Észak-Magyarország, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-07 / 184. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 1991. augusztus 7., szerda VÁLLALKOZÁSOK, ÁTALAKULÓ VÁLLALATOK FIGYELMÉBE! A Rádemis Kft. GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÓ IRODÁJA VÁLLALKOZIK:- vagyonértékelésre, könyvvizsgálói ellenjegyzésre;- átalakuló szervezetek cégbírósági bejegyeztetésére;- társasági szerződések elkészítésére;- társaságok, magánvállalkozások könyvvezetésére (pénztárkönyv, naplófőkönyv, egyszerűsített kettős)- adótanácsadói szolgáltatásokra RÁDEMIS KFT. Miskolc, Zsolcai kapu 30. Telefon: 46 41-611 181 m. Rádió Miskolc 1116 - ma délután is!!! Vállalkozók, kft-k figyelem! Eladó Miskolcon, a Nagyavas, Csáti sor 272. sz. alatti, irodának használt, kétszintes épület, amely összesen 134 négyzetméter alapterületű, 7 szobás, gázfűtéses, kiépített telex- és telefonvonallal rendelkezik. Az ud­varon raktárnak használható pince van. Érdeklődni az 54-521-es telefonon lehet, munkaidőben. Hét Község Polgármesteri Hivatala pályázatot hirdet kettő fő pedagógusállás betöltésére, alsófokú oktatási intézményébe. Feltétele: felsőfokú iskolai végzettség, 2 év szakmai gyakorlat. BÉREZÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. A pályázat benyújtási határideje: 1991. augusztus 15. AKKUMULÁTOROK, SZÁRAZELEMEK, TARGONCATELEPEK, felújított SKODA, LIAZ, TATRA, AVIA tehergépkocsi alkatrészek kedvező árakon, a Szabadságharcos Mgtsz, Ernőd AKKU- ÉS KONSZIGNÁCIÓS RAKTÁRAIBAN. TELEFON: 46 92-248, 92-174 TELEX: 62-780. MÉRUSZ-TÁJÉKOZTATÓ Felajánljuk szabad kapacitásunkat méretes egyenru­hák, konfckciós munka- és védőruhák, valamint ka­lapok és sapkák készítésére. Vállaljuk még továbbá bőrkabátok, bundák, egyéb ruhaneműk szakszerű javítását, alakítá­sát, gépkocsi ülésvédő huzatok készítését, függö­nyök és szőnyegek szegését. Várjuk megrendeléseiket Miskolc, Hadirokkantak ut­cája 2. szám alá. Telefon: 25-888. Tisztelettel: a Mérusz vezetősége Az őszi gyümölcsbetakarításhoz A BODROGKÖZI ÁLLAMI GAZDASÁG Sárospatak, Nagy L. u. 12. FELKÍNÁL ELADÄSRA SAJÁT FEJLESZTÉSŰ, TLF—L típusú tartályládafordító adaptereiket, 71 .340 FORINT -f ÄFA ÁRON. Érdeklődni a 41/11-555-ös telefonszámon az ipari üzcmágvczetőnél. Kövérnek lenni jó! Kövérnek lenni pocsék, dolog. A kövér ember las­san, de biztosan farmátla- nodík. Sorra hízza (ki i ruháit. Izzad, nehezen sze­di a levegőt a lépcsőn. Emiatt bánatos llesz, s mi­vel vigasztalja magát? Be nyúl a hűtőbe, elrágcsál ezt-azt... és hízik tovább. Esténként azon töpreng, álmodik, hogy infarktust kap, viagy netán cukorbe­teg lesz. Klikel az ágyból, bekap egy pár falatot és megnyugodva allszik to­vább. A kövér ember szégyellj magát mohóságáért. Egész nap diétázik, azután este hazamegy és Ikiüríti a hű­tőt. Természetes, hagy hí zik tovább. Ha kirakat előtt megy, elfordítja a fejét — ne lássa azt az ormótlan testet, amiben latkozik. El­marad a megszokott társa Ságtól is. Restellj, hogy már nem az, aki, hájrétege mögé húzódik. Ruhái egy­re bővebbek — és egyre slamposabbak. Abban a tévhitben ringatja magát, hogy a nadrágra, vagy szoknyára kívülről ráborí­tott bő blúz, pulóver elrej­ti fölös kilóit. Karcsú idő­szakának ruhadarabjait gondosan elteszi, egyre ol­csóbbakat — átmenetinek szántakat — vesz, majd ri­adtan látja, hiába minden, semmi remény, hogy visz- szafogyjon. A kövérelk bujdokolnak. Ha élni, s hízni akarnak, nem maradhatnák el ,» munkahelyükről. Pedig itt aztán megkapják a ma­gukét. A kollégáktól. Van. aki a hízás láttán — ha férfi a kövér — gyakori sörözéssel! gyanúsítja, más — fiatal nő esetében — kisbabát sejt a hatalmas pocakban. Az elhízott ilyen­kor önuralomból vizsgázik. A kaján megjegyzéseik ki­védésében mesteri . fokra hághat, ha ismeri Király­hegyi Pál híres „Gyapjú monológ”-ját. A kis írásból citált részletekkel! nagyon jól védheti magát. A kö­vérségét felhánytorgatók- nak például mondhatja azt: „Mennyivel szebb egy kö­vér pénztárca, mint éhezni az utcasarkon!” Vagy: „Minden szép, ami kövér. Hogy nézne ki abban a nagy elefántbőlrben egy sovány kis elefánt?!” To­vábbá: „A természet rend­je, hogy vannak kövérek, és soványak és ebbe néni szabad belepofázni!” Az elhízott tehát véde­kezik, élcelődik — a saját rovására. Csak egy dolgot nem tesz: nem küldi el a vele, súlyával törődőiket oda, ahová valók ... Nerrj mondja senkinek az igazat, hogy tulajdonképpen senki­nek semmi köze a testsú­lyához, a maga pénzén lett ollyan amilyen, meg külön­ben is, pfuj. Pedig legszíve­sebben ezt tenné. De nem, a kövér ember tűr, nyel. Egyre többet és egyre mér­gesebben. És közben figyel: ez így viszonyul hozzám, az amúgy ... Nagyritkán, talál olyan embert, akj vagy észre sem veszi gya­rapodását, vagy még rit­kábban olyat aki kijelen­ti: „Hiába híztál el, ne­kem ugyanaz vagy!” Kövémdk Kenni tehát jó. Sok türelemmel, tűréssel! megismerszik, kinek meny­nyi jutott műveltségből, intelligenciából. Kövéren egész másnak látszik a vi­lág. Kicsit sötétebbnek'; gonoszabbnak, de jobban elhatárolódik a környezet, a közösség, & család. Mégüs jó kövérnek lenni. Mert ha végre megindul a várva várt fogyás, a kilók­kal ellentétben a> tapasz­talatok megmaradnalk. Ke­serűek ezek, de mégis gaz- dagítók. A volt kövér tud­ja, merre hány lépés, kik­kel hozta össze a sors —* és ettől gazdagabb. — m. szabó — Két cég - két eset A miskolci Hadi rokkantak és a Kun |Béla utca keresz­teződésén lakók mostanában a szokásosnál is nehezebb, zajosabb napokat élnek. Az ott található Szinva-híd mel­lett Ikét hete dolgoznak a Metró Kft. (munkásai. El­mondásuk szerint egy 600 milliméteres vízvezeték tört el, azt fogják kijavítani. Persze, csak akkor, ha si­került |hét méter mélyre le- ásniuk, ugyanis ott találha­tó a hibás eső. A munká­val nem tudnak gyorsan ha­ladni, mert a talajban gáz- és elektromos vezetékek is vannak, nagyon kell vigyáz­ni, meg ne sértsék valame­lyiket. Így marad az ásó és a lapát — más eszközt nem lehet használni. Hétfőn este a híd másik oldalán is .beütött a haj, víz buzogott az úttestre. Mint a miskolci vízművek szakem­berei megállapították, egy száz milliméteres vízvezeték tört el, vagy repedt meg. Kedd reggel hozzáláttak a két méter mélységben talál­ható főnyomócső kiásásához, javításához. A munka eltart egy pár napig; ígérik, a hét végére befejezik. Az autósok figyelmét nem lárt felhívni: a szokásosnál is óvatosabban közlekedjenek a két javítás közelében! Fotó: Farkas Maya Törvényfelen halottak »G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES AUGUSZTUS 4-ÉN TELKIBÁNYÁN A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ AVATÁSÁN ELHANGZOTT BESZÉDE« „ki hiányzik közülünk ki hiányzik ki hiányzik közülünk ki hiányzik ki hiányzik a jövő fehér falai közül ki hiányzik a favágók a mesteremberek közül a költők közül a parasztok közül a. szülők közül ki hiányzik ki hiányzik közülünk ki hiányzik” Milyen egyszerű, ám égbekiáltó kérdé­sek ezek: Istenhez, s hozzánk emberekhez, Ratkó József kérdései! Sebeket felszagga­tó, emlékezésre hívó kérdések. De, ha mégoly fájdalmasak is; a holtakra emlé­kezni szent kötelesség. Él Japánban egy ősi szokás. Minden la­kásban van egy kis szekrényecske, mely­ben a család halottainak egy-egy emlék­tárgyát őrzik. Ünnepnapokon kinyitják ezeket a szekrényeket, előveszik az emlék­tárgyakat, s megemlékeznek elveszített szeretteikről. Így éltetik őket emlékezetük­ben, átörökítve ezt a szokást gyermekeik­re. unokáikra. Most, ezen emlékhely előtt, nem a természetes halállal holtakra gon­dolunk vissza. Ez az emlékezet sokkal gyötrelmesebb; az értelmetlen és érthetet­len halállal állunk szemben. Ráadásul a tiltott emlékezet feloldozása ez a mai nap. A halál neve: HÁBORÚ. E lángoktól ölelt kicsi országnak többszö­rösen is értelmetlen. Kérdezhetjük együtt, miért? Miért? Elődeinknek a fenevadak marakodásához semmi közük nem volt, mégis mennyi élettel fizettünk érte! Vol­tak tisztánlátók akkor is, de a tisztánlátó- kat elhallgattatták. Akik írásban tanúbi­zonyságot tettek a magyar nép rászedettsé- géről, kiszolgáltatottságáról, azokról még ma is alig-alig beszélnek. Sőt, igyekeztek az ilyen egyetemes európai magyar gon­dolkodókat sietve ‘ lefasisztázni. De mit te­hetett a nép, hogyan védhette volna meg az értük szót emelő igazakat, ha magát a népet kollektív bűnössé nyilvánították nyomban?! Félve, rejtőzködve gyászolhat­tunk idáig. Kik harctereken, kik óvóhelye­ken, kik a haláltáborokban vesztették éle­tüket: „Elégetett gyermekek, anyák hamvai vérünkben keringenek. Mint eleven halotti inget, viselnek minket.” Ez az emlékezés, hogy Telkibánya pol­gárai közös síremléket állítanak halottaik- nak, egymáshoz közelíti a gyászolókat. Ne­künk élőknek és túlélőknek nincs is más utunk! Egyformán sósak a halottakért hullajtott könnyek, és a fájdalomnak nincs mértékegysége. Amikor a háborúban elveszített halottakra gondolok, eszembe jut, hogy az én nagymamámat egy óvóhe­lyen lőtték agyon, a férjem pedig most ép­pen annyi idős, ahány évesen a nagyapja halt meg a háborúban. Akik átélték a pusztítást, bizonyára el­átkozták mindannyian, vagy mondtak elle­ne megannyi imát. Láthatják, hallhatják, hogy újra itt a Rém a közelben, egészen közel hozzánk, a szomszédunkban. Vajon mit kellene tennünk — vetődik fel a kérdés —, hogy a békesség, a megbékélés erősebb legyen minden rontásnál? A nemzet talpköve: a tiszta erkölcs! — figyelmeztetés ez mindannyiunk számára. Én a jövőt, a békesség és a megbékélés jövőjét gyermekeink nevelésében, és az igazsághoz való viszonyunkban látom. Az igazság egyetemes, isteni eredetű fogalom, és az isteni törvények rendező elve. Min­den ember választhat naponta jó és rossz cselekedetek között. Milyen sokat tévedünk, ám mégis törekednünk kell a jóra! Nincs más esélyünk; a holtak figyelmeztetnek, a halottak emlékeztetnek. Milyen sokáig kényszerültünk várni erre a közös meg­emlékezésre, de mégis eljött ez a nap. Országszerte búcsúztathatják el a gyászo­lók törvénytelen halottaikat, gyertyafény mellett visszanyerve a jogot a siratáshoz. Mert bizony itt még a siratást is betiltot­ták! Ahol a múltat tiltják, ott a jövőt akarják kitagadni az időből, ha halottaip- kat eltiltják tőlünk, a jövőnktől fosztanak meg! Lehet, hogy most csak zsoltárokat kellett volna mondanom egymás után. Ratkó József gyönyörű soraival emléke­zem Telkibánya halottaira: „Mégiscsak ők tartják a földet, drága halottaink. Csont törik, izom kékül, foszlik rajtuk a hús, az ing. Szép szemük behorpad, pedig vannak már annyian, mint égen a csillag, annyi szülém, lányom, fiam. Halandó — egyenrangú velük csak az lehet, aki oly kemény, legalább magát megtudja tartani.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom