Észak-Magyarország, 1991. június (47. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-25 / 147. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1991. június 25., kedd Hz Országgyűlés hétfői munkanapján A kárpótlási törvénytervezet részletes vitájának lezárásával röviddel hét óra előtt ért véget az Országgyűlés hétfői munkanapja. Az Alkotmánybíróság által kifogásolt pontok helyett beterjesztett szövegrészek legvitatottabb pontja az a földtulajdonra vonatkozó úgynevezett licitálási rendszer volt, amelyet még a kormánypárti frakciók részéről is többen élesen bíráltak. A kisgazda képviselőik szinte egyöntetűen utasították el a licitálás elvét, s Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője is elismerte: nem ez a legjobb megoldás, de csak ily’ módon kerülhet összhangba a törvénytervezet -az Alkotmány rendelkezéseivel. A kárpótlással kapcsolatos módosító indítványokat kedden ,az illetékes bizottságok összevont ülésen vitatják meg, s így a szerdai plenáris tanácskozáson várhatóan sor kerülhet a határozathozatalra. (MTI) Főszezon a miskolci Malév-irodában (Folytatás az 1. oldalról) De mint mondottam, belsejét teljesen átalakították. A ikorábbi, nem túl komfortos üléseket kényelmesebbek váltották fel, az alkalmazott színek harmóniában vannak, s a korábbi, sokat kritizált világítást kellemesebb váltotta fel. — Megéri az átalakítás, megtérülnek a költségeik? — Az átalakított TU—154- esekkel mindenképpen emelkedik szolgáltatásaink színvonala. Amint arról bennünket is informáltak, ha az átalakított gépeken járatonként két utassal többet tudunk utaztatni, egy év alatt megtérülnek az átalakítás költségei. — Itt a nyári utazás; főszezon. Mivel teszik vonzóvá magukat e pénzszűke világban? — Hogy megtartsuk törzsutasainkat, s újabbakat is a Malévhoz csábítsunk, egy sor új szolgáltatást léptettünk életbe. Ilyen -például a számítógépes helyfoglalás, az azonnali gépi jegykiállítás. Erre is szükség van, hiszen bármilyen nagy is a szervezettség, még ma is megtörténik, ihogy egy ibőrönd más gépre kerül, mint a tulajdonosa. A velünk utaztató vállalatok sokra értékelik, hogy a hivatalos utazások alkalmából nálunk forint ellenében foglalhatnak szállást külföldre. Előrelépés szolgáltatásainkban az is. hogy a kártérítési ügyeket helyben intézzük, helyben térítjük meg utasainknak a kárt. S hadd szóljak még röviden idegenforgalmi tevékenységünkről, hiszen mi is értékesítjük a Malév Air Tours társasútjait, s önállóan is szervezünk szakmai társas- utakat. Ny. I. Antall József interjúja (Folytatás az 1. oldalról) Azzal most már a csúcsértekezlet valamennyi résztvevője tisztában van: nem lehet úgy támogatni a Szovjetuniót, hogy ezzel a támogatással hátrányba hozzák a térségnek azokat az országait, amelyek már eljutottak egy bizonyos szintre a demokratikus átalakulásban. Az MTI-nek adott interjújában Antall József kifejtette álláspontját a szovjet csapatok kivonulásával kapcsolatos pénzügyi tárgyalásokról, reagált Rácz Sándor és Tor- gyán József személyét érintő megnyilvánulására, szólt az FKgP hét végi nagyválasztmánya előtti várakozásairól, valamint a hatpárti tárgyalások e héten sorra kerülő újabb fordulójáról. (MTI) A Bem rakparton nem volt boszorkányüldözés A Külügyminisztérium tizenkét hónapja A Külügyminisztériumban senkiről sem tartják nyilván, hogy melyik politikai párthoz kötődik, annál is kevésbé, mivel a cél az, hogy profi diplomaták képviseljék hazánkat a világ különböző országaiban — hangzott el a szokásos hétfő délelőtti minisztériumi sajtótájékoztatón, amelynek első részében a tárca elmúlt tizenkét hónapjának személyzeti kérdéseit elemezte Emri Miklós, ez ügyekben illetékes főosztályvezető. . A minisztériumban jelenleg másfélezren dolgoznak, közülük több mint hat- százan diplomata beosztásban. Az alkalmazottak hatvan százaléka külföldön teljesít szolgálatot, s évente mintegy kétszázan váltják egymást. Az elmúlt egy évben kétszáz új tisztviselő került a minisztériumba, s kilencvenkilencen diplomataként dolgoznak, míg a többiek az úgynevezett adminisztratívBorsodi baloldali alteroatívák A szocialisták miskolci szervezete folytatja a Borsodi (baloldali) alternatívák címmel meghirdetett vitasorozatát, melynek keretén belül június 27-én, 17 órakor az NÍSZP politikai centrumában (Korvin Ottó u. 9.) Szegénypolitika: a politika szegénysége (Szociálpolitikai elgondolások ma és 'holnap) címmel fórumot szervez. Felkért előadók: Dr. Csehák Judit országgyűlési képviselő és Dr. Berkessy Sándor önkormányzati képviselő. Az Alkotmánybíróság batározata Az Alkotmánybíróság — egy konkrét ügyben kezdeményezett eljárás során — határozatban állapította meg, hogy a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1 1971. II. 8.) kormányrendelet 44. paragrafus (1) bekezdés b/pontjában a „lakás céljára” szövegrész alkot-, mányöllenes, ezért azt meg-! semmisíti. Az Alkomány bíróság határozata a Magyar Közlöny 66. számában jelent meig. (MTI) A Fidesz: 7 pontja Az állam és az egyház viszonyának rendezéséről (III.) III. Mi ezzel szemben a Fidesz javaslata? Mi valóban az egyházak helyzetét. az állam és az egyház viszonyát kivárná uk rendezni, mégpedig nem a múilltba révédő. tehát csupán átmeneti módon. hanem a jövőbe tekintően. a végleges rendezés igényével. Ehhez meg kell szüntetni az egyházak anyagi kiszolgáltatottságát, lehetővé kell tenni, hogy tevékenységük az aktuális politikáitól. az éves költségvetés döntéseitől függetlenül biztos gazdasági1 alap óikra támaszkodhasson. Ezen a területen is a jognak kelil) szabályoznia, nem a politikai jó-, vagy rosszindulatnak. Milyen feltételek szükségesek az egyházak működőképességéhez? A jelen törvény hatálybalépésekor egyházi használatban lévő ingatlanok egységesen egyházi tulajdonba kerülnek. Ha az állam önkormányzati tulajdonú ingatlant ad át valamely egyháznak, úgy — az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően — az állam azonnali, és teljes körű kártalanítást kell adjon az érintett önkormányzatnak. Az önkormányzatok a területükön működő egyházi szervezettel magánjogi szerződést köthetnek — figyelembe véve intézményeik korlátozott forgalomképességét — ingatlan használatba. vagy tulajdonba adása céljából. Az ilyen szerződésnek csupán az a feltétele, hogy a helyi közösség igényeinek kielégítését, a meghatározott ön- kormányzati funkciót az egyházi szervezet vállalja át az érintett önkormányzattól, anélkül. hogy az állampolgárok lelkiismereti szabadsága- sérülne. Létre kell hozni egy olyan alapítványt — ingatlanvásárlásra szolgáló elfogyasztható pénzalapot —. amelyet a kormány három év alatt bocsát az egyházak rendelkezésére. Ez az alapítvány szolgálná az egyházi ingatlanok megvásárlását (pl. lelkészlakások vétele az önkormányzati lakásprivatizációban). vagy új egyházi intézmények létrehozását. Mindenfajta reprivatizációval szemben enniek a megoldásnak az az előnye, hogy a hívők közösségei szabadon és felelősen dönthetnek arról. hogy egy megváltozott társadalomban hol és milyen intézményekre van szükségük (pl. templomra Kazincbarcikán.. vagy hivatali épületre Debrecenben) Az alapítvány vagyonának elkülönítése nem feltétlenül! kell. hogy közvetlen folyó terhet jelentsen a költségvetés számára (pl. az egyházak legalább részben a privatizációs piacon elköltendő kárpótlási jegyet kaphatnának). Az alapítvány felhasználása időben mem lenne korlátozott. Egy ilyen alapítvány létrehozása a döcögő privatizációt is gyorsíthatná. Létre keLl hozni továbbá egy olyan alapot — működési költségek fedezésére szolgáló, el nem fogyasztható pénzalapot — az egyházak folyó finanszírozása céljából, amely az állami vagyontól elkülönített tőkealapként létesülne. (Ebbe az a.iap.bn kér ülhetnének például olyan állami vagyontárgyak, amelyek a tervek szerint egyébként sem kerülné nek privát i zá 1 á s ra.) Az alap tőkéjéből az egyes egyházak egymással és a kormánnyal való megegyezés alapján elsőségi. ún. preferenciáiig részvények formáiában. Ez azt jeleníti, hogy az egyházak részére éves fixjövedelem lenne garantálható. A köztársaságnak többségi szavazórészvényt kell biztosítani. A-z esetleges hozamtöbblet háromféleképpen használható fel: — vagy tőkésíthető. — vagy szétosztható az elsőbbségi részvények arányában a részvénytulajdonos egyházak között. — avagy új részvényesek vonhatók be Ezen utóbbi megoldással a.z induló tőkerészesedési arány ok anélkül módosíthatók, hogy bármely egyház megrövidülne. így a későbbiekben lehetőség nyílik újonnan létesülő egyházak támogatására is. E forma előképe a XVIII. században felállított Magyar Val- llásal’ap. amelyből az egyházak hitéleti tevékenységét finanszírozták. Ettől elkülönítve hoztáK létre a tanulmányi alapot az egyházi iskolák pénzügyi támogatására. Ezeket az alapokat az egyház és az állam képviselői közösen irányították. Az állami költségvetésben szociális céltámogatásokra elkülönített összegeknek az egyházakra jutó részét az állam célzott befizetésként a harmadik pontban vázolt alapítványban helyezheti el. Ezá'ltaL a kormányhivatalok csák ellenőrizhetik. de nem irányíthatják ezen összegek célszerű felhasználását. Ezen túl a szociális célú beruházásokat az egyházak, illetve bármilyen egyéb szervezet vagy magánszemély részéről ösztönöznünk kell1, de ennek szabályait már nem ebben a törvényben, hanem a nonprofit szervezetekről általában rendelkező törvényben keli szabályozni (pl. átfogó adómentesség) . Az egyes egyházi szervezeteket a tulajdonukban, esetleg használatúikban álló műemlékek fenntartása céljából éves. költségvetési támogatás illesse meg. más műem 1 éktu 1 aj do nosokSkail azon os feltételek mellett. Az éves költségvetésben — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — a közoktatási, közegészségügyi és egyéb meghatározott közszolgálati feladatokra mega1’ . lapított normatív támogatás az egyházakat az adott funkciót ellátó más szervezetekkel azonos módon és feltételek melleit illesse meg. technikai állományba tartoznak. A cserélődési arány számokba-n’ kifejezve meghaladja az összlétszám tizenhárom százalékát, ám ez nem jelenti azt, ihogy a Bem rakparti minisztériumban bárkit is üldöztek volna korábbi politikai «hovatartozása miatt. Ezt egyébként a múlt shéten lezajlott külügyi bizottsági ülésen is elismerték a képviselők, jóllehet felvetették, a rendszerváltás során olyan tisztviselők is helyet kaptak a külképviseleteken, akik nem voltak kellően felkészülve erre a munkára. A minisztérium illetékesei a sajtótájékoztatón elmondták, a jövőben pályázati úton kívánnak betölteni körülbelül ötven diplomata- és szá z adm i n*i sz tr a t í v - tech n i kai állást. Remélik, a szigorú felvételi vizsga, a személyiséget minősítő teszt és az idegen nyelven írandó dolgozat segít kiválasztani a legmegfelelőbb embereket. A tájékoztató második részében Herman János szóvivő aktuális külpolitikai kérdésekről szólt: a tárca üdvözli mindazokat a politikai erőket, amelyek a dél- afrikai faji megkülönböztetés teljes felszámolásáért küzdenek; hazánk egyébként készen áll a diplomáciai párbeszédre. Az egy .hét múlva az ENSZ keretében Genf ben kezdődő kisebbségi szakértői találkozón hazánk is képviselteti magát, áhol a magyar kormány kisebbségi politikájáról is szó lesz. Hamarosan hazánkba látogat Henry Alfred Kissinger professzor, a rfagyrnü- veltségű volt amerikai külügyminiszter. Az amerikai gazdasági és politikai körökben befolyásos szakértő találkozik Göncz Árpád •köztársasági elnökkel, Antall József kormányfővel, Jeszenszky Géza külügyminiszterrel és Kádár Bélával, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok 'Minisztériumának vezetőjével, s részt vesz a ibudapesti utcabál néhány programján is. (bpszerk) • Dr. Emődi Gyula, MSZMP-listán megválasztott önkormányzati képviselő június 26-án (szerdán) 17 órától lakossági fórumot tart a miskolci Szeles u. 65. szám alatti általános iskolában. Nincs döntés a végkielégítés kérdésében Nem született konszenzusos megállapodás a végkielégítésről hétfőn az Érdekegyeztető Tanács munkaügyi és bérbizottságában. A munkaadók a végkielégítés intézményét csak a munka törvénykönyvének teljes megújításával együtt tartják célszerűnek. A munkavállalók viszont szükségesnek tartják a végkielégítés mihamarabbi bevezet lését, mégpedig a jelenlegi munka törvénykönyv módosításával. A kormány előterjesztése szerint azokat a munkavállalókat illetné meg a végkielégítés, akiknek a munkahelye jogutód nélkül megszűnik, illetve, akiknek a munkáltatója felmondással ól. A tervezet szerint ennek összege a munkáltatónál eltöltött évek számától függően a havi személyi alapbér egytől hatszorosáig terjedhetne. A minimális egyhónapos bér a vállalatnál már legalább egy évet letöltőiteket illetné meg, amíg a legmagasabb összeget azok kaphatnák, akik már több mint 20 évet dolgoztak a cégnél. További 3 hónapra jutó alapbér illetné meg azokat, akiknek munkaviszonyát a nyugdíjkorhatáruk elérése előtti 5 éven belül szüntetik meg. A bérliberalizáció kérdésében is folyik az egyeztetés az Érdekegyeztető Tanács tagjai között. A bizottság az álláspontok egyeztetésére a július 9-i ülésén tesz majd kísérletet. (MTI) ...DE PARTNERUNK FELELŐSSEGE A MIENK! , HUNGÁRIA GÉPJÁRMŰ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS _____ ÍIHUNGÁRIA BIZTOS KÖTÉS FI biztosító bt.
