Észak-Magyarország, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-21 / 195. szám
XLVII. évfolyam, 195. szám 1991. augusztus 21. Szerda Ara: 5.80 Ft BORSOD-ABAUJ-ZEMPLEN FÜGGETLEN NAPILAPJA Katonai hatalomátvétel a Szovjetunióban Mihail Gorbacsovot leváltották — Tankok állnak egymással szemben — Jelcin sztrájkot hirdet Súlyos, az egész világot aggodalommal el- töltő események kezdődtek hétfőn a Szovjetunióban. Mihail Gorbacsov távollétében he- kettese, Gennagyij Janajev vezetésével egy ^ükkörii bizottság vette át a hatalmat, egye- “ek között azzal az indokkal, hogy Gorbacsov ®9észségügyi állapota miatt egyelőre nem tud t'eglelelni vezetői feladatainak. Gorbacsov all>tólog a Krímben pihen, de lapzártáig hollétéről, állapotáról nem érkezett biztos hír. Moszkva utcáin megjelentek ' a harckocsik, páncélozott járművek, a Baltikumban a de- szantosok elfoglalták a fontosabb középületeket. Jelcin sztrájkra szólította fej az üzemeket, tiltakozásul a hatalom megszerzői ellen. A páncélosok egy része átállt a tüntetők oldalára, rendkívül feszült a helyzet, polgárháborús légkör alakult ki.- (MTI) Hétfőn hajnalban- £,e‘tóságteljes komolyzenére- „^fdtek a szovjet rádióhallamelyet többször sza- , »i.^ttak meg a bombahírrel: ■ ói, a'l Gorbacsov egészségi aPotára való tekintettel l^nnagyij Janajev alelnök t kát -el az e'ln°*c* funkció- p ,®s az ország gazdasági m tarsadalmi káosztól való • k egmentése érdekében egyes ’ a^etekben hat hónapra ehdkívüli állapotot vezet- ek be. Erre az időszakra z egész ország területén a Sp°v.iet törvények érvénye- A határozat végrehajtást az erre a célra létreno- íott állami bizottság fel- “Syeli. Ennek tagjai: Gennadi Janajev, Valentyin Pavlov kormányfő és Oleg f.aklanov, a védelmi bizott- N alelnöke, Vlagyimir Mucskov, a KGB elnöke, . hiitrij Jazov, védelmi és orisz pugo belügyminisz- t,r’ Sztarodubcev, a Szovjet i ^fasztszövetség elnöke, Tiz- L.k°v, az ipari, közlekedési. '•'Közlési és építőipari válótok szövetségének elnöke, f bizottság drámai hangú .'hívással fordult a szovjet ephez. „Halálos veszély fenyegeti az országot, a Gorbacsov által elindított reformpolitika csődbe jutott, és a szélsőséges erők a Szovjetunió megsemmisítését akarják, hogy bármi áron megszerezzék a hatalmat" — hangzik a közlemény. A továbbiakban így folytatja: „Ha a vezetés nem tette volna meg a mostani lépést, akkor rövid időn belül éhínség és további elszegényedés fenyegetné az országot, ez maga után vonná a tömeges elégedetlenséget, a politikaigazdasági bizonytalanság pedig aláásná az ország nemzetközi helyzetét. A bizottság a maga vállára vette a haza sorsát és egyben felhív minden polgárt, hogy segítse a bizottság munkáját.” A TASZSZ közleménye szerint a bizottság a valódi demokratikus folyamatok támogatása, a reformok következetes folytatása, a haza megújulása, és a társadalmi-gazdasági felvirágoztatás mellett száll síkra. A közlemény azonban hangoztatja: „A Szovjetunió békeszerető ország, amely betartja a nemzetközi kötelezettségeit, de határozottan ellenáll a diktátumnak, bárhonnan jöjjön is.” Gennagyij Janajev felhívással fordult a világ kormányaihoz, államfőkhöz és az ENSZ főtitkárához. Ebben közölte, hogy a hatalmat a rendkívüli állapot végrehajtását ellenőrző bizottság gyakorolja. A bizottság által meghozott döntések ideiglenes jellegűek és nem jelentik azt, hogy a vezetés felhagyna a reformpolitikával. A kormányfő nyilatkozata A magyar álláspont nem lehet más, mint az európai és az észak-amerikai államok, vagy