Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-27 / 175. szám
1991. július 27., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Megszállottak a zenéjükben A folkfeszHvál győztesei: az Idegenek Az ünnepi hangulat már szertefoszlott, de az öröm egyetlen szóra előbújik: Folkfeszitvál. Nem is csoda, hiszen az Idegenek együttes az idén elhozta a pálmát, egyetlen miskolci versenyzőként megnyerték a fesztivált. A hétköznapi rohanásban a zenekarból csak Hajzsó Pétert lehet megtalálni. — Utoljára januárban találkoztunk, amikor gyermekoldalunk, a Zsibongó olvasóinak mutattunk be titeket. Ekkor — saját meghatározásotok szerint — modern beat zenét játszottatok. Hogy kerültetek mégis a Folkfesztiválra? — Megcsömörlöttünk. Meguntuk a pop-ipart., hogy mindenki keresztbe tesz a másiknak. Idegenek néven már korábban is zenésítet- tünk meg verseket, és amikor Berindza Gabi, a beat zene lelke kiszállt az együttesből, végleg a versek mellett döntöttünk. — Megzenésített verset elég sokféle képpen lehet játszani. Milyen műfajba sorolnád a zenéteket? — Huh, de nehezet kérdeztél. Foglalkoztunk népzenével, én különösen a csángó népzenébe ástam bele magam. Vannak a zenénkben népi dallamok, de csak annyi, amennyire népiesek a megzenésített — A napokban Rosszík Gábor, evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő levélben kereste meg szerkesztőségünket. Ebben tudomásunkra hozta, hogy Gödöllőn, 1991. június 30-án, a Szabadság Napja ünnepségen bejelenteték a Tessedik Sámuel ,,Hogy a gyermekek megszülessenek és felnőjenek” Alapítvány létrehozását. Kérésére, az akkor elmondott beszédének kivonatát az alábbiakban közöljük: „. . . Ezt az alapítványt a reménység, a jövőbe vetett hit, az egymás iránti bizalom, a gyermekek és az élet szeretete hozta létre. . . 1991. június 30.-nak legfőbb üzenete; megvan az okunk arra, hogy higgyük a jövőben. Hogy érdemes élni, érdemes gyermekeket a világra hozni, őket felnevelni. velük családban élni! Tudom, hogy ma még nem könnyű, hogy sok a gond és nehéz az élet. De azt is tudom, hogy olyan folyamatnak a részesei vagyunk. többségében Nagy László. Weöres Sándor — versek. Valójában rockzene, de nem íolkrock. Nem Swetter és nem Barbaro. Ügy is mondhatnám, ez az "Idegenek - stílus”. Persze hozhattam volna egy kazettát, de egyelőre még nincs. Ajánlatunk viszont már van egy pesti cégtől. Teljes műsor lenne kazettán. Reméljük, sikerül nyélbe ütni. —- A szakma — úgy tűnik — elfogadta a zenéteket. De mi van a közönséggel? — A régi közönségből biztosan elveszítünk jó néhány embert, vagy talán mindenkit. De a Kaláka Fesztivál előtt felléptünk az arlói diáktalálkozón. ahol tetszett a zenénk. Körülbelül húsz emberről tudunk, akik a fesztiválra is miattunk jöttek el. Ügy éreztük, a várban is szívesen tapsoltak nekünk. De ez tipikusan a kis klubokba, fesztiválokra való zene. Nem is tervezünk nagy koncerteket, be- vételes rendezvényeket. Főleg Miskolcon nem. Kijátszott ugyanis miniket egy mely jót ígér és meghozza gyümölcsét. . . . Véget kell vetnünk annak a félelmetes és szomorú tendenciának, hogy nemzetünk évek óta fogy és évről évre kisebb lesz. Nem viselhetjük el tovább, hogy évente 45 ezer emberrel kevesebb él ebben az országban. A Tessedik Sámuel Alapítvány első és legfontosabb célkitűzése éppen az, hogy segítséget nyútjson azoknak, akik erejükön felül is vállalnak gyermeket. Kedves Honfitársaim! Amikor gyermekekről szóismerősünk. Nagyon kemény, nagyon csúnya dolgok történtek. És ennek az embernek messzire elér a keze. Sokan mondják, gyáva dolog így megfutamodni, szerintünk viszont nem az-. Megszállottak vagyunk a zenénkben, de nem „csak- azértis” emberek. És nemcsak Miskolc van a világon Augusztusban például megyünk Szanticskára. Jövőre pedig mi is szeretnénk csinálni egy fesztivált Dubi- csányban. Igaz, a kiszemelt helyszín, a gyönyörű kastély most Volán üdölő, de reméljük, a tulajdonosoknak is tetszik majd az ötletünk: egy 2—3 napos zenei fesztivál csak amatőröknek, mindenféle stílusban. — És a Kaláka Fesztiválról mi a véleményetek? — A színpadi műszak profi volt, ez nagyon sokat segített nekünk. A mezőnyt is erősnek tartottuk, úgyhogy külön öröm, hogy ilyen társak mellett sikerült nyerni. Egyébként meg voltunk győződve róla, hogy a Varnyú country viszi el a lók, azt is el kell mondanom, hogy a gyermekeknek családban kell felnőniük. Sokan vannak ma ebben az országban, akik válásra gondolnak, mert nehéz az életük, mert nem tudnak megbocsátani, újat kezdeni. Ma béküljenek ki egymással, adjanak még egy lehetőségei egymásnak és a gyermekeknek, hogy egy családban éljenek. Mint hívő és Isten gondviselő szeretetét sokszor megtapasztaló ember mondhatom, hogy mindig lehet építeni a mindig utat mupálmát. Mikor kimondták, hogy mi nyertünk, onnantól kezdve én nem is emlékszem semmire. Nem tudom, hogy a nagy ünneplésben hollottátok-e, amit Kallós Zoltán mondott a fesztiválon: Az a zene szép, amelyik érzelmeket kelt. A népzene érzelmeket kelt, így szép, tehát csak az merjen hozzá nyúlni, aki még szebbet tud csinálni. — Ez egy nagyon szép gondolat. Egyben nagy és nehéz feladat. Mi még mindig alakulgatunk, hiszen a régi felállásból ketten maradtunk Ferivel. Fukk Attila eljött hozzánk, de neki van egy jazz együttese is. „Mazsi” is tag, de a Kalákán végül is nem tudott fellépni. És ott van Kozma Mihály, aki derbukán játszik, és a kezével művel csodákat — nemcsak egyszerűen csettinget. De a szakmája miatt nehéz vele egyeztetni. Mindenesetre a célunk nekünk i,s ez: még szebbé tenni, ami tetszik nekünk. Csörnök Mariann tató Jézus Krisztusra, aki által minden helyzetben van megoldás. De számíthatunk egymásra is, hiszen ma egyre több a segítő, a bizakodó, a reménykedő ember. Ilyen segítséget szeretne nyújtani a jövőben mind többeknek az alapítvány. Kérem, támogassák ezt: az életért, az élet megbecsüléséért, a gyermekért!.. * Az alapítvány kuratóriumának tagjai: Tőkés László, református püspök, dr. Surján László, népjóléti miniszter, Deme Zoltán, evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő, dr. Gémesi György, orvos, polgármester, Six Edit, szociális szolgálat vezető, Bényi László vállalkozó, Rosszík Gábor, evanSóIikus lelkész, ország- gyűlési képviselő — mint alapító. Az alapítvány vagyonát a Magvar Külkereskedelmi Bank Rt. kezeli számlaszáma- MKR Rt 203 29 794. Alapítvány „Hogy a gyermekek megszülessenek és felnijének” Több hónapos vita —sorozatos igazítások, alkuk — után a magyar Országgyűlés végre elfogadta a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényt. A téma hűen kapcsolódik a maii magyar társadalom mindennapjaihoz: a szerencse szerepe ugyanis sohasem értékelődött föl annyira, mint éppen napjainkban. A fogadók pénzéből Ki ne emlékezne a közelmúlt minden képzeletet felülmúló lottólázára? A hetente duzzadó tízmilliók megnyerésének még oly’halvány reménye is milliók fantáziáját gyújtotta lángra, s talán egyedül a játék szervezőit nem ihlette a megszokottnál töbib találékonyságra. Pedig most, amikor már az állami szerencsejáték szervezői is részvény- társasági formában működnek, elvárható volna, hogy a világ minden táján profi módon megszervezett és lebonyolított lottójátékban résztvevők ne csak több pénzért, hanem ennek megfelelően, tökéletes biztonsággal játszhassanak. Befizetett pénzüknek a nyereményalapba kerülő hányada és a fel sem vett nyeremények sorsa felől pedig — ha nem is dönthetnek —, legalább pontos információik legyenek. Most ugyanis az a Fortuna, te céda helyzet, hogy a befizetett f o n int okb ól mél tá ny tálán ul nagymérvű elvonásokon túl még azzal is -büszkélkedik a sorsát nem éppen a szerencsében kötő részvénytársaság, hogy évente jelentős összeggel támogatja a sportot. Csak éppen nem saját nyereségéből, amiből jutna is, maradna is, hanem a nyereményalapból — azaz a fogadók pénzéből. Mázli van, szerencse nincs Ha az általuk .szervezett játékokhoz sem elég az a szerencse, hogy helyesen tippeltünk a számokra, totómérkőzések eredményeire, hanem jnég azt a veszélyt is szerencsésen ki kell kerülnünk, hogy szállítás közben lába kél befizetett — esetleg nyertes — szelvényünknek, akkor nincs mit csodálkozni más, forgalomba került szere ne se játék o k ama tő r.izmu sán. Botrányok soráról szerezhettünk tudomást a különféle — vitatható törvényességgel, legalábbis kel-lő engedélyek nélkül — árusított sorsjegyek kapcsán. Vannak szerencsejátékok, amelyeket úgy hirdetnek meg. hogy a fogad ólközönség részéről ruinös mód a ónak a mérlegelésére: a bevétel es a kifizetett összenyeremeny miként aránylik egymáshoz. Magyarán: nem tudni, nan> szelvény kerül forgalomba, azt pedig még kevesbe, hogy ha nyilvánosságra is hozna', ezt az adatot, valódiság gyan és ki ellenőrizne? Hány nyerő 'szelvény van milyen értékkel —,Pddju (hogy a Szerencsejátek ki. nél maradjunk) a ho1' sorsjegyek egy-egy, new, tud_ ni. mfflyen hosszú szewaja ban? Milyen meggo"d?. az böl nevezi ki nyeronek^az Express Money, fs p , . utódja azt: a vásárlót, csupán a pénzét kapj sza az aliumímuimré g ' kaparása után? Csav azért titulálják ozhat. másként nem reklámozhat nák e játékot ugy’ ,£0gy „minden hatodik „nye . . Viaiev itt a legfrissebb botrány a Mázli-sorsjegyek sztorija. A bizományos árusok hibája miatt úgy tött a kibocsátó, hogy nem lesznek nyereményeik, m kábto visszlaifizeti az Adott szelvények árát. Igerete iszeS hatostul dem vajon hogyan viszonylilk * kamat az OTP osön'ök 36 százalékos sápjához’ Lehet, hogy, ,'T! g . ecry-egv újsütetű vállalkozónak majd — e példa ana'li g iá jam — sorsjegyet kíbi osátani, aztán fél év múh pardont mondani a megti vesztett nyerni vágyóknál Kárpótlási lutri Bízunk — hiszen bíznur kell — a törvényalkotókba; s azokban, akiknek a szí rencsejáték-törvény .rende kezeseinek betartása, s azé lenőrzés a feladatuk. Le; munkájuk bőven, hisz« amíg az emibert súlyos tr; gédia nem érinti, a vára lan gazdagságot tartja a-lei nagyobb szerencsének, bíznunk kell a ^torony5 ben azért Is, meri ma m; a sorsjáték mindennapjai! szerves tartozéka lett. Goi dőljünk csak az ugyancss hosszú vitát követően, frii sen elfogadott. kárpótlá törvény egyik passzusár Amely szerint a kárpótlá jegyek bizonyos sorozat feleves időtartamra kivoi hatok a forgalomból Hős melyek, azokat a törvér maga is a szerencsére bí fm aZ.^ a szándékkal, ho[ terülhető legyen bármif e szubjektív szempont sorsolás szeszélyének érv« nyesulése helyett. Akíh -.egyes lesz Fortuna, az Zv ny.i Miklóssal együtt mom „Sors bona, nil ind , vagyis c-sak jósz lencse kell, semmi más a boldogulásihoz. De mi le a többiekkel? (MTI—Prés S. 3. Pucolj meg 150 törpeharcsát! Jól kifogták... A tábor már sátort bontott, amikor ezek a sorok megjelennek. De a jó emlékek nem évülnek el, a jó történeteken nem fog az idő. A Berki-holtág mellett, iramodásnyira Sárospataktól, 35 gyerek vert tanyát. A MOHOSZ megyei intéző bizottságának hagyományos, utánpótlásnevelő rendezvényét nem kerülte el a zápor és zivatar, de a kánikulában annyi szódavíz fogyott, amennyivel egy für- dőmedehcét is meg lehetne tölteni. Egy horgásztáborban persze nemcsak horgásznak a srácok. Megtanulnak halat pucolni, főzni, ólmot önteni és fémelőkét készíteni. A kombinált versenyen síri Róbert és Varga Tamás szerepelt a legjobban. Boros Zoli, a hosszúra nőtt kamasz azzal dicsekedhet, hogy ő kétéves kora óta táborlakó. A profik külön kasztot alkotnak. Bata Olga, Németh Szilvia és Andriska Attila nemzetközi versenyzővé érettek. Boros Kálmán táborvezető elégedett volt a csapattal. Részint a szokásos táborrend, részint pedig a hat csinos lány jelenléte kordában tartotta a fiúkat. Egy hallgatólagos megegyezés alapján a rendőrök naponta kétszer jártak erre. Dolguk nem akadt, a helyi őrség kiválóan működött. A kaját a főiskoláról hozták. De azt is megették, amit fogtak. Százötven törpeharcsát nem kis kunszt megpucolni. Fölséges vacsora készült belőle, de az egyetlen süllőt tartalékolták. Persze, akadt szúnyog és bögöly is. Hal ds került, de ezek az ifjú pecások, akár zsákmányolták, akár nem. jól kifogták. Ehhez nevét a tábor képviseletében, aláírásával adta a hejőkeresz- túri Szendrei Zsuzsa, a Hegyaljai testvérpár, s a budapesti Boros Réka, a miskolci Szendrei Anett. (brackó)
