Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-13 / 163. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 1991. július 13., szombat ÉM-magazin ® ÉM-magazin • ÉM-magazin • ÉH -magazin • ÉH -magazin • ÉH-magazin • ÉH -magazin A házasságtörőt megkövezik A legnagyobb virágóra Kézlevágás, megkövezés, megostorozás, 'keresztre fe­szítés ... Európai fül számá­ra a történelem mélységes kútjába! felhallatszó szavak. Pedig egészen friss jelenté- sűek: a nemrég, Szudánban életbe .léptetett .iszlám tör­vénykezés büntető szankciói. A Le Monde /számolt be ró­la, hogy n muzulmán több­ségű országrészben a koráb­bit a sari-a, a mohamedán vallási törvénykezés váltotta fel. Ez háromféle .bűmcsopor- tot és büntetést hangsúlyoz. A h-udud .a házasságtörést megkövezéssel, a gyilkossá­got és a hiitehagyást kivég­zéssel, a lopást a jobb kéz levágásával (a csukló fölött), az alkoholfogyasztást, ia rá­galmazást megostorozással, a fegyveres rablást, az állam elleni fegyveres lázadást a jobb ikéz és a ibal láb levá­gásával és az ezt követő keresztre feszítéssel torolja meg. A qasas büntetőéivé: sze­met szemért, fogat fogért. A harmadik kategória vol­taképpen az első csoport .ke­vésbé szigorú változatát je­lenti. Például: megostorozás- ra nem ítélhető 70 éven fe­lüli, illetve 18 év alatti bű­nös. A francia hírügynökség szerint figyelemre méltó változás, bogy a'Z új szudáni törvény megtiltja a magán­életbe váló beavatkozást: a karábbiiláklkial ellentétben most már seniki sem köve­telheti a nyilvános helyen sétáló férfitól és nőtől, hogy * igazolják, vajon,házasok-e ... Aja, Mijazaki Prefektúrd, Jdpán: A világ legndgyobb, 28 méter átmérőjű virágórájd, dmelyet 1991. június 10-én helyeztek mű­ködésbe. A több mint 400 ezer dollár költséggel létrehozott óro építői teljesítményük rögzítését kérik o Guiness-féle Rekordok Könyvében. (MTI Press) Ment-sük meg lelkünkef a rockzenéből ,yA rockzene a Sátán esz­köze és ennék köszönhető, hogy növekszik Lucifer kö­vetőinek a száma.” Az el­marasztaló ítéletet írhatta volna bukott operaszerző, el­felejtett ope-rattzenész, siker­telen dal-köl-tő, vagyis a kon­kurencia valamely szakte­kintélye. Bélzebub-szákértő írta. Egy bizonyos Corrado Balducei, foglalkozására néz­ve teológus, .paraipszichológus és ördögűző. iBizonyítéfcait vaskos kötetben tárta a vi­lág elé. Ezek, mint írja, ki­merítő ék: la IBeatleatől az el­ső lemezes bandákig tanul­mányozta minden valamire­való együttes játékát. „A legtöbb dal Lucifernek csi­nál* reklámot, minthogy a Tooksatárofc többnyire a sá­táni szekták tagjai.” A Bel­zebub-szakértő leszögezi, hogy .az Európában tapasz­taltaikhoz sokat merített az amerikai példákból, ott már szervezetek is alakultak, hogy megvédjék az ártatla­nokat .a rockzene fentőző baktériumaitól. IMIi több, az egyik elszánt csapatot .Baker külügyminiszter neje irá­nyítja. .Balducci atya szerint itt az ideje, hogy (az egyház is állást foglaljon „a hangos pornó”, a rook ellen. Nos, erre még várni kell. A L’ Avvenire című katolikus lap máris védelmébe vette a rockzenét az ördögűzővel szemben. A világ legkisebb lovai Apró termetű lovak kite­nyésztésével már több évti­zede kísérleteznek a szakem­berek világszerte, főként a közismert Shetland-szigeti póni fajtákból kiindulva. Az első rekordméretű, 68 centi­méter miarm-agasságú pél­dányt 1913-ban sikerült pro­dukálnia egy angollótenyész- itőnék. A múló évek során egyre nőtt az érdeklődés a törpe lovacskák iránt: a te­hetős előkelőségek ajándék­ba, az állatbarátok „otthoni használatra”, a cirkuszigaz­gatók szórakoztatásra, az ál­latkertek pedig tancélokra vásárolták — igen borsos áron — a minilovakat. (Ek­kortájt határozták meg azt is, hogy egy ilyen törpe ló maximálisan 86 centiméter marmagasságú lehet.) Érde­kesség, hogy a itörpí'tett lo­vacskák méretükhöz képest meglehetősen sokat esznek, és igen hosszú életűek. (Át­lagban 25 évig élnék, tovább mint a normál méretű lo­vak.) A Guiiness-féle rekordok könyvébe 'bekerült „itörpesé- gi csúcsot” egy argentin te­nyésztő érte el 54 centimé­teres marmagasságú lovacs­káival. Mondják, hogy ezek már szobai (tartásra az em­ber közvetlen környezetében való életre is alkalmasaik. Arra mindenképpen ,hogy gazdájuk pórázon sétáltassa őket az utcán. Érdekességként hadd je­gyezzük még meg, hogy a másik végiedet a világ leg­nagyobb lovát egy délfcaroli- nai gazdálkodó tenyésztette ki: a lóóriás magassága 2 méter 13 centi, súlya 1360 kiló! Képünk: Miiniló-sétálfcatás a párizsi utcán. Mondd a neved... Nomen est omen. A név fi­gyelmeztet - mondták a régi rómaiak, és aki akart, okul­hatott belőle. Sayyid Abu Saa- da joggal átkozhatja a sorsot, amiért a papa nem tett szert latinos műveltségre, vagy leg­alábbis nem számolt a név­adás következményeivel. Sayyid Abu Saada, mint az Evenement du jeudi című francia lap meg­írta, azt állítja, hogy negyven hónap alatt rendbehozná a sú­lyos adósságokkal terhelt egyiptomi gazdaságot, ha rá­bíznák az ország vezetését, és alkalmazhatná forradalminak tekinthető reformjait. Eddigi törekvéseit nem koronázta si­ker. Az okok bizonyára össze­tettek. A papa ugyanis a Füh­rer iránti tiszteletből, annak idején, a Hitler nevet adta gyermekének. És ugye, dr. Hitler még a Nílus partján is rosszul hangzik. Előmenetel ..Ha egy állás már vég­leg tarthatatlanná válik, fölajánlják azt egy nőnek.” * Recept ..Ahhoz, hogy ,ió szerző­dést köthess, küzdeni kell. És ha arrra van szükség, hastáncosnak is kell lenni.” * Felismerés ..Azt hiszem, az előző kor­mányban én voltam a leg­több szakácsnő.” Kívülről nézve „Amióta megváltam a Me­zőgazdasági Minisztériumtól, mindenki okosnak, kedves­nek és ötletgazdagnak lát­szik.” * Kezdő honatyák emlék­könyvébe ..Egv férfi-politikus lehet homoszexuális, vagy szere­tők tömegével veheti körül magát. Egy nőnek makulát­lannak kell lennie.” (Edith Cresson, az első francia miniszterelnök - asszonv megfigyelései) „Dráva partján sáncárok...” Emlékek idézése a szerb-horvát-szlovén kérdés ürügyén Most kalasnyikovok ropo­gása veri fel a Dráva-part csendjét, alig 25 méterre a magyar határtól. Fegyverro- pogás volt már korábban is, a szolidabb tűzerejű mann- licehrek és mauserek idején, atyáink és nagyatyáink éle­tében. Még nem találták fel a gyógyírt Európa ilőporos hordójánák közelében élő népek háborúskodása ellen. Vajon hányadik nemzedék éli át, szenvedi meg a nagyhatalmi politika próbál­kozásait a Hármasszövetség megkötése óta ('1879), hogy Európának ebben a zugában életképes államalakulat jöj­jön létre? Monarchia, a bal­káni háború, az érdekszfé­rát újra felosztó világhábo­rúk, megcsonkított és utód­államok ilátszatbékéje több, mint egy évszázada minden­napi életünk realitása. Borsod, Abaúj, Zemplén, Gömör földrajzilag távol e- sik a Drávától, a délszláv államtól, de ami ott zajlott, a politikai és gazdasági élet köz leked őedény - ren dszerén keresztül elevenen éreztette hatását az itt élőik sorsának alakulásában. A soknemzetiségű monar­chia idején élő és szerves volt a kapcsolat; Szerbiában és Horvátországban, Bosz­nia-Hercegovinában „vendé­geskedtek” katonáink, de se­regestül jöttéik onnan a me­gyei ipartelepekre a vendég- munkások is. A konfliktus szinte sugall­ja, hogy mindazon emléke­ket 'felelevenítsük, amelyek a két régió embereit a száj- hagyomány és az írott emlé­keiken keresztül összekötöt­ték. .Lapozgassunk ebben a hagyatékban! Gyermekkori tréfás rigmus is őrizhet információt; 'mon­dogattuk is a címer piros, /fehér sávjai! festegietve: „IDu- ha, Tisza, 'Dráva, Száva, törjön ki a lábad szára!”. iDe az előttünk járók száma­ira nem volt ilyen szívderí­tő a déli határfolyó. Egy •vérbeli újságíró, Kerékgyár­tó Elek, a Rozsnyói Híradó ,1884 38. számáiban tette köz­zé azokat a népdalokat, ame­lyeket a Budapesttől Mi skót­éig u-ta-ztában hallott a ha-- zatérő dalos huszároktól. Többek között az alábbit: Gyászdal: l®»2. szept. 23. * Dráva hídján megy a gőzös -Bécs felé, Sóik magyar .huszár halálát ott Jellé. Kit meg nem ölt Boszniában, a golyó, Eltemette a .sebes Dráva-folvó. Kissé szorongva nézem, a jugoszláv néphadsereg pán­célosain lengedező zászlót. (Hallom, hogy Szlovénia vá­rosaiban a nemzeti önren­delkezési jog külső jegyeként a szlovén zászló kitűzésével (próbálkozik a lakosság, de a Iszerlb testvér ezt nem nézi jó .szemmel. A vegyes nemzetiségű kör­zetekben mindig is érzéke­nyek voliták a imásik nemze­tiség, vagy nép zászlójára. Már 1909-foen is, az Ameri­kai Magyar Reformátusok (Lapja szerint a fekete-sárga zászló lengetése borzolgatta a kedélyeket a magyar föl­dön. Boszniából 'katonákat utaztatták hazafellé. A kato­nákat vivő vonat egyik ko­csijából fekete-sárga zászló lengett. Al.győn Lükia Károly állomási felvigyázó a vona­tot nem engedte tovább, miig a fekete-sárga zászlót el nem távolították”. Boza Nagy József, ha él­ne, otthonosan mozogna Eu­rópának az árnyékos helye­in, mert a 34. gyalogezred katonájaként a boszniai Ro- gaticán Ikvártélyozott 1914 júniusában, majd Kraguje- vácra került. ;1970-ben így emlékezett minderre Borsod- nádasdon: „Szarajevó melltett voltunk, amikor fújták a riadót, mert meggyilkolták a trón­örököst. Az egzecízpiáccról rohantunk élesre töltött fegyverekkel a helyszínre. Volt nagy kavarodás; a tö­rökök tüntették a magyarok (mellett. Kiabálták: ’Zsivió Éránya József! Zsivió bor­ba!’ A szerb negyedben tör­ték, zúztak mindent. Ki­szórtak mindent az utcá­ra .. * Még személyesebbé válik a visszaemlékezés, ha a ná- dasdi kútfőm emlékeit egy­bevetem édesapám I. világ- háborús naplójával. Mit is látott a felperzselt ország­ban a szerbiai had járat ide­jén: „1914. aug. 28-án 4 óra 10 perckor Brecskán a plé­bánia melletti árokban he­vertünk. Bementünk a róm. kát. templomba, s ott or- gonáztam. A gazdasszony majd megevett bennünket, mert magyarok vagyunk. 1914. aug. 31. (Hajóra szálltunk a Száván; 860 em­beri szállítottunk Brezovo Roll ja községbe. A Száva vi­rágzott, gyönyörű látvány volt, mintha a hó esett vol­na. Itt éreztünk először mély hullaszagot. 1914. nov. 1.9. Sábáénál gőzösre szálltunk, majd át­mentünk egy sleppre, búzás zsákokra ültünk le a 'hajó mélyébe. .Eldaloltuk a Him­nusz mindkét versét, majd a Tavasz elmúlt... iKbs- suth-nótát. Óriási durranás, tűzfény, himbáilózás, jajga­tás, ajtóhoz futás, fejvesz­tés, rémület, ember-ember hátán, Szerencsére a hajó­nak csak az egyik vége ■süllyedt él. Negyed óra múlva megjöttök a segítő 'ladikok, kihordták a sebe­sülteket a másik hajóra, minket pedig a horvát par­tokra.” *­De adós ne maradják a címben közölt dal részlettel, amelyet Takács Ödön ná- dasdi munkás közölt velem: Dráva partján sáncárok, sáncárok, Magyar baka őrt áll ott, őrt áll ott. Egy bécsire rákiált, sose búsulj kamerád,-Rátok is én vigyázok! A 16. tüzérezred hajdani ágyúmestere -megjárta Bé­cset, Pilsent, Kassát, Dober- 'dót. A kamerádról jut eszembe, hogy az osztrák kancellár elhalasztotta ma­gyarországi látogatását a -Dráva-parti események mi­att. A másik, kamerád, Gen­scher hiába tervezte egyez­tető látogatását a szlovéniai •Ljubljánába, -inkább a ka- rintiai Klagenfurt vagy Vil- Lach ígérkezett alkalma­sabbnak a randevú színhe­lyéül, mert Laibach környé­kén -igen puskaporossá vált a levegő. *-Bárcsak elcsitulna a fegy­verek hangja, s véget vet­nének a testvérb.ábocún-ak mihamarabb. Mert ami 1914-(ben történt, az ma is időszerű, különösen a dal második sora: Szerbiában megfúj.ták a trombitát, Minden anya hazavárja a fiát! Nemesik Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom