Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-09 / 58. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1991. március 9., szombat Miskolcra látogatott a munkaügyi miniszter Kárpótlást állampolgári jogon! Dr. Kiss Gyula munka­ügyi miniszter ‘tegnap Mis­kolcra látogatott azzal a céllal, hogy személyes ta­pasztalaitokat szerezzen szű- kebb régiónik, Borsod megye munkaerő-helyzetéről. A miniszter imunfcalátoga- tását a megyei munkaügyi központban kezdte, ahol Ba- labán Péter megbízott igaz­gató és munkatársai tájé­koztatták. Kiss Gyula ez­után a munkaügyi központ miskolci irodájában tanul­mányozta az ügyfélfogadás rendjét, majd találkozott a miskolci, ózdi, encsi, szeren­csi és tiiszaújvárosi polgár­mestereikkel, valamint a megyei közgyűlés elnökével. A délután folyamán dr. Kiss Gyula a munkaválla­lók, munkaadóik és önkor­mányzatok képviselőivel ta­lálkozott, munkaügyi kérdé­sékről konzultált .velük. Ezt követően tájékoztatta a me­gyei sajtó képviselőit, majd a Dimag Rt.-be látogatott. Jótékony célú hangversenyek Á litván függetlenség évfordulóján Az Ifjúsági Demokrata Fórum miskolci csoportja január 25-én felhívással fordult Közép-Európa ifjú­sági szervezeteihez. hogy Litvánia, Lettország és Észt­ország függetlenségének mi­előbbi elismerését minden lehetséges módon segítsék. Arra kérték a szervezete­ket, hogy a 'tiltakozó levele­iken, aláírásgyűjtéseken, se­gélyeken kívül rendezzenek jótékonysági hangversenye­ket. A felhívás szellemében március 10-én, a litván füg­getlenség kikiáltásának első évfordulója tiszteletére az Ifjúsági Demokrata Fórum hangversenyt rendez Buda­pesten, Egerben. A Páneu­rópai Unió Borsodi és Mis­kolci Regionális Csoportjá­val közösen szervezetit mis­kolci koncert március 10-én este hét órakor a Minorita templomban kezdődik, ugyanebben az időben hangverseny lesz a sátoral­jaújhelyi római katolikus kistemplomban, március 12- én este hét órától a nyék- ládházi művelődési házban. A miskolci koncerten fellép a Fazekas Utcai Általános Iskola kórusa, a Földes Fe­renc Gimnázium és a Va­sas Vegyeskar, a Forrás- Kardos Kamaraikórus és Barna Mária. Sátoraljaújhe­lyen a Hassler Énekegyüt­test és a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola növen­dékeit, Nyékládházán pedig a Reményi Ede Kamaraze­nekart hallhatja a közönség. A koncerteken összegyűlt adományokat a .szervezők az Országgyűlés útján juttat­ják el a balti államokba. Pályázati felhívás Kazincbarcika város polgármestere pályásafot hirdet a polgármesteri hivatal osztályvezetői munkaköreinek betöltésére. A munkakörök betöltésének alapvető feltételei: — magyar állampolgárság, — legalább 2 éves szakmai gyakorlat. Az elbírálásnál előnynek számít: — az államigazgatási szervnél szerzett többéves szakmai gyakorlat, — valamely világnyelv ismerete. Az egyes munkakörök betöltésének képesítési fel­tételei az alábbiak: Társadalompolitikai osztályvezető: állam- és jogtudományi doktori, vagy igazgatásszervezői, vagy közép-, illetve általános iskolai tanári képesítés. Ügyfélszolgálati osztályvezető: állam- és jogtudományi doktori, vagy igazgatásszervezői képesítés. Szervezési és jogi osztályvezető: állam- és jogtudományi doktori, vagy igazgatásszervezői képesítés. Pénzügyi és városfejlesztési osztályvezető: közgazdaság-tudományi egyetemi, vagy pénzügyi és számviteli főiskolai képesítés. Gazdasági osztályvezető: közgazdaság-tudományi egyetemi, vagy pénzügyi és számviteli főiskolai képesítés. A pályázat tartalmazza: — a pályázó legfontosabb személyi és foglalkozási adatait, — részletes szakmai önéletrajzát, a munkakörrel kapcsolatos elképzelé­seit, — a képesítést igazoló okirat másolatát és 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. Bérezés: a vonatkozó jogszabály szerint. A pá­lyázat elnyerése esetén a kinevezés határozatlan időre szól. A pályázatokat 1991. március 25-ig, a polgár- mesteri hivatal címére (3700 Kazincbarcika, Fő tér 4. sz.) kérjük beküldeni. (Folytatás az 1. oldalról) ezer milliárd forintnyi pri­vatizálandó vagyon van az országban, ami — vélemé­nyük szerint — nem valós, hanem könyv szerinti érték. A mintegy 200 ezer mil­liárd forintnyi privatizálan­dó vagyon felosztásánál arra kell törekedni, hogy a ma­gyar állampolgárok is tulaj­donhoz jussanak. Elképzelé­sünk szerint — mondta Ma­tyii László —, az önkormány­zatoknak mintegy 300 milli­árd forintnyi, a társadalom- biztosításnak kb. 100 milli­árd forintnyi vagyont juttat­nánk, s ami marad, azt szánják privatizációra. A je­lenlegi állampolgári vagyon- megtakarítás évente 20—30 milliárd forint, s ha piaci alapon privatizálnánk, kb. 50 évre lenne szükség! Hogyan lehet tulajdonhoz juttatni jelenleg az embere­ket? Elsősorban kedvezmé­nyes hitelekkel, ami viszont a mi viszonyaink között inf­lációgerjesztő hatású. A bankrendszerünk labilis, s mivel még nem működik igazán a jelzálogjog nálunk, a bankok tönkremehetnek. Az érték alatt kiárusított in­gatlanoknak is inflációger­jesztő hatása lehet. Az SZDSZ azt állítja, a magyar gazdaság nem tudja az állampolgárokat kész­pénz formájában kárpótolni, és a reprivatizáció sem jár­ható út. A kárpótlást egy­szerre kell lerendezni, va­gyonjegy formájában. 210 milliárdot lehetne kiosztani állampolgári jogon, és 100 milliárdot kárpótlás címén, egy ütemben, s összekapcsol­va a privatizációval. Ezzel szemben a kormány elképzelése, az, hogy 20 mil­liárd forintot osztana szét kárpótlás címén, s mivel mintegy 400 ezer lakást vet­tek el jogtalanul az állam­polgároktól, ez lakásonként 50 ezer forintot jelentene csak! A kormány az 1949-es értékekből indul ki. Csak­hogy abban az időben nem volt értéke az ingatlanok­nak, hiszen a levegőben ló­gott az államosítás, senki nem vett lakást, arról nem is beszélve, hogy ki ismeri ma a 49-es értékeket, hisz’ sem a földhivatal, sem a statisztikai hivatal nem ren­delkezik megfelelő adatok­kal. Ha az Állami Vagyonügy­nökség mondja meg, mit le­het privatizálni, a teljes át­alakítás 3 évig is eltarthat, holott 3 hónap alatt is „fel lehetne szívni” a privatizá­landó vagyont. Ehhez módo­sítani kellene a vállalkozási törvényt, az átalakulási és az Állami Vagyonügynök­ségről szóló törvényt, s meg­alkotni a csődtörvényt, a befektetési társaságokról és a kockázati társaságokról szóló törvényt. Erre azért lenne szükség, mert a be­fektetési társaságok kezel­hetnék a részvényeket, a kockázati társaságoknál pe­dig osztalékot, részesedést kaphatnának a részvények után. Az SZDSZ elképzelése sze­rint az állampolgári jogon járó kárpótlással mindenki esélyt és lehetőséget kapna, hogy tőkéhez jusson, hogy önmaga választhassa meg, hogyan kíván élni vele. A szabad demokraták hét­főn, a parlamentben egy olyan variációt terjesztettek elő —, amelyet a kormány­párt leszavazott, még megvi­tatásra sem került —, mely szerint csak kárpótlási je­gyet adjanak ki, és ehhez az 1945. március 15-i állapoto­kat vegyék figyelembe a kárpótlásnál (szemben a kor­mány 1949. június 8-i ha­táridejével), az 1945. március 15-e -előtt kitelepítettek, a nemzetiségek, a zsidók, stb. kárpótlása is e szerint a törvény szerint történjék, s kapcsolják össze a privatizá­ciós és a kárpótlási törvényt. Tervek vannak, kárpótlási törvény még nincs. . Aczél Éva HÍREK ® A Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Mezőgazdasági Kamara 1991. március 12-én (kedden) 9.30 órakor tartja 'közgyűlését. Helye: a Tudo­mány és Technika Háza, Miskolc, Felszabadítóik útja 5. Tisztelettel várják tag­jaikat és minden érdeklő­dőt! A BORSODI VEGYI KOMBINÁT Részvénytársaság 3702 KAZINCBARCIKA, BÓLYAI TÉR 1. évi rendes közgyűlését 1991. ÁPRILIS 15-ÉN, HÉTFŐN, DÉLELŐTT 11 ÓRÁRA ÖSSZEHÍVJA. A közgyűlés helye a BVK Részvénytársaság igazgatósági épületének tanácsterme. A KÖZGYŰLÉS NAPIRENDI PONTJAI: 1. Az igazgatóság beszámolója az 1990. évi te­vékenységről. 2. A könyvvizsgáló jelentése. 3. A felügyelőbizottság jelentése az 1990. évről. 4. Az 1990. évi mérleg jóváhagyása, az ered­mény felosztása. 5. Az 1991. évi gazdálkodás feltételei és feladatai. 6. A BVK vállalatcsoport privatizációjának helyzete és feladatai. 7. Egyebek. A BVK RT. KIEMELT GAZDÁLKODÁSI MUTATÓI 1990. DECEMBER 31-ÉN: Nettó árbevétel Saját vagyon Alapítói vagyon Tiszta eredmény A közgyűlésen minden részvényes törvényes képviselője, illetve meghatalmazottja útján is részt vehet! BVK RT. IGAZGATÓSÁG 16 986 millió Ft 2 464 millió Ft 2 000 millió Ft 6 millió Ft EURÓPA Mi, magyarok, sok min­denre büszkék lehetünk. Leg­inkább viharos történelmünk­re szoktunk büszkék lenni, arra például, hogy mi vol­tunk (vagyunk, leszünk) a ke­reszténység, a nyugati civi­lizáció védőpajzsa, ebből kö­vetkezően aztán korábban századokig megszállt minket a nyugat: és számoljunk csak: egyszer 150 év török, meg plusz még negyven év a legújabb kori, az annyi, mint 190 esztendő keleti fél­tekei ideiglenesen hazánk­ban tartózkodás. Kibírtuk. És erre büszkék lehetünk. Büsz­kék lehetünk arra is, hogy bár keresztül-kasul átjártak rajtunk, mióta csak kipány­váztuk lovainkat a Kárpát- medencében — ama rövid időtől eltekintve, amikoris a kezdet kezdetén, jobbára a nyugati országokba irányuló üzleti útjainkon mi gázol­tunk át másokon — mégis­csak megmaradtunk, habár soha nem tudtuk, hol is a helyünk valójában, és min­dig rossz lóra tettünk. Olvastam valahol, hogy a japánok azt mondják ró­lunk, hogy mi vagyunk a leg­nyugatibb ázsiai nép. Mi vi­szont, mint a nyugati világ védőpajzsa, sehogyan sem akarjuk ezt a megállapítást elfogadni. Bár a tekintetben álláspontunk — mint mondani szokás — nem kristálytiszta, tapasztalható néminemű identitászavar, hiszen olyan határozottan adatott ki a jelszó, az elérendő cél, hogy csak úgy dörrent, mint a magányos ágyúlövés a der­medt csendben: az út Euró­pába vezet! Sőt, mint bizo­nyos politikai körökben, bi­zonyos politikusok kijelentet­ték, egyik szomszédunk is csak rajtunk, illetve Buda­pesten keresztül juthat el Európába. Hát persze, hogy nem vették ezt jó néven szomszédaink, de nem fogad­ták kitörő örmmel arrafelé sem, európaiságunk ilyetén deklarálását, amerre egyéb­ként igyekeznénk. Egyébként is - hallani mostanában mind több nyugati politikus­tól — számos jele van annak, hogy igencsak nehezen talá­lunk rá arra a bizonyos út­ra, és félő, hogy egyáltalán nem is találjuk meg. Szerintem ezek a fránya nyugatiak azért beszélnek így, mert nézik a tévé köz­vetítéseit a parlamenti viták­ról, netán megtekintették az egypárti csatornán vetített Hét cimű műsorokat is, te­hát szem- és fültanúi vol­tak annak, amikor a főkor­mányos szólt a néphez, és elmondotta, hogy ő nem az alvilágban tanulta a politi­kát, mint egynémely megátal­kodott ellenzéki. Már-már azt hihette a nép, hogy rendsze­resen szólnak majd hozzá vasárnap esténként, ám va­lami csoda történhetett, mert legutóbb elmaradt a kinyi­latkoztatás. így aztán nem ha'lhatta egyetlen ellenzéki politikus sem - mint koráb­ban megtudhatta —, hogy ő tulajdonképpen a nemzet el­lensége, mert nem kormány- párti, s hogy ő orvosi eset, sőt, mint személyiség, bizo­nyos értelemben a zoológia tárgykörébe sorolható. No, és a Parlament? Tes­senek csak megszemlélni, mennyire európai. Méltán lehetünk büszkék rá, milyen simán, olajozottan működik- Mármint a kormánypárti szavazógép. Mert olyan ja­vaslatot, törvénytervezetet még nem sikerült a Parla­ment elé vinni (a kormány­nak), amit a kormánypárti honatyák ne szavaztak vol­na meg, lett légyen az bár­miféle tervezet, vagy javas­lat. Leszavaztak, lehurrogtak viszont mindent, légyen az hasznos, jó, ésszerű, amit az ellenzék a Tisztelt Ház elé vitt; bizonyítandó, hogy 0 nép, a nemzet javára mun­kálkodó tudós, okos embe­rek csakis és kizárólagosan a kormánypárti padsorokban foglalnak helyet. Ennyit az európaiságról, és persze a demokráciáról. A következmények majd jönnek maguktól, azokról nem kell szavazni. Szarvas Dezső A BÜKKVIDÉKI VENDÉGLÁTÓ RT. Miskolc, Zsolcai kapu 1. szám 3 ÉVES IDŐTARTAMRA bérbe adja AZ ALÁBBI ÜZLETHELYISÉGEIT: 1. 287. sz. Strand bisztró, Sárospatak, Árpád u. 35. 2. 89. sz. Belváros étterem, Sátoraljaújhely, Kazinczy u. 7. 3. 290. sz. Italbolt, Sátoraljaújhely, Kossuth u. 35. sz. 4. 748. sz. Büfé, Rudabánya, Petőfi-telep, 5. 129. sz. Bisztró, Kazincbarcika, Akácfa u. 1. 6. 144. sz. Presszó, Özd, Zrínyi u. 20. 7. 783. sz. Italbolt, Edclény, Tanácsköztársaság u. 40. A szükséges információt és a tájékoztató adatokat » szerződéses és vállalkozási csoportnál lehet átvenni) az 1. sorszámú, 287. számú üzletre 1991. III. 12-tők a 2—7. sorszámú üzletekre 1991. IV. 2-től. A pályázatokat a szerződéses és vállalkozási csoport­nál kell írásban leadni, a 287. sz. üzletre 1991. III. 21" ig, a többi, 2—7. sorszámú üzletekre 1991. IV. 15-ith Több pályázat esetén versenytárgyalást tartunk, köz­jegyző jelenlétében, amelynek időpontjáról az érintet­teket értesítjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom