Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-26 / 71. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1991. március 26., kedd Európai Közösség (Folytatás az 1. oldalról) hasonló, bár az egyes országok speciális helyzetétől függően eltérések is vannak. A magyar küldöttség vezetője, Juhász Endre, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezetője. A lengyel és a csehszlovák küldöttség is az Európai Közösség által tett kereskedelempolitikai ajánlatinál messzebb menő lépéseket kért a közösségtől a múilt héten. Lengyel részről sajtóértekezleten bírálták a Tizenketteik álláspontját, jobb piacra jutási lehetőségeket sürgetve a lengyel szén, acél, textília és élelmiszer számára a közösség piacain. Csehszlovák részről közösségi tájékoztatás szerint az acél- és a textiláruk részére sürgettek kedvezőbb elbánást. A közös-ség küldöttsége a miniszteri tanács, tehát a tagállamok által megszabott keretek között tárgyal, és a tagállamokban természetesen jelentős érdekcsoportok kívánják fékezni a közösségi piacok megnyitását a fcözép- és kelet-európai konkurencia előtt. A politikai együttműködés terén általában közel állnak az álláspontok. Magyarország és a közösség e fejezet tekintetében imár régóta építő jellegű párbeszédet folytat. Tavaly Jeszenszky Géza külügyminiszter a közösség miniszteri tanácsának elnökéhez, Gfflanni de Mdche- 1-is olasz .külügyminiszterhez intézett levelében körvonalazta az együttműködési mechanizmusra vonatkozó magyar elképzeléseket, és a közösség javaslatai ezeket messzemenően figyelembe vették. Vízügyi együttműködés Foglalkoztatottság, keresetek Mároius 25-től kezdődően egy héten át Miskolcon tanácskozik a magyar—cseh és szlovák kormány államközi megbízottadnak határvízi főbizottsága. A cseh és szlovák kormány meghatalmazottja Augusztin Jámbor míg a magyar kormány részéről Rajkai Zsolt államtitkár vezeti a határvízi bizottság tanácskozását. A 'kormányközi tárgyalásnak a jelentős határvízi kapcsolatokkal rendelkező észak- magyarországi térség ad otthont, az Észaik-magyarországi Vízügyi Igazgatóság szervezésében. A tanácskozás során a bizottság értékeli az elmúlt év.i határvízi tevékenységet, illetve a téli—tavaszi tapasztalatok alapján meghatározza az ez évii feladatokat. A határvízi bizottságnak jelentést tesznek a dunai albizottság, az ipolyi albizottság és az Észak-Magyaror- szágot érintő tiszai albizottság. A munlka kiterjed a teljes magyar—szlovák határon a vízminőségi feladatokra is, ■tételesen elszámolnak a ha- tárv.ízi munkáikról, egyeztetik a vízminőséggel, az ár- és belvízvédekezéssel kapcsolatos teendőket. Tisztéit Főszerkesztő Űr! Lapjulk XiLV'H. évfolyamának 47. — 1991. február 25-á, hétfői — .számánaik első oldalán a „Szervezeti szabályzat nincs, tarifaemelés van” című cikkben a lakáscélú hitelek helyi támogatása témánál Aczél Éva riporter a jó híremet rontó megállapítást tett. Mivel ez egyúttal az Alkotmány 59. §-ában és a Sajtó.tönvény 3. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése is, a lapnak a cikkel azonos helyén .megjelenő, helyre- igazítást igényelek. Aczél Éva cikkében, az előzmények ismertetése nélkül, az események folyamatából kiragadva és ezért feltehetően tendenciózusan, azt írja: „Komoly galibát okozott, hogy a téma előadója, Csoba Tamás polgármester az egyetem jogi doktorava- tójára volt hivatalos, s néhány perccel a megtárgyalás előtt adta át a levezető elnöki tisztet Pétrasovszky István alpolgármesternek, aki alaposan belebonyolódott a témába, s a szavazásikor nem minden képviselő tudta, mire is kell .igent, vagy nemet mondania.” Ez a beállítás nem a közgyűlési munka tárgyilagos és hű leírása, hanem személyeket célba vevő fogalmazó sú. A valóságban az zajlott le, hogy a közgyűlésen a lakáscélú hitelek megemelt kamatainak .helyi támogatására megalkotott városi szabályzat több pontjának módosítására tettek a képviselők — komoly felelősség- tudattal — indítványokat, az előzetes bizottsági tárgyalások után is, részben konkrétan megszövegezve, részben szóban és elvben. Az indítványok egyértelműen lettek megszavazva. Nem volt zökkenőmentes a szabályzat szövegének és egészének szavazásra vitele, mert azt főleg a szóbeli javaslatok miatt, előbb átkeltett fogalmazni. Ennek megtörténte után azonban a szabályzat új fogaim ázásban már gyorsan .elfogadásra került. A szabályzat helyben való átfogalmazásával járó nehézségeket azért kellett felvállalnia a levezető elnöknek és a képviselő testületnek is, mert a támogatásnak, szabályzásának megszavazása a lakosság terhei .miatt nem tűrt halasztást. Mint újságolvasó egy színvonalas újságtól a történésekről való objektív, hű tájékoztatásokat várom, s nem az esetleges nehézségek — netalán személyeket is célba vevő — botrányjellegű fel- tupírozását. Bízva abban, hogy a demokráciát tanuló közéleti emberek, újságszerkesztőik és Olvasók az ország érdekében tárgyilagosan egymásra találnak, üdvözlettel: Pétrasovszky István 1990-ben a munkaképes korú népesség gazdasági aktivitásában és foglalkoztatottsági struktúrájában számottevő változás következett be. Az év közepétől a magyar gazdaságban megjelent a globális munkanélküliség is. 1990 májusa volt az első olyan hónap, amikor a regisztrált munkanélküliek száma első alkalommal múlta felül a betöltetlen álláshelyekét. A nyilvántartott munkanélküliek száma december hónapban már elérte a 80 ezer főt, ami az 1990 januárinak háromszorosa, miközben az üres álláshelyek száma az év eleji 37,7 ezerről 16,8 ezerre csökkent. A munkanélküliek közül 58,5 ezren kaptak segélyt az év végén, míg 3 ezer, tartósan munkanélküli személyjáradékban részesült. A foglalkoztatottság biztonságának megrendülése a dolgozók mind szélesebb rétegeit, érinti, amit jelez, hogy nő az átmenetileg állásnélküli szakmunkások és diplomások aránya is. 1990-ben az előző évinél többen mentek nyugdíjba. A munkaerőpiaci kínálatot növeli a nemzetközi vándorlás pozitív különbözeié, de a kínálati oldal fő meghatározó tényezője a következő években, ? ’70-es évek nagylétszámú korosztályainak folyamatos — s részben már 1990-ben megkezdődött — munkába lépése lesz. Kiállítás választási plakátokból Tegnap volt egy éve annak, hogy lezajlottak hazánkban az első demokratikus választások. Ebből az alkalomból a miskolci Fáy András Közgazdasági Szak- középiskola III. és IV. d. osztályos tanulói — akik érettségiznek államigazgatási ismeretekből — plakát- és dokumentumkiállítást rendeztek az iskola aulájában. Néhány régi szavazóoédula is felkerült a tablókra, de az anyag nagyobb hányadát a tavalyi választási plakátok alkotják. A diákok hűen érzékeltetik a plakátháborút, a sajtókampányt... Nyersanyagból nem volt hiány. Politikai napilapok toplistáié (1991. január) Napi Előfize- átlag- tések példány száma (ezer példány) 1. Népszabadság (Budapest) 327 222 2. Népszava (Budapest) 181 120 3. Mai Nap (Budapest) 140 7 4. Kurír — két kiadás (Budapest) 134* 10 5. Magyar Nemzet (Budapest) 121 73 6. Kisalföld (Győr) 94* 79 7. Esti Hírlap (Budapest) 93 2 8. Üj Dunántúli Napló (Pécs) 92 81 í). Kelet-Magyarország (Nyíregyháza) 90 80 10. Eszak-Magyarország (Miskolc) 86 73 11. Magyar Hírliap (Budapest) 78 41 12. Hajdú-Bihari Napló (Debrecen) 74 60 13. Zalai Hírlap (Zalaegerszeg) 71 65 14. Vas Népe (Szombathely) 66 58 15. Napló (Veszprém) 62* 45 16. Petőfi Népe (Kecskemét) 61* 45 17. Somogyi Hírlap .(Kaposvár) 60 54 18. Békés Megyei Népújság (Békéscsaba) 58 48 19. Délmagyarország (Szeged) 57 49 20. Fejér Megyei Hírlap (Székesfehérvár) 55 44 21. Oj Néplap (Szolnok) 51 44 22. 24 óra (Tatabánya) 48 41 23. Pest Megyei Hírlap (Budapest) 46 37 24. Délvilág (Szeged) 42 37 25. Mai Reggel (Budapest) 35** 1 26. Tolna Megyei Népújság (Szekszárdi 34 30 27. Heves Megyei Hírlap (Eger) 33 27 28. Pesti Hírlap (Budapest) 27 3 29. Új Nógrád (Salgótarján) 24 20 30. Déli Hírlap (Miskolc) 16 1 A Központi Statisztikai Hivatal most megjelent kiadványa szerint, a munka- vállalók mintegy kétharmadát foglalkoztató tradicionális nagyvállalati, szövetkezeti kör „karcsúsodási” folyamata 1990-ben újabb lendületet vett. Jelentősen emelkedett a legkisebb — 50 fő alatti — jogi személyiségű szervezetek száma és így foglalkoztatottsági súlya is. Ez utóbbi gazdálkodói kör mintegy 100 ezer fővel növelte létszámát az előző évhez viszonyítva, s terebélyesedett a magánvállalkozói szféra is. 1990-ben kiemelkedően nagy arányban, közel 40 százalékkal nőtt a kereskedelemben, valamint a posta és távközlés ágazatban dolgozók bruttó átlagkeresete. 1990 szeptemberi felvétel eredménye szerint a bérből, fizetésből élők 45 százalékának bruttó keresete 8 és 12 ezer forint között mozgott, 14 és 20 ezer forint között, mintegy 20 százalék, 20 ezer forint felett 13 százalék keresett, míg a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 7 Százalékának keresete a 6 ezer forintot sem érte el. Sárospatakon sorsolták a hatos lottót (Folytatás az 1. oldalról) — Erkölcsösnek tart ilyen nagy nyereményt egy fogadó esetében? — Természetesen. Nekünk nincs jogunk korlátozni senkit abban, hogy játsszon, s hogy nyerjen. Minél nagyobb a nyereségi lehetőség, annál többen játszanak, s annál nagyobb a nyereségünk nekünk is. Az lenne erkölcstelen, ha korlátokat szabnánk. "Mindenki akkor jár jól, akkor örülhet, ha minél nagyobb a kifizethető nyeremény összege. — Beszéljünk talán a hatos lottóról. Mennyire népszerű ez a szerencsejátékok között? — Igen nagy a népszerűsége. S hogy még nagyobb legyen, úgy döntöttünk, ezentúl mindig valamelyik megye valamelyik szép városában tartjuk a húzást. Most például Sárospatakon. S ezt összekapcsoljuk azzal, hogy a húzásnak otthont adó város önkormányzatának 100 ezer forintot adunk. Ez ugyan nem sok, de