Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-09 / 58. szám

1991. március 9., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 „Szólaljanak meg a nyugodt erő hangjai” Furmann Imre az MDF-röl, politikáról, önmagáról (Folytatás az 1. oldalról) — Szó sincs erről — vá­laszolta határozottan. — A Magyar Demokrata Fórum — ugyanúgy, minit az összes 'többi párt — folyamatos Megújuláson megy keresz­tül, A változás pedig örökös tisztázással jár. Ennek kap­csán robbantak Iki a viták, de én azt hiszem, hogy ez természetes velejárója. 1987- től, .almáikor egy értelmiségi szabadcsapatként indult a Magyar Demokrata Fórum, az évek folyamán párttá vált — és önmagában ez sem járt konfliktus nélkül. Mára az MDF kormányté­nyezővé vált. Természetes, hogy egy ilyen út so- rán változáson, fejlődésen Ment át. — Ez azonban azt is je­lentette, hogy veszített a népszerűségé bői. — Sajnos, a felmérések azt mutatják, hogy jelentő­sen zuhant a népszerűsége. Fn a legfőbb olkoí egyértel­műen abban látom, hogy az MDF-nelk az új időknek Megfelelően kellene visel­kednie a politika legrango­sabb szereplőjeként. A cél az lenne; hogy Magyaror­szágon egy új közmegegye­zés jöjjön létre. Egy olyan közmegegyezés. amelyben dem kell félni senkiinek, s amely valóban elindít a gazdasági felemelkedés út- •lán. Ehhez az szükséges, hogy a Magyar Demokrata Fórum is nyisson a társa­dalom irányába. Ezt csak ügy lehet, ha az MDF-ben ■s azok a hangok erősödnek fel, amelyeket bizton lehet követni, amelyek vonzóák. — A nyugodt erő hangjai htintha elcsitultak volna az Utóbbi időben. ■— Igen, pedig ezek a han- Sok jelentük a Magyar De­mokrata Fórum alapját. És hadd mutassak még rá va­lamire. A parlamentet min­denki szidja Magyarorszá­gon. Egyrészt azért, mert az átlag itv-néző nem tudja, hogy a parlamenti munka lelenitős része nem a iképer- hyő előtt, hanem a bizatlteá- Solkban zajlik. Nem tudja, hogy a kilenc hónap alatt hyolcvan törvényt fogadott jp ez a parlament. Foglal­kozásom ügyvéd, tehát tisz­tában vagyok azzal, milyen fehéz jogszabály óikat ailkot- M. Ugyanakkor aizit is látni feli, hogy a Parlament szirn- ,e kettészakadt kormányzó ellenzéki pártokra. Ez héha úgy csúcsosodik ki, h°gy az együk többségben fen, a másik meg kisebb­ében. Fontolgattam is ma­saimban, hogy megjelentetek ®§y nyílt levelet, amelyben fena kérem a képviselőket: Előítéleteikéit levetkőzve a orvényalikotás során azit ér- dnyesíteök, hogy az ország feekeinek megfelelő törvé- hfek kerüljenek ki a ke- h‘5 alól. Ehhez arra lenne felkség, hogy az egyes pár- °k sóikkal nyitoittabbak le­kenek a másik javaslatára. §y nem lehet törvényt al- . ötni, hogy ti csak beszél­itek ’ ügyis mi vagyunk ,°bbségben. De úgysem le- hogy ellenzékiként min- . fere nemet mondok, és valványos műbalhéikkal hí- OM fel magamra a figyel- jfet. Ezt a helyzeteit, ezit a ,|hetetlenséget érzi minden- in' Unnék a megválozitatásá- lenne szükség egy tel­jen új politikai stílusra. ss arra, hogy megvalósít­aná az MDF negyedik or- fjhSos, gyűlésén megfogal- rfhzottalkat. Akkor meghir- tifc-h'k, hogy az MDF poli- (jfeja a helyi szervezeteikre j .feezii a hangsúlyt, ami azt s fenti, hogy a Bem téri or- „^hgos közipont — és itt ma- Ijjyhra ís gondolok — a he- {'* szervezetéit kiszolgálója jjil'Fen. Ezzel is aizit akarjuk (fejezni, hogy nem felej- ”ük el, honnan indultunk. tl'7~ A nép felé kellene g^ptni — mondotta. Ez ütötte meg a. fülem. ^Brt niintha a tömegek egy- |u®r már ott lettek volna az közelében. A választások előtt fel- efe érzés volt a régi rendszerrel .szemben alter­natívának lenni. Az ellen­zéki erők azután egyre in­kább tagozódtak. Ugyanak­kor már a tavaszi választás során .is voltak jeleik, me­lyek azt mutatták, hogy a,z emberek elfordultak a po­litikától, majd ez még szem­betűnőbb lett a helyhatósá­gi választások során. A pártpolitikát az embereik to­vábbra is úri huncutságnak tartották. Egy olyan párt­nak, mint az MDF, mely tipikusan néppárt, nagyon fájdalmasan kellett tudomá­sul vennii, hogy alig har­minc százalékos volt a rész­vételi arány az általunk olyannyira fontosnak tartott helyhatósági választásokon. Be kellett látni, hogy nem sikerült teljesen másként politizálnunk. Ezért mond­tam azt, hogy nyitnunk kell. Hangosan és következetesen el kell mondanunk azt, hogy mi nem ezt a politikáit tűz­tük Iki célul. — Kérdés persze az is. hogy a társadalom igényli-e a nyitást. Az alattvalói szemlélet elleni küzdelem­hez rengeteg idő kell. — Én is azt hiszem, hogy aiz embereiknek időt 'kell ad­ni arra, hogy önállóan lét­rehozzák saját érdekképvi­seletüket. Ez a negyven esz­tendő nyilván hatalmas rombolást okozott bennünk, elfelejtettünk állampolgár­ként viselkedni. Sajnos, ir­tózatosan sok dolog gyűlt össze, és nagyon sok min­dent egyszerre kellene meg­oldani. Mindezt úgy, hogy közben a jogállamiságot, az alkotmányosságot be kell tartanunk, ez végtelenül ne­héz. De ezzel együtt kell élni. és iazt mondom, hogy inkább legyen keserves és nagyon nehéz, minthogy újabb és újabb igazságta­lanságokat okozzunk. Ez is egy érdem, hogy a tíz hó­napban üt nem történtek méltánytalanságok. De visz- szatérve a kérdéshez, nincs rosszabb egy szervezetlen társiadalomnál. ahol az ér­dekek nem kerülnek felszín­re. Ha nem alakulnak ki az érdekcsoportok, .akikor a tár­sadalom anarchikus állapo­tot is múltat. Egyetlen de­mokráciának sem jó, ha egy olyan 'társadalommal áll szemben, melyben az ér- deikvédelmi szervezetek még nem eléggé érettek, vagy már elvesztették a bizalmat. — Melyek azok az érté­kek, amelyekre leginkább oda kell figyelni? — Ügy látom, hogy a visszarendeződés bizonyos jelei mindenütt láthatók, Élppen ezért elemi érdek, hogy ne alattvalóik éljenek ebben az országban, hanem olyan állampolgárok, akik ezt a visszarendeződést meg tudják akadályozni. Hogy ne alakulhassanak ki. az új vidéki kislkirályságolk, hogy a hatalommal soha senki vissza ne tudjon élni. Ezt az emberek állampolgári mi- volitukikal tudják megakadá­lyozni. Ehhez úgy gondo­lom, a mai gazdaságorien­tált világban sóikkal na­gyobb becsben kellene tar­tani a humán értékeket. El­szomorít, ami Miskolcon fo­lyik a volt MSZMP-székház hasznosítása kapcsán. Itt egy életképes bölcsészegye­tem működhetne, ha hagy­nák. Én azt hiszem, akikor haladnánk igazán az euró­paiság felé, ha ilyen kérdé­seik nem mint gazdasági kérdések merülnénék fel, hanem a világ legtermésze­tesebb dolga lenne, hogy bölcsészegyetemre, oktatás­ra, művelődésre mindenütt kell áldozni. Szent meggyő­ződésem, hogy valamire szükségünk van, akkor erre. Mert művelt és kulturált embereik nélkül elképzelhe­tetlen bármiféle gazdasági fejlődés. — A változások ütemét azonban nagyon lassúnak érzékeljük. — Mindenki elégedetlen a változások ütemével. Viszont azt is érzi mindenki, hogy iszonyatosan sok feladat van. Ez okozhatja azit a fe­szültséget, mely arra sar­kallja a kormányt, parla­menti frakciót, pártot egy­aránt, hogy folyamatosan megújuljon, hogy ötödik se­bességre kapcsoljon. Persze. a.z emberek is. türelmetle­nek. A feszültségeik ebből adódnák. Innen származnak a viták, melyeik egyáltalán nem a gyengeséget, hanem éppen egy párt erejét mu­tatják. Jó dolog, ha egy párt, egy frakció fel mer vállalni ilyen vitáikat a lát­szategység helyett. Én ezt egyáltalán nem tartom ve­szélyesnek. Sőt! — ön miskolciként lett az országos szervezet alelnöke. Mennyire kötődik ma Mis- kolchoz? — Teljes mértékben. Most két éve választottak meg. a mandátumom 1992-iig Buda­pesthez köt. Utána majd meglátjuk, mi lesz. Ezt ad­dig csinálom, amíg a lellki- ismeretemmel összefér. Az 1987-es lakitelki alapítóle­vélben foglaltaikat tartom a szemem előtt. Amíg azt szolgálhatom, maradok. Miskolchoz rengeteg minden köt. Ahol az elnyomás na­gyobb volt, mint az északt megyékben, ott lépitek szín­re leghamarabb az ellenzé­ki szervezeteik. Miskolcon már három éve, 1988. már­cius 5-én megrendeztük az első vidéki fórumot. Ezzel az eseménnyel lépett ki a Fórum a Jurta színházból Pontosan emlékszem rá, mert a mi lakásunkban volt. Akkor húszán voltunk, annyian mertünk összegyűl­ni. Az akkori viszonyok kö­zött az egy igenis nagy tett volt. Akkor húszán voltunk, rumot rendeztünk. Ott volt Lengyel László, aki épp azoktól a rendőröktől kér­dezte meg, hogy merre van a mi utcánk, akik nem vé­letlenül voltaik olyan sokan a környéken... Részt vett például Für Lajos., Mile La­jos, Kishonti Zsolt.., hogy csak egy-lkét nevet említsek. Ez volt tehát aiz első el­lenzéki megmozdulás Mis­kolcon. De a lakásomon ké­sőbb is voltak ilyen rendez­vényeik, hiszen nálunk ala­kult meg a Fidesz helyi csoportja is ... A lakásom úgy nézett kii mindig, mint egy átjáróház. — Hogy viselte ezt a csa­lád? — A feleségem szocioló­gus. Ű ugyanúgy felvállalta ezt, és rengeteget segített nekem. — Később is megmaradt ez a jó kapcsolat a többi szervezettel? Tehát például a Fideszre gondolok. — Eltérő érdekek vannak, eltérő pártok, de mi. a vá­lasztási időszakban is kor­rekt vistzonjtaan maradtunk. Ma az önkormányzati mun­kában lényeges szempont ez a jó kapcsolat. — Az ügyvédi munkát most félretette? — Persze, hiszen most nem tudok mással foglal­kozni. Sőt, az utóbbi időben az írásra sem maradt időm, már ami a szépirodalmat, elbeszéléseket, esszéket ille­ti. De határozottan hiányoz­nak. Pensze, a törvényalko­tás munkáját folyamatosan figyelemmel kísérem. De természetesen, ha egyszer vállaltaim, hogy a .politika szereplője leszek, azt sem lehet csak úgy otthagyni. Nem tagadom, nagy bizton­ságot ad, hogy van szak­mám. ahova bármikor vi&z- sízatérhetek. A többpárt­rendszerű demokráciáknak a legtermészetesebb dolga, hogy ha egy pártot, vagy a képviselőt ia folyamatos megmérettetés során egy­szer nem választják meg, akkor a polgári életbe zök­kenőmentesen tér vissza. A világ legtermészetesebb dol­ga, hogy ismét eredeti fog­lalkozását űzi és nem is számít bukott embernek. S ha politikai vénája van, ak­kor készül az újabb válasz­tásokra, megmérettetésekre, (bpszerk.) Dombrovszky Ádám Tokaj a szőlő és bor városa Március eleji séta a Tisia-parti városban Fojtón László felvételei Magyarok Kazahsztántól Makfalváig III. Béla névtelen jegyző­jének köszönhetően tudjuk, hogyan érték el honfoglaló őseink Unig várát. Anony­mus jegyezte fel azt is, mi­ként menekült Labore sziláv vezér Zemplén vára felé, amikor meglátta a vár kő­falad alatt Álmos hadait. Tudjuk, eleink négynapos ál­domást tartottak a hadd si­ker után. S a negyedik na­pon a halálát közeledni ér­ző agg vezér tanácsot tar­tott, a nemzetségek fejei ek­kor esküdteik örök hűséget a vezér fiának, Árpádnak, ősi szökés szerint pajzsai­kon felemelve, vezérükké, fejedelmükké választották. A homifogla.lás első ddadailünne- pét tehát Umgváron tartat­ták. De hol van már Ano­nymus, s a hűséget fogadó - nemzetségfőik ? Most, a nemrégiben meg­tartott A Kárpát-medencei magyarság a XX. század vé­gén elnevezésű konferenciá­ra a világ mintegy húsz or­szágából érkeztek magyarok Ungvárra. Oitt voltak a ma­gyarországi. parlamenti pár­tok és számtalan szervezet képviselői, jöttek a Vajda­ságból, Szlavóniából, Hor- vátoimágból, Baselból, Mün­chenből. Bécsből, részt vet­tek a konferencián a romá­niai. a szlovákiai magyar szervezetek 'képviselői. Dr. Mádai Gyula, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanára a KDNP képviselő­iéként vett részt az ungvá­ri rendezvényen. — Felsorolni is sok len­ne, hány helyről érkeztek a konferenciára magyarok — mondja Mádai tanár úr —. például Kazahsztánban ez­rével élnek magyarok, már nehezen beszélik nyelvün­ket, de tartják a származá­sukat, egyletbe tömörültek, és nagyon szeretnének ma­gyarországi közösségekkel kapcsolatot kiépíteni. Élnek magyarok Kiijevben, Lvov­ban, Észtországban. Mindjárt mutatja is tanár úr a Lvovi Magyarok Kul­turális Szövetségének házi­lag sokszorosított Örökség című lapját: — Hallgassa csak Dupka György versét! „Bűnös szá­zadok viharától megtépet- iten Mert én magyarnak Ungvári kézfogás születtem. / Nem fojtjuk el a feltörő éneiket, / Nem fe­lejtjük el a gyászos éveket. / Félj, ha a gyávaság most szívedbe mar / Ajkunkon tovább lobog az ősi dal...” ... De térjünk vissza a kon­ferenciára! — Március 1-én tartotta ünnepi ülését a Kárpátaljai Magyarok' Kulturális Szö­vetsége, a konferenciát pe­dig 2-án és 3-án rendezték. A szervező KMKSZ-en kí­vül a budapesti Kárpátaljai Kör, a Magyarság Kutatóin­tézet és a Régió című ki­sebbségi lap volt. Az első nap városnézéssel kezdődött. Ottani 'kísérőinkkel felke­restük a várat. Voltunk a katolikus templomban, nagy fájdalma az ottani hívek­nek, hogy nincs magyar papjuk, el is vállaltam a közvetítést az egri érsekhez, hogy küldjön segítséget Ungvárra. A görög katoli­kusok még mindig nem kapták vissza templomukat az ortodoxoktól. Örömmel hallottam, hogy aiz ősszel felavatott Petőfi-szobrot be­fogadta a város. Fiatal kí­sérőink mesélték, amikor el­mentünk ahhoz az épület­hez, melynek helyén az a fogadó állt, ahol Petőfi is megszállt, hogy a ház falán emeletnyi magasságban van az emléktábla, Ikoszorúzni évtizedekig nem volt sza­bad, ennek ellenére minden év március 15-én volt itt virág... — A KMKSZ két évéről kaptunk tájékoztatásit az ünnepi ülésen. A szövetség­nek megközelítőleg har­mincezer tagja van. Nem politikai pánt, de több mint kulturális szervezet. Fodó Sándor, a szövetség elnöke .a legerősebb szervezetnek nevezte a KMKSZ-it. „Nél­külünk semmilyen politikai döntésit nem lehet hozni” — mondta. Megkapó az a szen­vedélyes építés, fejlesztés, amit a Kárpátalján tapasz­talhattunk. Sorra avatják az emléktáblákat, szobrokat, fejlesztik a magyar iskolá­ikat. A Petőfi-szobor, az Ily­1 vés-dombormű után terve­zik Kossuth mellszobrának felállítását a Kossuth Kö­zépiskola elé. Nagyszőllősön megkezdte működését a ma­gyar iskola az egykori ugo- csai vármegyeház épületé­ben. Persze nekik is szük­ségük lenne segítségre, könyveikre, szemléltetőesz­közökre. Nagyon sóikat je­lent az ottani magyarok számára a Kárpátalja című lap megjelenése. De ez a rendezvény nem csak öröm­ünnep volt, aggodalomra ad okot, hogy egyre többen te­lepülnek át Kárpátaljáról, ugyanúgy, mint Erdélyből is. Az értelmiségiek elván­dorlásáról szó esett a más­napi szekcióülésen is a Ma­gyarországon tanuló egyete­mistáik helyzete kapcsán. J elenleg körülbelül ezer- négysizáz fiatal tanul ná­lunk. de háromszor ennyi lenne ia jelentkező. Sajnos, többen felkészületlenül ér­keztek az egyetemeikre, fő­iskoláikra. A jövőben kívá­natos lenne a hivatalos ügy­intézés beindítása előtt, még otthon felmérni a jelentke­zőik tudásszintjét, a minisz­térium ezenkívül egyéves előképzést ajánl a tanulmá­nyok megkezdése előtt. Hogy a diploma megszerzé­se után valóban hazatérje­nek, kívánatos 'lenne ha ezt minden támogató feltétel­ként szabná. Szó esett még a szekcióüléseken a gazda­sági együttműködések lehe­tőségéről, az egyházak sze­repéről az etnikai tudat fenntartásában. De talán ezeknél az előadásoknál is fontosabb volt a találkozás, a személyes kapcsolat, a programon kívüli beszélge­tések. Legalább akkora él­mény volt számomra, hogy találkozhattam Rózsa Lajos­sal. a imakfalvai tanítóval, 'mint az, hogy a záró öku­menikus istentiszteleten öt­ezer ember énelkelte együtt a Szózatot, a 'magyar és a székely Himnuszt, a Te ben­ned bíztunk kezdetű zsol­tárt. .. Filip Gabriella

Next

/
Oldalképek
Tartalom