt, új lehetőségeket kerestünk és találtunk Ausztriában. Külföldi partnerünk meg­elégedése tovább bátorított, s most már Olaszország is igényli termé­künket. — Elég mostoha körülmények kö­zött dolgoznak ... — Hát igen. Ezt.a lerobbant egyko­ri bányatelepet vettük bérbe, de az alapanyagot távolabbi területekről kell beszerezni, ideszállítani. Szeretnénk az egész telepet magunkénak tudni, de a szénbányák magas árat kér érte. Ajánlatuk irreális, ugyanakkor a je­lenlegi bankrendszer, a csillagászati kamatterhek a vásárlást nem .teszik lehetővé, pedig ez a terület alkalmas lenne arra. hogy fejlesszünk. Füstöl a boksa, szén lesz a fából Ez évben 750 tonna jó minőségű faszén kerül az osztrák és az olasz fogyasztók­hoz — A fakitermelést is a kft. végzi? — Igen. Méra és Tolcsva .térségében és Pétervására környékén is dolgozunk speciális gépeinkkel. A haszonfa ki­termelése mellett végezzük a faszén előállítását, elsősorban kemény, lom­bosfákból. Gyertyán, bükk és .tölgy az alapanyag. Egy köbméter fából közel másfél mázsa faszén készül. — Ez a munka hány embernek biz­tosít megélhetést? — A .kft.-ben hatvanén dolgozunk, de ebből mindössze hatan vagyunk tagok. Budapesten egy alkalmazott végzi a külkereskedelmi feladatokat. A munkáslétszám összetétele vegyes, de itt a saját munkaterületén min­denki szakember. — Mennyire jó üzlet a kft.? — Ha a bérezésre .gondol, az ki­elégítő. Teljesítményarányosan dolgoz­nak az emberek. Sajnos, túlzott gya­rapodásról nem lehet szó, mert a kü­lönböző szabályozók szorításában je­lenleg csalk a nullszaldós gazdálkodás a kifizetődő. Ha az exportigények nö­vekednek. talán érdemes lesz tőke­gyarapításra gondolni. — Ennek ellenére megéri az erdő- gazdálkodással foglalkozni... — Is-is. A hagyományos kitermelők tevékenysége úgy tűnik csökken. A kis létszám, a rugalmasság, a gyors alkalmazkodás eddig előnyünkre vált. Az export fokozatos felfutása remé­nyekre serkent. A Fagus tevékenysé­gét egyre jobban és egyre szélesebb kőiben elismerik. Megrendelőink szá­ma növekszik, az általiunk előállított faszén pirítja az osztrákok grillcsir­kéit, és az olasz Ipar több területén is ottvannak termékeink. Féketc Béla Fotó: Fojtán László Energia ültetvények Németországban a légkör széndioxidos szennyeződésé­nek számottevő mérséklésé­re komoly erőfeszítéseket tesznék, s 2005-re az emisz- sziót negyedévéi szeretnék csökkenteni. Ehhez a meg­újítható energiaforrások (bio­massza) használatát fokoz­ni kívánják, és a hajtóanya­gokhoz bioalkohol és repce­olaj keverését szorgalmaz­zák. Az erdősítések növelé­se szintén a széndioxid-ki­bocsátás hatását fogja visz- sza. Ugyancsak jelentős eredményeket várnák az energiaűltetvónyek térhódí­tásától. Először 1989-ben irtunk arról, hogy Miskolcon a Fáklya mozi füstje bizony csípi a filmszínház környé­kén lakók szemét. Az erké­lyekre száradni kiterített ru­hákat átjárta a füst, s le­hetetlenné vált a „lakások szellőztetése. Szóval, a „szomszédok” tiltakoztak, és a mozi fűtésiének korszerű­sítését követelték. Eközben a Moziüzemi Vállalat vezetői is azt tapasztalták, hogy csökkent az érdeklődés a Fáklya iránit. Gyulai Lajos igazgatót kérdeztük: Mi a helyzet most a Fáklya mo­zival? — A Fáklyában .január el­sejétől szüneteltetjük a ve­títést. Az épület állaga, mű­száki állapota nem felel meg a kulturált szórakozta­tás követélményeinek, és va­lóban kapturik több lakossá­gi bejelentést, tiltakozást is. — Sajnos, a vállalatnak nem állt, és .most sem áll rendelkezésére az a 6—8 millió forint, amennyibe a felújítás kerülne. A rékonst- rüköiórói szakvéleményt kér­tünk az Építésügyi Minőség- ellenőrzési Intézet Miskolci Álilomásánlák dolgozóitól. Ja­vallataik alapján készítette el tarsacfalmi munkában az Ésaakterv a felújítási ter­.vet, de mivel nekünk nincs pónzürtk a felújításhoz, azt gonddijuk, .hogy más formá­ban történő üzemeltetéssel előteremthető a hiányzó ösz- szeg. Terveink szerint bérbe adnánk az épület egy ré­szét, .s a .bérlővel együtt, kö­zösen állnánk a felújítás költségeit. Mi a későbbiek­ben egy 60—80 férőhelyes kamaramozit üzemeltetnénk itt, ailkalmazkodv'a a mellet­tünk levő iskolák és a lakó­telep igényeihez. — Tervünk megvalósítása érdekében már több céggel tárgyaltunk, de éppen az A kémény már nem füstöl, de... Mi lesz a Fáklya mozival? épület állaga miatt partner­re eddig .nem találtunk. Most éppen egy Olyan vállalkozó­val tárgyalunk, aki beszáll­na a felújításba, és ezután kereSkectóLmi tevékenységet folytatna az épületben. — Miért nem kezdték még el a munkát? Az idő telik, az épület állaga tovább romlik! — Az egész dolgot bonyo­lítja aíz Országgyűlés LXV. törvénye, amely a helyi ön- kormányzatokról szól, illet­ve ennek 'kiegészítése, az 1991. XXXIII. törvény,'amely az egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkor­mányzati tulajdonba adásá­val foglalkozik. Ezék hatá­roznak a volt tanácsi alapí­tású vállalatok kezelésében levő álilaimi tulajdonok ké­sőbbi sorsáról és tulajdon­lásáról. Ennek alapján szep­tember l-jével megszűnt az az állami tulajdonnal kap­csolatos kezelői jogunk. Fel­ügyeleti szervünktől, a me­gyei önkormányzattól pedig még nem kaptunk utasítást arra, hogy végül is mi a teendőnk? Nem tudjuk, ki­nek kell az állami tulajdo­nú ingatlanokat és ingósá­gokat, többek között a Fák­lya mozit is átadni. * A Fáklya mozi épületét látva, a jó érzésű miskolci lokálpatrióta eltöpreng azon: Miskolcon az elmúlt évtized­ben annyi értékes házat szanálták indokolatlanul. Hisz’ olyanok is áldozatul esték a panelépítkezésnek, amelyeknek nagy értékük volt. Nemcsak forintban ki­fejezhetően. Hogy ez a ronda épület, amelyik egyáltalán nem dísze MiiSkolcnák, ho­gyan úszta meg a szaná­lást?! De még mindig jobb későn, mint soha lebontani! Helyébe — hi,szén központi helyen van, drága telek — lehetne lakásokat, vagy más, a lakossági igényéknek meg­felelő közintézményt létre­hozni! Ehelyett azt a „rém­hírt” hallják a környéken élőik a rádióból, hogy a Fáklya moziban a Phralipe cigányszervezet kulturális központot szeretne kialaki tani. Ismét Gyulai Lajoshoz for­dultunk: — Tud erről a tervről? — Nem tudok. Azt vi­szont tudom, hogy vállala­tunk köaponitja mellett, a Békeszá'llón már volt a Phiralipe cigányszervezetnek egy kul'üűrháZa. Tény és va­ló, hogy lerombolták, lebon­tották. Sőt, még a mi kerí­tésünket is ellopták. Érdé- mes volna lefótózni! Megkérdeztük Csáki Im­rét, a megyei önkormányzat oktatási és közművelődési osztályának vezetőjét: —Mi lesz ezután a Fáklya mozi sorSa? — A mozira is az új va­gyoni törvény vonatkozik. Eszerint a vagyonátadó bi­zottságok fogják eldönteni, mi lesz a Moziüzemi Válla­lat vagyonával. Bonyolultab­bá teszi a dolgot, hogy a mozi egy sajátos vállalat. Kulturális szolgáltatási vé­gez és így nagyon nehezen „szorítható” be a törvény­ben általánosan megfogal­mazott ^közüzemek” közé. További szabályozás híján viszont a mozit is ebbe a kategóriába kell sorolni. — M,i is egyelőre állunk és várunk! Az első nyilat­kozatokat ez ügyben a helyi ön kormány aatdknak kell megtenniük. Nékik kell nyi­latkozniuk a közüzemekről. Ebből következően nekünk, a megyei önkormányzatnak nincsen, nem lehet távlati tervünk addig, amíg a tu­lajdonviszonyok nem rende­ződnek. Erre csak egy-két hónap múlva' lehet számíta­ni. A .megkérdezettéket végig­hallgatva, tulajdonképpen csak arról győződhettem meg, hogy Isten malmai las­san őrölnek. A Fáklya mozi kéménye az év elejétől már nem ontja a füstöt, de kör­nyékét benőtte a gaz, álla­ga egyre, tovább romlik. Egyébként a környéken lakók, akik arról értesültek, hogy itt akar a cigányszer­vezet újabb kulturális köz­pontot kialakítani, már meg­kezdték tiltakozásukat. Ez ellen, ha kéül aláírások gyűj­tésével, sőt más módszerek­kel is hadakozni fognak. Hogy mi lesz végül is a Fáklyával ? Megmarad vagy összedől? Az illetékesék dön­tésének gyorsaságától függ minden. Mert ha nem szü­letik döntés időben — a be­vert. légpuskával belőtt ab­lakok azt sejtetik, hogy — az épület vagy összedől, vagy .szétszedik. A 'környék­beliek szerint ez utóbbi, a Fáklya szanálása lenne a legjobb megoldás Míékolc- naik. — faragó Feledy Gyula: Köszöntő

Next

/
Oldalképek
Tartalom