Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-03 / 2. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1991. január 3., csütörtök Film fii w Urkalőzok MŰSOROK Tudják mi lesz itt negy­venhét év múlva? A hét filmje, az amerikai—német sci-fi, az Orkalózok alkotói szerint lehetséges, hogy akkorra elfogy a Földünk minden természeti kincse. Így kénytelenek leszünk tá­voli bolygókról beszerezni a szükséges nyersanyagot. Az űrbányászok a Galaxis 44- es holdján dolgoznak. Pontosabban itt még dol­goznak. Mert megindult a .küzdelem az értékes termé­szeti kincsért. Támadnak az űrkalózok. Sorra elfoglal­ják a bolygókat, az űrha­jókat. Hogy pontosan 'kik irányítják a ikalózhajókat, ezt nem lehet tudni. De ez nem is fontos. Lényeg az, hogy veszélybe kerülnék a 44-es bolygó lakói. Erről Ősi civilizációk összeom­lását vagy hanyatlását a történészek 'az esetek több­ségében természeti hatások­nak, például gyors klíma- változásoknak tulajdonítják. A Földközi-tenger keleti medencéjében a mai Izrael és Jondánia területén folyta­tott régészeti kutatások be­bizonyították, hogy a Kr. e. 6000 körül ott élt civilizá­ció lassú hanyatlását a mértéktelen erdőirtás, s a persze mindenki tud, csak éppen az érintették nem. Huszonéves gyermekembe­rek irányítják a robotokat, s erősítésként elítélteket küldenek a bolygóra. A fiúk jó kalandnak hitték ezt a munkát, a rabok pedig et­től várták a szabadulást. Volt már példa a történe­lemben arra, hogy nem tudták az emberék, mire vállalkoznak. Miért, kiért adják az életüket. A 44-es holdon sem tud­ják, hogy mi történik ve­lük, ikilk irányítják a hát­térben az eseményéket. Itt senki sem fontos. Mit sem számít az emberélet. A leg­nagyobb érték a pénz. Lehet, hogy nincs is olyan messze 2038?! nyomában fellépő talajeró­zió okozta. A fát az építő­anyagként szolgáló mész égetéséhez használták igen nagy mennyiségben. Szem­betűnő, hogy az lidő halad­tával hogyan voltak kényte­lenek egyre kevesebb és egyre satnyább faanyagot .alkalmazni az építkezése­ken. Az irtások újraerdősö- dését megakadályozták a kecskék, .amelyek lelegelték a friss hajtásokat. Egy könyv, amelyet hóna­pokkal ezelőtt kezdtek rek­lámozni, majd színes borítós makettje .megjelent a kira­katokban, a nemzetközi könyvpiac .legnagyobb sike­re. Több, mint 1200 oldalon, 2500 önálló ciikk, több, mint 3600 — jórészt színes — 'kép, térkép és grafikon, a mai .államok története, 32 nagy összefoglaló cikk, közte a jö­vő várható alakulása, a No- bel-díjasok adattára, .a pá­pák felsorolása. Mindez 2500 forintért — csak előjegyzés­re. Ilyen még nem volt, eb­ben minden fontos benne van. Lehet ilyen csábításnak ellenállni ?! A mai pénzszegény világ­ban sokaknak ez az ár csak­nem félhavi kereset. Sok •pénz, de nem megfizethetet­len. ‘Volt, aki azért rendelte meg, mert úgy gondolta., il­lik. (Manapság a drága könyv is státusszimbólum.) iMások úgy gondolták, repre­zentatív -ajándék, vagy gyer­mekük tanulásához láttak benne hasznos segédeszközt. Miskolcon is több volt az érdeklődő, mint ahány pél­dány érkezett. Jómagam hosszas tépelődés után hatá­roztam el magam arra, hogy ■megszerzőm. Sikerült! Kéz- bevettem, végiglapoztam, s most szeretném a tisztelt ol­vasókkal megosztani élmé­nyeimet. A „krónika” ötlete a könyv fülszövege szerint Bodo Ha­renberg szerkesztőé, s hála neki, most „láthatjuk, mi történt egyidőben a Föld kü­lönböző pontjain, a kultúra kezdeteitől egészen napjain­kig”. Az effajta krónika azonban nem új találmány. Már több, mint egy évezred­del ezelőtt, sötét kolostori céllójukban, írópultjuk fölé görnyedő szerzeteseik 'készí­tették -efféle krónikákat, amelyekbe mindent beleír­tak, amiről csak tudomást szereztek. Szigorú kronológiában ha­ladó krónika, .amely a föld különböző részein történi eseményeket egymás mellé állítja, több .is megjelent magyar nyelven. Igaz, hogy például a Művészettörténeti ABC három évtizede, mint­egy 90 oldalas ilyen össze­állításával, csaknem félezer fekete-fehér képével és kitű­nő szaklexikonéval alig 85 IFf volt, de kiállításában bi­zony aligha vetekedhet egy ilyen színes könyvkolosszus- sal. A jámbor olvasó arra szá­mít, hogy az összehasonlító irodalomtörténet mintájára hasonlót a hasonló mellé állítanak. A díszes kötet ■kép- és szövegfcavalkádja azonban általában gondosan ■kerüli egy-egy Oldalon belül a hasonló témákat. így ike­rül együvé az egyiptomi Széth is-ten ábrázolásával az athéni bírósorsoló szerkezet és egy bobkeverő üst, amely Orpheust ábrázolja (121. old.). A nyugati gót biblia olvashatatlanra kicsinyített ■lapja mellett bélyegnyi kép: Itt. Sápur oroszlán vadásza ton (241. old.). A példákat százá­val sorolhatnám. A 'képek és szövegek egy­más mellé kerülése nemegy­szer groteszk: egész hasábos cikk taglalja Cervantes élet­művét Don Quijote, a bús­képű lovag címmel (459. old). Alatta kép is van, amely nem mást ábrázol, •mint Bocskai Istvánt, akiiről mellesleg éppen nem ezen az oldalon esik szó. Szöve­geik és 'képek .egymástól való elszakítása, ugyanazon sze­mélyről feleslegesen több kép közlése a kötet külön­böző részein — százával so­rolható. A szövegek hosszúsága rendkívül változó. Az arány­talanságok szinte ordítóak. A 277. oldalon például 24 sort szántaik a maja kultúrá­ra', a 279. oldalon viszont 30 sorban taglallak egy japán •regényt (Gendzsii herceg szerelmi kalandjai). Orszá­gok és népek történetének több évszázada nem kapott közel sem olyan terjedelmet, mint egy-egy művészeti, iro­dalmi alkotás, életmű elem­zése. A címszavak rövidek, a legtöbb magyar nyelven hozzáférhető lexikon is töb­bet mond ezeknél, s lényeg- retörőbben. .Bár magyar szerzőgárda is kiegészítette a művet, hazánk 'történelméről így is alig tudhat meg belő­le valamit az olvasó, de eu­rópai országok egész sorával is ez a helyzet. Igen kérem, de ez elsősor­ban képeskönyv, ennyi szí­nes 'képet mikor látott a tiszteit kötekedő úr magyar 'kiadványban — vethetné el­lenem valaki. Ennyit nem! De milyenek ezek a képek? Igazi .különlegesség, csemege, ami az elmúlt évtizedek ma­gyar .nyelven is megjelent ismeretterjesztő könyveiből ne lenne ismert, alig van. Sőt, azokban jobb képeket talál az olvasó. Az ábrák je­lentős része bélyeg nagyságú, csak nagyítóval „élvezhető” — s éppen a monumentális al'kotásdk sikeredtek kicsiny­re nem egy esetben. A 197. oldalon egy római diadalív féle akkora képen látható, mint fölötte e:gy .mellszobor! .Az ilyen torz arányok meg­tévesztik az olvasót. S ha már Magyarország története is belekerült, nálunk csak uralkodók, hadvezérek, poli­tikusok voltak? Semmi nem épült, művészeink semmit nem csináltak, ami emléke­zetes? Ellenvetés: node Ba­lassii Bálint képe?! Igen, ol­vasható röviden életműve, de az nem, hogy Esztergom ostroma sikertelen volt 1594- ben, ez történelmi szempont­ból nagyobb tragédia volt, mint az ő halála. S a .histo­rikus méginkább bánkódik, hogy 1596-nál nem olvashat a mezőikeresztesi csatáról, meg Eger elestéről — pedig ezek európai fontosságú ese­mények voltak! A térképek egy része oly 'kicsiny, hogy csak nagyító­val olvashatók .a feliratai. A magyar (európai) vonat­kozású térképek pedig a régi kiadású magyar törté­nelmi atlaszból lették kimá­solva. Azoknál van jobb Is! Ma már a török kiűzését ábrázoló térképlapra például nem helyezik el a 17. század Habsburg-ellenes .harcait, külön kis térképen Bocskai hadmozdulatait. Azoknak a megfelelő részeknél lenne a helye. Százával sorolhatnám a hasonló hibáikat. Az ábrák egy része anakronisztikus, a szöveg és a .'képek válogatá­sa egyenetlen, az egész kö­tet zűrzavaros. Olyannak hat, mint amit amatőrök ál­lítottak össze, innen-onnan összeollózva. Egy-egy lap olyan, hogy bizony mondom, három évtizede .tőlünk az általános iskolában a törté­nelem szakköri faliújságra sem fogadták volna el! Hál’ Istennők, szigorú tanárnőm volt! Miivel is fejezzem be? Aki megvette, mást mit tehet, lapozgassa a 'kötetet. Aki nem tudta megszerezni, ne bánkódjon. Dr. Csorba Csaba RÁDIÓ KOSSUTH: 8.05: Hangszemle. — 8.20: Ez aktuális. — 9.0b: Napközben. — ll.iu: Népzenetar. — 11.25: A Szabó csaiad. — 13.05: Klasszikusok déliaóben. — 14.15: A Magyar Állami Népi Együttes felvételeiből. — 15.0b: T. Erdélyi Zsuzsanna. — 16.00: Délutáni krónika. — 16.15: A boldog királyfi. Oscar Wilde meséje. — 17.05: Termótájak di­csérete. — 17.30: Életem meséje. — 18.00: Esti krónika. — 18.30: Ráadás. — 19.05: Sportvilág. — 19.15: Láttuk, hallottuk, olvas­tuk. — 19.30: Hol volt, hol nem volt. — 19.40: Perui és bolíviai népdalok a Los Andinos együt­tes előadásában. — 20.05: Ars longa, vita brevis. — 20.45: Madrigálok. — 21.05: Három szólamban. — 22.00: Késő esti krónika. — 22.30: Láttuk-e a jö­vőt? — 23.05: Arthur király. Részletek Purcell operájából. PETŐFI: 8.05: Rivaldafényben. — 9.30: Kovács Kati, Koós Já­nos, Hofi Géza és az Express együttes felvételeiből. — 10.20: Operaslágerek. — 11.03: A mi korunkban. — 11.25: Gramofon­sztárok. — 12.00: Régi nóta, hí­res nóta. — 13.03: Nosztalgiahul­lám. — 14.00: Lelátó. —1 14.30: Könnyen felejthető? — 15.05: Kapcsoljuk a stúdiót. — 15.20: Slágerről slágerre. — 16.00: Ta­lálkozás a stúdióban. — 17.00: RádióMa. — 19.03: A rock gyer­mekei. — 19.30: Pop-regiszter. — 20.00: Garázs. — 20.30: Vikidál Gyula új lemeze. — 21.03: Da­ráló. — 21.33: Kapcsoljuk a 8-as stúdiót. — 22.05: Rádiókabaré Kft. BARTÓK: 8.25: Próza. — 9.10: Vivaldi: Tizenkét hegedűver­seny. — 10.20: A nyáj és pász­tora. Móricz Zsigmond novellá­ja. — 11.07: Magyar művészek operafelvételeiböl. — 12.05: Lud­wig van Beethoven műveiből. — 14.10: Zenetörténeti értéktár. — 14.35: Az MRT énekkara énekel. — 14.56: A Liszt Ferenc Kama­razenekar játszik. — 16.05: Puc­cini operáiból. — I8.00: Szlovák nemzetiségi műsor. — 18.20: Ro­mán nemzetiségi műsor. —18.40: Szerbhorvát nemzetiségi műsor. — 19.05: Német nemzetiségi mű­sor. — 19.25: Interart fesztivál 1990. — 20.30: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zenekarát. — 22.09: Napjaink zenéje. — 23.12: Rádiószínház: A világlecsó. Simonffy András iro­nikus játéka. MISKOLCI STÜDIÓ a 268 m közép-, valamint a 66,8 és 71,2 MHz URH-adókon 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 6.30: Észak-magyar­országi krónika. — Mi indokol­ja az 50 km-es sebességkorláto­zást lakott területen? — Rek­lám. Szerkesztő: Szemes István. 16.00—18.00: A miskolci stúdió kereskedelmi, információs, ze­nés műsora, a Rádemis Kft. menedzselésében. TELEVÍZIÓ — 1. MŰSOR: 7.55: Tévétorna nyugdíjasoknak. — 8.00: Me­nedzser magazin. — 9.00: Képúj­ság. — 9.05: Kutyakalandok. — 9.35: Zsebtévé. — 10.05: Stúdió ’91. — 11.05: Mozgató. — 11.15: De B. márkiné. NSZK film. — 12.25: Képújság. — 16.10: Képúj­ság. — 16.20: Pannon krónika. — 16.30: Hírek szerbhorvát nyel­ven. — 16.40: Perpetuum mobile. Az aranykor. — 17.15: A Kuckó jelenti. — 17.25: Hármas csator­na. — 18.10: Házvezetö(nő) képző. — 18.25: La SEPT. Paletták. Francia film. — 19.00: A hitről gyerekeknek. — 19.05: Esti me­se. — 19.15: Lottósorsolás. — 19.30: Híradó. — 20.05: Új nyi­tott könyv. — 20.50: Unokáink sem fogják látni. — 21.30: Van öt perce? — 21.35: A Hazai tü­kör különkiadása. — 22.55: Hír­adó 3. — 23.10: BBC-híradó. 2. MŰSOR: 17.00: Képújság. — 17.15: Tv2. — 17.40: Sípercek. — 17.45: Telefonos játék. — 18.00: Telesport. — 18.25: Gyerekeknek. — 18.46: Tv2. — 19.00: Vágy­álom. Francia film. — 20.28: Tv2. — 21.00: Híradó 2. — 21.20: Tv2. — 22.00: Deviánsok iskolá­ja. Dokumentumfilm. — 22.25: Elisabeth Schwarzkopf mester- kurzusán. — 23.15: Tv2. Napzár­ta. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 8.00: Piac, keres­kedelem, pénzügy. — 9.00: Ese­mények, kommentárok. — 9.30: A nap percei. — 9.35: Ausztrál tévésorozat. — 10.30: A nap per­cei. — 15.40: Az irodalomról. - 16.00: A nap percei. — 16.05: A D-övezet. — 17.05: Bulman. An­gol tévésorozat. — 17.55: A nap percei. — 18.05: Autósok, moto­rosok magazinja. — 18.50: Tor­na. — 19.00: Esti mese. — 19.21K Időjárás. — 19.30: Tv-napló. - 20.00: Publicisztikai műsor. -r 21.05: Problémák és kérdések a szexualitásról. — 21.30: A világ sportolói. — 22.05: Események kommentárok. — 22.35: Látszó­lagos öngyilkosságok. Kanadai tévéfilm. — 0.10: A nap percei­2. MŰSOR: 16.05: Rajzfilmso­rozat. — 16.15: Ütirajzi film. - 16.50: Kapcsolat stúdió. — 18.00: Esti mese. — 18.10: Japán ter­mészetűim. — 19.00: Laurel és Hardy. — 19.20: Időjárás. ­19.30: Tv-napló. — 20.00: Mérési férfiak. Belga tévéfilm. — 21.40: Híradó. — 22.08: Sport. — 22.15: Vitamüsor. TELEVÍZIÓS MŰHOLDAK ADASAI SUPER: 7.00: Napkezdet. •" 8.30: A Financial Times heti űz- leti híradója. — 9.00: Hírek. - 9.10: Egyveleg. — 13.00: Japán üzleti élet. — 13.30: Egyveleg. 16.30: Forró drót. — 17.00: Hul­lámhossz. — 18.30: Kék éj. - 19.10: Híradó. — 19.45: IdőlánC­— 20.00: D.O.A. Amerikai játék­film. — 21.35: Hollywood sztár­jai. — 22.00: Hírek. — 22.15: P.S.I. Factor. Amerikai sci-fi. -- 0.10: Világhíradó, sporthíradó. — 0.30: Kék éj. — 1.30: Időlánc. — 1.45: Éjszakai egyveleg. TV5: 16.05: Újság. — 16.15: Je­lenidő. — 17.15: Női szemmel. - 17.45: Ínyenceknek. — 18.00: Aí ifjúságért. — 18.20: Turistamaga­zin. — 19.00: Újság. — 19.15: Sport. — 19.30: Híradó élőben. — 20.00: Sztriptíz. — 21.00: Tévé­újság. — 21.35: Vitamüsor. — 23.15: Viva! MOZI BÉKE: Halálos nyugalom. Mb. színes amerikai horrorfilm. 16 év' Kiemelt helyár! Kezdés: fii és Í7 órakor. — Top Gun. Mb. színes amerikai kalandfilm. Ki­emelt helyár! 14 év! Kezdés: fS, f7 órakor. — Orkalózok. Mb. színes amerikai—német sci-fi. Ü év! Kiemelt helyár! Kezdés : fi órakor. — BÉKE KAMARA: Hó­bortos hétvége. Mb. színes ame­rikai vígjáték. Felemelt helyár! Kezdés: 4 órakor. — Robotzsa­ru If. Mb. színes amerikai fan­tasztikus film. 14 év! Kiemeli helyür! Kezdés: fi. I! órakor. — BÉKE VIDEO MOZI: Támadás Entebbe-nél. Színes amerikai ak- ciófilm. Kezdés: fl2 és 2 óra­kor. — KOSSUTH: Top Gun. Mb. színes amerikai kalandfilm- 14 év! Kiemelt helyár! Kezdés' 9, 11 és 7 órakor. — Orkalózok. Mb. színes amerikai—német sci- fi. 14 év! Kiemelt helyár! Kez­dés: f4, hn. 5 órakor. — Halá­los nyugalom. Mb. színes ame­rikai horrorfilm. 1G év! Kiemel* helyár! Kezdés: 9 órakor. ■— HEVESY IVAN FILMKLUB' Mint a villám. Mb. színes ame­rikai film. Kiemelt helyár! Kez­dés: 10, f3. f9 órakor. — Drá­gám, a kölykök összementek! Mb. színes amerikai vígjáték’ Kiemelt hely ár! Kezdés: f5, i" órakor. — TÁNCSICS: Micsoda nő! Mb. színes amerikai film. Kiemelt helyár! Kezdés: f4, f6. fi! órakor. — TÁNCSICS VIDEO: Előjáték. Színes amerikai vígjá­ték. Kezdés: f3, f5 órakor. Dr. Truth’s great sex. Mb. szí­nes német szexfilm. Csak fel­nőtteknek! Kezdés: flO. f 12, fi órakor. — KAZINCBARCIKA BÉKE: Jézus. Mb. színes ameri­kai film. Kiemelt helyár! Kez­dés: 4 és G órakor. — KAZINC­BARCIKA, BÉKE VIDEO: Lol' ka és Bolka. Mb. színes lengyel rajzfilm. Kezdés: 3 órakor. LENIN VAROS DERKOVITS: Cső­re töltve. Mb. színes amerikai bűnügyi vígjáték. 14 évi Ki­emelt helyár! Kezdés: f6, & órakor. — MEZŐKÖVESD: Did* Tracy. Mb. színes amerikai film' Kiemelt helyár! Kezdés: 5 és 1 órakor. — SÁROSPATAK RÁ­KÓCZI: Heves jeges. Mb. színes francia vígjáték. Kiemelt hely­ár! Kezdés: 5 és 7 órakor. -- SÁTORALJAÚJHELY, BÉKE: Rö­vidzárlat II. Mb. színes ameri­kai bűnügyi vígjáték. Kiemel* helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor- — SZERENCS: Vissza a jövőbe III. Mb. színes amerikai fan­tasztikus film. Kiemelt helyár! Kezdés: G órakor. — ÓZD, BÉ­KE: A tetoválás szelleme. Mb' színes japán erotikus film. H év! Kiemelt helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. A műsorváltoztatás jogát fenn­tartjuk! SZÍNHÁZ 3. csütörtök BAL A SAVOYBAN Bérletszünet Este 7 órakor Genovéva A ma ünnepelt ritka női név, Genovéva germán eredetű, s jelentése: szövőnő, asszony. E név leghíresebb viselője az V. században élt. Ge­novéva a brabanti herceg lánya volt, akit Sifridus, a római birodalom palatínusa vett jeleségül. A férj, amikor a Szentföld oltalmáért a pogányság ellen had­ba indult, nejét egy Goto nevű vitézre bízta. Ám Golo álnokul leveleket irkáit Sifridus haláláról, hogy így Genovévát házasságtörésre bírja. De hasz­talan munkálkodott, az istenfélő asszony hű maradt férjéhez. De amikor a férj hazatért, Golo mégis a házassági hűség megszegésével vádolta meg az asszonyt. Sifri­dus elhitte a <vádat, s megparancsolta, Genovévát és gyermekét vízbe vessék. Szerencsére a szolgák megkönyörültek rajta, s nem vetették vízbe, hanem egy erdőben szabadon enged­ték őket. Ott élt Genovéva és gyermeke 6 esztendőn és 3 hó­napon át, gyökerekkel, füvekkel, erdei gyümölcsökkel táplálkozva, amikor egy vadászat alkalmával férje rátalált. Sifridus megkövette feleségét, hazavitte őket, s Ge­novéva kérésére azon a helyen, ahol újra rálelt, templomot építtetett a Boldogságos Szűz tisztességére. A történetben Golo is „elnyerte jutalmát”. Mint azt 1696-ban Eszterházy Pál tudtunkra adja a Mennyei Korona című művében: „Golo pedig istentelen fo­gása &s hamis találmánya miatt négy tudatlan tul­kokhoz négy részre kötöztettetett, és négy részre szag­gattatok, amelyekért dicsértessék az Istennek szent Anyja mindörökké”. Genovévát, aki 422—502 között élt, később Párizs védőszentjeként kezdték tisztelni. E név népi hagyománya egy szólásmondás, amely a vasi tájakon járja, s összefügg az előbbi történettel, Genovéva viszontagságos erdei életével. A sovány, szi­kár asszonyra a vasi nép máig azt mondja: „Sovány, mint Genovéva.” (ha) (ff?) Ókori környezetpusztítók Mennyit is ér „Az emberiség krónikája"?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom