Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-13 / 163. szám
1991. július 13., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 » Nehéz örökség a sérült környezet megóvásáért Az időszerű környezetvédelmi .gondolkirál! és tennivalókról tartott a közelmúltban nagy visszhangot kiváltó előadásit Jancsó László, az Észak -Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség műszaki igazgatóhelyettese, a .MiAlB vegyészeti szakbizottságának tagja. — A veszélyeztetettség, a környezetszennyezés mértéke szempontjából ön egy bizonyos „rangsort” állított fel a megye területén... — Valóban. iNem lehet azonos mércével mérni az iparosodott vidéket — például a Sajó völgyét —i és az ártalmaiktól szerencsésen meg- menéküillt iterületéket. Mindenesetre, nem véletlenül emlegetik Miskolc-Sajószent- pé tér-Ózd térségét a magyar Ruhr-vidékiként. Két évtizede a hetvenes években vezetett oda a felismerés és a lehetőség: környezetvédelmi beruházásokra van szükség. Javulhatott a Sajó vízminősége, ám figyelmeztető jel: (Miskolc nem kellően tisztított szennyvize ima is jelentősen terheli a folyót. A Bód- va vízminőségét az utóbbi időben a mezőgazdasági területekről származó bemosó- dásoik határozzák meg elsősorban, a iHernádot még mindig Szlovákiából érkező szennyezés éri. .A magyar területen il986-ban létesült kiegyenlítő tározó azonban érezteti már a hatását. — Tonnaszámra ikerül a levegőbe az ipari üzemek és a közlekedés okozta por, a különböző légszennyezés is rendkívül káros a környezetre, s az élővilágra. (Mindezt adatokkal, tényekkel is bizony íthatjuk. — IPorszenmyeződés szempontjából Ózd, Sajószemtpé- ter és Miskolc van súlyos helyzetben. Az 1989-es érték szerint például Miskolcon kéndioxidból 1050 tonna, szénmonoxiidból ,28700 tonna, iniitrózus gázokból 2000 tonn a volt a kibocsátás. Kazincbarcikán és T iszaú j vá ro sban a porkibocsátás kedvezőbb, azonban a vegyipari vállata- itoikra és a hőerőműveikre jellemző 'szennyezés akozhat gondot. Megjegyezném, hogy ezek csökkentésében — rövid távon — nehéz lényeges javulást prognosztizálni. — Szeméthegyek is felhalmozódnak a városok, de a kisebb települések körül is. — A települések önállóvá válásával szinte egyszerre érvényesül az igény: csaknem valamennyi önálló kommunális hulladéklerakóval szeretne rendelkezni. .A községek, ábol nincs szennyvíz- csatorna, a szennyvízleeresztő helyet is a .településék határában akarják elhelyezni. ’Mindez még víziónak is riassz, lépéséket kell tenni e .tendencia megvalósítása ellen. Legalább ennyire égető gond Miskolc kommunális hulladékának elhelyezése, hiszen a nádasréti lerakó hamarosan 'megtelik, ,s az új szemétlerakó kijelölése még nem történt meg. — Előadásában most sem kerülhette meg a régió jelenleg legsúlyosabb környezetszennyezéseinek említését, illetve a megtett intézkedések és a további teendők ismertetését. Melyek ezek? — A három eset, mely a szakembereiket és a közvéleményt egyaránt foglalkoztatja: a IBVK higanyszennyezése, az Epres tanyai illegális vegyi hullád ék -1 era k ó ügye, valamint a mezőkövesdi repülőtér kerozin- szennyezése. A higanyügyről vizsgálatok és kutatások alapján megállapították, hogy a mintegy 500 tonna eltűnt higany az üzemek „padozata” alatt található. Hatásának vizsgálatára kiírtak ugyan egy nemzetközi tendert, de egyetlen pályázó dem tudott — megfelelő garanciával — olyan eljárást javasolni, amellyel elkerülhetők a káros hatások. További feladat a veszélyeztetés mértékének .miinél pontosabb meghatározása, s ennék ismeretében a védelmi 'intézkedések mielőbbi megtervezése, megvalósítása. Az elmúlt időszak csapadékos időjárása megemelte a talajvíz szintjét a mezőkövesdi 'repülőtér térségében, ennek hatására jelentős’ mennyiségű kerozin jelent meg a Tardi érben. A szeny- nyezés ellen — mely egyébként a repülőtér betonjának hézagjain szivárgott le _ f elügyelőségünk azonnal elrendelte a védekezést, mely .azóta is tart. A Tardi éren három helyen merülőfalat létesítették, a víz felszínén levő kerozint perliittel itatják fel. Külön problémát jelent a kerozinnal átitatott perl it ártalmatlanítása. ,A veszélyes hulCladék átmeneti tárolásának költsége .rendkívül magas, s a Ikerozinos perlit mennyisége is folyamatosan növékszilk. Éppen ezért megkíséreljük a helyszíni elégetését. Aiz Epres tanyai hulladék- lerakó •— a borsodszdráki tsz területén — egyike azoknak az 'illegálisan vegyianyaggal szennyezett területeknek, amelyeket a IBVK korábban igénybe .vett. Mindent meg kell tennünk azért, bogy a szennyezés ne érje el abor- sod'sz'irákd kutakat. A vállalatnak kötelezettsége a lerakóik feltárása, ia káros szeny- nyezések megakadályozása. — Számos környezetszennyezési hatást említhetnénk még. ön ezek ismeretében, a jövőre nézve mégis optimista hangot használt. Miben bízik? — Egyre fokozódik a társadalom, az egyes emberek érzékenysége la súlyos problémák iránt. .Leginkább abban bízok — bízunk társaimmal —, hogy megváltozik az ember és a környezet viszonya. Gyárfás Katalin Az Emberért és Miskolcért alapítvány ellen Az élet legtöbb területén léteznek és ügyködnek a. háttérben meghúzódó fantomszerű emberek. OK azok, akik másokról (mert az ügy, amelyet képviselnek, nem a kedvük szerint alakul) alattomos súgásokkal próbálják elérni, hogy aki akár egy emberről, vagy egy közösségről jó benyomásokat szerzett, az is elbizonytalanodjék, tartózkodóvá váljon. Miért teszik ezt? Mert jogszerűen felhasználható bizonyítékaik nincsenek állításaikra, vagy mert embert gyengeségeiknél fogva a személyes ellenszenv motiválja eléggé el nem ítélhető cselekedeteiket. Az ilyen emberek mesterkedéseivel szemben nagyon nehéz fellépni és azokat, kivédeni. Ügy tűnik, az Emberért és Miskolcért alapítvány ellen is folyik egyfajta szisztematikus ellenakció. Holott köztudott (az alapító okiratból és la helyi sajtó közleményeiből is számtalanszor kitűnt), az alapítvány közcélú tevékenységek támogatását, szolgálja. Így elsősorban a szociálisan és egészségileg halmozottan hátrányos helyzetben levő emberek • megsegítését; a környezet és természetvédelem; a kultúra, a városszépítés- és fejlesztés előremozdítását tűzte céljául. Ennek eredményesebb elérése érdekében, kölcsönös egyetértésben kerü'lit aláírásra a po'l- gármestebi hivatal vezetésével az az együttműködési szándéknyilatkozat, amelyben többek között anyagi támogatásról is biztosították az alapítványt. Azt az alapítványt, amelynek vagyona e támogatás nélkül is — jogi személyek, illetve magánemberek támogatásával — egy év alatt megtízszereződött, de még mindig nincs óilyar; szin.ten, hogy az idén benyújtott 22 darab, és elisi mérést érdemlő valameny- nyi pályamunkát díjazni tudná ... Sajnos, meggyőző jelek mutatják, hogy az alapítvány fantomja működésbe lépett, s gáncsnélkült lovagként hinti szét a városban : az önkormányzati szervekben a maga kreálta, s az alapítványt, (lejárató, a bizalmatlanságot tápláló sugdolózásait. Függetlenül attól, hogy a rendszerváltás után — 1990. június öllején — ez az alapítvány volt az első, amely Miskolcon létrejött. Mégpedig nyilvánosan meghirdetett célokkal és olyan alapító okirati záradékkal!', mely szerint — megszűnése ese- .tén — a vagyonát, annak kamathozadékaival együtt a mindenkori önkormányzatba ruházza át. Ez a gesztus önmagáért beszél. Mert amennyiben a mai fantomunknak lenne igaza a kuratórium rendelkezésére álló törzstőke körül, akkor, adott esetben vajon miért az önkormányzatra szállna át a Vagyon? Miért nem valamji más, humánjel'llegű intézményre, vagy egyéb jogi személyre? De ez maradjon az ő gondja... Azonban, mint az lenni szokott, most is úgy történt: a mi szívós fantomunknak sikerült egyeí helyeken és személyekben — anélkül, hogy állítása valódiságáról meggyőződtek volna — az alapítvány iránti eddig megnyilvánuló bizalmat megingatni és megfosztani újabb támogatóstól. Ezzel nem az alapítványnak, hanem a humanitárius célok elérésének ártott s gáncsolta el azokat. Mindenesetre a kuratórium maga mögött tudva a felügyeletet gyakorló városi ügyészség évi rendes vizsgálatának pozitív eredményét, tovább folytatja eddig megkezdett munká- jtá és itt is jelzi: az első év sikeres pályázatokkal zárul és azok díjazására szerény lehetőségei mellett is sort kerít. Egyben bizakodással, , kezdi meg az új pályázati időszakot, melyre máris érkeztek a lakosság érdekeit szolgáló újabb pályamunkák. Az alapítvány kuratóriuma továbbra is kéri a jogi és természetes személyeket, hogy anyagi és vállait konkrét munkával segítsék városunk előbbre jutását, a rászoruló embercsoportok támogatását. Számlaszámúnk: Posta Bank Rt. Miskolci Területi Igazgatósága (Bajcsy-Zs. u. 1—3. sz.) 024-00846-7007. Horváth András a kuratórium titkára Elöregedett a Sajót átívelő közúti hid Sa- jóecseg határában. Ezért közel öt éve az átmenő forgalmat korlátozza a Közúti Igazgatóság. Két éve a tömegközlekedés és a teherforgalom jármüveinek „tilalomfa" az öreg híd, s a személygépkocsik is lépésben, „cen- tizve” haladhatnak át rajta, tompa morajtól kisérve. Az újra még várni kell - tudtuk meg Huszár Jánostól, a Közúti Igazgatóság műszaki osztályának vezetőjétől. A tervek, a hozzá csatlakozó útkorrekcióval elkészültek, s most dolgoznak a kiegészítő részleteken. Az építési engedély kiadása ez év októberében, vagy novemberben várható. S hogy mi lesz ezután? Ha az útalapból mintegy 2-300 millió forint rendelkezésre áll, akkor 1992-ben megkezdődhet az új út építése. Civil szerveződések Az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése 1991. május 15—16-1 konferenciája. melyet Budapesten tartottak. a civil társadalmi szervezetekről tárgyalt. Megállapították, hogy a demokráciának három alappillére van: a parlamentarizmus. a kormányzat, a-ei- vil egyesülések. Megyénkben is csaknem naponta alakulnak úi egyesületek. társaságok, körök. Ezekre keresik a kapcsolatokat, a fórumot céljaik ismertetésére. az egymással való kapcsolat megteremtésére. szélesítésére, információk bővítésére. E szükséglet hozta létre a Társadalmi Egyesülések Szövetségét, a TESZ-t nálunk is. Fő tö- rekvése. hogy az egymás felé nyújtott kezek egymásra találjanak. működésükhöz fórumot, lehetőséget teremtsen. képviselje, védje érdekeiket. Fontos számára, hogy az önkormányzatokkal. minél több szervezettel, a pártokkal felvegye a kapcsolatot az együttműködés, a kölcsönös segítségnyújtás érdekében. A TESZ tagszervezetek, és minden állami. ,politikai, társadalmi szerv figyelmébe ajánljuk az alábbi dokumentumokat, mely az ember- központú 'jövő alakításáért emel szót. Dr. Adorján Imre a TESZ megyei elnöke Záródokumentum (Rövidítés) — A konferencia lehetővé tette. hogy találkozzanak egymással Kelet-. Közép- és Nyugat-Európa ONG (polgári szervezetek) képviselői és parlamenti képviselők. A résztvevők szeretnék kifejezni tiszteletüket és megbecsülésüket a civil társadalmi mozgalmak iránt, amelyek meghatározó módon járultak hozzá ahhoz, hogy a nemrég még totalitárius rezsim által kormányzott országban demokratikus fejlődés mehessen végbe. s szükségesnek tartják megjegyezni, hogy Európa több országában a gyülekezési és egyesülési szabadság még mindig nincs kellőkén- pen tiszteletben tartva. — A résztvevők megerősítették a parlamentáris demokráciához való elkötelezettségüket. — Az ONG különösképpen alkalmas arra. hogy segítse a képviselőiket a pártérdek és a választók érdekeinek egyeztetésében, javítja kapcsolatukat a polgárokkal. • s lehetővé teszi, hogy a médiák jobban közvetítsék a polgárok elemi érdekeit. — A résztvevőik úgy gondolják, hogy a pluralista parlamenti demokráciának számolnia kell a megnövekedett polgári érettséggel. — Fejlődést szeretnének elérni, amelyben részt vesznek a pártök. a képviselők a médiáik és az ONG-k. és kérik: 1. A pártoktól: figyeljenek jobban az ONG- kre. hogy jobban megértsék a polgárok szükségleteit és követeléseit. 2. A médiáktól: álljanak ellen a szenzáció- keresés csábitásának, és mutassák be jobban az ONG-k tevékenységét. 3. Az ONK- ktől: működjenek demokratikusan. nékik megfelelő sajátossággal járulva a társadalom működéséhez, figyeljenek az új kezdeményezésekre, a társadalom fő irányvonalainak mozgására, s őrizzék meg függetlenségüket a politikai hatalomtól. 4. A képviselőktől: hozzanak olyan törvényjavaslatot, amelyek az ONG-k számára biztosítják a keretet és a lehetőséget, hogy szerepüket jól betöltsék. Kétszáz átvilágított gazdálkodó Ez az első alkalom, amikor ia Figyelő szerkesztősége a legnagyobb gazdálkodó egységeikről készülő éves toplista összeállításaikor, a nettó árbevételi szerinti rangsorban nem az első 100, hanem az első 200 helyet elfoglalok adatait adja közre. A legnagyobb nyereséget el- *■’ gazdálkodók között 1990-ben borsodi vállalatok is felfedezhetők. Ilyeténképpen, az első tíz vállalat sorában az ötödik helyet a Tiszai Vegyi Kombinát foglal- 'la.,®}’ csaknem Ikét és fél milliárdos eredményével. Mas gazdálkodó neve fel sem merült a lista összeállításakor. Érdekes szemügyre venni a legnagyobb exportőrök listáját. Az élen olyan nagyvállalatok szerepelnek, mint a Magyar Alumíniumipari Tröszt, Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt, a iMagyar Légiközlekedési Vállalat. A Tiszai Vegyi Kombinát az elmúlt évben a sorban a 7. A legnagyonbb konvertibilis elszámolású exportőrök egyike a TVK, tizenkét és fél- mil'Jiárddal az 5. helyet foglalja el. A 200 legnagyobb ipari vállalkozás rangsorában a Ti szai Vegyi Kombináton kívül akad más borsodi gazdálkodó egység is, így a 13. Borsodi Vegyi Kombinát Rt., a 24. Ózdi Kohászati Üzemek, a 25. Diimag Diósgyőri Kohászati és Szolgáltató Rt., a 47. Ózdi Acélmű ,Rt., az 54. Borsodi Szénbányák, a 67. Borsodi Sörgyár. Mint azt a Figyelőből megtudhatjuk, a toplista tagjainak bővítését mindenekelőtt az indokolta, hogy az elmúlt esztendőben mintegy kétszeresére nőtt a jogi személyiségekkel bíró gazdálkodó szervezetek száma. Ha az első 'tíz helyezett vállalatot vesszük alapul, tulajdoniképpen nem következhet be változás. Mindössze annyit módosult a tabella, hogy egykét hellyel feljebb, vagy lejjebb került egyilk-másák cég.
