Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-23 / 19. szám
1991. január 23., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Lévay Györgyi: Ezresek a csatornában <* Amikor a MIK 1989. június l-jén átadta a lakóknak az üzemeltetést, leolvastuk a záró óraállást: 6300 köbmétert mutatott. Az óra 10 ezer köbméternél átfordul és szeptemberben már ismét 1733 köbmétert olvastunk el. Ez nagyon nagy fogyasztás. — Ön tudja a legjobban, hogy nem fogyasztásról van szó, a nagy összeg mégis a tulajdonosokat terheli. — Mi csak abban tudtunk segíteni, hogy műszerekkel kimutattuk a csőtörést, nem is egyszer, hanem négyszer a tavalyi évben. A máiig érvényben lévő 27 1975-ös minisztertanácsi rendelet kimondja, hogy a vízdíjszámlázás alapja a vízórán átfolyt mennyiség, függetlenül annak felhasználásától. — Kinek a kötelessége, hogy kijavítsa a hibát? — A gerincvezetéktől az ingatlanig, illetve a vízórától 10 centiméterig mi javítunk. Itt azonban másutt van a hiba és a lakók kötelesek gondoskodni a javításról. Sajnos, ezek 20—30 éves vezetékek, egyre több ilyen panasz van a városban és még több Itesz. — A MIK miért nem vette észre, hogy túl magas a vízdíj ? — Gondolom, egy vállalatnak akkor még az nem volt túl nagy tétel és különben is, a nagy vízveszteséget taMegerősífeff szolgálat Csomagvizsgáló tűzszerészek valytól méri az óra, a lakások zöme pedig akkor már magántulajdonba került. — Mennyi tiszta ivóvíz elvesztéséről van szó? Ha Kovács Sándor bácsi számlája 7275 forintról szól... — Az a tavalyi árakon 564 köbméter, egy kisebb strandmedencét meg lehetne I tölteni vele. És abban az udvarban kilenc család fizet hasonló összeget. — Mi történik, ha nem tudják kifizetni? Ezen a környéken idős emberek élnek . .. — Én nagyon sajnálom őket, hiszen tudom, ha egy kortyot nem isznak, akkor is ilyen számlát kapnak. És jól tudjuk, az idén és jövőre sem lesz kevesebb a vízdíj. Mi három felszólítást küldünk, és ha nem érkezik meg az összeg, közjegyzői letiltás, majd végrehajtás következik. Mit lehet tanácsolni? A fizetőképes ingatlankezelő vállalat jó időben megszabadult ezektől a régi épületektől. A csőtörés kijavításában csak 10,6 százalékban érdekelt a Gizella utca 15. szám alatt. A lakók pedig nem tudnák fizetni. A drága víz meg csak folyik-folyik a csatornába. Nyáron is, amikor az emteleteken csak hörögnek a csapok. Ha a végrehajtó elviszi a lakók televízióját, abból még nem lesz kijavítva a hiba. (Folytatás az 1. oldalról) — A megerősített szolgálat kezdete óta történt-e valamilyen terror-, illetve más bűncselekmény az országban, illetve Borsodban? — Amióta a lakosság megismerte az általunk közreadott .közvetlen telefonszámokat, rengeteg bejelentést kapunk az országból feltételezett bombákról, robbanóanyagokról, ám szerencsére szinte kivétel nélkül alaptalannak bizonyult a bejelentőik aggodalma. Borsodból egy ilyen bejelentés sem érkezett. Itt jegyezném meg, hogy azokat a talált csomagokat, személyes holmilkat, amelyeket eddig a talált tárgyak osztálya vett át, most a terrorellenes és tűzszerészszolgálat veszi kézbe és megvizsgálja. Ilyen okok miatt nagyon sok a dolgunk, de eddig egyetlen veszélyes csomag sem került a birtokunkba. A nagyszámú bejelentés hátterében az emberek felfokozott hangulata, a háború okozta nyugtalanság húzódik meg. Miskolc Tiszai pályaudvar: Hegedűs Károly rendészeti főnök, a MÁV Miskolci Igazgatóságának vasúti rendészetének vezetője mondja. — Az öböl-háború kezdete óta fokozott ellenőrzést szerveztünk a vasúti rendőrséggel együttműködve. Ennék eredménye az is, hogy a napokban sikerült elfognunk két tolvajt, akik kábeleket vágtak le a biztosítóberendezésről Miskolc és Nyékládháza között. Ugyancsak a fokozottabb ellenőrzésnek köszönhetjük, hogy több széntolvaj, pitiáner zsebes is kézrekerült. Az előbbieket erősíti meg Végh János százados, a vasúti rendőrség vezetője, aki szerint az éjszakai szolgálatot mostantól közösen llátják el, megerősített kutyás járőrözéssel. Átképzés, részmunkaidő, korkedvezmény Változatok a monkanélkülíség csökkentésére Megdöbbentő és elkeserítő számadatokat hallottunk a napokban a munkanélküliek várható számáról, önmagában a 22 ezres szám csak egy adat, de mögötte megannyi emberi sors húzódik meg. Sokan érzik úgy azok közül, akik elvesztik munkahelyüket, hogy nincs értelme az életüknek, felesleges emberekké váltak. Azt hallják úton-útfélen, a vállalkozásoké a jövő. Vállalkozni? Vajon miből? Saját tőke nincs, az újrakezdési kölcsön megszűnt. A vállalatoknál a részmunkaidős foglalkoztatás még gyerekcipőben jár; aki külföldre megy dolgozni, esetleg számolhat azzal, hogy széteshet a családja; 30—40—50 évesen iskolapadba ülni szégyellnek. Valódi ördögi kör. Mi lehet a megoldás? A kormány és az Országos Munkaerőpiaci Szervezet, a megyei szervezetekkel közösen keresi a választ erre. A megyékre decentralizált foglalkoztatási alapból a munkavállalói fórumokkal közösen döntik majd el, milyen mértékben támogassák az átképzéseket, a közhasznú munkákat, a korengedményes nyugdíjazásokat, és a részmunkaidős foglalkoztatást. A*/. átképzési központ (egyelőre egyetlenként az országban) a munkanélküliség kezelésére helyezi a legnagyobb hangsúlyt. Miben tud majd segíteni? Abban, hogy aki hozzájuk fordul, lehetőleg ne váljon munka- nélkülivé, vagy ha már erre a sorsra kényszerül, hogyan kereshet új munkahelyet, hogyan tartsa meg azt, hogyan lehet vállalkozó, menedzser, vagy egyéb, megélhetését biztosítani tudó ember. Természetes, hogy a munkanélkülivé válás hatalmas lelki válságot idéz elő, ezért az átképzési központban a lelki problémákon is megpróbálnak segíteni a szakemberek. A részmunkaidős foglalkoztatást csak vállalaton belül — kevés külső segítséggel — lehet megoldani. A foglalkoztatási törvénytervezetben szerepel, hogy a foglalkoztatási alapból a bért és a TB-járulékot pályázat útján nyerhetik el a vállalatok. A közhasznú foglalkoztatás is egyik formája lehet a munkanélküliség kezelésének. Kommunális és egyéb szolgáltatási területeken meghatározott időre lehet foglalkoztatni a dolgozókat. Ennek előnye, hogy a bérek és egyéb járulékos költségek 70 százalékát a foglalkoztatási alap, 30 százalékát pedig a munkahely fizeti. A humán közhasznú foglalkoztatást 1990. második félévében vezették be. Tavaly mintegy 1300 fő vett részt ebben a munkában. Jó néhány mint pedagógiai asszisztens, vagy házi szociális gondozó dolgozott. Erre a tavalyi évben körülbelül 100 millió forint állt rendelkezésre, várhatóan az idén sem csökken ez az ösz- szeg. Újrakezdési kölcsön címén 1988 és 90 között 1,7 milliárd forintot adtak ki a pénzintézetek. (Az más kérdés, hogy ezeket a pénzeket valójában mire használták fel...) A munkahelyteremtő beruházások támogatása tavaly még létezett. Kétszázmillió forintot tett ki ez az összeg, amit száz pályázó 1000—1200 új munkahely teremtésére nyert el. Egy kormányzati döntés értelmében, ez a pénzügyi támogatás vállalkozásélénkítő eszköz, tehát a foglalkoztatási alap helyett a területfejlesztési alapból lehet majd elnyerni, pályázatok útján. Bizonyos foglalkozási rétegekhez kötve, talán még lesz mód arra, hogy a foglalkoztatási alap továbbra is támogassa a munkahelyteremtő beruházásokat. A korengedményes nyugdíjazás kérdésének megoldása is a foglalkoztatási alapot terhelte. Ugyanis abban az esetben, ha a munkáltató jogutód nélkül szűnt meg, a korengedményes nyugdíjak költségeit a foglalkoztatási alap állta. Ha veszteséges volt a cég, akkor a költségek 50 százalékát vállalta át az alap. (A Digépnél mintegy 600 fő kor- engedményes nyugdíjazásáról tárgyalt csütörtökön az Országos Munkaerő-gazdálkodási Bizottság.) Lehetőségek tehát vannak. Kérdés, hogy mennyire tudnak és akarnak élni ezekkel a munkáltatók, hogy ne egyetlen koncepció legyen a szerkezetátalakításra a dolgozók, a termelők elbocsátása, hiszen, ha bajok vannak a szekérrel, nem a lovat kell kicserélni, hanem a kocsist. . . Aczél Éva A MÁV-núI is megszigorították az ellenőrzéseket. Az Öböl térségében kirobbant háború kezdete után látott napvilágot a MÁV vezérigazgatóságának állásfoglalása, miszerint minden vasutas dolgozó jogosult az igazoltatásra a forgalomtól elzárt vasúti területeken. Ezzel az intézkedéssel szeretnék elejét venni annak, hogy illetéktelenek tartózkodjanak a vasutak irányító-, ellenőrző berendezéseinek iközelében. Csibi Károly, a polgári védelem megyei törzsparancsnoka : — A szervezet alaptevékenységének megfelelően működik. A jelenlegi állapot azonban lehetővé teszi számunkra rendkívüli helyzetek esetén az állomány rövid időn belüli mozgósítását. Egyelőre sehol sem rendeltünk el olyan szigorító intézkedéseiket, melyek befolyásolnák a mindennapi megszokott szolgálatunkat, s bízunk abban, hogy erre a jövőben sem lesz szükség. Nagy József— Kovács Sándor Fotó: Laczó József Dolgozzunk sötétben — olcsóbb! Éjszakai művelés csökkenti a gyomokat Bárhogy ridegszik az idő, január lévén a gazdák egyre többet gondolnak a tavaszra. Még jó, hogy a természet nincs tekintettel sem pártokra, sem földtörvényre, így mindinkább a jövő hónapban elkezdhető talajmunkákra gondolhatunk. És az sem mindegy már, hogy a nap mely szakáiban tárcsázzuk, boronál- juk, vetjük be a talajt, mert német tudósok azt állítják, hogy csökkenteni lehet. a gyomnövénygondokat, egyúttal a növónyvédőszer- számla összegét is, ha éjjel műveljük a talajt, mivel megfigyelték, hogy késő esti vetés esetén a területnek csupán elenyésző százalékán (állítólag 2 százalék) lépnek fel a gyomnövények, míg a hagyományos nappali vetésnél a terület 80 százalékán. A német tudósok szerint, az éjiszakai műveléssel kapcsolatos kísérletek során látványos módon kevesebb lett a gyomnövény. S ami még ennél is kedvezőbb, egyes gyomnövények (vadkamilla, gyujtoványfű) teljesen eltűntek. „A kísérletezéssel eltöltött kilenc év alatt azt az elméletet állítottuk fel, hogy sok vetőmagnak nappali világosságra van szüksége ahhoz, hogy a csírázási folyamat megkezdődjék” — fejtette ki véleményét Karl Hartmann professzor, aki dr. Werner Nezadallal együtt szervezte meg a kísérleteket a Nürnberg közelében levő Erlan- geni Egyetem Botanikai Intézetében. — „A nappali fény akkor is hatékony lehet, ha csak másodpercekig tart, de pont akkor, amikor a növényápoló gépek a magágyat készítik.” A kísérletek igazolták, hogy kellő fény esetén a csírázási folyamat 15 centiméterrel a talaj felszíne alatt is megkezdődik. Az első kísérlettek, amiket a szomszédos mezőgazdasági területen folytattak, a rendkívüli módon aggályoskodó földtulajdonost is meggyőzték, hiszen földjéről szinte teljesen eltűntek a gyomnövények. Mindert növényápolási munkát napnyugta és éjfél között végeztek, a szántást szeptemberben, az első talajművelést márciusban, a végső boronálást pedig április elején. Ugyanezeket a műveleteket az ellenőrző parcellán azonos időben végezték, de mindig nappal. Ezt a folyamatot sok éven át megismételték, mivel a gazda vetésforgóban művelte földjeit. A gazda és a tudósok megállapodtak abban, hogy a kísérlettek eredményét évekig nem hozzák nyilvánosságra, ezért került erre csak most sor. Az éjszakai munka ismételten azzal az eredménnyel járt, hogy a területen rendkívül kevés gyomnövény jelent meg. Egyes, vegetatív úton szaporodó gyomnövények (például a tarackfüvek) azonban mégis elszaporodhatnak. A kutatómunkát most különböző talajokon, eltérő vetésforgóik és mezőgazdasági eljárások mellett folytatják. Hartmann professzor és kollégái szerint, e rendszert sikeresen lehet alkalmazni az őszi vetésű növényeknél is, ily módon világszerte mintegy' 50 százalékkal csökkenthetők lennének a gyomirtószer-költségek. Addig azonban még áthatunk néhányat. (bekecsi) I december első napjaiban Mák meg a miskolci Gilaif m utca sz^m alatt élő Szil .a Miskolci Vízművek illetve felszólítá- |y ’ hogy 15 napon belül sú- r^ s ezreseket (a tulajdonig 2|äl függően) fizessenek ká’s eher>kező esetben a szögi °s procedúra szenvedő nyai lesznek. Sg^Ínhet a 84 éves Kovács H|hor értesített az esetről, térit an’ nem fadja mi torsén ’ de valami rendellenes- egyj'an. a dologban, mert ő tógában nem fogyasz- r| 1 a múlt évben 7275 fo- vO fillér értékű vizet. Iet ?- udvart több apró épü- láfl Vesz' körül, kilenc csa- °mL "letöleg egyedülálló tia„er él itt. Van, aki már laid-011 ''égen megvásárolta >ank Zét a Miskolci Ingatag ezelő Vállalattól, van, egy.. .^989-ben. Az épület- ra(jt "es 10,6 százaléka ma- az IKV kezelésében. lyg* üdvar száraz, vízelfo- aak nincs nyoma. te ías avács Sándor, a nyugdí- 2«tnwSuta's parányi, 30 mégy- *ÍQnvh.eres lakása szobából, ál) v'ahól és fürdőszobából fős más lakókkal kö'ii.íba ^gen mentem nyug- éieg'-’i kevés pénzből kell léf.fQi ern, így minden filla^ átszámolok magam- sferet ert. a pontosságot is 8yok ern és takarékos is va!Nen™!VtÍZedekre. visz- lbeEv n°en rendszerezve t9?(j n.aak a számláim. W' lunius 1-jével vetést ezt a kis laés(i’ akkontól vegyes keze- '°tták házcsoport. Kiszámí- l''i rtf’. hagy minden közüze- ^y^aghak 12 százaléka az Gertin,' A kéményseprés, a a zallítás, a csatorna ,%t íz...díja a MIK-hez ét, lißi?-, kaptam a számolt s Klk fizettem. Nem is ,éu u himi baj hosszú évéért m/eszUil. 1009-ben az- ®gy ' közvetlenül kaptam ^ktői Zamlál a vízműitek . c u^ta egyenesen fintora °aa sem volt hátra- h r,de’nK0ntos f‘zető vagyok S ^en. De ezt a csak- r% forintot nem itu- .fkl tun 'e-tni' Egyrészt, mert tusból m a kevés nyugin > másrészt pedig n^ztan^ágfalan. Hol fo- Hg arfk én el olyan ren- s }60 * z®t? Korábban 150 iá?rr>lám 11Ü‘ vo''t a kéthavi a ^Persze azt mond- a s van le'ők, hogy csőtö- Vk. r, 'aiahol és elfolyik h°l? Sehol a kör- hst. a em látni vízelfom.-h lakéi szarn alatti minist év° sk."yen magas a baí’ hogy zamlaja, de hal- »s IL 8 környező utcákII £ rége ' ,az.ilyen Panasz. baía'áriri^ .e-,ai't a befizeté- iálf httól tE5f. fálök- Minden- Vei a ViVl? tok> hogy elzár- boK6rr|1 Nb ' Akkor mi lesz vfe ihatok meg egy k.A'm egy csésze teát V. udok megmosakodni Vigeriner p., V>yek Pter’ a Miskolci C^ási Va^r,dÖk és Csable,fs’i osztá, alat yizgazdál- 'iv.a Gill TVezet°Íe Jól is- zat ella utcaiak pa>0 esőtörés van, ezt UkutU|. nem egyszer kiV’z- 6 Seh°l sem tör fel a p elr>yejj S2e hogy nem, mert ió' netT| d . csatorna. A vízóra 'ál régen cseréltük.
