Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-09 / 58. szám
1991. március 9., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 „Szólaljanak meg a nyugodt erő hangjai” Furmann Imre az MDF-röl, politikáról, önmagáról (Folytatás az 1. oldalról) — Szó sincs erről — válaszolta határozottan. — A Magyar Demokrata Fórum — ugyanúgy, minit az összes 'többi párt — folyamatos Megújuláson megy keresztül, A változás pedig örökös tisztázással jár. Ennek kapcsán robbantak Iki a viták, de én azt hiszem, hogy ez természetes velejárója. 1987- től, .almáikor egy értelmiségi szabadcsapatként indult a Magyar Demokrata Fórum, az évek folyamán párttá vált — és önmagában ez sem járt konfliktus nélkül. Mára az MDF kormánytényezővé vált. Természetes, hogy egy ilyen út so- rán változáson, fejlődésen Ment át. — Ez azonban azt is jelentette, hogy veszített a népszerűségé bői. — Sajnos, a felmérések azt mutatják, hogy jelentősen zuhant a népszerűsége. Fn a legfőbb olkoí egyértelműen abban látom, hogy az MDF-nelk az új időknek Megfelelően kellene viselkednie a politika legrangosabb szereplőjeként. A cél az lenne; hogy Magyarországon egy új közmegegyezés jöjjön létre. Egy olyan közmegegyezés. amelyben dem kell félni senkiinek, s amely valóban elindít a gazdasági felemelkedés út- •lán. Ehhez az szükséges, hogy a Magyar Demokrata Fórum is nyisson a társadalom irányába. Ezt csak ügy lehet, ha az MDF-ben ■s azok a hangok erősödnek fel, amelyeket bizton lehet követni, amelyek vonzóák. — A nyugodt erő hangjai htintha elcsitultak volna az Utóbbi időben. ■— Igen, pedig ezek a han- Sok jelentük a Magyar Demokrata Fórum alapját. És hadd mutassak még rá valamire. A parlamentet mindenki szidja Magyarországon. Egyrészt azért, mert az átlag itv-néző nem tudja, hogy a parlamenti munka lelenitős része nem a iképer- hyő előtt, hanem a bizatlteá- Solkban zajlik. Nem tudja, hogy a kilenc hónap alatt hyolcvan törvényt fogadott jp ez a parlament. Foglalkozásom ügyvéd, tehát tisztában vagyok azzal, milyen fehéz jogszabály óikat ailkot- M. Ugyanakkor aizit is látni feli, hogy a Parlament szirn- ,e kettészakadt kormányzó ellenzéki pártokra. Ez héha úgy csúcsosodik ki, h°gy az együk többségben fen, a másik meg kisebbében. Fontolgattam is masaimban, hogy megjelentetek ®§y nyílt levelet, amelyben fena kérem a képviselőket: Előítéleteikéit levetkőzve a orvényalikotás során azit ér- dnyesíteök, hogy az ország feekeinek megfelelő törvé- hfek kerüljenek ki a ke- h‘5 alól. Ehhez arra lenne felkség, hogy az egyes pár- °k sóikkal nyitoittabbak lekenek a másik javaslatára. §y nem lehet törvényt al- . ötni, hogy ti csak beszélitek ’ ügyis mi vagyunk ,°bbségben. De úgysem le- hogy ellenzékiként min- . fere nemet mondok, és valványos műbalhéikkal hí- OM fel magamra a figyel- jfet. Ezt a helyzeteit, ezit a ,|hetetlenséget érzi minden- in' Unnék a megválozitatásá- lenne szükség egy teljen új politikai stílusra. ss arra, hogy megvalósítaná az MDF negyedik or- fjhSos, gyűlésén megfogal- rfhzottalkat. Akkor meghir- tifc-h'k, hogy az MDF poli- (jfeja a helyi szervezeteikre j .feezii a hangsúlyt, ami azt s fenti, hogy a Bem téri or- „^hgos közipont — és itt ma- Ijjyhra ís gondolok — a he- {'* szervezetéit kiszolgálója jjil'Fen. Ezzel is aizit akarjuk (fejezni, hogy nem felej- ”ük el, honnan indultunk. tl'7~ A nép felé kellene g^ptni — mondotta. Ez ütötte meg a. fülem. ^Brt niintha a tömegek egy- |u®r már ott lettek volna az közelében. A választások előtt fel- efe érzés volt a régi rendszerrel .szemben alternatívának lenni. Az ellenzéki erők azután egyre inkább tagozódtak. Ugyanakkor már a tavaszi választás során .is voltak jeleik, melyek azt mutatták, hogy a,z emberek elfordultak a politikától, majd ez még szembetűnőbb lett a helyhatósági választások során. A pártpolitikát az embereik továbbra is úri huncutságnak tartották. Egy olyan pártnak, mint az MDF, mely tipikusan néppárt, nagyon fájdalmasan kellett tudomásul vennii, hogy alig harminc százalékos volt a részvételi arány az általunk olyannyira fontosnak tartott helyhatósági választásokon. Be kellett látni, hogy nem sikerült teljesen másként politizálnunk. Ezért mondtam azt, hogy nyitnunk kell. Hangosan és következetesen el kell mondanunk azt, hogy mi nem ezt a politikáit tűztük Iki célul. — Kérdés persze az is. hogy a társadalom igényli-e a nyitást. Az alattvalói szemlélet elleni küzdelemhez rengeteg idő kell. — Én is azt hiszem, hogy aiz embereiknek időt 'kell adni arra, hogy önállóan létrehozzák saját érdekképviseletüket. Ez a negyven esztendő nyilván hatalmas rombolást okozott bennünk, elfelejtettünk állampolgárként viselkedni. Sajnos, irtózatosan sok dolog gyűlt össze, és nagyon sok mindent egyszerre kellene megoldani. Mindezt úgy, hogy közben a jogállamiságot, az alkotmányosságot be kell tartanunk, ez végtelenül nehéz. De ezzel együtt kell élni. és iazt mondom, hogy inkább legyen keserves és nagyon nehéz, minthogy újabb és újabb igazságtalanságokat okozzunk. Ez is egy érdem, hogy a tíz hónapban üt nem történtek méltánytalanságok. De visz- szatérve a kérdéshez, nincs rosszabb egy szervezetlen társiadalomnál. ahol az érdekek nem kerülnek felszínre. Ha nem alakulnak ki az érdekcsoportok, .akikor a társadalom anarchikus állapotot is múltat. Egyetlen demokráciának sem jó, ha egy olyan 'társadalommal áll szemben, melyben az ér- deikvédelmi szervezetek még nem eléggé érettek, vagy már elvesztették a bizalmat. — Melyek azok az értékek, amelyekre leginkább oda kell figyelni? — Ügy látom, hogy a visszarendeződés bizonyos jelei mindenütt láthatók, Élppen ezért elemi érdek, hogy ne alattvalóik éljenek ebben az országban, hanem olyan állampolgárok, akik ezt a visszarendeződést meg tudják akadályozni. Hogy ne alakulhassanak ki. az új vidéki kislkirályságolk, hogy a hatalommal soha senki vissza ne tudjon élni. Ezt az emberek állampolgári mi- volitukikal tudják megakadályozni. Ehhez úgy gondolom, a mai gazdaságorientált világban sóikkal nagyobb becsben kellene tartani a humán értékeket. Elszomorít, ami Miskolcon folyik a volt MSZMP-székház hasznosítása kapcsán. Itt egy életképes bölcsészegyetem működhetne, ha hagynák. Én azt hiszem, akikor haladnánk igazán az európaiság felé, ha ilyen kérdéseik nem mint gazdasági kérdések merülnénék fel, hanem a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy bölcsészegyetemre, oktatásra, művelődésre mindenütt kell áldozni. Szent meggyőződésem, hogy valamire szükségünk van, akkor erre. Mert művelt és kulturált embereik nélkül elképzelhetetlen bármiféle gazdasági fejlődés. — A változások ütemét azonban nagyon lassúnak érzékeljük. — Mindenki elégedetlen a változások ütemével. Viszont azt is érzi mindenki, hogy iszonyatosan sok feladat van. Ez okozhatja azit a feszültséget, mely arra sarkallja a kormányt, parlamenti frakciót, pártot egyaránt, hogy folyamatosan megújuljon, hogy ötödik sebességre kapcsoljon. Persze. a.z emberek is. türelmetlenek. A feszültségeik ebből adódnák. Innen származnak a viták, melyeik egyáltalán nem a gyengeséget, hanem éppen egy párt erejét mutatják. Jó dolog, ha egy párt, egy frakció fel mer vállalni ilyen vitáikat a látszategység helyett. Én ezt egyáltalán nem tartom veszélyesnek. Sőt! — ön miskolciként lett az országos szervezet alelnöke. Mennyire kötődik ma Mis- kolchoz? — Teljes mértékben. Most két éve választottak meg. a mandátumom 1992-iig Budapesthez köt. Utána majd meglátjuk, mi lesz. Ezt addig csinálom, amíg a lellki- ismeretemmel összefér. Az 1987-es lakitelki alapítólevélben foglaltaikat tartom a szemem előtt. Amíg azt szolgálhatom, maradok. Miskolchoz rengeteg minden köt. Ahol az elnyomás nagyobb volt, mint az északt megyékben, ott lépitek színre leghamarabb az ellenzéki szervezeteik. Miskolcon már három éve, 1988. március 5-én megrendeztük az első vidéki fórumot. Ezzel az eseménnyel lépett ki a Fórum a Jurta színházból Pontosan emlékszem rá, mert a mi lakásunkban volt. Akkor húszán voltunk, annyian mertünk összegyűlni. Az akkori viszonyok között az egy igenis nagy tett volt. Akkor húszán voltunk, rumot rendeztünk. Ott volt Lengyel László, aki épp azoktól a rendőröktől kérdezte meg, hogy merre van a mi utcánk, akik nem véletlenül voltaik olyan sokan a környéken... Részt vett például Für Lajos., Mile Lajos, Kishonti Zsolt.., hogy csak egy-lkét nevet említsek. Ez volt tehát aiz első ellenzéki megmozdulás Miskolcon. De a lakásomon később is voltak ilyen rendezvényeik, hiszen nálunk alakult meg a Fidesz helyi csoportja is ... A lakásom úgy nézett kii mindig, mint egy átjáróház. — Hogy viselte ezt a család? — A feleségem szociológus. Ű ugyanúgy felvállalta ezt, és rengeteget segített nekem. — Később is megmaradt ez a jó kapcsolat a többi szervezettel? Tehát például a Fideszre gondolok. — Eltérő érdekek vannak, eltérő pártok, de mi. a választási időszakban is korrekt vistzonjtaan maradtunk. Ma az önkormányzati munkában lényeges szempont ez a jó kapcsolat. — Az ügyvédi munkát most félretette? — Persze, hiszen most nem tudok mással foglalkozni. Sőt, az utóbbi időben az írásra sem maradt időm, már ami a szépirodalmat, elbeszéléseket, esszéket illeti. De határozottan hiányoznak. Pensze, a törvényalkotás munkáját folyamatosan figyelemmel kísérem. De természetesen, ha egyszer vállaltaim, hogy a .politika szereplője leszek, azt sem lehet csak úgy otthagyni. Nem tagadom, nagy biztonságot ad, hogy van szakmám. ahova bármikor vi&z- sízatérhetek. A többpártrendszerű demokráciáknak a legtermészetesebb dolga, hogy ha egy pártot, vagy a képviselőt ia folyamatos megmérettetés során egyszer nem választják meg, akkor a polgári életbe zökkenőmentesen tér vissza. A világ legtermészetesebb dolga, hogy ismét eredeti foglalkozását űzi és nem is számít bukott embernek. S ha politikai vénája van, akkor készül az újabb választásokra, megmérettetésekre, (bpszerk.) Dombrovszky Ádám Tokaj a szőlő és bor városa Március eleji séta a Tisia-parti városban Fojtón László felvételei Magyarok Kazahsztántól Makfalváig III. Béla névtelen jegyzőjének köszönhetően tudjuk, hogyan érték el honfoglaló őseink Unig várát. Anonymus jegyezte fel azt is, miként menekült Labore sziláv vezér Zemplén vára felé, amikor meglátta a vár kőfalad alatt Álmos hadait. Tudjuk, eleink négynapos áldomást tartottak a hadd siker után. S a negyedik napon a halálát közeledni érző agg vezér tanácsot tartott, a nemzetségek fejei ekkor esküdteik örök hűséget a vezér fiának, Árpádnak, ősi szökés szerint pajzsaikon felemelve, vezérükké, fejedelmükké választották. A homifogla.lás első ddadailünne- pét tehát Umgváron tartatták. De hol van már Anonymus, s a hűséget fogadó - nemzetségfőik ? Most, a nemrégiben megtartott A Kárpát-medencei magyarság a XX. század végén elnevezésű konferenciára a világ mintegy húsz országából érkeztek magyarok Ungvárra. Oitt voltak a magyarországi. parlamenti pártok és számtalan szervezet képviselői, jöttek a Vajdaságból, Szlavóniából, Hor- vátoimágból, Baselból, Münchenből. Bécsből, részt vettek a konferencián a romániai. a szlovákiai magyar szervezetek 'képviselői. Dr. Mádai Gyula, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanára a KDNP képviselőiéként vett részt az ungvári rendezvényen. — Felsorolni is sok lenne, hány helyről érkeztek a konferenciára magyarok — mondja Mádai tanár úr —. például Kazahsztánban ezrével élnek magyarok, már nehezen beszélik nyelvünket, de tartják a származásukat, egyletbe tömörültek, és nagyon szeretnének magyarországi közösségekkel kapcsolatot kiépíteni. Élnek magyarok Kiijevben, Lvovban, Észtországban. Mindjárt mutatja is tanár úr a Lvovi Magyarok Kulturális Szövetségének házilag sokszorosított Örökség című lapját: — Hallgassa csak Dupka György versét! „Bűnös századok viharától megtépet- iten Mert én magyarnak Ungvári kézfogás születtem. / Nem fojtjuk el a feltörő éneiket, / Nem felejtjük el a gyászos éveket. / Félj, ha a gyávaság most szívedbe mar / Ajkunkon tovább lobog az ősi dal...” ... De térjünk vissza a konferenciára! — Március 1-én tartotta ünnepi ülését a Kárpátaljai Magyarok' Kulturális Szövetsége, a konferenciát pedig 2-án és 3-án rendezték. A szervező KMKSZ-en kívül a budapesti Kárpátaljai Kör, a Magyarság Kutatóintézet és a Régió című kisebbségi lap volt. Az első nap városnézéssel kezdődött. Ottani 'kísérőinkkel felkerestük a várat. Voltunk a katolikus templomban, nagy fájdalma az ottani híveknek, hogy nincs magyar papjuk, el is vállaltam a közvetítést az egri érsekhez, hogy küldjön segítséget Ungvárra. A görög katolikusok még mindig nem kapták vissza templomukat az ortodoxoktól. Örömmel hallottam, hogy aiz ősszel felavatott Petőfi-szobrot befogadta a város. Fiatal kísérőink mesélték, amikor elmentünk ahhoz az épülethez, melynek helyén az a fogadó állt, ahol Petőfi is megszállt, hogy a ház falán emeletnyi magasságban van az emléktábla, Ikoszorúzni évtizedekig nem volt szabad, ennek ellenére minden év március 15-én volt itt virág... — A KMKSZ két évéről kaptunk tájékoztatásit az ünnepi ülésen. A szövetségnek megközelítőleg harmincezer tagja van. Nem politikai pánt, de több mint kulturális szervezet. Fodó Sándor, a szövetség elnöke .a legerősebb szervezetnek nevezte a KMKSZ-it. „Nélkülünk semmilyen politikai döntésit nem lehet hozni” — mondta. Megkapó az a szenvedélyes építés, fejlesztés, amit a Kárpátalján tapasztalhattunk. Sorra avatják az emléktáblákat, szobrokat, fejlesztik a magyar iskoláikat. A Petőfi-szobor, az Ily1 vés-dombormű után tervezik Kossuth mellszobrának felállítását a Kossuth Középiskola elé. Nagyszőllősön megkezdte működését a magyar iskola az egykori ugo- csai vármegyeház épületében. Persze nekik is szükségük lenne segítségre, könyveikre, szemléltetőeszközökre. Nagyon sóikat jelent az ottani magyarok számára a Kárpátalja című lap megjelenése. De ez a rendezvény nem csak örömünnep volt, aggodalomra ad okot, hogy egyre többen települnek át Kárpátaljáról, ugyanúgy, mint Erdélyből is. Az értelmiségiek elvándorlásáról szó esett a másnapi szekcióülésen is a Magyarországon tanuló egyetemistáik helyzete kapcsán. J elenleg körülbelül ezer- négysizáz fiatal tanul nálunk. de háromszor ennyi lenne ia jelentkező. Sajnos, többen felkészületlenül érkeztek az egyetemeikre, főiskoláikra. A jövőben kívánatos lenne a hivatalos ügyintézés beindítása előtt, még otthon felmérni a jelentkezőik tudásszintjét, a minisztérium ezenkívül egyéves előképzést ajánl a tanulmányok megkezdése előtt. Hogy a diploma megszerzése után valóban hazatérjenek, kívánatos 'lenne ha ezt minden támogató feltételként szabná. Szó esett még a szekcióüléseken a gazdasági együttműködések lehetőségéről, az egyházak szerepéről az etnikai tudat fenntartásában. De talán ezeknél az előadásoknál is fontosabb volt a találkozás, a személyes kapcsolat, a programon kívüli beszélgetések. Legalább akkora élmény volt számomra, hogy találkozhattam Rózsa Lajossal. a imakfalvai tanítóval, 'mint az, hogy a záró ökumenikus istentiszteleten ötezer ember énelkelte együtt a Szózatot, a 'magyar és a székely Himnuszt, a Te benned bíztunk kezdetű zsoltárt. .. Filip Gabriella
