Észak-Magyarország, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-24 / 198. szám
ÉSZAK MAGYARORSZAG 13 1991. augusztus 24., szombat Több mezőgazdasági alapítványt! Gömör — Bábolna Gazdaképző Lapunkban hírt adtunk egy olyan alapítvány létrehozásáról, mely a mezőgazdasági oktatást, a gazdaképzést és a mezőgazdasági vállalkozásokat segíti a jövőben. A nemes cél megálmodói a nagy múltú település - Put- nok — jó hírű gazdászképző múltját, a hely szellemét hívják segítségül a megvalósításhoz. Putnokon több évtizedes hagyománya van a mezőgazdasági szakemberképzésnek. Közép- és felsőfokon folyt itt az oktatás, tangazdaság, kutatóintézet segítette a gyakorlati és az elméleti oktatást. Putnok (hol község, hogy város) elfogadta, sőt — befogadta az agrár szakemberek képzését. Ezrével vannak szerte az országban, akik itt végezték tanulmányaikat. Még híres vásárai is — (főként a lóvásár!) — adtak valami pluszt a gazdászoknak. Persze a megyében vannak még hasonló jellegű intézmények — például Abaújszán- tó, Tokaj — ezért jogos lehet a kérdés az alapítvány kuratóriumának illusztris tagjához, hogy miért éppen Putnokra esett a választás? Szabó György, a B.-A.-Z. Megyei önkormányzat elnöke így fogalmazott: — A megyei közgyűlés, mint a putnoki Serényi Béla Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola fenntartója, négymillió forint értékű gépvásárlást biztosít az alapítvány jajára. Hogy miért éppen Putnokra esett a választás, nagyon egyszerű. Azért, mert a putnokiak kerestek meg minket az alapí- vány létrehozásának gondolatával és ezt mi támogatjuk. Az alapítvány nevében szinte minden benne van, a .szándék, a cél: Gömör—Bábolna Gazdaképző és Térségi Agrárfejlesztő Központ, Putnok. Bábolna neve pedig úgy kerül ide, hogy a kombitát egyik gazdasága — szendrői. Ezért is segíti a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát az alapítványt négymillió forinttal, méghozzá a felnőtt átképzést szolgáló kollégium felújítására. Ezt az alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Papócsi László jelentette be, s azt is, hogy egy mintafarmot is létrehoznak, melyhez 69 hektár szántót és 62 hektár legelőt is biztosítanak. — Felszereljük ezt a minta- farmot mindazzal az állattartáshoz szükséges’ technológiával, amivel Bábolna rendelkezik — mondta Papócsi László és folytatta a felsorolást a segítség különböző formáiról. — Ötmillió Ft értékben betelepítjük a farmot a szükséges tenyészállatállománnyal, a gépi berendezések, valamint az állatok „használati” és ebből származó bevételi felhasználási jogát átengedjük az alapítvány javára. Hogy mire is terjed majd ki az alapítvány tevékenysége, Gomba Levente, a középiskola igazgatója sorolta fel. — A bemutató farm az iskolarendszerű gazda- és gazdasszonyképzés és a szakközépiskolai oktatás gyakorlati bázishelye lesz. Vállalkozókat képzünk és átképzőnk. — Bemutatjuk a farmergazdasághoz szükséges eszközöket, gépeket, foglalkozunk azok értékesítésével, javításával. — A helyi sajátosságoknak megfelelő termelési kultúrákat, eljárásokat, technológiákat terjesztjük majd, foglalkozunk vállalkozások, jogi pénzügyi adózási szaktanács adásával. A bemutató farmon baromfitenyésztés létesítményeit: a sertéstenyésztést, a juhtenyésztést szolgáló istállókat, hodá- lyokat építenek. Növénytermesztés, kertészet vonatkozásában az új technológiákat növényvédelmi ismereteket terjesztjük -— oktatjuk például a fólia alatti termesztést, dísznövénytermesztést, az itteni honos gyümölcsfajták termesztését, a szőlőművelést. Az alapítványhoz csatlakozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató- intézete is. Felajánlotta kutatási eredményeit és szellemi értékeit, és rendelkezésre bocsátotta a putnoki-lóbéri területen levő ingatlanát 1 millió forint értékben. A putnoki Egyetértés Mgtsz pedig gépekkel, földterület biztosításával segíti az alapítványt. Nem maradt tétlen putnok város önkormányzata sem, amely 5,7 millió forint értékű, 4 db tanterem átadását, valamint vállalta a szőlőtelepítéshez szükséges területek biztosítását. Maga a Serényi Béla Gimnázium is négymillió forintot adott az alapítványhoz. Nem „felülről” jövő kezdeményezésről van tehát szó, inkább a helyiek szükségdiktálta céljainak megvalósításáról. Dr. Papócsi László hangsúlyozta, hogy mondjuk el: az alapítvány nyitott, ahhoz a megye cégei, vállalatai bármikor csatlakozhatnak, sőt, kérik is: aki tud, segítsen, hiszen az alapítvány jó működéséhez még húszmillió forint hiányzik. Várják a Putnokhoz hűséges volt diákok, tanárok támogatását is, sőt külföldre származottak jelentkezését is szívesen veszik. Várhatóan ez évben már szeptemberben megkezdi működését, hivatását a Gömör-Bábolna Gazdaképző Alapítvány. Csak javasolható, hogy megyénk más híres mezőgazdasági oktatási körzetében is beinduljon valami hasonló jótékony intézmény. Miért ne lehetne a következő például Abaújszántón, Tokajban, vagy a Matyóföldön? (bekecsi) Híres gazdászképző volt a felsőfokú mezőgazdasági technikum. Képünkön rektorának síremléke látható. Javítanak, kereskednek Régiek ezek az autók, de alig használtak és mivel katonai járművek, nagyon jól bírják a ne héz terepet. Fotó: Farkas Maya A Szerencsi Autójavító Kisvállalatnál is érzik: mind kevesebbet költünk autójavításra, s csak akikor visz- szük szerelőhöz a járgányt, ha már lerobbant. Ezért is döntöttek úgy egy évvel ezelőtt, hogy a mliskolci Megi- ter Kft.-vei közösen használt, katonai teherautókat forgalmaznak. A régi, ám alig használt teherautók, terepjárók és speciális, tartályos járművek a vállalat telephelyén megtekinthetők, kiválaszthatók. A szerelők megmondják, körülbelül mennyit kóstál a vizsgára való előkészítés, ha a vevő soknak találja, keresnek másik autót. A környék szőlősgazdái körében különösen a terepjáró UAZ-ok népszerűek, de fogynak a teherszállítók is. Mint Sárossy István műszaki vezető elmondta, a kö, zelmúltban ismét új üzletágat honosítottak meg. Szerződtek a Merkúrral új, de már nem garanciális személygépkocsik bizományos forgalmazására. A Ladák, Polskik, Yugo 55-ök és Lada Nivák közös jellemzője, hogy hiányzik egy vagy több alkatrészük, ne szépítsük: hogy állás közben valakik kicsit kiberhelték őket. A szerencsiek vállalják, hogy forgalomképessé teszik az autókat — így, garancia nélkül átlagosan 30 ezer forinttal olcsóbban kínálják őket. Kérésre adnak saját, üzemi garanciát is az autók-, ra, akkor azonban az árengedmény fele odavész, s ha netán cserére jogosult a kocsi, azt már nem tudják vállalni. A környék lakói körében hamar népszerűvé vált az üzletág, mert viszonylag olcsón és csak a „feljavítás” kivárása után juthatnak autóhoz. m. sz. zs. Bemutatkozik az észak-magyarországi régió A Baden-Württemberg tartomány-beli Stuttgart ad otthont szeptember 10—14. között a Sízéchenyi István születésének 200. évfordulója alkalmából rendezendő magyar gazdasági és kulturális napoknak. A két utóbbi napon a gazdálkodó szervezetek mutatkoznak be — köztük a miskolci Agora Kft. szervezésében 30 észak-magyarországi (Heves, Borsod, Nógrád, Szabolcs megyei) cég. A stuttgarti Gazdaság Házában nyíló gazdasági és kulturális napok fővédnöke a tartomány miniszterelnöke, Teufel úr és a gazdasági, valamint kulturális mindsztérium. A magyar fővédnök hazánk németországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Horváth István, valamiint a művelődésügyi, a nemzetközi gazdasági- és á külügyminisztérium. Mint Varga István, az Agöra Kft. ügyvezetője elmondta, másfél éve folytatnak gazdasági partnerkapcsolatok kialakítását célzó munkát Baden-Württemberg tartományban. A szeptemberi kétnapos bemutató fő célja is a gazdasági partnerek összehozása. Már négyezer német céget értesítettek a várható eseményről — elküldték a bemutatkozók listáját számukra. A 30 kiállító (zömmel borsodiak) egy prospektusban is szerepel — az érdeklődő németek így célirányossá tehetik az ismerkedésüket. A .stuttgarti kiállítást a NemzétköZi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma anyagilag is támogatja; a jelentkezők 50— 80 ezer forint közötti összegekért nemcsak a szállítást, a szállás ügyintézését kapják, hanem az említett prospektusban a bemutatkozás lehetőségét. Az Agöra vállalja az úgynevezett „utógondozást” is; ez azt jelenti, ha valakinek a kiállítás után jut eszébe, hogy szeretne egy magyar vállalattal üzletet kötni, a kft. összehozza őket. Jelzések a megye gazdasági helyzetéről Az 1991. első félévi statisztikai adatok az előző évi tendenciák folytatódását jelzik. Továbbra is gyors ütemben növekszik a gazdasági szervezetek száma, amelyek azonban többségükben kis létszámúak. Megyénk anyagi ágaiban a fél év végén 1358 jogi személyiségű gazdasági szervezet működött, 70 százaléka 51 főnél, ezek többsége 21 főnél is kisebb létszámmal. A jelenlegi megfigyelési rendszerben e kis szervezetek teljes körűen évente egyszer adnak számot tevékenységükről, így az alább közölt adatok az 50 főnél több létszámot foglalkozltaitó, jogi személyiségű gazdasági szervezetekre vonatkoznak. Ennek ellenére jól tükrözik a folyamatok irányát, sőt, mértékét is, mivel a nagyszámú kis szervezet létszáma viszonylag kevés (1990- ben, az iparban nem érte el az összes létszám 4 százalékát), és az elmúlt évi adatok alapján termelésből való részesedésük a létszámarányuknál* is kisebb. A megfigyelt ipari szervezetek első félévi termelése 81 százaléka a tavaly ilyen- korinak. A villamosenergiaipar teljesítménye egytizedé- vel emelkedett, minden más ágazaté csökkent. Mértéke szerint az ágazatok jelentősen szóródnak: 10 százalék alatti a visszaesés a vegyiparban és az élelmiszer- iparban, 20 százalék körüli a bányászatban és a köny- nyűiparban, 30—40 százalékos a kohászatban, a gépiparban, ** az építőanyagiparban és az ún. egyéb iparban. Számoltitevően — kétszeresére — csak a lignittermelés nőtt, ezenkívül az egész iparban alig akad termék, vagy termékcsoport, amelyet az 1990 első félévinél nagyobb mennyiségben állítoittak elő (főleg vegyipariak). A megyei székhelyű ipari szervezetek saját termékeik értékesítéséből 104 milliárd forint árbevételt értele el, amely közel 19 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A belföldi értékesítés bevétele valamivel nagyobb 19 százaléknál, miközben az árszínvonal országos átlagban 37,7 százalékkal emelkedett. Az exportárbevétel aránya némileg csökkent, 19,2 százaléka az összesnek. A kivitel értékét 88 százalékban konvertibilis, alig több mint 2 százalékéit nem konvertibilis valutában számolták el, egy- tizede a külkereskedelmi vállalatok részére történő eladásból eredt. Az építőipar termelése a tavalyi kisebb fellendülés után ismét visszaesett. A június végi szerződéskötések értéke és a féléves termelés volumene egyaránt háromnegyede az egy évvel korábbinak. A megye gazdaságai 695 500 hekitár földterületen gazdálkodtak a május végi adatok szerint. A művelési ági szerkezet az igényesebb kultúrák irányába változott, a gyümölcsösök területe jelentősebben, a szőlőé és a szántóé kis mértékben nőtt, a többi művelt területé csökkent. Gazdaságtípus szerinti változás is megfigyelhető: a tsz-ek területe 6,5 százalékkal fogyott, a létrejött új szervezetek révén a mező- gazdasági vállalatok és társaságoké, de főleg a kistermelőké gyarapodott. Ugyancsak május 31-i állapot szerint, a vetésterület 262 000 ha, 1,3 százalékkal kisebb az előző évinél, a vetetten terület meghaladta a 10 500 hektárt. A gabonafélék összes vetésterülete nem változott, de azon belül a búzáé és a kukoricáé 4—5 százalékkal csökkent, az árpáé 20 százalékkal nőtt. A tavalyinál itöbbet vetetettek ipari növényekből és burgonyából is, főleg a szálas takarmányok rovására. Az állattartó nagy- és k>s- gazdaságok a felvásárló szervezeteknek 14 147 tonna vágóállatot adtak el, 22 százalékkal kevesebbet, mint tavaly az első fél évben. Vágósertésből kismértékben, vágómarhából, de főleg vágóbaromfiból jelentősen illetve 47^ százalékkal) csökkent, yágójuhból viszont egyötödével nőtt az eladott mennyiség. A megye gazdasági szervezeteinek finanszírozásával folyó beruházások első félévi _ teljesítményértéke 4,5 milliárd forintot tett ki, melynek 60 százaléka gép- beruházas.\ Az összesnek 70 százaléka az ipar fejlesztését szolgálja, a többi anyagi ágra 3 6 százaléka, a nem anyagi ágakra 11 százaléka jut. Az anyagi ágakban megfigyelt szervezetek a fél évben átlag 170 400 főt foglalkoztattak, 31 000-rel (15,5 százalékkal) kevesebbet, minit egy évvel ezelőtt. Ebből 12 200 fő az iparban, 13 000 fő a mezőgazdaság és erdőgazdálkodásba tartozó, 50 főnél- több dolgozót foglalkoztató szervezetek létszámcsökkenése. A fogyás mértékét tekintve is ez utóbbi a legnagyobb, 32 százalékos. Ennek egy része — hasonlóan más gazdasági ágakhoz — a szervezeti változásokkal függ össze; az önállósuló üzemágak részben tevékenységüknek megfelelő gazdasági ágban, részben b's létszámuk miatt csak évente egyszer kerülnek megfigyelésre. A nyilvántartott, munkahellyel nem rendelkezők száma június végén 26 149 fő volt, közülük 18 885 fő részesült munkanélküli-segélyben, illetve -járadékban. A bankok adatai szerint a megye lakossága az elmúlt fél évben a főbb központi forrásokból különböző címeken (a munkavállalók nettó keresetei, táppénz, nyugdíj, gyes, gyed, családi pótlék, munkanélküli-segély, -járadék, Ids és magánvállalkozások termékértékesítése, szociális juttatások stb.) 35,6 milliárd forint pénzbevételhez jutott, ami 22 százalékkal több az előző év első félévinél. (A fogyasztói árszínvonal 35,7 százalékos növekedése e bevételek reálértékét mintegy 10 százalékkal csökkentette.) A havi átlagbérek és átlagkeresetek ennél nagyobb ütemben emelkedtek, az anyagi ágakban dolgozók esetében 30, illetve 28 százalékkal. Ugyanezen ágakban az átlagbér 13 914, az átlagkereset 14 669 forint volt. Továbbra is az iparban fizetik a legmagasabb átlagbért (15 345 Ft), illetve -keresetet (16 006 Ft), a legalacsonyabbakat a mező) gazdaság és erdőgazdálkodásban (9905, illetve 10 526 Ft). A vásárlási célú pénzelköltés növekedése mérsékeltebb volt a pénzbevételekénél, a kiskereskedelmi forgalom pl. — mely értékben 31,8 milliárd forintot tett ki — 15—16 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az árszínvonal-növekedést figyelembe véve, ez a forgalom 16—17 százalékkal kisebb árutömeg eladását jelenti. A térségenként jelentősen eltérő árú idényáras cikkek megyei piaci árszínvonala az első fél évben 38,8 százalékkal magasabb volt a tavalyinál,- ami más megyékkel összehasonlítva, átlagos növekedésnek mondható. Leginkább a burgonya és a zöldségfélék árai emelkedtek. A megyei bankoknál elhelyezett lakossági takarékbetét-állomány a fél év végén 17,5 milliárd forintot tett ki. Az egy évvel korábbinál ez 10 százalékkal több, az év elejihez képest szinte változatlan összegű. A lakossági hitelek állománya 18,2 milliárd Ft volt, 25 százalékkal kevesebb, mint 1990. év közepén. A csökkenést a régi, kedvezményes kamatú „lakáskölcsönök” tömeges visszafizetése eredményezte. A megfigyelt kereskedelmi szálláshelyeket a fél év során 83 500 türista vette igénybe. Számuk 18 százalékkal, az eltöltött éjszakák száma 20 százalékkal elmaradt a tavaly ilyenkoritól. A belföldi vendégek száma jobban csökkent, mint a külföldieké. Központi Statisztikai Hivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága
