Észak-Magyarország, 1990. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-13 / 241. szám

1990. október 13., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 „Ez szép nap volt...” A kisvasúinál már tél van ONGAi SZÜRET — Korábban kellett vol­na jönni — mondja feddő- leg egy ismeretlen férfi va­sárnap este Onga főutcáján. Aztán — mit sem törődve azzal, amit kérdeztem — már meséli is, hogy régen volt ilyen pompás szüreti mulatság a faluban. Itt volt az Avas, a Csipogó, a Kis- bojtár és a Szinvavölgyi táncegyüttes Miskolcról, az iskolások is szerepeltek, a tállyai citerások is nagyon szép műsort adtak. Nevet­ve mondja, hogy a kormo- lók az ő képét is feketére festették, a feleségét még tollal is beszórták. — Ha látta volna a lá­nyomat! — folytatja nem kevés apai büszkeséggel. — Ö vitte a menetben a táb­lát! Végül csak elmondja azt is, hogy hol találom a ICó- czán-kastélyt. * Már innen is hazafelé ké­szülődik mindenki. A kas­tély udvarán nagy a sür­gés-forgás. A sportpályára most terítik vissza a futó­szőnyeget. Azt is meg kell szervezni, hogyan szállítsák el az ünnepség kellékeit. A konyhán még mosogatnak. (Vendégül látták azokat az együtteseket, amelyek, nem kértek tiszteletdíjat fellépé­sükért.) Sietni kell, rövide­sen kezdődik a kultúrház- ban a szüreti bál. Tulajdon­képpen csak a szervezőkkel szeretnék néhány szót vál­tani. Persze ez most nem olyan egyszerű, hiába van­nak már túl a nehezén, még mindig van ezernyi te­endő. Aztán meg engednem kell a szelíd erőszak­nak is: ha már napközben nem lehettem ott. legalább a felvonulásról készült vi­deofelvételt nézzem meg! * Marci, a vendégül látó Debreceni család kisfia egy percre sem tud csendben maradni. Lelkesen meséli, hogy mit látunk a képer­nyőn, és közben a zene üte­mére még ültében is jár a lába. Hiába csitítgatják szü­lei, csak mondja: most jön a cigányszekér, azok ott a kormolók, most rabolják el a bíró lányát, a hintóbán az új polgármester és a felesé­ge ül . . . És hát Marci nagy örömére újra, meg újra fel­tűnik a képernyőn Zsuzsa, akivel ma végre megismer­kedett, és még az is lehet, hogy neki fog udvarolni ... — Ez szép nap volt — mondja összegzésként Mar­ci. S mert nem tudja rá­venni a szüleit, hogy még egyszer pörgessék az elejé­re a kazettát, lógó orral el­indul megágyazni. Hiába, egy másodikos kisfiúnak ilyen­kor már ágyban a helye. * A kultúrházban már áll a bál. A táncmulatságot az ongai ifjúság szervezetek rendezték, de eljöttek a Fa­luvédő Egyesület tagjai is. Így illik, hiszen a fiatalok is kivették a részüket a nap programjából, még anyagi­lag is támogatták a rendez­vényt. Jó lenne valahol le­ülni, hogy beszélgethessünk az egyesület tagjaival, de az előtérben nagy a zaj, a kis-, termek kulcsát pedig nem hagyta itt a ház vezetője. Így az igazgatói iroda előt­ti folyosóra húzódunk. Leg­utóbb tavasszal találkoztam az egyesület tagjaival, ak­kor többek között egy mű­soros est előkészítéséről folyt a szó. Mi történt azóta? * — Már korábban beszél­gettünk arról, hogy jó len­ne a turult visszaállítani a helyére — kezdi az egyesü­let vezetőségi tagja, Debre­ceni Győző. — Az ifjúsági szervezetekkel közösen rend­be is teltük a környékét. Aztán kiderült, hogy a szik­szóiak javában szervezik a turul visszaállítását, sőt már a szobrot is megrendelték. Viszont a műsoros estet jú­nius 30-án megrendeztük, ak­kor is itt volt az Avas tánc- együttes, a tállyai citeraze- nekar, a Miskolci Nemzeti Színházból Dutkon Mária, Mikola Róbert, Tóth Tibor. A bevételt, tízezerháromszáz forintot felajánlottuk a tu­rul visszaállítására. — Rendszeresen megjele­nik az Ongai Krónikás — veszi át a szót a lap fele­lős szerkesztő Kovács Zsolt. — Havonta ötszáz példány fogy el. Sokan a szemünkre vetik, hogy nem vagyunk új­ságírók. Valóban nem. Vi­szont már iskolás korom­ban is mindig bosszantott, ha Kazinczy „tollát” kérték rajtam számon. De a kriti­kák is azt mutatják, hogy az emberek olvassák a Kró­nikást, várják az újságot. Itt is, ahogyan ez már ma­napság szokás, szóba jön a választás. A „faluvédők” tíz jelöltet támogattak, és ezek közül hat ember be is ju­tott a testületbe. Persze, nem lehet elhallgatni az on­gai „plakátháború” sérelme­it sem: az éjfélig felragasz­tott plakátok reggelre' egy­től egyig eltűntek. S ha már a sérelmeknél tartunk, mondják, hogy megdöbben­ve olvasták éppen az Észak- Magyarországban, hogy a zsolcai faluvédők nemrégi­ben azt fájlalták, hogy nincs a közelben hasonló egyesület. Pedig hát az on- gaiak ott koszorúztak a fel- sőzsolcai 48-as emlékműnél, a turul-ünnepségek előkészí­tésénél is találkoztak ... Ezek persze apróságok ah­hoz képest, hogy felvették a kapcsolatot az erdészettel, a kertészeti vállalattal, mert szeretnék fásítani, cserjék­kel díszíteni Onga utcáit. Elkészült, és nemsokára fel­állítják a község határánál a falutáblát. Az általuk szorgalmazott új nyilvános telefont is rövidesen hasz­nálhatják az ongaiak. S egyszer talán piacuk is lesz... Filip Gabriella Miskolc szennyvíztisztítója Angol cég nyerte el a pályázatot Már szinte el is felejtettük, hogy a második világháború során megsemmisült miskol­ci szennyvíztisztító helyett új épült. Ezt úgy méretezték, hogy már fogadni tudja a városkörnyéken megvalósult csatornázás során elvezetett kommunális szennyvizet is. így például Alsózsolcáról, majd később, ha üzembe he­lyezik, más községekből is. A mechanikai tisztítómű után már épül a biológiai derítő első fokozata is, amelyet a tervek szerint 1992-ben kell átadni rendel­tetésének. A tökéletes iszapkezelés megvalósítására azonban szükséges a második fokozat megépítése is. Erre a Miskol­ci Vízművek pályázatot adott be az Európai Gazdasági Közösség Phare-program- jára, amelyet meg is nyert. Ez adott lehetőséget a to­vábbfejlesztésre. A kiírt pá­lyázatra öt országból érke­zett ajánlat, nemzetközi cé­gektől. A közelmúltban meg­tartott bírálat alapján a ki­vitelezést egy angol cég nyerte el. Ez a cég egyik fő- vállalkozója a La Manche csatorna alatt áthúzódó ala­gútnak is. A Matt McDonald’s cég a tervezéssel és a gazdasági számítások készítésével gya­korlatilag már meg is kezd­te a kivitelezést. Ezk az elő­készítő munkálataik szüksé­gesek, hogy pontos adatokat kapjanak többek között a költségekről. A számítások elkészítését az teszi lehető­vé, hogy a pályázat elnyeré­se mintegy előszerződésnek számít. így a biológiai foko­zat első ütemének építésé­vel párhuzamosan végzik majd a második ütem kivi­telezését is, amely a környe­zetbarát technológiával lehe­tővé teszi a tökéletes iszap- kezelést, felhasználást. Igazolom, hogy 1990 IX. 28-án a JP4 jelzésű 022 957 sorszámú nyugtán, amely a Szny 15-41 Pátria-Nyomeíl. impresszum mellett MSZ 16 133-nak megfelelően (ké­szült és amely három ha­sábjának öt mezejében el­helyezett négy sorában még név, cím, adóigazga­tási azonosító szám, kelet, aláírás és összeget átvet­tem nyomtatott sorókat, valamint egy hat sorból ál­ló cégbélyegző lenyomatát tartalmazza 5 Ft 90 fillért — két csaptömítő gumi és egy alátét ellenértékét — a nyugtát nekem kiállító Kereskede’mi-Ipari Szol­gáltató Kft. kasszájába be­fizettem. A számlát ketten töltöt­ték ki egv ügyes és for­más kis masina segítségé­vel. miután egy másik, nem nyomtatott csak pe­csételt, Fizetve 4. jelzésű Rail. lapra golyóstollal felírták, hogy 2/150 3 — és 1/2,9 aláhúzva 5,90, pecsételve. 7690 2 000 059 Miután az 5 Ft 90 fillér összeget átadtam, azt szép Olvasható számókkal átve­zették a kék alapnyomású nagy fehér körben AP je­let is viselő fentebb már részletesen leírt nyugtára, majd annak S-né aláírás­sal ellátott példányával együtt a kezembe adták a vásárolt árucikkéket. Csak mellékesen jegy­zem meg. hogy az álta­lam nekik megelőlegezett tulajdonságokkal egyik áru sem rendelkezett, tehát számomra használhatatla­nok voltak, de ez nem je­lenti azá, hogy más célra nem lehetne őket rendel­tetésszerűen felhasználni. A vásárlás viszont — amint leírásomból is ki­tűnhet, az adóhatóság elő­írásainak megfelelően — a számlanyújtási kötelezett- ségnék eleget téve zajlott le, — ezt a nálam lévő számlák bizonyítják. Azért viszont, hogy a vá­sárolt 5 Ft 90 fillér értékű árut nem tudtam használ­ni. csakis én és teljes mér­tékben én vagyok a fele­lős. Miért vásároltam ak­kora értékű árut anélkül, hogy előbb meggyőződtem volna használhatóságáról? Igaz. gondolom, vissza is vihetnem, talán visszaven­nék. De hát merem? (gyöngyösi) Zárt, fűtött vagonokkal közlekedik már az erdei kis­vonat a kiliáni végállomás, valamint Lillafüred—Garad- na között most, hogy életbe lépett a téli menetrend. Mint Kiss Attila, a LÁEV üzemfőnöke tájékoztatott, a nyári napi 5 vonatpárral szemben most, a jövő év ta­vaszáig naponta három vo­natpár viszi a kirándulókat, utasokat a Bükkibe. Négy zárt személyszállító vagonjuk van, ezekkel pedig egyszerre négyszáz utast tudnak szál­lítani. A korábbi évek gya­korlata szerint ez elegendő a téli, nagyobbrészt síelőket szállitó utasforgalom lebo­nyolítására is. Szünetel a forgalom a LÁEV másik vonalán, amely a Bükk alpesi szépségű vidé­kére szállította a kiránduló­kat. Ez pedig a Mahóca— Farkasgödöri szárny-vonal.v Itta hét végi járatok, amelyet a nyári hónapokban vehettek igénybe a bakancsos turis­ták, szünetel ugyan, ám cso­portok kívánságára, megfele­lő számú utas esetén, külön­von atként indítanak eseten­ként járatot. Gyors számvetés szerint a nyári idényben mintegy két­százezer utas vette igénybe a két vonalon közlekedő já­ratokat. Ez szerényebb igény- bevétel, mint a korábbi években volt. Különösen azt érezték meg, hogy a szoká­sos diákcsoportok, és a cso­portos kirándulások elmarad­tak, illetve erőteljesen csök­kentek. Járnak a kisvonatok a Borsodi Erdő és Fafeldolgo­zó Gazdaság másik vonalán, a zempléni részeken lévő Pálháza és Kőkapu között is. A nyári hónapokban ezt is szép számban vették igény­be a vadregényes vidéket fel­kereső turisták, természetjá­rók. Vakok között a félszemű Mennyit ér a forint, ha magyar...? Ha egy kicsit is ügyelünk a valuták fekete árfolyamá­ra, akkor az a benyomásunk keletkezhet, hogy erősödik a forint a nyugati pénzekhez képest. A hivatalos és a fe­kete árfolyam közeledéséről, illetve a forint konvertibili­tásának feltételeiről kérdez­tük Bácskai Tamás profesz- szort, a Budapesti Közgazda­ságtudományi Egyetem taná­rát, a neves pénzügyi szak­értőt : — A hivatalos és a fekete árfolyam közeledésének fő­leg szezonális oka van. A túristaidónyben — főleg nyá­ron — a valuták kínálata bővül, s mivel a magyar la­kosságnak nincs korlátlan mennyiségű forintja a vásár­lásra, ezért a fekete árfo­lyam is csökkent. Egyébként a véleményem az, hogy a fekete piaci árfolyam soha nincs olyan szoros kapcsolat­ban a gazdaság teljesítőké­pességéből adódó árfolyam­mal, mint például egy kon­vertibilis valuta bankközi jegyzése. Gondoljunk arra, hogy a fekete piacon az el­adók — főleg addig, amíg attól kellett tartaniuk, hogy elkapják és üldözik őket — kockázati prémiumot is fel­számítottak. Ez a kockázati tényező azonban mára lé­nyegesen csökkent, hiszen a rendőrök általában nyugod­tan nézik, hogyan váltják a valutát a nepperek. A ma­gyar állampolgárok egyéb­ként nem nagy mennyiség­ben, nem üzleti befektetésre vásárolnak valutát, hanem mintegy a turistaellátmány kiegészítésére. így a vásár­lás többnyire csak esetleges. — ön szerint mennyire erős valuta jelenleg a forint? — A forint Kelet-Európá- ban viszonylag erős valuta, ez azonban csak annyit je­lent, hogy a „vakok között félszemű”. Nyugaton nehezen fogadják el a forintot. Pél­dául az NSZK-ban csak né­hány bank váltja át, s akkor is nagyon alacsony árfolya­mon. Mennyiben korlátozzák a jelenlegi jogszabályok az állampolgárokat abban, hogy valutába fektessék pénzüket? — A mai ellentmondásos jogszabályok következtében azok a magyar állampolgá­rok, akik megtehetik, valu­tában tartják pénzüket. A devizakódex ugyanis je­lenleg tiltja a valutaszer?ést, ugyanakkor bárki jogcím nélkül elhelyezhet pénzt de­vizaszámlán, — Milyen feltételei van- nakk, hogy a lakosság szá­mára a korlátlan valutael­adás a bankokon keresztül valósuljon meg? — Először is radikálisan javulnia kell a belföldi ellá­tásnak saját termelésű áru­ból is, mert ha túl sok árut kell devizáért behozni, illet­ve az áruk jelentős részét idehaza is csak kemény va­lutáért tudom megvenni, ak­kor lényegesen nagyobb a valuta iránti kereslet. Má­sodszor lehetetlen dolog, hogy egy magyar árut ol­csóbban kapjak meg külföl­dön, még akkor is, ha valu­tát feketén — tehát felárral — veszem meg, mint itthon. Harmadszor, olyan megtaka­rítási formáikat kell kialakí­tani, amelyek egyenértékűek a valutabefektetésekkel. — Mikorra valósulhatnak meg ezek a feltételek ha­zánkban? — A nem konvertibilis, erősen inflálódó forint mel­lett fennmaradnak a kevés­bé hatékony gazdálkodók. Csakhogy a gazdaságtalanul termelőket ezután is mi, fo­gyasztók tartjuk el, ami hosszabb távon tarthatatjan. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy nem olcsóbb egy olyan segélyrendszer, amely biztosítja a minimális megélhetést, mint a ráfizeté­ses vállalatok fenntartása. A népszerűtlen intézkedések­re nehezen szánja rá magát a vezetés, pedig minél ko­rábban nyeljük le ezt a bé­kát, annál nagyobb remény van a kibontakozásra. — Mennyi idő múlva le­het konvertibilis a forint? — A konvertibilitás bank- technikailag nem okozhat problémát. Kérdés, hogy a kormányzat megteszi-e a szükséges lépéseket, amelyek átmenetileg sajnos magasabb árszínvonalat jelentenek, na­gyobb munknélküliséggel járnak. Mert mi is a konver­tibilitás? Azt jelenti, hogy egy ország belföldi termelője az egész világ oda irányuló exportversenyébe bekapcso­lódik. Ezt a versenyt csak vámok korlátozzák, ám ezek a vámok sem lehetnek na­gyon magasak. A nem kon­vertibilitás tehát egy keres­kedelem-politikai intézkedés, amely legvadabb, legdurvább formája a protekcionizmus­nak a belföldi termelő érde­kében. Abszurd helyzet Ma­gyarországon, hogy a terme­lőknek 3 féle piacra kell ter­melniük. Ezt kell tehát meg­szüntetni, és csak a világpia­ci árakhoz igazodni. Ez azon­ban átmeneti nehézségekkel jár. Tehát a konvertibilis fo­rint megteremtése nem idő, hanem kormányzati határo­zás kérdése. (MTI-Press) " ■ ............................... I 0 U j bolt az Avason Megyénkben egyre több o munkanélküli, közülük sokan rá­kényszerülnek a vállalkozásokra. Egyre több a kiskereskedő, a kisbolt, a lakosság örömére is. A közelmúltban Miskolcon, az Avas-délen, az Engels út 49. szám alatt nyílt új zöldség-gyü- mölcsbolt. A tulajdonosnak nem titkolt szándéka: az áruval és az árral helyben tartani a vásárlókat, ne kelljen és ne érje mrg lebuszozni a Búza téri piacra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom