Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-14 / 11. szám
1991. január 14., hétfő ÉSZAK-MAGVARORSZÁG 5 VÁLLALKOZÓK FIGYELEM ! KISVÁLLALKOZÁSOK — szervezése — működési feltételeinek biztosítása-adótanácsadás r.gy helyen a ItANKÖ-nál. KERESSE FEL ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODÁNKAT s (0 N I n in j ni h m £2 BANKÓ Kft. Számítógépes lartlpiolt a SZÜV-lien! Az elmúlt évekhez hasonlóan, a SZÜV Miskolci Számítóközpontja, 1991. évben is folyamatosan szervez IBM PC XT/AT személyi számítógépek kezeléséhez és használatához nélkülözhetetlen tanfolyamokat. A különböző témákban megrendezésre kerülő tanfolyamaink közül, jelenleg az 1 hetes (30 órás) intenzív,- AutoCAD számitógéppel segített műszaki tervezés 1991. január 28-tól február 1-ig,- dBASE IV., 1991. január 28-tól február 1-ig, tanfolyamainkra várjuk vállalatok, intézmények, magán- személyek jelentkezését. Bővebb felvilágosítást a 61-622-es telefonon, Csernyi Józsefné és Bök Józsefné adnak. A MISKOLCI KÖZÚTI ÉPlTÖ VÁLLALAT pályázatot hirdet számviteli vezetői Munkakor betöltésére. FELTÉTEL:- szakirányú egyetemi, vagy főiskolai végzettség (mérlegképes könyvelői oklevél),- 10 év szakmai, ebből 3 év vezetői gyakorlat, valamint mérlegkészítésben való jártasság.- építőipari gyakorlattal rendelkezők előnyben részesülnek. BÉREZÉS: megegyezés szerint. A Pályázatokat, szakmai önéletrajzzal, a vállalat főköny- velőjéhez kérjük benyújtani, 1991. január 20-ig, Miskolc, ®Vőri kapu 23. sz. alá, telefonszám: 23-611. A munkakör a pályázatok elbírálása után azpnnal betölthető. A MISKOLCI KÖZÚTI ÉPÍTŐ VÁLLALAT felvesz kontírozó könyvelőt FELTÉTEL: szakirányú középfokú végzettség, vagy mérlegképes könyvelői oklevél, 5 év szakmai gyakorlat. D • erezes: megegyezés szerint. JELENTKEZÉS: levélben, szakmai önéletrajzzal, a vállalat főkönyvelőjénél. CÍM: 3501 Miskolc, Győri kapu 23. Tel.: 23-611. Miskolc város közgyűlésének színe előtt Mégsem csak a szakértelem számit? Miskolc város közgyűlése elmúlt évi legutolsó ülésén a Miskolci Vízművek, Fürdők- és Csatornázási Vállalat ólére Vojtilla Lászlóit, a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat igazgatójának pedlig dr. Ráski Lászlót választotta meg. Az első állásra kilencen, a másodikra itízen jelentkeztek. A pályázatokat a városüzemeltetési, valamint a környezetvédelmi bizottság minősítette, egymástól függetlenül készítette el javaslatát, a közgyűlés pedig döntött. Hogyan? Erre kértünk választ Tóth- né Asztalos Ildikótól, ,a városüzemeltetési bizottság vezetőjétől. — Mi volt a bizottság feladata? — A pályázati ikliírást a polgármesteri hivatal szakapparátusa készítette el. Benne három alapvető szakmai kritériumot fogalmaztak meg. A kiíárst a közgyűlés jóváhagyta, majd az — előírás szerint — megjelent a sajtóban. A beérkezett pályázatokat a két bizottság, tagjai kapták meg. Ezekkel mi három alkalommal, esetenként öthat órán át tartó tanácskozásainkon foglalkoztunk. A legelső alkalommal „kiszűrtük” azokat, akiknek pályázata nem felelt meg a feltételeknek, majd rendeztük a többi anyagot, illetve egy nap múlva megkapták bizottságunk tagjai a pályázók szakmai programját. Ezekről töröltem a neveket, bekódoltam, így kértem tagtársaim véleményét. A következő ülésen elemeztük, értékeltük a szakmai programokat, majd egyenkénti szavazással egy sorrendet készítettünk abból a célból, hogy a legalkalmasabbnak Iáitszókat személyes beszélgetésre meghívjuk. .A vízművek élére pályázók közül hat, a közterület-fenntartói igazgatói állásra jelentkezők közül három főt hívtunk be bizottságunk harmadik ülésére. A pályázók húsz-harmiinc percben beszéltek terveikről, majd válaszoltak kérdéseinkre. Ezek alapján állítottuk ösz- sze a közgyűlés számára a, javaslatokat, amely szerint a Miskolci Vízművek, Fürdők- és Csatornázási Vállalat élére — egy pont különbséggel — két jelöltet javasoltunk: Vojtilla Lászlót, és Major Ádámot. A Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat vezetőjének bizottságunk Edőcs Józsefet tartotta alkalmasnak. Második helyen — tizenegy pont különbséggel feltüntettük még anyagunkban dr. Ráski Lászlót, illetve további öt pont lemaradással Szabó Lászlót, Hozzáteszem, a velünk párhuzamosan, de tőlünk teljesen függetlenül dolgozó környezetvédelmi szakbizottság is azonosi eredményre jutott. Pontosabban, csaknem azonos eredményre, mert ők ia közterület- fenntartói állásra beérkezett pályázatok és a meghallgatások alapján úgy döntöttek, hogy csak Edőcs Józsefet támogatják. Több pályázatot nem is értékeltek, mert azokat értékelhetetlennek tartották. Kijelentették: Edőcs az, aki .alkalmas. Ök ilyen kategorikusak voltak. Kizárólag a szakszerűség vett számunkra a szempont. Minket az vezetett, hogy a1 legnagyobb tudású, a leginkább rátermett ember kerüljön ezekre a posztokra, Ügy gondoltuk, most már semmiféle szempont ne lehessen, ne jöhessen: szóba, amikor pályázat, alapján választunk valakit. ' — Mi történt a közgyűlésen? — A vízművek igazgatói címére pályázók közül hármat hallgatott meg a képviselőtestület. Major Ádám bemutatkozásakor került sor a legélesebb támadásokra, melynek két okai volt: egyrészt a képviselők egy része úgy gondolta, hogy Major Ádám a Grósz György által képviselt hatalom kontinuitását képviseli, másrészt, nem volt szimpatikus a képviselők egy részének az az aláírásgyűjtési akció, melyet, a vízművek dolgozói indítottak Major Ádám igazgatóvá történő megválasztásáért. A bizottság álltai az első és a második helyen ajánlott Vojtilla László és Major Ádám között nyilván nehéz volt választani a szakmai anyag és a személyes bemutatkozás alapján is. Tulajdoniképpen a személyes benyomás győzött meg arról, hogy Major jobb lenne igazgatónak. Vojtilláról? Ö iaz igazi jövő embere. Nekem nagyon nehéz volt választani a kettő közül. Nemcsak a személyes benyomás alapján döntöttem, hanem nekem, megvolt a papíranyagom is. De itt a vízművek igazgatója végső soron nem téma. Ügy mentem el a közgyűlésre, hogy ez a két ember az első, és bármelyiket választják is, a döntés ellen nincs semmi felszólalásom. — Mi gondja van akkor, mitől van lelkiismereti problémája? — A másik esettel kap, csolaitban alapvető gondom az, hogy a két bizottság egybehangzó, egyhangú javaslatát a közgyűlés semmibe vette. Semmibe, holott nem egy pont különbség volt, hanem utcahossz- nyi a két pályázat között, és mégis a másodikat választották. „ — Mi befolyásolta a közgyűlést? — A mi javaslatunk biztos, hogy egyáltalán nem. Ezt a szavazati arány is bizonyítja: Ráski László 34. Edőcs József 16, Szabó László 1 szavazatot kapott. Miért? Biztos:, hogy a közgyűlés tagjainak, akik Ráski úrra szavaztak, egyéb szempontjaik voltak. Olyanok, amiket a közgyűlésen nem tártak a nyilvánosság elé. Még azt sem tudom mondani, mint az első esetben, hogy a fiatalabban «i közgyűlés jobban megbízik ... Itt két azonos korú emberről volt szó, .akik azonos feltételekkel indultak. Mind a kettőnek van közgazdász diplomája, és szakirányú diplomája i®. Mégis, a szakbizottságok által abszolút első helyre javasolt Edőccsel szemben megnyerte a pályázatot az a Ráski, akit ai környezet- védelmi bizottság szóra sem méltatott. Mikor a közterület-fenntartói igazgatói állás ügyében a döntés megszületett- akkor azt mondtam, hogy ez nem ligaiz. Egj’szerűen nem létezik, hogy ez így megtörténhet. Számomra abszolút hihetetlen volt, mert nem tudtam, mi az ok, mi az alapja ennek a döntésnek, iás még most sem tudom. — Nem is sejti? — A sejtés az más, mint a tudás. A sejtést ne|m akarom részletezni, mert az olyan dolog, hogy azt bárki, bármiikor letagadhatja, és esetleg rágalmazásnak tűnhet. Én nem tudom, hogy mi alapján választottak így. Gyakorlatilag azt is lehetett volna mondani, hogy itt van tíz pályázat, a közgyűlés pedig döntsön a szimpátia alapján. Régen is úgy voltaik a pályázatok kiírva, hogy már előre eldöntötték, ki fogja azt megnyerni. Tehát gyakorlatilag mindenkivel meg lehet nyeretni egy pályázatot. — Mégis, már több nap elteltével, milyennek tartja a pályázati rendszert? Lát garanciát arra, hogy ne a kontraszelekció érvényesüljön? — Itt nagy hiba történt, amikor a második pályázatnál a közgyűlés nem vette figyelembe a két bizottság véleményét. Ez a legélesebb kontraszt, amikor két szakbizottság két délután ált Itairtó munkája és egyöntetű véleménye ellenére egy másik embert választanaik meg. Megválasztanak egy embert, aki lehet, hogy végül is jó igazgató lesz, mert mindenkiben benne van a lehetőség. Pedig a pályázat az pályázat, és atz oltlt nyújtott teljesítmény a döntő. Azt, hogy kiben mi lakozik, mi nem tudjuk megítélni. Lehet, hogy szerencséje lesz Mliiskolc városnak Rásikíi úrral, akiben olyan igazgatót fogunk megismerni, aki majd megmutatja, hogy megérdemelte ezt a bizalmat. De hát. ez 50 százalékos, mert lehet ennek az ellenkezője is, és akkor nem jár jól Miskolc városa. Ezért a közgyűlésnek kell vállalnia a felelősséget. Az a lényeg, hogy iitrt az, elvek szenveditek sérelmet. Tulajdonképpen a szakbizottságok álláspontjának — ilyen esetekben — legalább 60—70 iszázalékban kellene érvén,yesiülni. Fontos :az, hogy a szakmailag megalapozott, felelős vélemények döntően befolyásolják a közgyűlés döntését. Az első esetben ez megtörtént, >a másodikban nem. Reméljük, a föl .Ha tás jobb lesz. Faragó Lajos Fotó: Farkas Maya A vállalkozók félnek a helyi atttó Kik jogosultak jövedelempótló segélyre? Az Országgyűlés döntésé alapján a sorkatonák szolgálati ideje 12 hónapra csökkent, az átmeneti időszakban azonban az állomány egy része 15, esetleg 18 honapig visszatartható. ^ Az érintettek többletszolgálatának anyagi ellensúlyozására a 85/1990. sz. kormányrendelet jövedelempótló segély folyósítását rendelte el. Ezt a segélyt az állományilletékes parancsnok folyósítja, s valamennyi 12 hónapnál tovább szolgáló (a múlt év novemberében leszereltek is!) sorkatona jogosult rá. A jövedelempótló segely rendszerét az 1376. évi, I. törvény végrehajtásáról szoló 6/1976. MT-rendelet 100. 8-a, a 2/1976. HM-rendelet 95. ’ §-a, valamint a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik járandóságairól szóló 4/1981. HM—PM—EüM együttes rendelet 4. §-a szabályozza. E rendelkezések szerint a jövedelempótló segély szociális juttatásnak minősül, összege ily módon kerül megállapításra. A visszatartott sorkatonák illetményét tehát egy központilag megállapított értékhatárnak kell kiegészíteni, s ez a nyugellátásokkal, nyugdíjszerű szociális juttatásokkal azonos módon emelkedik. Az emelkedés mértékét kormányrendelet állapítja meg. A jövedelempótló segély szociális jellegéből következik, hogy a rendfokozatok szerinti differenciálás megszűnik. Az eltérő összegű illetményekhez különböző mértékű segély társul, a visszatartott sorkatonák rendfokozatuktól függetlenül, azonos juttatásban részesülnek, A szociális ellátások területén ma Magyar- országon ez az elterjedt módszer, a 12 hónapon túl szolgáló sorkatonák jövedelempótló juttatásának differenciálására nincs mód. (km) A helyi adóik tovább növelik a vállalkozók terheit, mostani bevezetésük gátolja az annyira óhajtott gazdasági kibontakozást — ez a véleménye a vállalkozók érdekvédelmi (szervezeteinek, a VOSZ-nafc és az IP ŐSZ- nak. A Vállalkozók Országos Szövetsége nem általában a helyi adó ellen foglal állást, sőt, azt kívánatosnak tartja, hiszen érvényre juttatja a helyi sajátosságokat. Ez az adófajta azonban csak úgy töltheti be gazdaságélénkítő szerepét, ha azzal egy időben, és azonos mértékben csökkennek a központi adók. A helyi adók rendszere csak akkor lenne igazságos, ha az önkormányzatoknak f izetett összeget nem az adóalapból, hiainem magából az adóból vonhatná le a vállalkozó. A mostani helyzetben a VOSZ nem tehet mást, mint arra buzdítja tagjait, hogy vállaljanak miinél aktívabb szerepet az önkormányzatokban és ezáltal juttassák érvényre érdekeiket. Az Ipartestületek Országos Szövetsége tiltakozik a helyi adók ily’ módon történő bevezetése ellen. Nem érti, szakmailag indokolatlannak tartja új adók kivetését. A helyi adók intézményével felborult az 1988. január 1-jótői bevezetett egységes adórendszer. Akikor a kormányzat azt ígérte: több adóteher már nem nehezedik a lakosságra és a vállalkozókra. Most viszont további három fajta adóra: a nem lakás célját szolgáló helyiség utáni, az iparűzési- és a közműadóra is számíthatnak a kisiparosok. Az önkormányzatok — az IPOSZ ismeretei szerint — költségvetésük összeállításánál a bevétel egyh armadát a helyi adókból várják. Az IPOSíZ ezért szakértői segítségével igyekszik minden önkormányzatot meggyőzni arról, hogy a jövedelemelvo- nás mértékének növelése gazdaságilag katasztrofális helyzetbe hozza a magánvállalkozókat.
