Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-27 / 175. szám

1991. július 27., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Megszállottak a zenéjükben A folkfeszHvál győztesei: az Idegenek Az ünnepi hangulat már szertefoszlott, de az öröm egyetlen szóra előbújik: Folkfeszitvál. Nem is csoda, hiszen az Idegenek együt­tes az idén elhozta a pál­mát, egyetlen miskolci ver­senyzőként megnyerték a fesztivált. A hétköznapi ro­hanásban a zenekarból csak Hajzsó Pétert lehet megta­lálni. — Utoljára januárban ta­lálkoztunk, amikor gyer­mekoldalunk, a Zsibongó olvasóinak mutattunk be titeket. Ekkor — saját meg­határozásotok szerint — modern beat zenét játszot­tatok. Hogy kerültetek mé­gis a Folkfesztiválra? — Megcsömörlöttünk. Meguntuk a pop-ipart., hogy mindenki keresztbe tesz a másiknak. Idegenek néven már korábban is zenésítet- tünk meg verseket, és ami­kor Berindza Gabi, a beat zene lelke kiszállt az együt­tesből, végleg a versek mel­lett döntöttünk. — Megzenésített verset elég sokféle képpen lehet játszani. Milyen műfajba sorolnád a zenéteket? — Huh, de nehezet kér­deztél. Foglalkoztunk nép­zenével, én különösen a csángó népzenébe ástam be­le magam. Vannak a ze­nénkben népi dallamok, de csak annyi, amennyire né­piesek a megzenésített — A napokban Rosszík Gá­bor, evangélikus lelkész, or­szággyűlési képviselő levél­ben kereste meg szerkesztő­ségünket. Ebben tudomá­sunkra hozta, hogy Gödöl­lőn, 1991. június 30-án, a Szabadság Napja ünnepsé­gen bejelenteték a Tessedik Sámuel ,,Hogy a gyermekek megszülessenek és felnője­nek” Alapítvány létrehozá­sát. Kérésére, az akkor el­mondott beszédének kivo­natát az alábbiakban közöl­jük: „. . . Ezt az alapítványt a reménység, a jövőbe vetett hit, az egymás iránti biza­lom, a gyermekek és az élet szeretete hozta létre. . . 1991. június 30.-nak legfőbb üzenete; megvan az okunk arra, hogy higgyük a jövő­ben. Hogy érdemes élni, ér­demes gyermekeket a vi­lágra hozni, őket felnevel­ni. velük családban élni! Tudom, hogy ma még nem könnyű, hogy sok a gond és nehéz az élet. De azt is tu­dom, hogy olyan folyamat­nak a részesei vagyunk. többségében Nagy László. Weöres Sándor — versek. Valójában rockzene, de nem íolkrock. Nem Swetter és nem Barbaro. Ügy is mond­hatnám, ez az "Idegenek - stílus”. Persze hozhattam volna egy kazettát, de egye­lőre még nincs. Ajánlatunk viszont már van egy pesti cégtől. Teljes műsor lenne kazettán. Reméljük, sikerül nyélbe ütni. —- A szakma — úgy tűnik — elfogadta a zenéteket. De mi van a közönséggel? — A régi közönségből biz­tosan elveszítünk jó néhány embert, vagy talán minden­kit. De a Kaláka Fesztivál előtt felléptünk az arlói di­áktalálkozón. ahol tetszett a zenénk. Körülbelül húsz emberről tudunk, akik a fesztiválra is miattunk jöt­tek el. Ügy éreztük, a vár­ban is szívesen tapsoltak nekünk. De ez tipikusan a kis klubokba, fesztiválokra való zene. Nem is terve­zünk nagy koncerteket, be- vételes rendezvényeket. Fő­leg Miskolcon nem. Kiját­szott ugyanis miniket egy mely jót ígér és meghozza gyümölcsét. . . . Véget kell vetnünk annak a félelme­tes és szomorú tendenciá­nak, hogy nemzetünk évek óta fogy és évről évre ki­sebb lesz. Nem viselhetjük el tovább, hogy évente 45 ezer emberrel kevesebb él ebben az országban. A Tessedik Sámuel Ala­pítvány első és legfontosabb célkitűzése éppen az, hogy segítséget nyútjson azoknak, akik erejükön felül is vál­lalnak gyermeket. Kedves Honfitársaim! Amikor gyermekekről szó­ismerősünk. Nagyon ke­mény, nagyon csúnya dol­gok történtek. És ennek az embernek messzire elér a keze. Sokan mondják, gyá­va dolog így megfutamodni, szerintünk viszont nem az-. Megszállottak vagyunk a zenénkben, de nem „csak- azértis” emberek. És nem­csak Miskolc van a világon Augusztusban például me­gyünk Szanticskára. Jövőre pedig mi is szeretnénk csi­nálni egy fesztivált Dubi- csányban. Igaz, a kiszemelt helyszín, a gyönyörű kastély most Volán üdölő, de re­méljük, a tulajdonosoknak is tetszik majd az ötletünk: egy 2—3 napos zenei feszti­vál csak amatőröknek, min­denféle stílusban. — És a Kaláka Fesztivál­ról mi a véleményetek? — A színpadi műszak profi volt, ez nagyon sokat segített nekünk. A mezőnyt is erősnek tartottuk, úgy­hogy külön öröm, hogy ilyen társak mellett sikerült nyerni. Egyébként meg vol­tunk győződve róla, hogy a Varnyú country viszi el a lók, azt is el kell monda­nom, hogy a gyermekeknek családban kell felnőniük. Sokan vannak ma ebben az országban, akik válásra gon­dolnak, mert nehéz az éle­tük, mert nem tudnak meg­bocsátani, újat kezdeni. Ma béküljenek ki egymással, adjanak még egy lehetősé­gei egymásnak és a gyerme­keknek, hogy egy családban éljenek. Mint hívő és Isten gond­viselő szeretetét sokszor megtapasztaló ember mond­hatom, hogy mindig lehet építeni a mindig utat mu­pálmát. Mikor kimondták, hogy mi nyertünk, onnantól kezdve én nem is emlék­szem semmire. Nem tudom, hogy a nagy ünneplésben hollottátok-e, amit Kallós Zoltán mondott a fesztiválon: Az a zene szép, amelyik érzelmeket kelt. A népzene érzelmeket kelt, így szép, tehát csak az merjen hozzá nyúlni, aki még szebbet tud csinálni. — Ez egy nagyon szép gondolat. Egyben nagy és nehéz feladat. Mi még min­dig alakulgatunk, hiszen a régi felállásból ketten ma­radtunk Ferivel. Fukk At­tila eljött hozzánk, de neki van egy jazz együttese is. „Mazsi” is tag, de a Kalá­kán végül is nem tudott fellép­ni. És ott van Kozma Mi­hály, aki derbukán játszik, és a kezével művel csodá­kat — nemcsak egyszerűen csettinget. De a szakmája miatt nehéz vele egyeztetni. Mindenesetre a célunk ne­künk i,s ez: még szebbé tenni, ami tetszik nekünk. Csörnök Mariann tató Jézus Krisztusra, aki által minden helyzetben van megoldás. De számíthatunk egymásra is, hiszen ma egy­re több a segítő, a bizako­dó, a reménykedő ember. Ilyen segítséget szeretne nyújtani a jövőben mind többeknek az alapítvány. Kérem, támogassák ezt: az életért, az élet megbecsü­léséért, a gyermekért!.. * Az alapítvány kuratóriu­mának tagjai: Tőkés Lász­ló, református püspök, dr. Surján László, népjóléti mi­niszter, Deme Zoltán, evan­gélikus lelkész, országgyű­lési képviselő, dr. Gémesi György, orvos, polgármes­ter, Six Edit, szociális szol­gálat vezető, Bényi László vállalkozó, Rosszík Gábor, evanSóIikus lelkész, ország- gyűlési képviselő — mint alapító. Az alapítvány va­gyonát a Magvar Külkeres­kedelmi Bank Rt. kezeli számlaszáma- MKR Rt 203 29 794. Alapítvány „Hogy a gyermekek megszülessenek és felnijének” Több hónapos vita —so­rozatos igazítások, alkuk — után a magyar Országgyűlés végre elfogadta a szeren­csejátékok szervezéséről szó­ló törvényt. A téma hűen kapcsolódik a maii magyar társadalom mindennapjai­hoz: a szerencse szerepe ugyanis sohasem értékelő­dött föl annyira, mint ép­pen napjainkban. A fogadók pénzéből Ki ne emlékezne a közel­múlt minden képzeletet fe­lülmúló lottólázára? A he­tente duzzadó tízmilliók megnyerésének még oly’hal­vány reménye is milliók fantáziáját gyújtotta lángra, s talán egyedül a játék szer­vezőit nem ihlette a meg­szokottnál töbib találékony­ságra. Pedig most, amikor már az állami szerencsejá­ték szervezői is részvény- társasági formában működ­nek, elvárható volna, hogy a világ minden táján profi módon megszervezett és le­bonyolított lottójátékban résztvevők ne csak több pénzért, hanem ennek meg­felelően, tökéletes biztonság­gal játszhassanak. Befizetett pénzüknek a nyeremény­alapba kerülő hányada és a fel sem vett nyeremények sorsa felől pedig — ha nem is dönthetnek —, legalább pontos információik legye­nek. Most ugyanis az a Fortuna, te céda helyzet, hogy a befizetett f o n int okb ól mél tá ny tálán ul nagymérvű elvonásokon túl még azzal is -büszkélkedik a sorsát nem éppen a szeren­csében kötő részvénytársa­ság, hogy évente jelentős összeggel támogatja a spor­tot. Csak éppen nem saját nyereségéből, amiből jutna is, maradna is, hanem a nye­reményalapból — azaz a fo­gadók pénzéből. Mázli van, szerencse nincs Ha az általuk .szervezett játékokhoz sem elég az a szerencse, hogy helyesen tip­peltünk a számokra, totó­mérkőzések eredményeire, hanem jnég azt a veszélyt is szerencsésen ki kell kerül­nünk, hogy szállítás közben lába kél befizetett — esetleg nyertes — szelvényünknek, akkor nincs mit csodálkozni más, forgalomba került sze­re ne se játék o k ama tő r.izmu ­sán. Botrányok soráról sze­rezhettünk tudomást a kü­lönféle — vitatható törvé­nyességgel, legalábbis kel-lő engedélyek nélkül — árusí­tott sorsjegyek kapcsán. Van­nak szerencsejátékok, ame­lyeket úgy hirdetnek meg. hogy a fogad ólközönség ré­széről ruinös mód a ónak a mérlegelésére: a bevétel es a kifizetett összenyeremeny miként aránylik egymáshoz. Magyarán: nem tudni, nan> szelvény kerül forgalomba, azt pedig még kevesbe, hogy ha nyilvánosságra is hozna', ezt az adatot, valódiság gyan és ki ellenőrizne? Hány nyerő 'szelvény van milyen értékkel —,Pddju (hogy a Szerencsejátek ki. nél maradjunk) a ho1' sorsjegyek egy-egy, new, tud_ ni. mfflyen hosszú szewaja ban? Milyen meggo"d?. az böl nevezi ki nyeronek^az Express Money, fs p , . utódja azt: a vásárlót, csupán a pénzét kapj sza az aliumímuimré g ' kaparása után? Csav azért titulálják ozhat. másként nem reklámozhat nák e játékot ugy’ ,£0gy „minden hatodik „nye . . Viaiev itt a legfrissebb bot­rány a Mázli-sorsjegyek sztorija. A bizományos áru­sok hibája miatt úgy tött a kibocsátó, hogy nem lesznek nyereményeik, m kábto visszlaifizeti az Adott szelvények árát. Igerete isze­S hatostul dem vajon hogyan viszonylilk * kamat az OTP osön'ök 36 százalékos sápjá­hoz’ Lehet, hogy, ,'T! g . ecry-egv újsütetű vállalkozó­nak majd — e példa ana'li g iá jam — sorsjegyet kíbi osátani, aztán fél év múh pardont mondani a megti vesztett nyerni vágyóknál Kárpótlási lutri Bízunk — hiszen bíznur kell — a törvényalkotókba; s azokban, akiknek a szí rencsejáték-törvény .rende kezeseinek betartása, s azé lenőrzés a feladatuk. Le; munkájuk bőven, hisz« amíg az emibert súlyos tr; gédia nem érinti, a vára lan gazdagságot tartja a-lei nagyobb szerencsének, bíznunk kell a ^torony5 ben azért Is, meri ma m; a sorsjáték mindennapjai! szerves tartozéka lett. Goi dőljünk csak az ugyancss hosszú vitát követően, frii sen elfogadott. kárpótlá törvény egyik passzusár Amely szerint a kárpótlá jegyek bizonyos sorozat feleves időtartamra kivoi hatok a forgalomból Hős melyek, azokat a törvér maga is a szerencsére bí fm aZ.^ a szándékkal, ho[ terülhető legyen bármif e szubjektív szempont sorsolás szeszélyének érv« nyesulése helyett. Akíh -.egyes lesz Fortuna, az Zv ny.i Miklóssal együtt mom „Sors bona, nil ind , vagyis c-sak jósz lencse kell, semmi más a boldogulásihoz. De mi le a többiekkel? (MTI—Prés S. 3. Pucolj meg 150 törpeharcsát! Jól kifogták... A tábor már sátort bon­tott, amikor ezek a sorok megjelennek. De a jó em­lékek nem évülnek el, a jó történeteken nem fog az idő. A Berki-holtág mellett, iramodásnyira Sárospatak­tól, 35 gyerek vert tanyát. A MOHOSZ megyei intéző bizottságának hagyományos, utánpótlásnevelő rendezvé­nyét nem kerülte el a zá­por és zivatar, de a káni­kulában annyi szódavíz fo­gyott, amennyivel egy für- dőmedehcét is meg lehetne tölteni. Egy horgásztáborban per­sze nemcsak horgásznak a srácok. Megtanulnak halat pucolni, főzni, ólmot önte­ni és fémelőkét készíteni. A kombinált versenyen síri Róbert és Varga Tamás sze­repelt a legjobban. Boros Zoli, a hosszúra nőtt ka­masz azzal dicsekedhet, hogy ő kétéves kora óta táborlakó. A profik külön kasztot alkotnak. Bata Ol­ga, Németh Szilvia és And­riska Attila nemzetközi ver­senyzővé érettek. Boros Kálmán táborveze­tő elégedett volt a csapat­tal. Részint a szokásos tá­borrend, részint pedig a hat csinos lány jelenléte kordá­ban tartotta a fiúkat. Egy hallgatólagos megegyezés alapján a rendőrök naponta kétszer jártak erre. Dolguk nem akadt, a helyi őrség kiválóan működött. A ka­ját a főiskoláról hozták. De azt is megették, amit fog­tak. Százötven törpeharcsát nem kis kunszt megpucolni. Fölséges vacsora készült be­lőle, de az egyetlen süllőt tartalékolták. Persze, akadt szúnyog és bögöly is. Hal ds került, de ezek az ifjú pecások, akár zsákmányolták, akár nem. jól kifogták. Ehhez nevét a tábor képviseletében, alá­írásával adta a hejőkeresz- túri Szendrei Zsuzsa, a Hegyaljai testvérpár, s a budapesti Boros Réka, a miskolci Szendrei Anett. (brackó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom