Észak-Magyarország, 1991. április (47. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-30 / 100. szám
1991. április 30., kedd ÉSZAK-MAGYAROS SZAG 5 Valamint holland bálásruha, textilöblítők VÁSÁRA! Miskolcon, a Vasas Művelődési Házban 1991. május 6-án és 7-én, 10-töl 19 óráig. Több mint 20 000 pár tavaszi, nyári lábbelivel, 20-30-40%-kal olcsóbb árakkal, valamint 30 q holland bálás áruval, várja vásárlóit a Domina GMK. beli4rosi KERESKEDELMI KFT Gytatoran esiik szó az állami gyógyszertáraik magán- kézibe adásának tervéröl. Mikor kezdődhet a patikák privatizációja és milyen következményei lesznék a lakosságra nézve? Kérdéseinkre dr . Hamvas József, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) főigazgató-helyettese, a privatizációs folyamait miniszteri biztosa válaszolt. — Jelenleg méig egyetlen magyarországi, állami tulajdonú gyógyszertár sem került magánkézbe. A szaporodó magángyógyszertárakat újonnan alapították — mondja elöljáróban dr. Hamvas József. — De köztudott, hogy e téren is a privatizációt tartja kívánatosnak a kormányprogram. Műikor kezdődik meg ez a folyamait? — Már az elhatározáshoz is előbb egy sereg dolgot tisztázni kellett. így például azt, hogy a gyógyszertárak nem lehetnek az előprivaiti- záűió tárgyai, hiszen a velük szemben támasztott sajátos követelmények miatt különböznek a kereskedelmi hálózat előprivatizációra meghirdethető egységeitől. A gyógyszertárák ma is, történelmi távlatban is a köz- egészségügy intézményei, a gyógyszerellátás pedig olyan tevékenység, amelyben a tisztán vállalkozói szemlélet érvényesülése nem kívánatos. Azt is számításba kell venni, hogy a gyógyszertári hálósat a megyékben működő gyógyszertári központokhoz kapcsoltan működik, s az egyes egységek önállóságához a szakmai feltételeket még csak ezután kell megteremlteni. SILVA színes tv, 51 cm-es távirányitásos, funkciókijelzéses 36 800 Ft SAMSUNG színes tv, 51 cm-es, távirányitásos, időre programozható 35 800 Ft és ha vásárol hozzá MERCURIUS csekkfüzetet, 2000 Ft engedményt adunk! Üzleteink: Miskolc Vörösmarty u. 5-7. sz. Miskolc, Uitz Béla u. 7. sz. Miskolc, Széchenyi u. 92. sz. KÖZLEMÉNYEK Az ÉM ASZ Vállalat Kazincbarcikai üzemiprazgatösáKa értesíti a lakosságot, hogy Kazincbarcika szeméttelep (Szu- hakálló) 20 kV-os leágazás, tr.- állomás elkészült és 1991. május 2-án feszültség alá kerül. A tr.-állomás, tartószerkezetek, valamint a vezetékek megközelítése, érintése tilos és élet- veszélyes ! Értesítjük Tisztelt Fogyasztóinkat, hogy 1991. április 30-án ágbeiktatási munkák miatt, reggel 8 órától du. 4 óráig az ivóvíz-szolgáltatás szünetel az alábbi utcákban: Csinos Bertalan utcában, a Benyiczki és Farkas Antal utcák között. A Benyiczki utcában a Dohány utca és a Csinos Bertalan u. között. A Novak utca teljes hosszában. A Boglárka utcában az Egres és a Szabó .Károly u. között. A Szabó Károly utcában a Csinos Bertalan és a Braun Éva utcák között. Kérjük a Fogyasztók szíves megértését! Metró Közmű- és Mélyépítő Kft. Értesítjük fogyasztóinkat, hogy karbantartási munkák miatt a vízszolgáltatás szünetel a Pet- neházy lakótelepen 1991. április 30-án, 8—Ifi óráig. Miskolci Vízmüvek Május elseje — a munkásosztály nemzetiklözi ünnepe. Május elsején néhány évtizede a katolikus egyház is ünnepi megemlékezés sói a murtkás Szent József felé fordul, és őt, az ácsot állítja az ünnep középpontijába. Azt gondolom, sokan a bevezető néhány sor után nem is kíváncsiak tovább aura, arniít inni fogók. Amolyan egyházi taktikát látnák benne, amely a munkásság ünnepébe be alkanjia csempészni a maga vallási szempontjait, és egy keletkezésében téljesen profán ünnepet meg akar keresztelni. Volt már ilyenre példa a történelemiben, ezt ne Is tagadjuk. De hadd tegyem hozzá, ezen nincsen semmi szégyenkezni való. Most sem lenne. De az igazság az, hogy nem erről van szó. A kereszténységnek ugyanis — banki bánmiit gondoljon is — dlvi alapokon is és a mindennapi élet gyakorlatában is sókkal mélyebb kapcsolata van a munkával és a murtkásemlber- rel, miint azt mai, marxizmuson nevelődött nemzedékünk, és fűként munkásságunk gondolja. Azt csak megemlítem, hogy a názáreti J ézus mellett szinte csupa kétkezi munkásember sorakozott fe. De a katolikus egyház az újlkodban sem'tagadta meg a munkával és a ÉPÍTŐIPARI Kiie'P MISKOLC JÓZSEF A.U. 40 Miskolc, József Attila u. 40. Telefon: 41-056, 20-233 Ügyintéző: Szamosi Sándor ÉPÍTKEZŐK, VÁLLALKOZÓK FIGYELMÉBE AJÁNLJUK AZ ALÁBBI SZOLGÁLTATÁSAINKAT: építőipari gépek, valamint szakipari kézi kisgépek kölcsönzését, javítását, helyszínen történő szerelését és üzembe helyezését, vasszerkezeti és forgácsolási munkák végzését vállalja, rövid átfutási idővel a MISKOLCI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT GÉPÉSZETI ÜZEME. Címe: Miskolc, Vikendtelep (a Fészek Áruház mögött). — Milyen telté téteket? — Elsősorban a gyógyszergyártás liberalizálását kell végrehajtani, vagyis a mostani monopolhelyzetet — hogy egy gyógyszert egy •gyár készíthet — meg kell szüntetni. Meg kell teremteni a gyógyszer-nagykereskedelem versenyhélyzetét is, s ez újább monopólhelyzet megszüntetésével jár. — A távlati cél tehát a magántulajdonon alapuló gyógyszerellátás. Milyen gyakorlati szempontokat kell ennék kialakításáig szem előtt tartani? — Minden körülmények között meg kell őrizni a gyógyszerellátás folyamatosságát. A privatizáció egész menetében érvényesíteni fogják az önkéntesség elvét, mert azt szeretnénk, hogy az üzletben dolgozó gyógyszerészék dörttsendk a tulajdoni kérdésékről. A magántulajdonba vétél lehetőségét pályázatok kiírásával fogják meghirdetni a még tiisztázaíilain kérdések eldöntése után, várhatóan ez év őszén. A pályáziaitok nyíltságáról, azonos szempontok szerint történő elbírálásáról és a szakmai érdekképviseletek beleszólási jogának érvényesüléséről kezeskedem! — Szakmán kívüliek vál- h a Írnak-e gyógyszertá rák tu- lajd onosaivá ? — Tulajdonossá maximum 49 százalékos részben, igen. Működtetési engedélyt azonban csák diplomás gyógyszerészek kaphatnak. — Ezzel át is térhetünk hétköznapibb régiókba. Milyen előnyökkel és milyen várható hátrányokkal jár, ha végbemegy a gyógyszer- tárak privatizációja? — Közgazdasági tény, hogy az a gyógyszertár, amely 5—6 ezer lákosnál'ki- sebb kört lát el (erre most a kistelepüléseken bőven van példa) nem tud gazdaságosan működni. Feltéhető, hogy azókban a ikörzetékben, a'hol gyér népesség mellett is egymáshoz közel több patika működik, csak az egyik fog fennmaradni. — Tehát „fehér foltok” f ognák fciáialku Írni ? — Ez a veszély egyelőre nem reális. Már csák azért sem, mert a gyógyszertárak maii dolgozói családi és egyéb 'kötöttségeik miatt nemigen változtatnák életterükön, s hivatástudatuk is arra készteti őket, hogy helyben, vagy a közelben dolgozzanak tovább. — Az ellátás színvonala nem romolhat? — Aki magánkereskedelemre váHalllkozilk, annak alapvető célja, hogy szolgáltatásait minél többen vegyék igénybe. Ez alól a gyógyszerkereskedelem sem kivétel! Sőt, a gyógyszerészék éppen arról nevezetesek, hogy szinte karitatív alapon dolgoznak, a hálapénz ismeretlen fogalom szakmai gyakorlatukban. Biztos vagyok abban, hogy magánosként még többet fognak tenni nemcsak a lakosság ellátásáért, hanem az egészségügyi félvilágosító munkában is. Az a majdani tény pedig, hogy több szállító között választhatnak, mindenképpen a hiánycikkek körének szűkülését, és a gyógyszerválaszték bővülését kell hogy jelentse. — Áraik sem nőhetnek az égig? — E téren nagy lesz a szigor: osalkis a termelői árra épített, mindenkire azonos érvényű árréssel dolgozhatnak. (MTI—Press) Schöffer Jenő Itt van május elseje ■ « ■ murtkásemberrél valló kapcsolatát. A hivatalos és nagy jelentőségű egyházi megnyilatkozások sorában ilyen volt XIII. Leo pápa Herum novarum kezdetű körlevele 1891-ben. A körlevél nem előzmények nélkül született. Laimennalis és társai, majd E. v. Ketteler mainzi püspök évtizedekkel korábban foglalkoztak a nagy arányú iparosodás problémáival, az elszegényedő munkásság féktelen, gátlástalan kizsákmányolásával, az égető szociális kérdésekkel A pápái körlevél ezek nyomán vette védelmébe a munkásságot. Követelte számukra agyébak között a vasárnapi pihenést, a munkaidő rögzítését, a munkasvé- deimi intézkedéseiket, a női munka védelmét, betegsegélyező pénztáraikat, munlka- néllkülli-segélyt és a szervezett érdekvédelmet. Mindennek a biztosítását az állam kötelességének mondta. Negyven évvél később az akkori pápa, XI. Plus adott ki újabb körlevelet a .társadalmi átalakulások és a nyomukban járó szociális problémák keresztény megoldásáról. Hogy mindez mit ért, illetve mennyiben valósult meg a gyakorlatban, azt itt és most bájos lenne összefoglalni és értékelni. A végeredményt mindannyian tudjuk. Hosszú időn keresztül úgy olvastuk, hallottuk, tanultuk és feleltük: a műnké, a munkásság, a társadalom münden problémájára egye.s-egyedül a marxista elmélet alapján van megoldás. Lett. Es ami lett, azt ma már mindannyian kudarcnak. .keserves kudarcnak látjuk, és a bőrünkön tapasztaljuk. Ilyen .tapasztalatokkal a hátunk mögött talán jobban érthető az, hogy egyre többen veszik fontolóra a kereszténység tanítását az emberről, az ember rendeltetéséről, a 'keresztény emberes a társadalom kapcsolatáról, stb. Es talán több figyelmet érdemelnek azok a katolikus társadalomtudósok is, akik korunk problémáit elemzik, a megoldás útját keresik .. . Aktkor ez most politika? Abban az értélemben nem, hogy most majd a papok fognák beállni ilyen vagy olyan pártpolitikai program meghirdetésében. De azért, mert keresztény, azért, mert katolikus, senki ne hagyja magát kiréfcesztemi a jövőt formáló politikából. Az egyik pápai körlevél így fogalmazza ezt meg: „A világi hívők... az evilági ügyék keresztény szellemű intézése sarán s.+rnmi módon nem mondhatnak le a »politikai életben« történő részvételről, vagyis arról a sokrétű és szerteágazó gazdasági, társadalmi, törvényhozói, irányítási és kulturális munkáról, amelynek célja a szerves és intézményes módon a közjó előmozdítása.” Kartól Ernő lif Ä |)S Fertőmének Észrevétlenül kúszott tudó- tómba ex a rengeteg csoda, Keidéiben csak hétköznapi balek halandóként bámultam bamba-álmoson a tévében a „Nulladik típusú találkoxáso- kot". Benne ax örökös-ügyeletes tudóst, a városambéli dr. Egely Györgyöt is. E műsorokban kanálhojlt- tó, rexet ezüstre változtató parafenoménokat láthattunk* hallhattunk, majd versiemet kaptok egyéb foglalkozású emberek is, úgy mint vil- lanysierelőbói kézrátétes gyógyítóvá előlépett munkanélküli, Szovjetunióból importált gondolatátvivő, kaxánkovács- bál vedlett detejexö és gox- karánpiszkálőbál lett csontkovács. Ai ember e riportok kőiben válik teljesen váratlanul - hülyévé. Mert ki sem próbálta, hogy kávéskanalat simogasson, nem dörzsölt ujfiJSMSStt» sem jutott, hogy agyérelme- sxesedés gyógyítása céljából kezét az anyósa homlokára tegye. Nem bizony! Mert eddig nem illett nyilvánvaló hülyeséggel kamera elé állni. De ezután - szabad a vásár! Ma már elég az, ha a lérj által elhanyagolt beteges idegzetű hölgy kijelenti, hogy a villanyszerelő keze aranyat ér ott Tiszavasvóri- ban, mert épphogy csak ve- gighúzta tenyerét oz írüle- tes-bütykös kezeken - láttatok csodát? - máris meggyógyult, kezét egészen felemeli o feje fölé. Még inkább lebilincselő volt oz az óvónő, aki a betegség kellős közepébe, látva pojzs- mirigy-túltengésre hívta lelő páciens figyelmét, ki nem felejtve azt a fontos tényt, hogy ez bizony már o kedves megrendelőt gyerekkorában is sanyargatta. Szerintem a pálmát o lent említett óvónő akkor vitte el, amikor megpróbálta egy ismeretlen távollevő ember egész napi munkáját elmondani, akit- eddig még soha nem látott. Csupán nevét, lakáscímét kellett megadni és ő rögvest transzba eseti — ahogy már illik egy ilyen távolbalátóhoz. Aki hallotta e perceket a rádióban, velem együtt hülyült kifelé ez anyagi Világból. Mert az óvónő elmesélte o budapesti Rottenbiller utcai - általa soha nem látott egyén egész napját: hogyan kelt fel, mit vásárolt, mit főzött, milyen nyelvből fordított magyarra, hány gyereke van, milyen ruhát viselt* Én ekkorra már teljesen készen voltam saját eszemmel kapcsolatban, sőt áron tűnődtem, vajon én vágyókén? Meditációmból a riporter ébresztett fel, ugyanis felhívta a megadott címen élő zése nem volt, nadrágban volt, nem ment haza taxival, nincs fia, nem fordított magyarra angolból. Ja es a legfőbb: esze ágában sem volt, hogy főzzön I Na, ja - ilyen piaci árok mellett... (bekecsi) 1
