Észak-Magyarország, 1991. június (47. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-24 / 146. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1991. június 24., hétfő Kivonulási népünnepély Harsányban Fráter György a sajoládi iskola névadója (Folytatás az 1. oldalról) Pesti Ferenctől, a terület országgyűlési :kép viselőjétől azt is megtudhattuk, hogy az eredeti terveik szerint a szentistváni szovjet lakta­nya néhány katonája is részt vett volna a harsá­ny! ünnepségen, de közbe­szólt a korai kivonulás. Frakciójában volt olyan ja­vaslat, hogy június 30-a le­gyen a szabadság napja. Ezt végül elvetették, ami nem zárja ki, hogy az elkövetke­ző években ne lehetne megünnepelni ezt a napot. Megjelent a rendezvényen Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője is. öt a magyar— szovjet kormánymegbízotti tárgyalásokról kérdeztük. — Az előző fordulókban nagyon sokait változott a szovjet fél véleménye, most azonban úgy tűnik „kemé­nyítettek”, nem hajlandók engedni. A szovjet csapa­tok kivonulásával a mosta­ni tárgyalófeleik megbízatása lejár, kormányzati szintre emelkednek majd ia megbe­szélések. Mi szerettünk vol­na még ezelőtt megoldást találni a problémákra, de az idő rövidsége miatt erre már nincs esély. A szovjet fél ugyanis a kérdések nyitva hagyására törekszik, pedig ez nemcsak gazdasá­gilag, de az ő szempontjuk­ból politikailag is káros, hi­szen merev álláspontjuk so­kat ronthat nemzetközi megítélésükön. Pénteken azt is kijelen­tették, hogy az eltérő véle­ményeket nem dokumentál­ják. Így a magyar állás­pontról külön jegyzéket ké­szítünk, hogy az -is rögzít­ve legyen. Sokan a sze­münkre vetik egyébként, hogy keményfejű katonák tárgyalnak, ez a fő problé­ma. Ez legfeljebb a szovjet félre igaz, de a merev ál­láspont náluk sem csak a katonaság, hanem a kor­mányzat véleménye is. A meglátásom egyébként az, hogy nem fordítanak kellő figyelmet erre a témára a szovjet vezetés legfelsőbb köreiben. Magyar részről több szak­ember is részt vesz a tár­gyalásokon, de így is fenn­áll a lehetősége annak, hogy a 66,5 milliárd forintos, a környezetszennyezések miat­ti követelésünk felülvizsgá­latára pártatlan nemzetkö­zi bizottságot kérjünk fél. A szovjetek ugyanis még megnézni sem hajlandók vizsgálati eredményeinket. Nem látják be, hogy nem meggazdagodni akarunk, csak a helyreállítás költsé­gét kérjük. Követeléseink reálisak, nem terveztünk fölé, éppen ezért nem is engedhetünk álláspontunk­ból. (csörnök—dobos) Torgyán József Nyékládházán (Folytatás az 1. oldalról) elsősorban a magyar sze­génység, a kistulajdonosok, a földműves parasztok, de ugyanakkor a munkásság és az elnyomott rétegek, a nyug­díjasok, a fiatalok, de a va­kok és testi fogyatékosok önzetlen szószólója, elszánt, harcos képviselője kíván len­ni. Álláspontja szerint, most kell megragadni a kínálkozó alkalmat, a radikális kisgaz­dákat kell a meghatározó po­zíciókba tenni, s akkor lesz felemelkedés. Torgyán úr beszédét élénk tetszésnyilvánítás és alkal­manként dörgő taps kísére­tében mondta el. A tudósí­tóban az a meggyőződés ala­kult ki, hogy Torgyán Józse­fet ugyan sokféleképpen le­het minősíteni, de feltétle­nül figyelni kell rá. Ő az elégedetlen, könnyen radika- lizálható rétegek vezére le­het, s ha kulcspozícióba ke­rül, nem bocsát meg sem ko­rábbi, sem jelenlegi ellenfe­leinek. (udvardy) A Wojtyla-rejtély 8. A FÉRFI-NÖ VISZONYÁRÓL Az igazi probléma ott kezdődik, hogy a katolikus egyház és II. János Pál a születésszabályozás egyéb módjait sem fogadja el, és ugyapúgy „élet elleni me­rényletnek” tartja, mint az abortuszt. A fogamzásgát­lók használatát elítélő „Humamae Vitae” eneiklika szerzője VI. Pál' és nem Wojtyla. Ö legfeljebb hangsúlyosabb „súlyponti kérdést” csinált abból, ami korábban is jelen volt már a katolikus egyházi felfo­gásban. Afféle állandó „kampány témáiként” keze­li, előtérbe állítva, de nem ő találta ki. Miközben az emberi élet tisztelete jelen van más vallások etikai követel­ményrendszerében is, az abortusz kérdésében azok korántsem olyan szigorúak, mint II. János Pál egyhá­za. És akadnak jócskán katolikus moralisták, hit- tudósok, katolikus nőmoz­galmak, társadalmi szerve­zetek, akik és amelyek szintén vitatják az egyház­fő hajthatatlan merevségét ebben a dologban. „Lehet­nek olyan egyéni és társa­dalmi helyzet-dk, áltálában drámai helyzetek, amikor a kisebb rossz az abortusz, amikor tehát a nő felmen­tést kaphat, nem kell bű­nösnek éreznie magát egy megszakított terhességért” — hangoztatják. II. János Pál, a „modern gondolkodású” pápa, az a pápa, aki sóikat és elmé- lyültén foglalkozott a csa­lád, a szerelem és a szexuali­tás problémáival, általában a férfi—nő viszonnyal (és nemcsak főpásztori minő­ségben, hanem versekben, irodalmi műveikben is), az abortuszt és a születés-sza­bályozás bármely más módját elveti, meg bélyegzi, Szemében az tulajdonkép­pen a terrorizmussal, em- berkínzással és a mai kor számtalan más erőszakos­ságával azonos. Vajon miiért? — a vá­laszt részben megadhatja a házasságról és a házassá­gon belüli szexuális élet­ről alkotott felfogása, amely nem kevésbé szigo­rú. „A szexuális élet, ame­lyen keresztül a férfi és nő egymásnak adja magát, mint házastárs, nem pusz­tán biológiai aktus, ha­nem az emberi személyi­ség legbensőt* magját érintő cselekvés... A tel­jes fizilkai odaadás hazug­ság, ha nem jelenti egy­ben a személyiség odaadá­sát is” — írta a „Keresz­tény családok feladatairól” (Familiáris Consortio) cí­mű munkában. II. János Pál szemében a szexuális élet kizárólag a házasságon belül jogosult és így „men­tes hazugságtól”, s azon belül is kizárólag a gyer- meknemzés céljával. Az „önmagáért” való szexua­litás nem egyéb, mint „bu­ja érzékiség” még a há­zasságon belül is. Az igazi katolikus eszménynek sze­rinte az önmegtartóztatás tekinthető. Még a házastár­sak között is. Több általános kihallga­táson beszélt a „házasságon belüli szüzességről”, mint kívánatos keresztény esz­ményről és magatartásról. Utána 'a vatikáni sajtóhi­vatal ban a várható kérdé­seik kielégítésére „tájékoz­tatási illetékesek” fejtet­ték ki részletesebben’ a pápa gondolatait. Az egyik újságíró nem állhatta meg és egyenesen néki szegezte az illetőnek a kérdést: „Ön valóban azt hiszi, hogy a pápa, alkinék nincs semmi­féle személyes tapasztalata ezen a téren, sem a szexu­ális, sem a családi életről, joggal és mértékadóan szólhat erről a témáról?” A válasz igencsak meg­lepőnek bizonyult. A pápa — mondta el az illető — a múlt nyáron Castelgan- doifóba.n, nyári lakhelyén vendégül látott egy négy- gyermekes lengyel családot és egy álló hónapon keresztül beszélgetett velük elimélyül- ten ezekről a kérdésekről. ..Ez a család győzte meg őt arról, hogy az ideális házasságon belül is létezik az önmegtartóztató szüzes­ség.” A család — úgy is, mint egymásért élő személyek közössége, s úgy is, mint .a társadalmi elnyomás­sal szembeni ellenállás sejtje” — központi jelen­tőségű II. János Pál szá­mára. Könyvet írt útmuta- tatásul a keresztény csa­ládok számára. A családi élet középpontja — olvas­ható — a gyermekek fel­nevelése. Minden ennek rendelődik aló. A szexuális élet csak „célzattal” élhe­tő, nem önmagáért. Való­sággal felmaigaisztalódilk a család: a bajok és meg­próbáltatások egyetlen or­vossága, az egyetlen me­nedék. A csonka család él. ménye, amelyben felnőtt, valóságos égi eszményt formált benne a családról. Olyannyira, hogy a közel­múltban beszélt a milliók által nézett, közkedvelt folytatásos televíziós soro­zatok ellen is. A Dallas, a Dinasty, a Beautiful és tár­sai II. János Pál szerint száműzendők a képernyő­ről, mert a bennük látha­tó, házasságon kívüli sze­relmek „súlyos válságba sodorják az amúgy is tö­rékeny házasságokat”. Le­járatják a házastársi hűsé­get, a család intézményét, okai lehetnek a házasságok felbomlásának, miután életmintaként állítják a nézők milliói elé a hűtlen­séget, a családi harmónián kívül keresendő boldogsá­got... Az ő irányelvei szerint például elváltak nem köt­hetnek ismét egyházi há­zasságot, még ókkor sem, ha az új családi együttélés komoly, megalapozott és minden teikinteStben meg­felelne a katolikus család­ideálnak ... Kimondható tehát, hogy II. János Pál felfogása a házasság szentségéről szi­gorúbb, mint Szent Ágos­toné. Utóbbi ugydnis azt mondta egyik példabeszé­dében: „Ha betérek egy otthonba, és látok két egymást szerető embert, nem kérdezem tőlük, hogy házastáns aik-e, hiszen a legfontosabb, hogy szere­lemben élnék, ha viszont azt látom, hogy haragban élnek, alig viselik egymást, szln/tén nem kérdezem, mert hiába házastársak, kölcsönös szerelem nélkül hiányzik a házasság szent­sége.” Wojtyla véleménye más erről: A házasság for­mai része, az egyház álltai adott szentesítés nélkül sze­rinte nincs igazi tartalom, és az egyszer így megkö­tött kapcsolat felbontha­tatlan. «*• Magyar Péter Következik: A világjáró pápa Napjainkban a tanúi lehe­tünk egy kedvező jelenség­nek: a kis településeken is sorra nevet választanak az évtizedeken át „nevenincs” iskolák. Sajólád történetében is bizonyára emlékezetes dá­tumként emlegetik majd az utódok 1991. június 22-ét. E napon megvalósult a helybe­liek jóideje dédelgetett ál­ma, iskolájuk felvehette a hajdani pálos kolostor egy­kori perjelének nevét. Frá­ter György .ugyan nem a te­lepülés szülötte, de erős szá­lak kötötték Sajóládhoz. A szombat délutáni ün­nepségen, melyet az általá­nos iskola hatalmas föld­szinti aulájában tartottak, összegyűltek a szülők és az iskolás gyerekek, a helyi és a szomszéd községek önkor­mányzati vezetői, neves me­gyei közéleti személyiségek. A vendégek sorában köszön­tötte Farkas Ferenc iskola- igazgató dr. Szabó László pálos szerzetest, valamint dr. Nagy József tanszékvezető főiskolai tanárt, ki a névadó beszédet tartotta, felidézvén a jeles egyházi személyiség, s a XVI. századi magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusának élet­útját. Fráter György, aki egész életén át Frater Geor- giusnak nevezte magas egy­házi rangja ellenére önma­gát, ma is példakép lehet nemcsak az iskolásoknak, de minden ember számára — mondotta az ünnepi elő­adó. Az iskolások Zomborné Varga Eszter és Szűcsné Fe­nyő Ágnes tanárok betanítá­sában — dr. Örs Attila szín­darabja alapján — egy dra- matikus játékot adtak elő, mely a pálos szerzetes sajó- ládi kötődésének állított ily módon méltó emléket, s — tegyük hozzá — aratott osz­tatlan sikert az ünneplő kö­zönség körében. 'Emelte a névadó esemény jelentőségét, hogy ez alka­lommal avatták fel Varga Éva szobrászművész alkotá­sát, Fráter György vörös márványból faragott dom­borművé!. Amint azt a mű­alkotás leleplezésekor mon­dotta dr. Csorba Csaba, a megyei levéltár igazgatója: örvendetes, hogy a helyi ön- kormányzat mindent meg­tesz a helyi kultúra, műve­lődés ápolásáért, s támogat­ta dr. Balpataki Béla plébá­nos úr kezdeményezését, s évek óta kitantó ügybuzgal­mát az iskola névadásáért. Az emlékmű talapzatán — mely méltó helyet a mostan­tól Fráter György nevét vi­selő iskola aulájában kapott — koszorút helyezett el Varga István polgármester, az önkormányzat és az egy­ház helyi képviselői, vala­mint a sajóládi és az alsó- zsolcai 2. számú iskola diák­jai. A névadó ünnepség záró­akkordja rangos művészi él­ményt adott a jelenlevők­nek: a római katolikus temp­lomban adott egyházi zenei hangversenyt a miskolci Mindszenti templom ének­kara, Gergely Péter vezény­letével. (gyárfás) MSZMP regionális tanácskozás Egerben Borsod, Heves és Nógrád megye MSZMiP-s alapszer- vi titkárai, a párthoz tar­tozó polgármestereik és ön- kormányzati képviselők, va­lamint más pártaktivisták — mintegy 300-am — regio­nális tanácskozást tartottak szombaton az egri Ester­házy Károly Tanárképző Főiskola nagytermében. A tanácskozás — amely szorosan kapcsolódott a ■Munkáspárt ősszel sorra ikerülő XV. kongresszusát előkészítő más hasonló jel­legű tanácskozáshoz — alaphangját Vasas Joachim regionális titkár bevezető gondolatai határozták meg, amely óvott a kialakult po­litikai helyzet bármiféle egyszerűsítésétől. Nyíró Sándor a párt alelnöke, aki szintén részt vett és felszólalt a tanácskozáson, a párt 1989 ősze óta meg­tett útját elemezte, és a jö­vő feladatairól szólt. A vita során vélemények, javaslatok és észrevételek hangzottak el a párt új programjának és szervezeti szabályzatának tervezetéről és kiegészítették Vasas Joachim bevezetőben tartott frap­páns ikül- és belpolitikai értékelését. A tanácskozá­son örömmel, de nem ön­elégültséggel állapították meg, hogy az MSZMP (Munkáspárt) politikai és szervezeti befolyása az or­szágban általában növeke­dik, de az északi régióban a legerősebb. Gáti Sándor A Fidesz T pontja Az állam és az egyház viszonyának rendezéséről (II.) II. Melyek a törvényjavaslat főbb hiányosságai? Az egyetlen rendezőelvként hangoztatott funkcionalitás mem más, mint alig burkolt repriva­tizáció, ugyanis a rendezés ki­indulópontja egy meghatáro­zott történelmi időpont (1984. január 1.), és a törvényjavas­lat lehetőséget teremt <az akkori tulajdonszerkezet visszaállítá­sára. Miért elfogadhatatlan ez a megoldás? Az egyházak kárpótlása más közhasznú feladatot is ellátó szervezetek (pl. szakszervezetek, pártok, egyesületek stb.) repri­vatizációs igényeinek lavináját indíthatja el. Ez a javaslat .nem a jelenlegi, hanem az egykori társadalmi igényekből indul ki. ez pedig ellentétes a funkciona­litás elvével. A funkcionalitás elve nem feltétlen ül indokolja a tulajdonjog általános átadá­sát. hanem bérleti és használa­ti jog biztosításával is érvénye­síthető lenne. A törvényjavaslat mégis tulajdonjog-átadásról rendelkezik, és nem nyújt ga­ranciát a vállalt közszolgálati feladatok ellátására. Garanciák hiányában az ön-kormányzat nem tud eleget tenni ellátási kötelezettségének. Ez a, javaslat megkárosítja a társadalmat, mivel az állam jól KÖZLEMÉNYEK Pénzügyi döntések a gazdál­kodó szervezetekben címmel szervez 48 órás tanfolyamot szeptembertől felsőfokú vég­zettségűeknek a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezet. Szíveskedjék érdek­lődni az 54-011-es telefonon. Az AVAS Utazási iroda aján­lataiból: Nyaralás az olasz ten­gerparton, augusztus hónapban, Velencében. Részvételi díj: 10 000 Ft-tól. Isztambul: 4 nap szállással együtt: 3200 Ft + 35 Dem. Becs: 1 nap 850 Ft. Au­tóvásár Belgiumban: 4 nap 4500 Ft -I- 35 Dem + szállás ktg. Érdeklődni lehet a 22-266-os te­lefonszámon. Jelentkezés az AVAS Utazási Irodában, Mis­kolc, Nagyváthy út 3. (BIK Áruházzal szemben). ANGOL VAGY ÖNGÓL! Le­gyen részese a leghatékonyabb magyarországi nyelviskolának! Anyanyelvi szinten intenzív kurzusok amerikai házaspárnál. Jelentkezni: június 29-ig 14—18 óráig: 62-144. Értesítjük fogyasztóinkat, hogy 1991. június 25-én, 7.30—16 órák között karbantartási munkák miatt & vízszolgáltatást szünetel­tetni fogjuk az alábbi helyeken: Achim u., Telepi Gy. u., Nagy­szalonta u., Békési u., Mészte­lep u., Ilejő u., Szeretet u. (az Achim és Mésztelep ut.cák kö­zött). Kérjük fogyasztóink szí­ves megértését és türelmét. Miskolci Vízmüvek működő iskolákat, kollégiumo­kat, kórházakat és tmás egész­ségügyi létesítményeket számol fel vagy taszít tíz évre bizony­talanságba. Ez a javaslat a ré­gi ingatlanhoz kapcsolja az el­látandó feladatot, funkciót (cím­kézett ingatlanok), ami alapve­tően ellentétes a szabad ingat­lanpiac követelményével. A tíz­éves elidegenítési tilalom tulaj­donosi bizonytalanságot ered­ményez és akadályozza a priva­tizációt. Miért egyházellenes a tör­vényjavaslat? A vagyonátadó .bizottságok ki­szolgáltatják az egyházakat a kormányzat pillanatnyi akaratá­nak, s ezen keresztül a pártpo­litikai küzdelmeknek. Miközben az egyház minden embert „szol­gálni” akar. ez ^ javaslat mégis szembeállítja az önkormányza­tokkal és az állampolgárok egy részével. Ez a javaslat felekezetközi el­lentéteket szülhet, mivel ingat- lanszerző versenybe kényszeríti a. különböző egyházakat. A visszakapott ingatlanok működ­tetéséhez szükséges anyagi esz­közök hiánya4 miatt, vállalt kö­telezettségeik ellenére az egy­házak kénytelenek lesznek el­idegeníteni, illetve a meghatáro­zott . funkciótól eltérő gazdasá­gi célra hasznosítani, a vissza­kapott ingatlanak egy részét. A reprivatizáció miatt az egy­házak nehezen jelenhetnek meg új területeken (pl. lakóte­lepek, kábítószeresek gondozá­sa), mivel ez a javaslat hozzá­láncolja őket egy elmúlt kor­szak ingatlanszerkezetéhez. Az egykori ingatlanszerkezet vissza­állítása nincs tekintettel a kü­lönböző egyházak eltérő felépí­tésére és megváltozott igé­nyeire. Az 1948 előtt ingatlan­nal alig vagy egyáltalán tnem rendelkező, illetve az azóta lé­tesült vallási közösségek hátrá­nyos helyzetbe kerülnek a tör­téneti egyházakkal szemben. Miért alkotmányellenes a tör­vényjavaslat? A reprivatizáció során megen- geo hetet len, ho»gy egyes volt tu­lajdonosok másokkal szemben előnyt élvezzenek. Csorbítja a tulajdon sérthetetlenségét, hi­szen kártalanítás nélkül akar kisajátítani önkormányzati tu­lajdont. Sértheti a lelkiismereti és vallásszabadságot, hiszen nem biztosít világnézet-semleges iskolát vagy kórházat azokon a településeken, ahol korábban csak felekezeti intézmények működtek, ha az egyházak visszaigénylik ezeket az intéz­ményeket. (Folytatjuk) bérbe adja, vagy közös hasznosításra felajánlja a vállalati irodaház I. emeletén elkülöníthető, 114 m2 összterületen, 4 db irodahelyiségét. Telefon, telefax, telex igény szerint rendelkezésre áll. ÉRDEKLŐDNI LEHET: Miskolc, Zsolcai kapu 9—11. Telefon: 46/23-211, az igazgatási osztályvezetőnél. ÜJ! ÜJ! ÜJ! ÜJ! ÜJ! Rendkívüli árukínálati Háztartási vegyiáruk, vegyes iparcikkek kereskedők, viszonteladók részére is! A TSZKER DISZKONTARUHAZABAN, Miskolc, Csaba vezér u. 137. NYITVATARTÁSI IDŐ: ^ hétfőtől csütörtökig pénteken 8-tól 15 óráig, 8-tól 12 óráig. TSZKER Miskolci Rt. Telefon: 60-960

Next

/
Oldalképek
Tartalom