Észak-Magyarország, 1991. június (47. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-25 / 147. szám

1991. június 25., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Egyszemélyes területi központ Felnőni az exporthoz A névjegykártya szerint Szaliay László a CEC-Con- kordia Kft. szerencsi terü­leti központjának vezetője. A „CEC”-et olaszosan „cséká- tó”-!na!k ikell mondani, ia kft. tehát olasz—magyar. Mint megtudom, a szegedi Corakordiiia .kereskedelmi vál­lalatból nőtt Iki négy évvel ezelőtt -a ikülönlben szekszár­di központú és országos szerveződésű cég. — Hogyan lesz valakiből mezőgazdasági 'terményke­reskedő ? — Nálam a kényszer do­minált — kezdi a negyvenes éveinek .közepén járó szak­ember —, ugyanis, nincs rá jobb szó, ne szépítsük, 1988 Októberében kirúgtak a mo­noki tsz-<ből. Főmérnök vol­tam, szerettem a munkámat, no de, hagyjuk a múltat! Azzal folytatja, hogy a kereskedelem egészen más, külön tudomány, bizony, so­kat kellett tanulnia. A CEC- Conkordia Kft. nem túlzot­tan ismert, tevékenységét is túlzás lenne jelentősnek ne­vezni, de mert az export, s közte a mezőgazdasági ex­port létérdeke iaz országnak, ezt a céget is illik megbe­csülni. — Évente, átlagosan húsz­ezer tonnányi terményt, ter­méket - exportál a kft.-ink. Jelenleg Borsodiban 8 ezer tonnányi termékre van köté­sünk. Szalay László azt mondja, nem szereti a nagyképűskö­dést, ő tulajdonképpen egy ügynök, egy egyszemélyes területi központ. Mert nincs se titkárnő, se munkatárs, lakása az irodája. Ebből kö­vetkezik, hogy a maga ura, üzleti sikereiért, vagy kudar­caiért nincs kit okolnia. — Mindig friss piaci in­formációkkal kell rendelkez­nem, ismernem ikell a devi­zaárfolyamokat — folytatja —, hiszen ettől függ, milyen szerződéseket .kötök. Mint amolyan „régi bútor­darab” a mezőgazdaságban, tudja, melyik Hajdú, Sza­bolcs, vagy Borsod megyei tsz mire képes. Elmegy hoz­zájuk, .ajánlatot tesz nekik termeltetésre. Van úgy, hogy segít beszerezni .a vetőma­got, a -termesztési technoló­giát. Munkája a vasúti wa­gon oknál végződik, amelyek megtelve indulnak az or­szághatár felé. Főként me­gyénkben szervez, de így is havi 7—8 ezer kilométert autózik. — Mi most a sláger a mezőgazdasági exportcikkek közül? — A legnépszerűbb a héj nélküli itökmag, ebből gyógy­szert készítenék Németor­szágban. Mit mondjak? Na­gyon szi'gorúák a követel­mények, a .tökmagot például 30-féle szenmanaidvány szem­pontjából vizsgálják. Azt mondja, hogy kelendő még a szárított zöld- és sár­gaborsó, a napraforgó, a fénymag, a cirok, a .köles, a borsó — azok a növények, ÉSZAK MAG yaRORSZa Cl Ktc iOn AI IS MUNKA£ROF£JLCSZT£SI £S A TKÉPZŐ KOZPON T munkatársakat keres kiemelt kereseti lehetőséggel ANGOL-NÉMET NYELVTANÁRI feladatok ellátására A nyelvtanárok feladata: A központban folyó nyelvi képzés korszerű, célra orientált tananyagainak kidolgozása és oktatása jól felszerelt nyelv­laboratóriumi keretek között. Ha szívesen végezné felnőttek nyelvi oktatását, ha jó kap­csolatteremtő és kommunikációs készséggel rendelkezik, valamint szívesen lenne a munkatársunk, küldje el szakmai önéletrajzzal és bizonyítványainak másolatával kiegészített pályázatát címünkre! Cím: Észak-magyarországi Regionális Munkaerő-fejlesztési és Átképző Központ 3518 Miskolc, Kiss E. u. 37. Telefon; 79-217 Beérkezési határidő: a megjelenéstől számított 8 nap. AZ AVAS-DÉL LAKÁSSZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA PÁLYÁZATOT HIRDET ügyvezető igazgatói ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE. Pályázati feltételek:- felsőfokú műszaki, közgazdasági végzettség,- 50 év alatti életkor,- legalább 5 éves vezetői gyakorlat (lakásszövetkezeti gyakorlat előnyt jelent) Fizetés megegyezés szerint, a megbízás határozatlan időre szól. Az ügyvezető igazgató feladata:- A lakásszövetkezet műszaki, gazdasági, házkeze- löségi feladatainak szervezése, irányítása.- Az igazgatóság munkájához a döntések előkészítése. A pályázat jeligés, a jeligét lezárt borítékban kérjük mel­lékelni. A pályázatot az Avas-dél Lakásszövetkezet igaz­gatósága címére kérjük beküldeni: 3529 Miskolc, Engels út 33-35. amelyekből nem szakás egy- egy üzemiben sdfcat termelni. — Ügy látom, az utóbbi harminc -évben a mezőgaz­daság megtanult termelni, de eladni még mindig nem tud — mondja. Egyetért azzal, hogy az ér­tékesítés végül is a keres­kedő dolga, de hozzáteszi, hogy lehetn'e eredményesebb az export, ha -a tsz-dk nem „ikomibájntiszta”, -magyarán: szennyezett, hanem megtisz­tított, szépen csomagolt árut adnának. Sajnos, egyedül Megyaszón van tisztító, cso­magoló gépsor, pedig elkel­ne minden üzemiben. Már- csaik azért is, mert. mindig azé a nagy haszon, aki úgy­mond „iki-készíti” az árut. Sajnos, a szövetkezetek ön­magukban nem képesek megvenni ezeket a gépeket; tapasztalni azt is, hogy néni eléggé rugalmasaik. Egy késve feladott telex, wagy fax akár semmissé is tehet egy készülő költést. — Pedig érdemes nyugati országokba exportálni, mert a vevő a jó és pontosan szállított áruért jól és pon­tosan fizet. Ehhez a lehető­séghez kellene, hogy felnője, nők az üzemék — mondja a szakember. Majd arról beszél, hogy nagyon aggódik, mi lesz, ha szétverik a szövetkezeteket., honnan lesz árualap? Kér­dése költői, talán a készülő kárpótlási és szövetkezeti törvény >ad rá választ. m. sz. zs. ,Ránk szakadt a pénztelenség1 Ki segítsen a Móré családon? A saját erőből lakásépítésre vállalkozó családok egy része a nehezülő életkörülmények, a rohamosan növekvő árak, a korábban kedvezményes hitelek kamatainak meg­változása következtében súlyos helyzetbe sodródott. A mindinkább nagyobb méreteket öltő munkanélküliség is hozzájárult ahhoz, hogy a többgyermekes házaspárok se­gítségért kopogtatnak az önkormányzati hivatalok ajtaján. A kisebb falvaikban oly­annyira ismerik egymást az emberek, hogy különösebb környezettanulmányra nincs is szükség, mindenki tisztá­ban van a másik jövedelmi viszonyaival. Ám szükség van a mérlegelésre, mert egyre több a rászoruló. A pénz pedig nagyon kevés, az önkormányzatok többsége is napi gondokkal küszködik. Móré Zoltánné mögött ke vés munkában, pontosabban munkaviszonyban eltöltött év v-an, ennek elsősorban az az oka, hogy fiatal, másodsor­ban amint férjhez ment, jöt­tek a gyerekek. Helyben dol­gozott a tí.szadorogmai tsz- dobozüzemben, mert -tanult szakmájából a kis lélekszá­mú településen nem lehetett megélni. Utoljára 1981-ben kapott fizetést. Amikor ezt mondja, a szavában, hang­jában semmi panasz nincs, panaszai, kétségei másról szólnak. Három gyermeke közül kettő beteg, az egyik asztmás, a másik rendsze­res kardiológiai gondozásra szorul az asztmája mellett. A gyerekekkel utazni kény­szerül a miskolci kezelések­re a gyógyszer is egyre drágább. Nincs gyes, a fér­je hatezer körül visz haza havonta. El lennénék ők eb­A leafontosabb r; Az- utóbbi idők kutatása során egyre világosabbá 'kezd válni az ún. p53-pro- teinnek, egy sejtmagban ta­lálható fehérjének az embe­ri rákbetegség kialakulásá­ban játszott szerepe. Nor­mális körülmények között ez a fehérje tartja vissza a sejteket a tervszerűtlen osztódástól, ha viszont meg­változik, ellenőrizetlen sejt­burjánzás, azaz -rák lép fel. Az utóbbi hónapokban de­rítették ki a kutatók, hogy a mell-, tüdő-, bél-, vese-, nyelőcső- és máj rákos be­tegek felénél változott meg a p53-protein előállításáért felelős gén. Ezt a jelensé­get okozhatják mérgek, de némely családban öröklődik is. Az egyébként igen gyako­ri mellrák némely család­ban halmozottan fordul elő. A 'kutatók most fölvetették, hogy ilyen esetekben meg kéne vizsgálni, nem a hi­bás öröklődés okozza-e a betegséget. A cél most egy olyan génszonda kifejlesztése, amely a hibás gént köny- nyen kimutatja. Segítségé­vel a hibás génnel terhelt családok tagjain végzett gyakori szűrővizsgálattal ko­rán, még operálható stádi­umban fel lehetne fedezni a -rákbetegséget. Olcsóbban Víztisztító berendezések Megyénk számos községé­ben gondot okozott és nem kevés költséget jelentett, hogy a községi ivóvízháló­zat kiépítésénél, illetve a víznyerő helyek foglalásánál jelentős összeget felemésztő tisztítóberendezésről kel­lett gondoskodni. Legtöbb­ször a vizek vasmangán tartalma, nitrátossága mi­att kellett ezt megtervezni és beépíteni. A községek, települések egészséges ivóvízellátását az önkormányzatok tovább folytatják. Az előzetes fel­mérések szerint azonban to­vábbra is több olyan hely­ség található megyénkben, amelyeknél szükséges az ivóvíz tisztítása. Az egyszerű és könnyen kezelhető, emellett a ko­rábbi költséges berendezé­seknél olcsóbb konstrukció alkalmazására -kötött meg­állapodást az Intercontack Euró-Walter cég és az Észak-magyarországi Víz­gazdálkodási Társulatok Egyesülése. Miint lázi; d-r. Szabó Mik­lóstól, az ÉVTE igazgatójá­tól megtudtuk, a különböző víztisztítási folyamatokat elvégző berendezést most vizsgálják, többek között a VITUKI szakemberei, hogy ezek az univelzális berende­zések hazai viszonyaink kö­zött miként, a későbbiek­ben pedig’ 'hogyan alkalmaz­ható. Az együttműködési meg­állapodás szerint — ha a berendezés beváltja a hoz­záfűzött reményeket — részt vesz annak forgalma­zásában az ÉVTE, beépítik azt a rendszer tervezésénél a hálózatba, később pedig karbantartására is vállal­koznak. A berendezés a Legó-já- tékhoz hasonlóan részegy­ségekből összerakható, ka­pacitása növelhető, kis te­lepülésen alkalmazható. bői is, ha nem volna a há­zon a nagy adósság. — Kértük a helyi önkor­mányzatot segítsenek sze­retnénk hozzájutni rendsze- szeres nevelési sebélyhez, mert úgy tudjuk, van ilyen­re lehetőség és ha valaki, mi igazán rászorulunk. — Mire jutottak a ké­relmükkel? Elutasító választ kaptunk, hogy nincs rá keret. Kap­tunk ugyanakkor ötven szá­zalékos térítési kezvezményt az óvodában, tan-szer,segélyt, tavaly augusztusban 2000 fo­rint rendkívüli segélyt. Az előkerülő okmányok, levelezések arról tanúskod­nak, hogy idén februárban 2500 forinthoz jutott a csa­lád az önkormányza-t révén. — Ez mind igaz és alka­lomadtán az ilyen segítség nagyon jól jön, de a havi, napi gondjainkat nem oldja meg. Hallottunk olyan véle­ményt is, hogy nem kel-lett volna palotát építeni. — Mekkora az a ház, amit hitellel húztak fel? — Három-szobás. Másra nem is adtak volna enge­délyt. Ehhez viszont kellett az OTP egy milliója és most már belép a 34 százalákos változó kamat is. Fordultak már a köztár­sasági megbízott megyei hi­vatalához is — ihelyben is fellebbeztek. Dr. Orosz Gábor, a köz- társasági megbízott megyei hivatalának vezetője: — Megvizsgáltuk a tisza- dorog-mai család segélykérel­mének elbírásálást és meg­állapítottuk, hogy a helyi önkormányzat szabályosan járt el. Folyamatosan na­gyon sok segélykérelmi ügy­gyei találkozunk, ám a mi hivatalunk semmilyen pénz­kerettel nem rendelkezik, amiből segítséget nyújthat­nánk. Egyik hétköznap délután­ján kopogtattunk Sánta Bé­la tiszadorogmai polgármes­ternél, aki elmondta, a fog­lalkoztatási helyzet jelenleg még rosszabbra fordult, az egyetlen, nőket alkalmazó üzemből, a varrodából is szabadságra mentek az asz- szonyok, mert nincs munka. Móré Zoltánné esete ny­modon nem egyedi, ám sú­lyosbítja a család gondjait a gyerekek elhúzódó beteges- kedése. A községben har­minc óvodáskorú, tizennégy iskolás gyerök és 15 idős ember veszi igénybe naponta a kedvezményes étkeztetést. A helyi önkormányzat je­lenleg ennyit, tud áldozi a rendelkezésére álló pénzek­ből. Minden lehető kedvez­ményt megadnak a Móré családnak, de ennél többre nem futja jelenleg. Ebbe a negyedévenkénti 2500 forin­tos támogatás és a beiskolá­zási tanszersegély fér bele. Az együttérzéssel nem le­het sokra jutni annak, aki­nek pénzre van szüksége. A beteg gyerekek mellől pedig nem lehet munkába járni. Sakk—matt helyzet. Látszólag nincs megoldás a Móré család számára. Tényleg nincs? Kérdezik azok, akik holn-ap, holnap­után kerülhetnek hasonló helyzetbe, és nem is se­gélyre, munkaalkalomra vár­nak. * Hetek óta informálódtunk, kilincseltünk a Móré csa­lád ügyében, hogy zilált anyagi helyzetükben vala­milyen biztató ígérethez jus­sunk, ám a jó hírek meg­lehetősen ritkák mostaná­ban. Aztán a múlt hét pén­tekén megegyezés született az Érdekegyeztető Tanács résztvevői között. A kor­mányzati képviselet is el­fogadta, hogy a családi pót­lék és a nyugdíj kiegészí­tésre szolgáló összegeket két részben még az idén kifi­zetik. Eszerint a gyermekü­ket egyedül, vagy a 'tartó­san beteg gyermeket nevelő szülők kétezer forintot kap­nak. Móréék esetében ez a számítások szerint négyezer forintot kell, hogy jelent­sen. Nagy József Világkiállítás a vidéknek? KI MELLETTE, KI ELLENE. DR. BALÁS ISTVÁN ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ, (MDF) ÍGY VÉLEKEDIK: — Közismert az az alap­állás, hogy a Magyar De­mokrata Fórum elsősorban munkahelyteremtő alkalmat lát az expo megrendezésé^ ben, a világkiállításra való' készülődés lehetőségében. Fontos húzóerő lehet az ex­po a hazai műszaki színvo­nal emelésében is. Borsodi képviselői szemszögből azon­ban még valami mást is szí­vesen megemlítenék. Egyet­értve az MDF álláspontjá­val, elsősorban akkor látom értelmét a kiállítás megren­dezésének, ha ebből nem csak Budapest profitál, ha­nem a Dunától keletre eső területek is minél nagyobb mértékben. Az elmaradott területek felhozása, a mun­kanélküliség csökkentése az, ami a legtöbbet adhatna Északkelet-'Magyarország számára. Eléggé elkeserítő számom­ra a következető: miközben mi, borsodi képviselők azon törtük a fejünket, hogy az expo megrendezése esetében milyen módon tudnánk me­gyénket a legjobban bekap­csolni ebbe az értékeket, lát­ványosságokat felmutató fo­lyamatba, hogy minél na­gyobb számban érkezzen hozzánk a vendégsereg, ad­dig a főváros vezetése, párt­politikai okokra visszavezet­hetően elvetette az expo megrendezésének gondolatát. Ugyanakkor ismert, hogy a kerületi önkormányzatok többsége támogatja a világ- kiállítás gondolatát. Azért is, mert vállalkozásbarát politi­kát folytat. Az expo egyébként na­gyon szükséges, fontos be­ruházásokhoz adhatna meg­felelő kereteket. Nemrégi­ben olvastam az Észak-Ma- gyarországban, hogy hg 1982-ben nem állítják le az M3-as építését, akkor a budapestiek már autópályán utazhatnának Miskolcig.. De ami nekünk itt fontosabb: mi is rövidebb úton érhet­nénk el a fővárost és az or­szág más tájait. Ez nem ön­célú játék a szavak felcse­rélésével. Ügy kell gondol­kodnunk, hogy mi az itt élők szempontjait lássuk a legfontosabbnak. Kifejezet­ten úgy gondolom, hogy az autópályákat is a vidéki vá­rosokból kezdve kellene épí­teni a főváros felé, ahol aztán gondoskodnak róla, hogy a befejezés már ng húzódjon sokáig. Vissza­térve a világkiállítás gondo­latához, megvalósításában a felzárkózási esély megcsilla- nását látom. — nagy j. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom