Észak-Magyarország, 1991. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-14 / 216. szám

1991. szeptember 14., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Parasztfelkelés és kolera A múlt század első harma­dában hazánkban előbukkant és rohamosan terjedt egy sú­lyos járvány; a kolera, más nevén epekórság, vagy akkori nevén, ragadványos epemi­rigy. Az idén lesz százhatvan éve, hogy a pusztító kór ha­zánkban negyedmillió áldoza­tot szedett. A járvány Indiából Török-, Oroszországon át 1829—30-ra elérte Galíciát és a tiszai sószállitók, tutajosok révén el^ jutott hazánkba is. A járvánnyal egyidejűleg a Felvidék-Zemplén, Sáros, Gö- mör, Szepes vármegyékben pa­rasztfelkelés tört ki. Kiváltó ok a kolerajárvány és az ellene tett, félremagyarázott hatósá­gi intézkedések voltak. Az utazásokat és az áruforgalmat leállító záróvonalak miatt pél­dául megszűnt az élelmiszer- ellátás, a felvidéki aratómun­kások sem tudtak lejutni az Alföldre, így elestek élelmi­szerük hagyományos módon történő biztosításától. Az elkeseredést fokozta a lakosság közt elterjedt rém­hír, hogy az orvosilag kötele­zően előírt patikaszerek való­jában mérgek, amit az urak a feleslegesnek tartott lakosság kiirtására szedettek be. A jobbágyok megtagadták a ro­botot, elűzték a hatósági em­bereket. A feltört pincékből nyert szeszes italok hatására kegyetlenkedésekre vetemed­tek, feldúlták az udvarháza­kat, fosztogattak és gyilkol­tak. A járvány július elejére érte el Miskolcot, ahol na­ponta tucatnyian haltak meg. A halottakat egy nagy, közös deszkakoporsóba rakták és kü­lön temetőben hántolták el. A város rendfenntartásával Vay Lajost bízták meg, aki polgár­őrséget szervezett. Nagyobb rendzavarás csak két temetés­nél fordult elő. Vidéken azon­ban más volt a helyzet. Júli­us végén a sátoraljaújhelyi já­rásban tetőzött a lázadás és a járvány, aminek során au­gusztus 23-án kétnapi bete­geskedés után elhunyt Kazin­czy Ferenc is. A hatósági intézkedések nem bizonyultak elegendőnek, az egyháziak is segítettek a kór terjedésének megakadá­lyozásában, így a görög kato­likus egyházmegye püspöke jú­lius 16-án Eperjesről eligazí­tást adott a kerületek lelki- pásztorainak a kolera idejére vonatkozó papi teendők ellá­tására. A hatóságok inkább a sú­lyos rendzavarások megtorlá­sát helyezték kilátásba. Ferenc király augusztus 19-én rende­letileg megbízta Török Ignác Sáros megyei főispánt, hogy királyi biztosként teljhatalom­mal, o nemesi felkelés igény- bevételével, verje le a lá- zongókat és állítsa helyre a nyugalmat, ami végül is sike­rült. A felelősségrevonás most is a bosszú formáját öltötte, csakúgy, mint 1514-ben. 119 halálos ítélet mellett 4000 em­bert büntettek meg súlyos tes­ti fenyítéssel, botozással. Az ország sorsáért aggódó ellenzéki nemesség élén Kos­suth Lajossal, Wesselényivel, Kölcseyvel nemcsak □ népi elégedetlenség lecsillapításá­nak szükségességét ismerte fel, hanem azt is, hogy a nyo­morgó tömegeket szövetséges­ként kell megnyerni, hogy rá­kényszerítse a császári kor­mányzatot a régen sürgetett, követelt reformok elfogadásá­ra. Kamody Miklós Tokajból gőzhajón érkezett Széchenyi Sárospatakon ' Kétszáz évvel ezelőtt, 1791. szeptember 21-én szü­letett Bécsben „a legna­gyobb .magyar”,, gróf Szé­chenyi István. Az évforduló alkalmából emlékünnepsé­geken, tudományos ülése­ken méltatták már eddig is történelmi nagyságát, nem­zetgazdasági, írói munkás­ságát, s az ünnepi megem­lékezések az országos em­lékbizottság programja sze­rint az év végéig tartanak. Megyénkben is ápolják Széchenyi emlékét, köze­lebbről Zemplénben, Sáros­patakon. Ugyanis amikor 1845. augusztus 16-án a közlekedésügyi osztály élé­re állítottak, egyszersmind kinevezték a Tisza-.szabá- lyozás királyi biztosává. Ezt .mindenki természetes­nek vette, hiszen korábban a Duna-szabályozás terén már nagy érdemeket szer­zett. Királyi biztosi minő­ségében az első ülést 1846. szeptemberében Debrecen­be hívta össze, és a nagy­szabású munkálatok mérnö­kévé Vásárhelyi Pált vette maga mellé. A debreceni gyűlés folytatását Sárospa­takon tartották a .Rákóczi- vánban, amelynek akikor Bretzenheim Ferdinand herceg volt az ura. Szeptember 28-án gőzha­jón érkezett Széchenyi a Bodrogon Tokajból Sáros­patakra. A hajó a vár alatt kötött ki, és a vendégek a vár magas bástyáján vágott bejáraton, az úgynevezett Vízi-kapun át jutottak a várba. A tágas kapu bal ol­dalán ma is látható a fal­ba épített őrfülike, ahonnan a Rákóczi-szabadságharc idején a strázsa vigyázta a várat a folyó felől esetleg erre lopakodó labancok el­len. Két napot töltött Széche­nyi Sárospatakon. Megláto­gatta az akkor 315 éves református kollégiumot. A tanári kar és az ifjúság az éppen elkészült impozáns nagykönyvtár termében fo­gadta a magas vendéget, akit a kollégium igazgatója és az ifjúság nevében az esküdt deák üdvözölt. A karzaton elhelyezkedő kó­rus szebbnél szebb énekszá­mokkal tette ünnepélyeseb­bé az előkelő vendég tisz­teletére rendezett fogadást. Széchenyi megtekintette a nagykönyvtár és az iskola- múzeum értékeit, majd be­írta nevét a kollégium ven­dégkönyvébe. Látogatásá­nak emlékét a Vízi-kapu­nál a közelmúltban elhelye­zett keretes dombormű is őrzi. Széchenyi Vásárhelyi Pál terve alapján nyolc víz­szerkezetre osztotta a Tisza völgyét. A Bodrogközt a negyedikbe sorolta. A Tisza bodrogközi szakaszának sza­bályozására még 1846-ban Léleszen az ő jelenlétében megalakult a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat. Egyes osztályai működtek iNagytár.kányiban, Király- helmecen, Tokajban, Pata­kon és Űjhelyben. Átvágá­sokat, ■ medermélyítéséket végeztek, töltéseket építet­tek, majd 1923-ban — a Bodrogközt két részre sza­kító trianoni békekötés után — az egyes osztályok, fo­lyammérnöki hivatalok egyesülve Sárospatakra ke­rültek, ahol napjainkban is működik az ÉVEZIG „utód” szakaszmérnöksége. Pataki látogatása alkal­mával Széchenyi beutazta a Bodrog-közt. Meghallgatta az egyszerű embereket is, s feljegyezte a Tisza és a Bodrog „viselkedésével” kapcsolatos tapasztalatai­kat. Egyik ilyen útjáról kedves történetet őrzött meg a .Bodrog-köz történe­téről szóló tanulmányában a néhány éve elhunyt jeles néprajztudós, Kántor Mi­hály. .Eszerint a Tisza átvágá­sának helyéről vitatkozott a .kíséretében levő mérnökök­kel, szakemberekkel Széche­nyi, amikor a közelükben álldogáló pásztor kampós botját bedobta a folyó med­rébe, jó messzire, ami fel­keltette a bizottsági embe­rek figyelmét. A bot a víz közepén úszott, úszott egy darabig, majd erősen sod­ródni kezdett a part felé, s végül nekiütközött a part­nak. — Ott tessék a Tiszát át­vágni — szólalt meg a pásztor —, mert ott van a Tisza ereje .. . És Széchenyi döntött: ott vágatta át a folyókanyart. Hegyi József i . A' > o I A rendszerváltást követő­en elég sok szó esett arról, hogy új honvédelmi kon­cepciót kell kialakítani, amit csak indokoltabbá tett a Varsói Szerződés megszű­nése. A haditechnika el­avult, állapítják meg a szakértők, de nincs pénz a korszerűsítésre. A honvédség keretében most mégis megkezdődött egy új fejlesztési koncepció megvalósítása. Az öltözettí- pusok fejlesztésében egyen­ruhaszakértők, történészek, tervező iparművészek, mu­zeológusok és 9 Magyar Honvédség ruházati szolgá­latának szakemberei vesz­nek részt. A ruházat kor­szerűsítésénél elsőbbségei élvez a hadi öltözet. Az új hadi öltözetnél szétválasz­tásra kerül a téli és nyári öltözet és kiegészítőkkel al­kalmassá tették az átmene­nálódásának figyelembevéte- telével kerül sor. Lindák Mihály ti időszakban történő vise­lésre. Az új köznapi és tár­sasági öltözetek korszerű formában, jó minőségű alapanyagokból a mai kor öltözködési szokásainak és a korábbi katonai egyenru- házatból átvehető, hagyo­mányos elemeknek a fel- használásával kerültek meg­tervezésre. Visszatér a galléron vi­selt rendfokozat hatágú csillaggal, a korábbi fegy­vernemi színek, de egyes változatokon a német és az USA hadsereg hatása is ér­ződik. Lényeges eltérés a bocskai- és tányérsapka a köznapi viseletben, vagyis a tervezés sorián két irányzat érvényesült. A ruhák a Hadtörténeti Múzeumban és a nagyobb helyőrségekben megtekint­hető, sőt szavazni is lehet arról, melyik kerüljön be­vezetésre. Bevezetésükre fo­kozatosan az anyagi lehető­ségek, a régi ruhák élhasz­Mexey István: Ablak előtt Fecske Csaba: Az ózonlyuk peremébe csimpaszkodva dundi angyalok bámulnak minket nyelvüket öltik ránk, fügét mutatnak az Úr parancsoló nekik ugyan néznének már utána hogy, s mint él, ha él még egyáltalán az a bizonyos homo sapiens nevezetű isten-utánzat érdemes-e működtetni a Glóbust vagy teljesen pocsékba megy az a rengeteg drága energia? az angyalok csacsogják: akár az egész naprendszert föl lehetne számolni már semmi szükség rá nem éri meg a fáradságot s egyébként se volna kár azért a néhány degenerált s faja kipusztitásán munkálkodó silány emberért! Akác István: Arccal zuhanok Leírom, ha még tudom: Egy angyal sétál körülöttem s a láthatatlan időbe hiv, amelyben egykor én is fürödtem ... Érintésére víz csobog s meghajlanak a cédrusok a holdfény legyezője kibontva - Arccal zuhanok a titokba! Vass Tibor: Hólelkű1 lett augusztusvég: fagyponthajnalok menesztenek a reggelbe. A kacagó mellű lányok is lassabban ébredeznek, barnává szeptemberedéit mellbimbójuk pulóverek alatt remegnek. Csak az én nyaram nyüszitget még, ha megtört gerincemen ásitoznak ujjaid - . nem hallja senki, meddig néznek utánad ropogó csontjaim. Havazik egyre, zuhan a hó meztelen szivemre Laboda Kálmán: Élsz, élsz Élsz, élsz. Okosan, tétován, vagy bután. Egyszer csak mindennek vége. Befordulsz, halkan kopogva, Isten ajtaján. A honvédség új ruhája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom