Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-25 / 21. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1991. január 25., péntek Döntöttek a pártszékház sorsáról (Folytatás az 1. oldalról) a nagy horderejű kérdések­ben lehetőséget kell biztosí­tani a közgyűlésnek, hogy már az előkészítési munká­ban is részt vegyenek, el­mondhassák észrevételeiket, javaslataikat. így a majd: kész terv elfogadása a körül­tekintőbb tervezés eredmé-i nyeként kevesebb módosítás­sal, gördülékenyebben tör­ténhet. Nincs rózsás helyzet­ben a megyei önkormányzat — hallottuk —, a szükségle­teken alapuló igények meg­haladják a pénzügyi lehető­ségeket még a legtakaréko­sabb tervezés esetén is. Két alternatíva között kellett mindezek figyelembevételé­vel választania a közgyűlés­nek: deffenzív avagy offen­zív magatartást tanúsítson-e az idei szűk esztendőben? Az legyen-e a célja a megyei önkormányzatnak, hogy csu­pán „saját sebeit nyalogatva” igyekezzen átvészelni aa 1991-es évet, nem törődve a régió gondjaival, vagy éppen az ellenkezője? Stzabó György kezdeményező tervet java­solt, véleménye szerint fel, kell vállalni a „mecénás” szerepét is, hiszen nagyon Szavaztak a színészek Mindennapos kép a telefonfülkék előtt. Remélhetőleg ez az állapot már nem tart sokáig! Fotó: Farkas Maya Némák a nyilvános telefonok (Folytatás az 1. oldalról) készülékeket, meglopva ez­zel a vállalatot. Ezért nagy­arányú rekonstrukciót fo­gunk végrehajtani, még az •idén tervezzük 30—40 mág­neskártyás készülék felállí­tását. A jelenleg még üzem­ben tartott, ám elavult öreg készülékeinket megbízha­tóbb, korszerűbb típusokra cseréljük. Az eddig alkalma­zott közvetlen riasztási mód — mely a fülkéből éles hanggal jelezte a nem kí­vánt beavatkozást —, saj­nos nem vált be. A tapasz­talatokból okulva, most egy olyan riasztási módszert fej­lesztünk ki, amely csak a megfelelő felügyeleti szerv­inél jelez, s így remélhetőleg több rongálót és ügyeskedőt sikerül majd kézre keríteni. Tervezzük a javítás haté­konyságának növelését is. A jelenlegi felügyeleti rend­szer lakossági bejelentésen alapszik, s így vannak fül­kék, amelyeket csak napok­kal a rongálás után jelente­nek be. A hibák azonnali észlelése érdékében a közel­jövőben egy számítógépet fogunk rendszerbe állítani, melynek az lesz a dolga, hogy a nyilvános telefonok — ideértve a miskolci köz­ponthoz tartozó több tucat vidéki készüléket is — vona­lát ellenőrizze. S ahol rend­ellenességet észlel', azt jelez­ze. Az ily módon felgyorsí­tott zavarelihárítást követő­en a némaság jelentősen csökkenni fog. Kovács S. Tegnap délután újra rend­kívüli társulati ülés volt a Miskolci Nemzeti Színház­ban. Az elmúlt héten pénte­ken — az előző összejövete­len — a város polgármeste­re, Csoba Tamás arra kérte a művészeti állomány tag­jait, hogy mondják el véle­ményüket a színházi vezető­ségváltás lehetséges módjai­ról. Mint erről már korábban beszámoltunk a főrendező, Galgóczy Judit szerződése az idei évad végén lejár, ezért a korábbi tanácsi vezetés pá­lyázatot írt ki a főrendezői státus betöltésére. Viszont az új önkormányzat úgy látta, hogy helyesebb lenne, ha azonos időben történne a ve­zetőségváltás. Mivel az igaz­gató, Gyarmati Béla kineve­zése 1992, júniusáig szól, ja­vasolták, hogy még egy évig meghosszabbítják a főrendé­Fórumok, frontok A fórumokat még vala­hogy elviselem, de a fronto­kat — megmondom őszintén, egyáltalán nem kedvelem. Esetükben nékem aztán tel­jesen mindegy, hogy demok­ratikus frontnak, nemzeti megmentési frontnak, vagy II. ukrán frontnak hívják azt a frontot, nekem egysze­rűen borsódzik tőlük a há­tam. Mindig valami ellen­szegülő, nékifeszülő, minden áron győzni, felülkerekedni akaró erőt sejtek bennük, amelynék fronttá szerveződ­ve csak a homlokzata lát­szik, de ami mögötte van, az rejtve marad. Ebben minden front hasonlít a má­sikhoz, s legfeljebb csak rej­tett, takargatott disznósá- gaik nagyságrendjében van köztük eltérés. A román Nemzeti Megmentési Frontot például már ismerjük. Saj­nos, ismerik a románok is, akik ha valamiben csalód­tak a forradalmuk után, hát ebben aztán csalódtak. Azok is, akik kezdetben a szépen álcázott, már-már demok­ratikusnak feltüntetett front mögött nem vették észre sem a marosvásárhelyi magyar- ellenes vérengzés vérszom­jas bandáit, sem a buka­resti bányász rendcsinálók verekedésre alkalmassá tett szerszámait. Azt is mondhat­nánk, a front homlokzata leomlott, s ijesztően tárult fel mindaz, ami mögötte meghúzódott. De egy front, ahogy váratlanul feltárul­kozni tud, ugyanúgy tud csukódni is, és megint lég­mentesen tudja takarni azt, ami mögötte van. A román Nemzeti Meg­mentés! Front most éppen csukott állapotban van me­gint. Tökéletesen el tudja rejteni mindazt, ami már­ciusban Marosvásárhelyen, s ami júliusban Bukarestben történt. Még olyat is tud, hogy vizsgálóbizottságokat bocsájt ki magából, amelyek 9 hónap után olyan jelen­téssel állnak a hazai és a világ közvéleménye elé, amellyel mindenki elége­detlen. Még a fórum is, amely ez esetben a román parlament, amely épp a teg­nap délután szedte izékre a jelentést. Csak olyasmiket kifogásolt, hogy nincs meg­magyarázva, miért nem szállt ki a román — akkor már magát szabadnak neve­ző román — tévé a maros­vásárhelyi események szín­terére, és miért az ír televí­zióból kellett megtudnia a világnak azt, ami a Maros- menti városban történt, s hogy miért szeretnék úgy beállítani a dolgot, mintha Írország közelebb lenne Vá­sárhelyhez, mint Bukarest? Vagy arra kértek magyará­zatot, hogy például a buka­resti nagy utcai verekedése­ket először miért éppen a bukaresti televízió magyar stábja közvetítette? Szóval van baj a frontok­kal elég. Most mégis ala­kulnak hasonlók a balti ál­lamokban is, és Jelcin hiába nyilvánítja megalakulásukat alkotmány-ellenesnek, front­tulajdonságaik .máris elő­jönnek. Nem tudják például, hogy mi is történt pontosan Vilniusban, vagy Rigában, így nyilván nem lenne sza­bad tudnia másnak sem. Ha mégis tudni véli valaki, és azt nyilvánosságra szeretné hozni, mindenre számíthat. Még arra is, hogy fórumait egyszerűen betiltják, meg­szüntetik, mint egynémely román, meg szovjet lappal máris tették. Hiába, a fron­tok eszén — talán, meri: nincs nekik — nem lehet túljárni. Ki tudna, mondjuk egy olyan véleménnyel vi­tatkozni egy nemzeti meg­mentési fronttal szemben, hogy márpedig „a szövetsé­gi kommandósok Rigában, vagy Vilniusban parancs nélkül lőhetnék?” Kell ilyen­kor kutatni, teszem azt, hogy ki adott tűzparancsot? Ugye, hogy nem kell. A front mindent eltakar, és azt, és annyit mutat meg magából, amennyit akar. És én még azon csodálkozom magamban, miért nem neve­zik ezeket a szervezeteket Nemzeti Hatalomátmentési Frontoknak? (gyöngyösi) Tájékoztató a nyugdíjemelésekről A parlamenti döntés alap­ján a nyugdíjfolyósító igaz­gatóságokon már dolgoznak a nyugdíjemelések végrehaj­tásán. Ezzel kapcsolatban dr. Futó Gábor, az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazga­tóság jogügyi főosztályveze­tője az MTI munkatársának elmondta: a főigazgatóságon, vagy a nyugdíjfolyósító igaz­gatóságokon nem kell külön jelezni, hogy a nyugdíjasok melyik variációt választják. Mindig az egyéneknek leg­inkább kedvező megoldás szerint számítják ki a nyug­díjemelések összegét. • Az emelés az 1991. január 1-je előtt megállapított nyug­díjakra vonatkozik, mégpe­dig 26 ezer forintos nyugdí­jig (illetve ennél az emelés­sel sem lehet magasabb a nyugdíj), s átlagosan havon­ként 1500 forintot (23 száza­lékot) jelent január 1-jétől, visszamenőleges hatállyal. A sajátjogú nyugdíjnál az emelés minimuma 1000 fo­rint, maximuma 3000 forint lehet. Az emelésre az erede­tileg tervezett 30 milliárd forint helyett 47 milliárdot használnak fel. Az új összegeket több szempont figyelembevételé­vel számítják ki. A számítás alapja egyrészt a nyugdíjba- vonu'lás időpontja. Így az 5 évnél nem régebbi nyugdíja­zásnál 8, az 5—15 év közöt­tinél 9, a 15 év felettinél 11 százalékos emelést számíta­nak. A szolgálati idő szerint ehhez még 10—19 évnél 13, 20—29 évnél 14, 30—39 évnél 16, 40 évnél és 40 év felett 18 százalék járul többletként. A I—III. fokozatú rokkant­sági nyugdíjasok nyugdíj- emelését kétféleképpen is ki­számítják és az emelést a kedvezőbb összeg szerint ál­lapítják meg. Egyrészt, aki­nél a szolgálati lidő csak jó­val alacsonyabb emelést ten­ne lehetővé, az I—II. foko­zatú rokkantság esetében 18, a III. fokozatú rokkantság­nál pedig 14 százalékot szá­mítanak hozzá a nyugdíjba- vonulás időpontja szerint ki­számított emelési százalé­kokhoz. Másrészt, akiknél a szolgálati idő szerinti forma a kedvezőbb, a lenti módon az öregségi nyugdíjra vonat­kozó emelési szabályok sze­rint állapítják meg az eme­lés összegét. Ennek alapján az I—II. fokozatú rokkantnyugdíjasok esetében nem lehet kevesebb az emelés 26 százaléknál, il­letve 1000 forintnál, a III. fo­kozatú rokkantak nyugdíj - emelése a 22 százaléknál, de legalább 1000 forintnál. Az özvegyi, szülői nyugel­látás, továbbá az árvaellátás 21 százalékkal, minimum 900 forinttal, a mezőgazdasági járadék és a nyugdíjfolyósí­tó által számított rendszeres szociális ellátás szintté«: 900 forinttal emelkedik. Kilenc- száz forinttal egészítik ki a házastársi pótlékot és a gyer­mekgondozási segélyhez fo­lyósított jövedelempótlékot. A gyermekgondozási díj ugyancsak legkevesebb 900 forinttal emélkedik. A megemelt ellátási össze­geket — januártól visszame­nőleg — minden érintett feb­ruárban kapja kézhez. (MTI) zői szerződést is. Viszont a végleges döntés előtt a pol­gármester meg akarta hall­gatni a társulat véleményét is. Szavazásra szólította őket a pénteki összejövetelen: akarnak-e még egy évig a jelenlegi vezetőkkel dolgoz­ni. A résztvevők — a társu­lat töredéke — nem vállalta a szavazás felelősségét. A tegnapi ülésen már kilenc- veniketten vettek részt. A többség fel is tartotta a ke­zét: kifejezve ezzel, hogy akar szavazni. Viszont felve­tődött, hogy van-e egyálta­lán, értelme a szavazásnak? Nem lett volna-e szerencsé­sebb előbb megkérdezni a társulat véleményét, és csak utána megegyezni a három vezetővel? Mivel nem tud­ják, hogy kik pályáztak — ha esetleg nem fogadják el a polgármester javaslatát — nem tudják, hogy kire sza­vaznak? Elhangzott az is, hogy esetleg a város vezeté­se így akar a döntés felelős­sége alól kibújni. Végül a színészek mégis szavaztak 1 tartózkodással, 23 ellenszavazattal és hat­vannyolc igennel elfogadták, a jelenlegi vezetést. A szí­nészek szavaztak, viszont a döntés az önkormányzat ke­zében van. sok település az összeor«1® határán áll. ,, A végleges terv — n® körülbelül egy hónap mák készül el —, ilyen széllé111 ben születik majd meg. Nehéz kérdésben dön$ ezután a közgyűlés. Naj|[ vitákat kavart, indulatok'^ sem mentes ügy végére te. tek pontot tegnap több, «” kétórás vita után. Neve2, tesen a volt MSZMP meglj székházának hasznosítása' határoztak, amelyben t0., bek között a Miskolci csész Egyesület is működ1, A közel 500 millió £°rl — értékű, reprezentatív eP. let, amely az egyik leg#*f kesebb' ingatlanja a megr. nek (bár a tulajdonlás k rül némi vita kerekedej'j eddig csupán veszteséé „termelt”. Halaszthata® volt tehát a döntés, ah'*" azonban nem ment si«1® A közgyűlés meghallgatta ^ érdekelt feleket, pro ^ kontra, majd egy képvis®* indítvány után — a«1?" parttalannak ítélte a tov® bi hozzászólásokat, érvek*, két —, lezárta a vitát, s 1 fogadta a határozati jav® latot. Eszerint, a volt Pa,:,, székház kereskedelmi k<k pontként működik m®1,’ komplex szolgáltatási je®, szerrel, amely az elő2®' , számítások szerint körük« lül 30 millió forint beve1 jelent a megyei önkorma11' zatnak. Hangsúlyozták azonb®j| hogy a megye szívén vlSít a bölcsészképzést, átéi-eZ j annak fontosságát, valaá1 a több száz fiatal bizony« lan helyzetét. Ezért április 1-jétől az egy®sU^ rendelkezésére bocsátják , méltányos bérleti díj ellfPji ben — a megyei PedagoP,, Intézet helyiségeit., s ah>e®, nyiben megszerzik a ma» a, egyetem működési en%y lyét, a megyei önkor«1®,! zat megvizsgálja az a® támogatás lehetőségét >5, Kovács Kísérleti munkaiskola terve Edelény város önkormány­zati képviselő-testülete 1991. január 29-én tartja legkö­zelebbi ülését, ahol tudomá­sunk szerint ,az ülés egyik napirendi pontja a város intézményeinek elhelyezése és az önkormányzat ingat­lanainak felhasználása lesz. Ezúton is szeretnénk kérni az edelényi városi önkor­mányzat tagjait, hogy kéré­sünket támogassák, mely­nek lényege az, hogy egy .kí­sérleti jellegű munkaiskola kb. 50 tanulója részére olyan épületet jelöljön ki, amely földterülettel rendelkezik, és kisállattenyésztésre is alkal­mas. Kérésünk kedvező elbírá­lása esetén tervünk az, hogy az élet diktálta szükségletek­nek eleget téve, ezt a mun­kaiskolát 1991. szeptembe­rében megkezdjük. Részle­tes terveinket az ön'kj. mányzat tagjáinaik megk% jü’k azzal a szándékkal, ” s, a körzetükbe tartozó ságot tájékoztassák jjj- milyen új módszerekkel |, vánunik dolgozni. Ezen ^ ternatív intézmény h®Lj. egymásba fonódó célt 1 { lal magába. Elsődleges®^- tantervi követelmény 'kj- rehajtása úgy, hogy a ^ sodik célkitűzés bele szőve; egész napos fogl®1^. zás révén a kertben, e‘^- ben, baromfiudvarban ® el pirikus úton sajátíttass® ci a tananyagot. Harmad j,, és nem utolsósorban: a dozás, a családóvás, a és iskola közötti kap®* «v elmélyítése az együttd0 zás folyamatában. Nagy pedago® MISKOLCI • VASUDVAR • KFT. Akció az infláció ellen, minden héten valamit olcsóbban JANUÁR 21-TÖL 31-IG — SNAIGE 115 240 literes hűtő 18 900 Ft helyett 14 900 Ft-ért — Cseh import kályha 6500 Ft helyett 5200 Ft-ért — 4 -f- 1-es alu háztartási létra 2590 Ft helyett 1990 Ft-ért — minden szilárd- és gáztüzelésű kazán 2000 Ft-tal olcsóbban — minden gáztűzhely és konvektor 1000 Ft-tal olcsóbban — padlóburkolók és falicsempék, fagyálló mettlachi lapok és még sok egyéb (érmék 20% engedménnyel kapható. Várjuk kedves vásárlóinkat a Miskolci Vasudvar Kft., Vágóhíd u. 3. és a Zsol®9' kapu 12. számú üzleteibe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom