Észak-Magyarország, 1990. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-13 / 241. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1990. október 13., szombat ünnepe Ac§| ideákat az üdének! (KERÉNYI KÁROLY ÉS GULYÁS PÁL LEVELEZÉSE) A szikszóiak — a város vezetői, a Városvédő és Szépítő Egyesület, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyeiek budapesti baráti köre támogatásával — összefogtak, hogy újra felállítsák városukban • a közel hatvan esztendővel ezelőtt emelt harci turult, Ligeti Miklós alkotását. Azokban az években az egész ország kegyelettel emlékezett hősi halottaira: hiszen az első világháborúban több millió magyar vesztette életét. Ez a turul azonban hosszabb időszak hadi cselekményeinek állít emléket. Kiterjesztett szárnyai közel két évszázadot fognák át, mert megrendelőinek elgondolása szerint a 34-es gyalogezred 1733-tól 1918ig ívelő teljes történetét és katonáinak áldozatos hazaszeretetét, hősi önfeláldozását örökíti meg. A turulmadár — sólyom — az ősmagyar mitológiában a pogány fejedelmek jelvénye. a magyar eredetmondában a nemzetség csodálatos állat-istenség őse. Csak később, mikor a Turul Szövetség a szimbólumot kisajátította, társítottak hozzá soviniszta eszméket, s ez okozta az említett rombolást. Az újrafelállítás alkalmat kínál arra, hogy nagy vonalakban végigtekintsük a méltatlanul elfelejtett — szinte kizárólagosan a budapesti Városligetben ülő Anonymus-szobor- ról ismert — szobrász rendkívül sokrétű, szerteágazó munkásságát. A Párizst-jánt művész — talán Rodin hatására — imp.resszionisztikusabb, fes- tőibb kortársainál, különösen korai munkáiban. Kitűnő érzéke van a pillanatnyi hangulatok megragadásához. Szobrainak felületét fény— árnyék ellentétek mozgatják meg. Dinamizmusa érzelmi töltéssel párosul. Portréi az ábrázolt ' jellemét rendkívüli beleérzőképességgel tolmácsolják (pl. Kosztolányi Kann Gyuláné mellszobra, Iványi Grünwald Béla, Rippl Rónai József képmása st.b). Az említett Anonymus persze' méltán híres. Béla Ligeti Miklós egyik híres szobra az Anonymus király névtelen jegyzőjének majdnem hanyag tartásban megpihenő, a múlt eseményein tűnődő alakja a legkevésbé sem reprezentatív. Akadémikus naturalizmus nem is illene hozzá. A külvilág zaja lelkét nem dúlja fel, a múlt eseményein tűnődik, amelyeket feljegyezni feladata volt, s amelyekkel láthatóan bensőséges kapcsolatot alakított iki. Személyének kiléte körül már századunk elején összecsaptak a vélemények, ezért az ismeretlen szerzetes fejét csuklya, arcát többnyire árnyék fedi. (ez a nap állása szerint ugyanis változik ...) A mozgalmas és mégis kiegyensúlyozott kompozíción a Ligeti által1 előszeretettel alkalmazott fény—árnyék ellentéteknek tehát a gondolat közvetítésében is nagy szerepük van. Ligeti gyakran színezte szobrait, vagy legalább színes (többféle színnel erezett) márványt használt. A színek iránti vonzalma Végigkíséri egész művészi tevékenységét: már első gyűjteményes kiállításán, 1913- ban bemutat „kerámiakí- sérlieteket”. 1921-től önálló műhelye van. Színes mázas terrakottáinak témáit a magyar népéletből, mondavilágból, történelemből meríti. de használati tárgyakat, korsóikat, tányérokat is mintáz. Művei 1924-ben a monzai kerámiakiállításon, 1925- ben a római egyházművészeti kiállításon. 1929-ben Philadelphiában szerepelnek, alkotójuknak hírnevet, sikert hoznak. Szobrai számos igen jelentős külföldi kiállításon díjakat nyertek, a St. Louis-i világkiállításon 1904-ben aranyérmet, a milánói világkiállításon 1906- ban Grand Prix-t kapott. Ligeti Miklós 1944. decemberében halt meg. A háborús körülmények nem tették lehetővé, hogy munkásságáról, életéről az újságok — vagy a Képzőművészeti, esetlég az Iparművészeti Társulat, melynek hosszabb ideig alelnöke is volt — kellőképpen megemlékezhessenek. Emlékkiállítása megrendezésére sem került mind ez ideig sor. Művelnék nagyobb csoportjával1 utoljára 1931-ben találkozhatott a tárlatlátogató közönség. Ennek alapján — falán nem túlzás, ha azt állítjuk — a szikszói kiállítás, amely a szoborállítással kapcsolatos ünnepségsorozat része, művészettörténeti szempontból is jelentős esemény. Szatmári Gizella Megalakult Miskolctapolca-fürdo Baráti Köre Október 9-én alakuló ülését tartotta Miskolctapolca- fürdő Baráti Köre. Az ilyenkor szokásos formaságokat követően a jelenlevők megvitatták Tapolca jelenlegi helyzetét. Központi téma volt az üdülőterület befogadóképességét meghaladó általános zsúfoltság, és annak következményei. A baráti kör tagjai egyhangúlag arra a megállapításra jutottak, hogy Tapolca elveszítette eredeti hangulatát, vonzó karakterét, hogy az elmúlt időben a patriótaszemléletet háttérbe szorította az egyéni és csoportérdek, és a jelenlegi „fejlődési” irányt tekintve egy rangját, hagyományait vesztett üdülőhely sorsára juthat a hajdan közkedvelt fürdőterület. Ezért a baráti kör szeretne segítséget nyújtani és fórumot teremteni azoknak a Tapolcát szerető polgároknak és szakembereknek, ’ akik eddig eredménytelenül, magukra hagyva fáradoztak ennek a káros folyamatnak a megváltoztatásán. A baráti körnek alapvető célja felszámolni a közömbösséget, és megismertetni Tapoloafürdő barátaival és polgáraival azokat az elpusztult tárgyi, történelmi és részben még megtalálható természeti és kulturális értékeket, melyek alapul szolgálhatnak Tapolca új karakterének kialakításában. A baráti kör közeli terveiben szerepel kapcsolatot teremteni mindazokkal, akik szeretik Tapolcát, és jövendő munkájában ötletekkel, tanácsokkal, segítséggel részt kívánnak venni. Tervezi továbbá a város, illetve a megye területén hasonló céllal szerveződő baráti körök segítését. Miskoltapolca-fürdő Baráti Köre Rimányi Jenő megbízott ügyvezető $ / . . • a Johannes Kepler (1571—1630) nyomán I I Himnusz Nagy a mi Urunk, erős és hatalmas - bölcsességének nincs határa! Dicsérjétek öt Nap, Hold és bolygók amilyen nyelven csak zenghetitek Teremtőtök dicséretét! Dicsérjétek őt égi harmóniák és te is, felfedett igazságainak tanúi és igazolói! És lelkem, te is zengd az Úr dicséretét egész életeden át! Tőle és általa és érte vannak minden dolgok, a láthatók és láthatatlanok. Egyedül őt illesse tisztelet és dicsőség öröktől örökké! Amen. Belányi István (Aki éppen tegnap töltötte be 85. évét. Jó egészséget!) Memoárok szürke áradata önt el bennünket az utóbbi időikben. Az emlékezés akikor válik dominánsan törvényszerűvé, mikor az elbizonytalanodás. a jövőtlenség krónikus méreteket ölt, s az alkotások hiátusát betöltendő, tényeket. eseményeket vet papírra az írástudó teremtés helyett. És duzzad, sodor mindent magával az iszapos hömpölygés — olykor azonban a monoton kavargásban felbukkan egy- egy, valahonnan elmosott zöld ág is. A szokatlan, a másság. Ilyenkor az egyhangúságba belefásult lélek megtelik a várakozás izgalmával. Nem hiába. Lapozgatom a Kerényi Károly és Gulyás Pál levelezését tartalmazó Adj ideáikat az időnek! című ikötetet. A kristálytiszta, átszellemült stílus rpgad meg először: kopogás, egymásra zúdított tények helyett éteri tisztaságú verseket, leveleket találok benne. Két, egyforma eszme- és ízlésvilágé alkotó barátságának lírai dokumentumait. A nyitó Gulyás-versek — A mythosok határán és az Üzenetek Sziget-Debrecenből — lényegében teljes fvers-) képet adnak a törékeny testű, de robusztus szellemű lírikusról. Olyan ez a két vers, mint két egymás mellett nőtt fenyő- és akácfa. Ugyanabban az alföldi homokban gyökereznek; a faj, az egység közös, de a fajta nem. S mindkettőnek más a rendeltetése. Az ég felé törő fenyő a nagy eszméket keresi a mítoszokban, nő mind feljebb a magasság rétegeiben: „Eressz most messze engemet. a csillagok közt vár a Mérték, hadd repüljék a Tűz félé...” — írja Kerényinek. az antik- idézőnak, A. my thosok hatá- ránban. A másikat köti a homok — és ő is a homokot: nem bír elszakadni a realitástól1 — és a realitás sem tőle. „Szigeten él'ek Debrecenben.” — vallja keserűen a januári esték ködében bolyongó „hádesz tanár”. Lisztóczky László ennek a vice versaként égben gyökerező fenyőnek és a laza földben megállapodott akácnak terjeszkedését térképezi fel, levelezésük bemutatásával. Nézzük, mi ez a baráti kapcsolat kettőjük között? Mindehekelőtt az azonos irányultság, az örök forrás, a mítoszok és az antik hagyományok felé; melynek földi vetülete az ilyen szellemben fogant debreceni irodalmi folyóirat, a Sziget, illetve a Sziget-kör. 1938 végén kezdődő barátságukat „az örök emberi” eszméje tette meg- bonthatátlanná. Kerényi egyik levelében írja Gulyásnak, hogy számára ő, már nemcsak valaki, hanem valami is: fontos ténye „magyar létünknek”, mert neki van „legmélyebbről és erővel legtelibb lelki energia- forrása”. Holott — Németh Lászlót kivéve — nincs a legjobb véleménye a magyar írástudókról. Hamvas Bélát túl „énekes”-nek és tévúton járónak, Illyést, osztályharcos elfogultsága miatt, hamisnak tartja. De így van a többiekkel is. Tapasztalata szerint „nehezebb két magyar írót együtt és egy terv vonalán tartani, mint egy marék bolhát”. Nem is bírja itt sokáig. Svájc várja, ahol az „angyalok nyelvén beszélő” tudós elismerést és egyetemi katedrát kap; ahol Európa rajta méri le a magyar szellem magasságát, ahol „Bázel is közelebb van Debrecenhez, mint Debrecen Bázelhez”. A Gyilkos-tó fatönkjeit bámuló Gulyást és az Alpesek atmoszférájában új erőre ka- ! pott Kerényit már csak a : közös idea tartja össze. Zöld ág vergődik az áradatban; ne hagyjuk tovább sodródni az ismeretlenbe. Üzenetet hoz. Cseh Károly Lehetőség küldi gyakorlatra A Miskolci Egyetemen a jól működő IAESTE (Mérnökhallgatók Szakmai Cseréjének Nemzetközi Szervezete) — amely keretében már számos hallgató vett részt külföldi szakmai gyakorlaton — utódjaként megalakult a Magyar Mérnök- hallgatók Egyesülete (MME) miskolci csoportja. Az egyesület fő célja, hogy magyar mérnökhallgatók külföldön teljesíthessék nyári szakmai gyakorlatukat. Az MME feladatkörébe tartozik a külföldi, gyakorlatukat hazánkban végző egyetemisták elhelyezése is. A szervezet munkáját elsősorban a munkát adó magyar vállalatok szponzorálják. A miskolci csoport fő feladata a munka és az anyagi támogatás megszerzése és megszervezése. Várják azoknak a mérnökhallgatóknak a jelentkezését, akik kedvet és ambíciót éreznek a szervezeten belüli tevékenységhez, továbbá azokat, akik jó szinten beszélnek egy idegen nyelvet, és nyári szakmai gyakorlatukat külföldön szeretnék teljesíteni. Jelentkezés és bővebb információ: Miskolci Egyetem, diákiroda (Sütő Róbert), tel.: 65-411/11-34; 11-04. A Postabank és Takarék- pénztár Rt. alapító tagja az 1990. június 21-én újjáalakult Budapesti Értéktőzsdének. A Bank Értékpapír Irodája már két év óta végez gazdálkodó szervezetek részére értékpapír-kibocsátást és -forgalmazást, továbbá vállalja - vállalati és lakossági körben - értékpapír-vásárlási és -eladási megbízások tőzsdei teljesítését. 1990. október 9. és 18. között lehetőség nyílik magán- és jogi személyek részére a Konzum Rt. részvényeinek 900 százalékos árfolyamon történő jegyzésére. Részletes tájékoztatással állunk leendő ügyfeleink rendelkezésére BUDAPESTEN V., József nádor tér 1. Telefon: 118-08-55/260 MISKOLCON Bajcsy-Zsilinszky út 1-3. Telefon: (46) 45-645 SZEGEDEN Széchenyi tér 17. sz. Telefon: (62) 23-244 DEBRECENBEN Múzeum u. 1. Telefon: (52) 15-599 SOPRONBAN Új u. 12. Telefon: (99) 12-494 PÉCSEN Rákóczi u. 50. Telefon: (72) 25-011 <*3 jrj
