Észak-Magyarország, 1991. június (47. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-15 / 139. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1991. június 15., szombat W Ozdon járt új részvényes Az Ózdi Acélmű Rt. német részvényeseit felváltó Állami Fejlesztési Intézet három munkatársa, dr. Varga Márta jogász, dr. Técsi János és dr. Barton József szakértők június 13-án, csütörtökön egész napos munkalátogatást tettek Ózdon. A részvénytársaság jelenlegi helyzetéről az igazgató- tanács tagjai adtak tájékoztatást. A technikai és pénzügyi helyzetelemzés mellett az üzemelésről és a piacról is szóltak az igazgatók, valamint dr. Szőke Tibor miniszteri biztos, aki az utóbbi két témához kapcsolódott mondanivalójával. Az ÁFI munkatársai egy megáillapodásjaivaislaittal érkeztek, melyben a július 8-i közgyűlésig (ekkor mond le a jelenleg még működő igazgatótanács és felügyelőbizott- ság) terjedő időszakban az rt. és az ÁFI közötti együttműködés hogyanja, mikéntje szerepel, valamint az, hogy milyen dokumentációt kérnek az új részvényesek. A tájékoztatón ezenkívül az ÁFI képviselői egy akceptálható kívánságot is kifejtettek: az átmeneti időszakban az rt. nem változtathatja meg a jogállását, nem köthet új szerződéseket, illetve nem módosíthatja a meglevőket az rt. hátrányára, valamint minden intézkedésről tudni akar az Állami Fejlesztési Intézet. A továbbiakban a szakemberek június 20-ig egy rövid összeállítást kértek az átvétel-átadás részfeladatairól, valamint egy számítást arról, hogy az ózdiak szerint mennyi pénz szükségeltetik a termelés újraindításához. Az rt.-;től külön igényelték, hogy mutassák be: milyen rendelésállománnyal rendelkeznek és ez hogyan teljesíthető. Ez utóbbi jelentést az ÖlKÜ iszakembereivel közösen ikészítiik majd eil. A munkalátogatás második részében megtekintették a kohókat és a Siemens- Martin kemencéket. Az üzemlátogatás során kiderült, hogy dr. Técsi János műszaki szakértő meglehetősen alapos ismeretekkel rendelkezik a kohászatról és Ózdról. Ez utóbbi tapasztalat megcáfolni látszik azokat a fel- tételezéseket, hogy az ÁFI, mint új részvényes csak a pénzügyekkel kíván majd foglalkozni. (szemán) Nyári szünet előtt A kormány február végén hirdette meg a Kupa Mihályhoz kapcsolható gazdaság- politikai programját, s június derekára állította össze azoknak a törvényeknek a jegyzékét, amelyeknek megalkotása kulcsfontosságú a program szempontjából. A kéttucatnyi, fontosabbnál fontosabb jogszabály megalkotására — figyelembe véve, hogy a parlament július 10- től öthetes szünetet tart — el mai állapotok szerint négy hét áll rendelkezésre. Teljesíthető-e így a jogalkotási terv? Válaszol Fejes Attila MDF-es képviselő, a gazdasági bizottság tagja, a Vállalkozók Országos Szövetségének társelnöke: — Irreális várakozás, hogy a nyári szünetig valamennyi törvény vitáját lezárjuk és határozzuk. Valószínűbb, hogy a szünet után folytatódó rendkívüli ülésszakon érhet a csomag végére a képviselőház. Az jelent előnyt, hogy néhány kulcsfontosságú tervezet már napirenden van, vagy már le is zárult a bizottsági vitája. — Júniusban azt latolgatni, hogy szeptemberre várható több törvény elfogadása, késedelmet jelent. — A rendkívüli ülésszak alatt is szükség van arra, hogy a házbizottság meghatározzon bizonyos prioritást, így a legégetőbb ügyekben még ebben a hónapban vagy július elején dönthetünk. — Az elképzelhetetlen, hogy nem kerül sor a nyári szünetre? — Nem hiszem, hogy eltekinthetnénk a plenáris ülések szünetétől. A képviselők túlnyomó többsége bizottsági munkát végez. A plénu- mon való részvétel természetes kötelezetség, ám közben a választókerületeket sem lehet elhanyagolni. Ebben a körforgásban szükség van feltöltődési szakaszra. Hogy ez milyen tartalmú iegyen — öthetes, háromhetes, kétszer kéthetes — az már más kérdés, (bpszerk. — krecz) Balti határincidensek Péntekre virradó éjszaka a „feketesapkások” két litván, két lett és egy észt ha- tárőrsöt, illetve vámiházat támadták meg és gyújtottak fel a litván—lett és az észt —lett határon. Több határőr és vámos megsebesült. Litvánia északi részén, Germaniiskiu és Salociu településeknél, a lett határ mentén létesített posztokat támadtak meg -a Rigából érkező szovjet kommandósok. A géppisztolyosoik súlyosan hatalmazták a litván vámosokat, majd felgyújtották a vámházaikat, s a Sa- loc-iu átkelőhely túloldalán létesített lett vámházat is. Az észt rádió jelentése szerint pénteken hajnali négy órakor a szovjet hadsereg egyenruháját viselő ismeretlenek megtámadták az Ikla közelében az észt—-lett határon lévő átkelőihelyet. A támadók megfélemlítésül tüzet nyitottak gépfegyvereikből, s egy kézigránátot is dobtak az egyik épületre. Két észt vámos megsebesült. Az észt poszton szolgálatot teljesítőknek sikerült él-ol,tani a felgyújtott épületeiket, mivel az észt rendőrség járőreinek érkezésekor a támadók elmenekültek gépkocsijaikon. Előtte azonban sikerült porig rombolniuk a határ túloldalán levő lett posztot. Mindhárom balti köztársaságban egyelőre tartózkodtak a határőrök felfegyverzésétől, az incidensek hatására csak rendőri védelmet rendeltek .ki az átkelőhelyekre, de ez az esetek többségében nem riasztotta el a „feketesapkásokat”. (MTI) Kik nyertek pályázatainkon? Végéhez ért az Észuk-Ma- gyarország és a Dental-Soí,! Fogászati Kft. 10 hetes rejtvénypályázata. Az utolsó rejívónyforduló szponzora a Szerencsejáték Rt. helyi területi igazgatósága volt. Gondoltuk ugyanis, hogy a boldog élethez az ápolt és egészséges fogazat mellett nem megvetendő egy kis szerencse, egy kis pénz sem . . . Tegnap délután a Miskolc, Széchenyi út 26. .sz. alatti, 130-as Sz. Totó-Lottó Irodában húztuk ki öt pályázónk nevét, akik egyenként 1000 forint értékű totót, vagy lottót vehetnek át az irodában. Nyertesek: Gernuska Dezső (Kazincbarcika), Gyula Iimréné (Miskolc), Darainé Marceli Zsuzsa (Kazincbarcika), Czinglér Lászlóné (Miskolc) és Pálföldi Istvánné (Miskolc). A tősorsolás helyét es időpontját az elkövetkező napokban közöljük. Tegnap délután sorsoltunk a Miskolci Nemzeti Színház jegypénztárában, a Missió Tounsszái is. (Rejtvényünk helyes megfejtése ez volt: Tibolddaróc.) A Missió Tours Utazási Iroda Budapest—Velence—Budapest útját nyerte: Fedorcsák Tamás Miskolc, Esterházy u. 33. Ezúttal ismét az 5. héthez értünk, amikor is a Missio Tours prémiumufcat is sorsol. A Budapest—Isztambul—Budapest díjtalan utazás nyertese: Tepliiczki János Miskolc, Acél u. 1. A parlament jegyzőkönyvéből Teljesen szabaddá az egyházakat! Dr. Hörcsik Richárd (MDF) felszólalása Dr. Hörcsik Richárd (MDF): Iigen Tisztelt Elnök Űir! Tisztelt 'Képviselőházi A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről .szóló törvényjavaslat általános vitája során szinite előre látható volt, hogy fellújulnalk azok az elvi viták az állaim és az egyház kapcsolatáról, vagy ahogy egyre élesebben megfogalmazódik, laz állam és az egyház .szétválasztásáról, amelyek nem újkeletűdk, hiszen volt — az idősebbek emlékeznek rá — a Parlamentben 1946—417-lban is vita erről. Engedjék meg, hogy néhány gondolatot hozzáfűzzek .az eddig ellhangzottalklhoz. Az egyháznak az államhoz való viszonya mindannyiszor rendezésre szorul, valahányszor akár az állam szerkezetében jönnék létre mély- réható változások, akár az egyház közj ogi jetenltkezése kíván gyökeres változást, mert az egyház lényegéről és küldetéséről valló teológiai felfogás továbbfejlődött. Ügy látom a ‘kialakult vita során, hogy az ellenzéki és kormánypárti vélemények általában albtoan megegyeznek, hogy az elmúlt 40 év után az egyháznak a magyar államhoz való viszonya revízióira szorul. Ebben nincs vita. A kérdés azonban az, hogyan. A tárgyalás áliatt llevő 'törvényjavaslat véleményem szerint e kapcsolat tisztázásához ad gyakorlati segítséget. Engedjék meg, hogy e kérdésit a protestáns egyházak történeti nézőpontja felől közelítsem /meg pár .percben. A XViIiIil. századtól kezdve a protestáns egyházak politikai eszméje az egyenlőség és viszonosság kivívása volt a ténylegesen államagyiházi hatáskörit betöltő Ikataliilkus egyházzal szemben, illetve mellette. Ezt a gondolatot a X'VIJ. század katonai és politika erőfeszítései készítették elő a vallásháborúkban és a békeszerződésekben, és majdnem két évszázadba tellett, amíg ennek a követelményeit a magyar törvényhozás levonta. Közel 300 esztendőt fordított a magyar evangéliumi kereszténység .arra a nagy egyházpolitikai küzdelemre, amély az 1846. XX. törvénycikkben jutott megnyugtató kifejezésre ebben a két tételben. Idézem: „A bevett vallásfelekezetek között tökéletes egyenlőség és viszonosság áBapíttábilk meg, továbbá a vallásfelekezetek minden egyházi és iskolai A bíráskodás feltételesről a miskolci rádióban Sátoraljaújhelyét követően miért nem kap bíróságot Ede- lény. hogyan birkóznak meg a bírák az egyre növekvő munkaügyi perekkel, a közigazgatási bíráskodás és a kárpótlási törvény mennyiben növeli munkájukat, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megoldott-e a nép- képviselet szerepe a döntések során? Többek között ezekre a kérdésekre válaszol a miskolci rádió hétfő reggeli vendége, dr. Szo- lyák Ferenc, a Borsod-Abaúi- Zemplén Megyei Bíróság elnöke. A szerkesztőség munkatársai 6 órától) 8 óráig az imént felsorolt témakörökben várják a hallgatók észrevételeit, kérdéseit a 45-510-es ügyeleti számon. H S R — Dr. Sólya Szabolcs, tály- lyai körzeti főorvost jelölte a Kereszténydemokrata Néppárt B.-A.-Z. megyei szervezete, a Németh Miklós országgyűlési képviselő megüresedett képviselői helyére, a Szerencs választási körzetbe. A mai napig 804 darab kopogtatócédulával ^tisztelték meg a választókörzet lakosai dr. Sólya Szabolcs főorvos urat. Mesterek, ügyeletben AUTÓMENTŐ: Csorba András, Buday J. u. 58/A. Telefon: 28-518. Péter János, Bertalan u. 31. Tel.: 75-645. Varga Zsolt, Vörösmarty u. 60. Tel.: 53-978. Lám Ferenc, Sajószlgeti u. 7. Tel.: 40-056. Bodnár Andor, Petneházy u. 13. Tel.: 69-841. ASZTALOS: Teodorovits Zoltán, Tízes honvéd u. 19. Oláh Károly, Szeles u. 31. Tel.: 46-639. AUTÓ- UTANFUTÓ-KÖLCSÖNZÖ: Hódi József, Arany J. u. 31. Tel.: 29-908. AUTÖHÜTÖ-JAV1TÓ: Kovács János, Ernőd, Kazinczy u. 44. AUTÓJAVÍTÓ, -BONTO: Sándor István, Vadász u. 3. (Pereces.) CSERÉPKALYHAS: Heinlein Tivadar, Partos u. 2. Tel.: 76-934. Dómján István, Arnót, Gárdonyi u. 45. Tel.: 80-165. cipő JAVÍTÓ: Vercsílc Zsolt, Vörös Hadsereg u. 11. Zelenka István, Alföldi u. 21. FREGOLISZERELö: Pacher Károly, Régiposta u. 7. Tel.: 45-942. (Szögbelövés is.) GUMI JAVÍTÁS, EGYENSÜ- LYOZAS: Sks. Gmk. Feszty A. u. 33. Tel.: 55-252. KAPUTELEFON-JAVÍTÓ: Hegedűs Antal, Vas u. 2. Tel.: 78-327. LAKATOS: Újvárosi Gyula, Muszkástelep ll/'A. Lendvai Sándor. Mikes K. u. 19. Tel.: 67-725. MŰSZAKI SZAKFORDÍTÁS ÉS TOLMÁCSOLÁS: Kriván János, Szikszó, Miskolci u. 3. Tel.: 367 (éjjel-nappal). REDŐNY-, RELUXA-, HAR- MÖNIKAAJTÖ-KÉSZ1TÖ: Balogh János, Csaba vezér u. 100. Tel.: 60-212. SZÍNESFÉMHEGESZTÖ: Halász János, Herczeg F. u. 33. Tel.: 72-510. TELEVÍZIÓ-, ANTENNAJAV1- TAS: Rtl. BT. Bársony J. u. 17. Tel.: 46-708 (szombaton és vasárnap 8—13 óráig). ÜVEGEZŐ: Balogh Béla, Engels u. 48. Tel.: 62-279. Bernáth Benjámin, Alsózsolca, Rákóczi u. 12. V ARKÓGÉPMÜ SZERÉSZ: Szabó Attila, Gépész u. 5. Tel.: 45-907 vagy 69-527. VILLANYSZERELŐ: Mészáros Péter, Acél u. 7. Tel.: 77-960. Koroknál József, Bokányi D. u. 35. Tel.: 61-543. (Felvonószerelés is.) Dorogházy Antal. Thö*- köly u. 28. Tel.: 81-203. Fodor István, Kelet u. 5. VÍZVEZETÉK-SZERELŐ: Fodor János, Korvin O. u. 15. Tel.: 24-691. (Lakatosmunka és zárszerelés is.) Balogh Tibor, Klapka Gy. u. 17. Tel.: 81-521. Zsiga József, Almos u. 43. Tel.: 20-043. VÍZ-, GAZ-, KÖZPONTIFÜ- TÉS-SZERELÖ: Mitrik László. Alsózsolca. Ilona ti. 23. Tel.: 47-698. szükségei kozálltomd költségeikből fedeztessenek”. A század elejétől /a protestáns egyházaikban egyre inlkább megerősödött az a meggyőződés, hogy az egyház, amelyet az állam tart el, nem m'ás, mint az államinak a szolgája. Ügy vélem, min dann yiunlk előtt világossá lett, hogy az elmúlt 40 esztendő ezt csak megerősítette. Ezzel a gondolattal kapcsolatiban született az a re- foinmátuis zsiinaJfi tanácsi határozat 1947-ben, nem kisebb személyiségek, mint Rlaivasz László, Révész Imre és Biafliogh Jenő tollából, amely többek 'között kifejezte, hogy „Csák az az egyház lelhet igazán a Krisztus szolgálja, amely hívéi áldozatkészségéből él. K’iV’ilágo- Söd-oitt, hogy a szabadság írott mállását, ha nem jár vele függetlenség, és a függetlenség gyökere az erkölcsi és anyagi autoiikta. A magyar református egyházpolitika eszménye a maga emberségéből, hívei önkéntes áldozatából élő szabad egyház lett., amely egyedül isteni urániák, a Kri/sz- tusnák engedelmeskedik. Valljuk tehát — hangzik az 11947-es dokumentum —, hogy az egyház erkölcsi függetlensége magában foglalja az egyház téljes anyagi függetlenségét az államitól, ,a politikától, minden világi hataflimásságtöl.” Űigy vélem, ez 1947-ben világos és .egyértelmű beszéd volt. De ugyanilyen hangsúllyal hívták fel a figyelmet ugyanebben a dokumentumban, azt hiszem, máig hatóan és érvényesen — idézem —, hogy „az egyháznak ez a teljes függetlensége nem sodródhat bele meggondolaftlain szétválasztási .kalandba. Nem lehet ,meg- gondolatltam intézkedésekkel százados intézményeket csődbe kergetni és az egyháznak nagyszerűen kiépült történelmi rendszerét máról holnapra romiba Hm azzá változtatni. A Krisztus egyháza kinőne a kövek .közül is — szól a dokumentum —, de nem lehet cél egy falat ledönteni azért, hogy egy borostyánkő erejét megpróbáljuk.” Eddig az idézet. Tisztéit Képviselőtársaim! Mindnyájain jól ismerjük az elmúlt 40 év történelmét, jól tudják, hogy minden lehetséges tiltakozás és óvás ellenére megtörtént ez ia fal- ledöntés. És ráadásul .mindez a „szabad egyház szabad álltaimban” elgondolás jegyében történt. 'Negyvenhárom év távlatában rma már tudjuk, mi lett az eredménye ennek. Ledöntött falaik .magúk .alá temették a társadalom érdekeit is szolgáló iskolákat, nagyhírű kollégiumokat, síze- retetintézménydkdt, falusi közösségi életeket. És .azt .hiszem, hogy aki ma ismeri Magyarországon, a vidéki Magyarországot, annak látni kell a 43 esztendő „eredményeit”, az anyagilag, sokszor lelkileg is vergődő, le- pusztült eklézsiáikat a falvaikkal együtt. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyházat szét kell választani az államtól. Maximálisan ’egyetértek ezzel a kitétellel. De az előbb elmondott történelmi példa és idézet kell, hogy figyelmeztessen kormánypártit és ellenzékit egyaránt, a nagy igyekezetben ne essüinlk az ötvenes évék hibájába, mert még az egyházat el lehet választani az államtól, de az egyházat a társadalomtól már nem tehet. Pusztán ama a tényre'szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy ima, 1991 -ben a magyar társadalom közel 70 százaléka tartozik valamilyen formában valamilyen felékezethez. Bér jogilag igen, de történelmileg, s erkölcsileg kevésbé lehet egyenrangúan összehasonlítani az egyházakat a különböző társadalmi egyesületekkel, uram bocsá’, például a bélyeggyűjtőik, a ki'sállattenyésztőik és a kertbarátok egyesületével. Továbbmegyek: amíg a kárpótlási törvény a magyar társadalom közel 20—25 iszá- zálékát érintheti, addig a jelen egyházi ingatlanok stb. törvény a 'társadalom közéi 70 százalékát érintheti áttételesen. Én ezért tisztességesnék tartom .a kormány szándékát, a volt egyházi ingatlanok visszaadását, mert áttételesen szerintem az egész társadalmat érinti és segíti ezzel. Sőt, mint a jelenlegi államsegélyt, úgy ezeket az ingatlanokat ,az állam — úgymond — nem a magáéból adja vissza, hanem a magyar társadalom juttatja iaz állam, .a .kormány közvetítésével a maga támogatását annak az 'egyháznak, vagy egyházaiknak, amélyeknék történelmi és lelki értékelt elismeri, sőt, meg is .alkarja becsülni. Ügy hiszem, abbain is konszenzus van a társadalomban, hogy az erkölcsileg válságban levő országban az egyházak segítségét kell kérni, s ezt éppen a visszaadott intézmények működtetésével tudják segíteni, elérni az iskoláikkal, szaretet- intézmányéklkel, stb., stb. Nem tudom, képviselőtársaim tisztában vainnák-e azzal, hogy az egyházak mire kívánják fordítani és használni ezéket az ingatlanokat; Egyetlen példát szeretnék felidézni végül. Ez év roár- diusálban Fehérgyarmaton, éppen az önkormányzatoknál keletkezendő feszültségek levezetése végett .konferencián találkoztak a polgármesteréit és a lelkipásztorok. És itt hangzott el a következő: „ . . . igényt tartunk minden olyan ingatlanra, aimélyet 1948. január 1. után kártalanítás nélkül állami tulajdoniba vették az egyháztól. A visszaigénylést fokozatos és folyamatos megvalósítás követi, figyelembe véve a helyi önkormányzati feladatok ellátásának nélkülözhetetlen feltételeit, ugyanakkor az állami költségvetés pénzügyi helyzetére is tekintettel. A következő .célok megvalósításához van szükségünk az ingatlanokra, .szól az idézet: hitélet gyakorlása fűthető imiaházalklba/n, szeretetszolgálat gyakorlása, keresztény ifjúsági szervezetek működése, keresztény nevelési széliemben ,működő óvodai, iskolái csoportok elhelyezése, /nevelése és oktatása. lAz egyházak eme törekvését ne úgy kezeljék elsősorban — szól ,a megfogalmazás —, mint a múlt sérelmeinek egyébként jogos orvoslatát, hanem mint a demokratikus életfolytátás természetes megnyilvánulását. Ha egyszer azt valljuk és eifogadijük, hogy vannak máéként gondolkozók, akkor azoknak is meg kell adni az életteret a másságuk megéléséhez, az egyház pedig nem egyszerűen más, hanem Isten hatalma állal létrehozott és teliké által vezéreli gyülekezet.” Eddig az idézet. Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalom rmiindanfci által óhajtott magűjítás'ánaka munkájában — kérdezem — az egyházak ,és ,a felekezetek hogyan végezzék az említett munkájúkat, ha továbbra is lekötik az egyik kezűiket? Ez a törvény, azt hiszem, hozzájárul ahhoz, hogy ezeket a 40 év óta ráfonódott kötelékeket végre levágjuk, végre szabaddá tegyük. Hia szabad versenyt akarunk, akkor teremtsük meg az egyenlő feltéteteket. Köszönöm türelműiket.