talán éppen jól jön a városnak. Sokan kérdezik tőlünk: miért nincs minden .héten hatos lottó? Nos, azért, mert még csak a kezdetén járunk annak az útnak, amely a technikailag is korszerű, európai színvonalú szerencsejáték-gondozás felé visz bennünket. Mindössze annyi a kapacitásunk, hogy havonta egyszer tudjuk csak feldolgozni a hatos lottót. Ezért is jó az, ha a mi nyereségünk is minél nagyobb, így talán több pénz jut majd a fejlesztésre, a szelvényeladás és feldolgozás korszerűsítésére. — Nem félnek, hogy közben a konkurencia elfut önök mellett? . .. — Mi örülünk is meg nem is a konkurenciának. Kétségkívül, hogy jelenlétük minket is jobb munkára ösztönöz. Ugyanakkor amíg a mi jelszavunk .,a biztonság és a bizalom, másoknál mást is, egyes esetekben tisztességtelen magatartást is tapasztaltunk. Ezért lenne jó, ha minél hamarább életbe lépne a szerencsejátékokat szabályozó törvény. Ny. I. * A 25. „6 a 45-ből” hatos lottó sorsolásán tegnap Sárospatakon az alábbi számokat húzták ki: 2, 23, 29, 32, 41, 45. A pótszám: 27. * - Egy-két ezres pontossággal becsült adat. Február 26-tól megjelenése szünetel. K Árverési hirdetmény Az Állami Vagyonügynökség megbízásából a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat 8 ÜZLETÉT 1991. május hónapjában árverésen értékesítjük az alábbi időpontokban és kikiáltási árakon:-f 232. sz. presszó (Miskolc, Avasi kilátó) bérleti jogát 850 000 Ft-ért (privatizációs költség: 90 000 Ft) május 6-án, 8 órakor + 177. sz. Várkastély étterem (Szerencs, Rákóczi u. 109.) bérleti jogát 1 650 000 Ft-ért (privatizációs költség: 150 000 Ft) május 6-án, 9 órakor-f- 622. sz. tejbüfé (Miskolctapolca, Martos Flóra u. 2.) tulajdonjogát 3 350 000 Ft-ért (privatizációs költség: 200 000 Ft) május 6-án, 10 órakor.-f- 266. sz. Bányász presszó (Miskolc-Pereces, Szén u. 1.) tulajdonjogát 1 350 000 Ft-ért (privatizációs költség: 110 000 Ft) május 7-én, 8 órakor + 128. sz. Bortanya vendéglő (Miskolc, Csáthy sor 377.) tulajdonjogát 7 800 000 Ft-ért (privatizációs költség: 300 000 Ft) május 7-én, 9 órakor-f 308. sz. Zöldfa presszó Miskolc-Lillafüred, Palota u. 70.) bérleti jogát 500 000 Ft-ért (privatizációs költség: 70 000 Ft) május 7-én, 10 órakor-f 237. sz. Szökőkút presszó (Miskolc, Hoffmann O. u. 3.) bérleti jogát 700 000 Ft-ért (privatizációs költség: 80 000 Ft) május 7-én, 11 órakor + 147. sz. Vadászkürt étterem (Miskolc-Lillafüred, Palota u. 80.) bérleti jogát 2 000 000 Ft-ért (privatizációs költség: 180 000 Ft) május 7-én, 12 órakor AZ ÁRVERÉSEK HELYE: Park Motel presszó, Miskolctapolca, Bak D. u. Az árverésen résztvevők anonimok maradnak! Az árverésre jelentkezés feltétele a kikiáltási ár 5%-ának megfelelő bánatpénz (látra szóló betétkönyv) letétbe helyezése 1991. április 25-ig Miskolc, Szabadság tér 2. szám alatti központi pénztárban. A privatizációs költségre nem lehet kedvezményes hitelt és részletfizetést felvenni. További információt és írásbeli tájékoztatót az értékesítésre kerülő üzletekről a szervezést és az árverést lebonyolító Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnál, Szemerszky Imrénétől lehet kapni (Miskolc, Szabadság tér 2. sz. — 8. szoba. - Telefon: 50-811/23 mellék). Az alnolqnster úr másképp látja...