a világ bármely demokráciájának álláspontA pápával Pócson II. János Pál pócsi látogatása előtti délután 23 gépkocsi érkezett Németországból Miskolcra. Nem akármilyen gépkocsik, hanem speciális szállító- és mentőautók. A Máltai Szeretetszolgálat önkéntesei vállalták a hosszú utat azért, hogy hazánk több városából a pápalátogatás helyszíneire szállítsanak olyan mozgássérülteket, akik egyébként csak gondolataikban indulhatnának zarándokúira. Segítségükkel Miskolcról mintegy kétszáz, tolókocsihoz kötött, vagy teljesen mozgásképtelen ember részesülhetett a pápával való találkozás életre szóló élményében . . . — Ilyen nagy ez a Mária- pócs? — Egy idős asszony lépked előttem a nyírségi homokon, kezében kisszék, tőle a kérdés. Teljesen jogos, hiszen jövünk már vagy húsz perce a parkolótól. Bizony, jól megzarándo- koltatták itt a népet. De ez persze, nem baj. Az első helikopterrel még nem Őszentsége érkezik. A másodikkal, harmadikkal sem. Várunk hát, s találgatunk. A biztosítás nagyon komoly. Ellenőrzik a fényképezőgépeket, a csomagokat. A leszállópályát a kordonon belül rendőrök, katonák vigyázzák ... Végre ismét al_á- ereszkedik néhány légijármű, s az egyikből fehér ruhájában kiszáll maga Johannes Paulus II ___ Integ et ... Mi pedig örülünk, s szívünk egy pillanatra ösz- szeszorul... * Miskolcnyi ember. Ilyen tömegnek még a gondolata is szörnyű. Fogösszeszorítva indultunk, ám aggodalmunk fölöslegesnek bizonyult. Hiszen a hatalmas területen mindenkinek adatott kellő mozgásszabadság. Őszentségének a görög katolikus liturgiában nem volt (Folytatás a 2. oldalon) A nemzeti egymásrataiálás ünnepe Fogadás a miskolci városházán Válságövezetek szomszédságában A fogadáson résit vett dr. Isépy Tamás országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára is. A képen dr. Gyulai Gábor köztársasági megbízott, államtitkár társaságában. Fotó: Farkas Maya Szent István király napjá- n°k, állami, nemzeti ünnepünknek a meghittségét, II. János Pál pápa látogatásá- : n°k történelmi jelentőségét, i °* egyház és a nemzet szá- móra egyaránt megható eseményeit beárnyékolja a Szov- ietunióban augusztus 19-én virradóra bekövetkezett hata- •Ornváltás. Az ünnepre kerülő magyar állampolgárok pöször megöbbenten, hitet- 'enkedve, majd a fejlemé- nYek iránt fokozott érdeklődéssel fogadták a Moszkvá- 1101 érkező híreket. Az első reagálás termé- Petesen a kíváncsiság: mi JPftént, miért, mi várható, hogyan hatnak mindezek J'Pdennapjainkra, jövőnkre? ^ legelső emberi reakció: együttérzés minden veszé- Yeztetett emberrel, faji, nem- világnézeti hovatarto- Pstól függetlenül. Szolidari- .*** az emberekkel, akiknek ®letét, szabadságát, méltó- ?Pgát tiporhatja az erőszak. ” élünk Közép-Kelet-Euró- Pa^an súlyos válságövezetek ' immár többes számban — l«mszédságában. Akarjuk, *?9y sem, összekötnek beplanket geopolitikai, földrajzi ®.e.lyzetünk, jó és rossz tradí- l°l'« gazdasági egymásrautaltság, nem beszélve a nemzetiségi adottságokról. Arról, hogy mind a Szovjetunióban, mind Jugoszláviában nagy számban él magyar kisebbség. Lehet: számuk megítélése a jóval nagyobb népesség és terület viszonylatában netán más, de számunkra a még oly kicsi magyar közösség sorsa sem lehet közömbös. A nagy tét mindezzel együtt a változások világpolitikai hatása. A népek bizakodással fogadták az utóbbi évek — talán túlzás nélkül mondhatjuk — óriási jelentőségű ígérvényeit, egy atommentes Föld, a háborús katasztrófa lehetőségeit lokalizáló, kiiktató politika megvalósítását Ez idealizmusnak bizonyulna? Aligha! Korunk technikai valósága kényszeríti ezt a józan észre. Az egész világot - minket o szomszédságot méginkább - figyelmezteti erre a háborús viszonyokhoz képest kisebb balesetnek minősíthető Csernobil példája. Veszélyérzetünk több ok miatt nagyobb a nemzetközi átlagnál. Adódik ez a határos kapcsolatokból, a II. világháborút követően kialakult közép-kelet-európai kényszerű-kelletlen viszonylatokból, a kisnemzeti kiszolgáltatottság tudatának minden görcséből. Mindemellett erősen reméljük, remélhetjük: a világban, az európai térségben végbement folyamatok nem spontán jöttek létre. Okai mélyebb gazdasági, társadalmi, erkölcsi törvényszerűségben gyökereznek, ezért a lejárt megoldások ismételhetetlenek. Nemcsak nálunk, minden bizony- nyai a válságövezetekben is. Nem oly régen - bár egy félszázad majd egy emberöltő - a balgaságot a politika rangjára emelve valaki nem kis arroganciával „óva intette Amerikát”, innen Magyarországról. Nos, tegnapelőtt és tegnap a magyar közvélemény nyugtázhatta a felelős politikai tényezők, a miniszterelnök, a parlamenti pártok vezetőinek megfontoltságát, higgadtságát Az ilyen megnyilvánulások, ez a szemlélet — úgy véljük -, nemzeti egységet építő erő. Kívánjuk, legyen tartási Minthogy a Szovjetunió sokat szenvedett népeinek sem kívánhatunk mást: bárcsak okos megegyezéssel elháríthatnák a fegyveres összetűzést egy sokmiliós, soknem- zetű ország katasztrófáját. Országgyűlési képviselők, állami vezetőik, az önkormányzatok választott vezetői, az egyházaik, a tudományos, a művészeti, a szellemi élet képviselői vettek részt augusztus 19-én, este a miskolci városházán, azon a fogadáson, amelyet Gyulai Gábor, a 3-as számú régió köztársasági megbízottja, államtitkár adott Szent István király napja, állami, nemzeti ünnepünk alkalmából. A fogadáson mondott po- hárköszöntőjében a köztársasági megbízott kiemelte: „Amikor a magyar Ország- gyűlés az 1990. évi, 8. törvényben úgy döntött, hogy három nemzeti ünnepünk, március 15., augusztus 20. és október 23. közül augusztus 20-át, Szent István király ünnepét tekinti hivatalos, állami ünnepnek, ezzel azt is elismerte, hogy új államiságunkban meghatározó szerepe van Szent István örökségének. Gyulai Gábor köszöntőjében elmondta: „Bizonyára a jelenlevőiknek is feltűnt, hogy pártállástól függetlenül vagyunk itt jelen. Meg kell mondjam, amikor szóba került a meghívottak köre, az volt az első gondolatom, hogy legyen ez a fogadás a nemzeti egymásrataiálás ünnepe. Ezért allalkullt úgy, hogy erre a fogadásra pártállástól függetlenül hívtunk kereszténydemokrata, szocialista, szabad demokrata, kis. gazda, demokrata fórum- béli, fiatal demokrata vendégeket, hívőiket és nem hívőket. Úgy gondolom, hogy szüksége van a vidéknek is arra, hogy legyen legalább egy ünnep az évben, amikor a különböző pártállású és világnézetű emberek egymásra találnak és egymással beszélgetnék.” A közvetlen, barátságos hangulatú fogadásmaik volt egy rendhagyó mozzanata. Eél 8-ikor, a Tv-híradó kezdetekor Gyülai Gábor köztársasági megbízott bejelentette, hogy a híradó sugározza Antall József miniszterelnök nyilatkozatát a szovjetunióbeE fejlemények_ ről. A vendégek ezután a képernyő előtt nagy figyelemmel nézték és hallgatták a híradást, valamint a miniszterelnök nyilatkozatát és a fogadás hátralevő részében természetesen erről esett a legtöbb szó. ja. Vagyis az: minden politikai átalakulás csakis alkotmányos módon, demokratikus eszközökkel történhet. (Folytatás a 2. oldalon)
