Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-13 / 163. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 1991. július 13., szombat ÉM-magazin ® ÉM-magazin • ÉM-magazin • ÉH -magazin • ÉH -magazin • ÉH-magazin • ÉH -magazin A házasságtörőt megkövezik A legnagyobb virágóra Kézlevágás, megkövezés, megostorozás, 'keresztre feszítés ... Európai fül számára a történelem mélységes kútjába! felhallatszó szavak. Pedig egészen friss jelenté- sűek: a nemrég, Szudánban életbe .léptetett .iszlám törvénykezés büntető szankciói. A Le Monde /számolt be róla, hogy n muzulmán többségű országrészben a korábbit a sari-a, a mohamedán vallási törvénykezés váltotta fel. Ez háromféle .bűmcsopor- tot és büntetést hangsúlyoz. A h-udud .a házasságtörést megkövezéssel, a gyilkosságot és a hiitehagyást kivégzéssel, a lopást a jobb kéz levágásával (a csukló fölött), az alkoholfogyasztást, ia rágalmazást megostorozással, a fegyveres rablást, az állam elleni fegyveres lázadást a jobb ikéz és a ibal láb levágásával és az ezt követő keresztre feszítéssel torolja meg. A qasas büntetőéivé: szemet szemért, fogat fogért. A harmadik kategória voltaképpen az első csoport .kevésbé szigorú változatát jelenti. Például: megostorozás- ra nem ítélhető 70 éven felüli, illetve 18 év alatti bűnös. A francia hírügynökség szerint figyelemre méltó változás, bogy a'Z új szudáni törvény megtiltja a magánéletbe váló beavatkozást: a karábbiiláklkial ellentétben most már seniki sem követelheti a nyilvános helyen sétáló férfitól és nőtől, hogy * igazolják, vajon,házasok-e ... Aja, Mijazaki Prefektúrd, Jdpán: A világ legndgyobb, 28 méter átmérőjű virágórájd, dmelyet 1991. június 10-én helyeztek működésbe. A több mint 400 ezer dollár költséggel létrehozott óro építői teljesítményük rögzítését kérik o Guiness-féle Rekordok Könyvében. (MTI Press) Ment-sük meg lelkünkef a rockzenéből ,yA rockzene a Sátán eszköze és ennék köszönhető, hogy növekszik Lucifer követőinek a száma.” Az elmarasztaló ítéletet írhatta volna bukott operaszerző, elfelejtett ope-rattzenész, sikertelen dal-köl-tő, vagyis a konkurencia valamely szaktekintélye. Bélzebub-szákértő írta. Egy bizonyos Corrado Balducei, foglalkozására nézve teológus, .paraipszichológus és ördögűző. iBizonyítéfcait vaskos kötetben tárta a világ elé. Ezek, mint írja, kimerítő ék: la IBeatleatől az első lemezes bandákig tanulmányozta minden valamirevaló együttes játékát. „A legtöbb dal Lucifernek csinál* reklámot, minthogy a Tooksatárofc többnyire a sátáni szekták tagjai.” A Belzebub-szakértő leszögezi, hogy .az Európában tapasztaltaikhoz sokat merített az amerikai példákból, ott már szervezetek is alakultak, hogy megvédjék az ártatlanokat .a rockzene fentőző baktériumaitól. IMIi több, az egyik elszánt csapatot .Baker külügyminiszter neje irányítja. .Balducci atya szerint itt az ideje, hogy (az egyház is állást foglaljon „a hangos pornó”, a rook ellen. Nos, erre még várni kell. A L’ Avvenire című katolikus lap máris védelmébe vette a rockzenét az ördögűzővel szemben. A világ legkisebb lovai Apró termetű lovak kitenyésztésével már több évtizede kísérleteznek a szakemberek világszerte, főként a közismert Shetland-szigeti póni fajtákból kiindulva. Az első rekordméretű, 68 centiméter miarm-agasságú példányt 1913-ban sikerült produkálnia egy angollótenyész- itőnék. A múló évek során egyre nőtt az érdeklődés a törpe lovacskák iránt: a tehetős előkelőségek ajándékba, az állatbarátok „otthoni használatra”, a cirkuszigazgatók szórakoztatásra, az állatkertek pedig tancélokra vásárolták — igen borsos áron — a minilovakat. (Ekkortájt határozták meg azt is, hogy egy ilyen törpe ló maximálisan 86 centiméter marmagasságú lehet.) Érdekesség, hogy a itörpí'tett lovacskák méretükhöz képest meglehetősen sokat esznek, és igen hosszú életűek. (Átlagban 25 évig élnék, tovább mint a normál méretű lovak.) A Guiiness-féle rekordok könyvébe 'bekerült „itörpesé- gi csúcsot” egy argentin tenyésztő érte el 54 centiméteres marmagasságú lovacskáival. Mondják, hogy ezek már szobai (tartásra az ember közvetlen környezetében való életre is alkalmasaik. Arra mindenképpen ,hogy gazdájuk pórázon sétáltassa őket az utcán. Érdekességként hadd jegyezzük még meg, hogy a másik végiedet a világ legnagyobb lovát egy délfcaroli- nai gazdálkodó tenyésztette ki: a lóóriás magassága 2 méter 13 centi, súlya 1360 kiló! Képünk: Miiniló-sétálfcatás a párizsi utcán. Mondd a neved... Nomen est omen. A név figyelmeztet - mondták a régi rómaiak, és aki akart, okulhatott belőle. Sayyid Abu Saa- da joggal átkozhatja a sorsot, amiért a papa nem tett szert latinos műveltségre, vagy legalábbis nem számolt a névadás következményeivel. Sayyid Abu Saada, mint az Evenement du jeudi című francia lap megírta, azt állítja, hogy negyven hónap alatt rendbehozná a súlyos adósságokkal terhelt egyiptomi gazdaságot, ha rábíznák az ország vezetését, és alkalmazhatná forradalminak tekinthető reformjait. Eddigi törekvéseit nem koronázta siker. Az okok bizonyára összetettek. A papa ugyanis a Führer iránti tiszteletből, annak idején, a Hitler nevet adta gyermekének. És ugye, dr. Hitler még a Nílus partján is rosszul hangzik. Előmenetel ..Ha egy állás már végleg tarthatatlanná válik, fölajánlják azt egy nőnek.” * Recept ..Ahhoz, hogy ,ió szerződést köthess, küzdeni kell. És ha arrra van szükség, hastáncosnak is kell lenni.” * Felismerés ..Azt hiszem, az előző kormányban én voltam a legtöbb szakácsnő.” Kívülről nézve „Amióta megváltam a Mezőgazdasági Minisztériumtól, mindenki okosnak, kedvesnek és ötletgazdagnak látszik.” * Kezdő honatyák emlékkönyvébe ..Egv férfi-politikus lehet homoszexuális, vagy szeretők tömegével veheti körül magát. Egy nőnek makulátlannak kell lennie.” (Edith Cresson, az első francia miniszterelnök - asszonv megfigyelései) „Dráva partján sáncárok...” Emlékek idézése a szerb-horvát-szlovén kérdés ürügyén Most kalasnyikovok ropogása veri fel a Dráva-part csendjét, alig 25 méterre a magyar határtól. Fegyverro- pogás volt már korábban is, a szolidabb tűzerejű mann- licehrek és mauserek idején, atyáink és nagyatyáink életében. Még nem találták fel a gyógyírt Európa ilőporos hordójánák közelében élő népek háborúskodása ellen. Vajon hányadik nemzedék éli át, szenvedi meg a nagyhatalmi politika próbálkozásait a Hármasszövetség megkötése óta ('1879), hogy Európának ebben a zugában életképes államalakulat jöjjön létre? Monarchia, a balkáni háború, az érdekszférát újra felosztó világháborúk, megcsonkított és utódállamok ilátszatbékéje több, mint egy évszázada mindennapi életünk realitása. Borsod, Abaúj, Zemplén, Gömör földrajzilag távol e- sik a Drávától, a délszláv államtól, de ami ott zajlott, a politikai és gazdasági élet köz leked őedény - ren dszerén keresztül elevenen éreztette hatását az itt élőik sorsának alakulásában. A soknemzetiségű monarchia idején élő és szerves volt a kapcsolat; Szerbiában és Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában „vendégeskedtek” katonáink, de seregestül jöttéik onnan a megyei ipartelepekre a vendég- munkások is. A konfliktus szinte sugallja, hogy mindazon emlékeket 'felelevenítsük, amelyek a két régió embereit a száj- hagyomány és az írott emlékeiken keresztül összekötötték. .Lapozgassunk ebben a hagyatékban! Gyermekkori tréfás rigmus is őrizhet információt; 'mondogattuk is a címer piros, /fehér sávjai! festegietve: „IDu- ha, Tisza, 'Dráva, Száva, törjön ki a lábad szára!”. iDe az előttünk járók számaira nem volt ilyen szívderítő a déli határfolyó. Egy •vérbeli újságíró, Kerékgyártó Elek, a Rozsnyói Híradó ,1884 38. számáiban tette közzé azokat a népdalokat, amelyeket a Budapesttől Mi skótéig u-ta-ztában hallott a ha-- zatérő dalos huszároktól. Többek között az alábbit: Gyászdal: l®»2. szept. 23. * Dráva hídján megy a gőzös -Bécs felé, Sóik magyar .huszár halálát ott Jellé. Kit meg nem ölt Boszniában, a golyó, Eltemette a .sebes Dráva-folvó. Kissé szorongva nézem, a jugoszláv néphadsereg páncélosain lengedező zászlót. (Hallom, hogy Szlovénia városaiban a nemzeti önrendelkezési jog külső jegyeként a szlovén zászló kitűzésével (próbálkozik a lakosság, de a Iszerlb testvér ezt nem nézi jó .szemmel. A vegyes nemzetiségű körzetekben mindig is érzékenyek voliták a imásik nemzetiség, vagy nép zászlójára. Már 1909-foen is, az Amerikai Magyar Reformátusok (Lapja szerint a fekete-sárga zászló lengetése borzolgatta a kedélyeket a magyar földön. Boszniából 'katonákat utaztatták hazafellé. A katonákat vivő vonat egyik kocsijából fekete-sárga zászló lengett. Al.győn Lükia Károly állomási felvigyázó a vonatot nem engedte tovább, miig a fekete-sárga zászlót el nem távolították”. Boza Nagy József, ha élne, otthonosan mozogna Európának az árnyékos helyein, mert a 34. gyalogezred katonájaként a boszniai Ro- gaticán Ikvártélyozott 1914 júniusában, majd Kraguje- vácra került. ;1970-ben így emlékezett minderre Borsod- nádasdon: „Szarajevó melltett voltunk, amikor fújták a riadót, mert meggyilkolták a trónörököst. Az egzecízpiáccról rohantunk élesre töltött fegyverekkel a helyszínre. Volt nagy kavarodás; a törökök tüntették a magyarok (mellett. Kiabálták: ’Zsivió Éránya József! Zsivió borba!’ A szerb negyedben törték, zúztak mindent. Kiszórtak mindent az utcára .. * Még személyesebbé válik a visszaemlékezés, ha a ná- dasdi kútfőm emlékeit egybevetem édesapám I. világ- háborús naplójával. Mit is látott a felperzselt országban a szerbiai had járat idején: „1914. aug. 28-án 4 óra 10 perckor Brecskán a plébánia melletti árokban hevertünk. Bementünk a róm. kát. templomba, s ott or- gonáztam. A gazdasszony majd megevett bennünket, mert magyarok vagyunk. 1914. aug. 31. (Hajóra szálltunk a Száván; 860 emberi szállítottunk Brezovo Roll ja községbe. A Száva virágzott, gyönyörű látvány volt, mintha a hó esett volna. Itt éreztünk először mély hullaszagot. 1914. nov. 1.9. Sábáénál gőzösre szálltunk, majd átmentünk egy sleppre, búzás zsákokra ültünk le a 'hajó mélyébe. .Eldaloltuk a Himnusz mindkét versét, majd a Tavasz elmúlt... iKbs- suth-nótát. Óriási durranás, tűzfény, himbáilózás, jajgatás, ajtóhoz futás, fejvesztés, rémület, ember-ember hátán, Szerencsére a hajónak csak az egyik vége ■süllyedt él. Negyed óra múlva megjöttök a segítő 'ladikok, kihordták a sebesülteket a másik hajóra, minket pedig a horvát partokra.” *De adós ne maradják a címben közölt dal részlettel, amelyet Takács Ödön ná- dasdi munkás közölt velem: Dráva partján sáncárok, sáncárok, Magyar baka őrt áll ott, őrt áll ott. Egy bécsire rákiált, sose búsulj kamerád,-Rátok is én vigyázok! A 16. tüzérezred hajdani ágyúmestere -megjárta Bécset, Pilsent, Kassát, Dober- 'dót. A kamerádról jut eszembe, hogy az osztrák kancellár elhalasztotta magyarországi látogatását a -Dráva-parti események miatt. A másik, kamerád, Genscher hiába tervezte egyeztető látogatását a szlovéniai •Ljubljánába, -inkább a ka- rintiai Klagenfurt vagy Vil- Lach ígérkezett alkalmasabbnak a randevú színhelyéül, mert Laibach környékén -igen puskaporossá vált a levegő. *-Bárcsak elcsitulna a fegyverek hangja, s véget vetnének a testvérb.ábocún-ak mihamarabb. Mert ami 1914-(ben történt, az ma is időszerű, különösen a dal második sora: Szerbiában megfúj.ták a trombitát, Minden anya hazavárja a fiát! Nemesik Pál